Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

■ Abonyi krónikái A megduplázott pénz Megoldották a feladatokat Bölcsedét, lakásokat építenek Abony VI. ötéves tervének településfejlesztési program­jában a gyermek- és az egész­ségügyi intézmények fejleszté­se, az úthálózat és a művelő­dési intézmények korszerűsí­tése szerepel az első helyen. A megváltozott gazdasági körül­mények következtében alapo­san meg kellett fontolni, hogy a tervezett fejlesztésből mit, .milyen sorrendben valósítsa­nak meg, ugyanis a település fejlesztésére felhasználható előirányzott összeg 1982-ben alig haladta meg a 6 millió forintot. Új létesítmények A közelmúltban megtartott közös párt- és tanács-végre­hajtóbizottsági ülésen, ame­lyen megjelent Fekete Antal, a járási pártbizottság első tit­kára és Babinszki Károly, a já­rási -hivatal elnöke, kitűnt, hogy a község fejlesztésére — a társadalmi munka értékét nem számítva — 13 milliót költhettek. A pluszként fel­használható pénz elsősorban a megyei tanácstól származott. Jelentős összeget, 5,1 milliót költött a PVCSV az ivóvízel­látás megoldására. Ebből ké­szült el a vásártéren az új kút, és elkezdték egy újabb fúrá­sát a Kőröstetétlenre vezető út mentén. Másfél milliót költöttek az új bölcsőde építésének folyta­tására, elkészült a szolgáltató­ház, újabb utcákban lett be­tonjárda, bővítették a fogor­vosi lakást, kisajátították azt az ingatlant, amelyen tíz la­kást, áruházat és a takarékszö­vetkezeti kirendeltséget magá­ba foglaló épületet emelnek. Egymilliót fizettek ki eddig az Abonyi Lajos úti iskola fel­újításáért, minden igényt ki­elégítő körülmények között működik már a könyvtár, új köntösbe öltöztették a falu­múzeumot és korszerűsítették a villamos hálózatot. A közösség forintjai Minderre még a 13 millió forintból sem futotta volna, ha a helyi üzemek, intézmények, a kisiparosok, valamint a la­kosság ellenszolgáltatás nélkü­li segítséget nem nyújt. Tár­sadalmi munkájuk értéke 14 millió forint körül van a ter­vezett tízmillió helyett. Jelen­tős munkát végeztek a falu­múzeumnál és a könyvtárnál, az Abonyi Lajos úti iskolánál, a szolgáltatóháznál, a járda­építésnél és az útjavításnál. Fekete Antal, a járási párt­­bizottság első titkára hangsú­lyozta, hogy mindkét testület elégedett lehet az 1982-ben el­ért eredményekkel, ugyanis a legfontosabb feladatokat sike­rült megoldani. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy a lakos­ság, a település irányítói és az üzemek, intézmények, tár­sadalmi szervezetek, valamint azok vezetői összhangban dol­goztak. Az idén hasonlóan kell cselekedni, és akkor biztosra vehető, hogy az eredmény is­mét kedvező lesz. Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke a VI. ötéves terv feladatainak megvalósítá­sával kapcsolatos elemző fel­szólalásában az 1983-as teen­dőkről szólt. Az új bölcsőde elkészítése, a célcsoportos la­kóház építésének elkezdése, valamint az Abonyi Lajos úti iskola felújításának befejezé­se a soron levő feladat. Egyíitíműköíjísssl A felszólalók elmondták, hogy a magánerőből, való la­kásépítés támogatását éa szor­galmazását sem lehet másod­rendű feladatnak tekinteni, és a siker záloga minden téren az együttműködés lehet. Gy. F. A PEST BEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM 1983. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Árnyak a négyesen Azok az autósok, akik isme­rik a 4-es országos főútvonal Abonyon áthaladó szakaszát és a nagyközség lakóinak szoká­sát téli alkonyokon igencsak igyekeznek, hogy a település határait lehetőleg sötétedés előtt elhagyhassák. Nem mu­must emlegető riogatás, ha­nem valóság, hogy sok a kivi­­lágítatlan kerékpáron közleke­dő an abonyi útszakaszon. A gyalogosok sem angyalok. Az utóbbi -években emiatt nem egy. nem is két baleset ször­­nyülködő szemtanúi lehettek a nagyközség lakói. Mások kárán sokan tanul­nak — ám a mások kárát is meg lehetne előzni, körülte­kintően, a szabályok betartá­sával, figyelmességgel. Rákaptak a világfiamra Tavaly hatezren keltek útra Sokféle hiisDOs rayáíi f (Kifolyóin lesz Nyaranta feltűnnek útjain­kon, utcáinkon a telt keblű külhoni lányok. Biciklivel jönnek, fenekükön feszes a forrónadrág, hátukon hatalmas hátizsák hálózsákkal. Ilyenkor — régi rohamokra emlékezve — már-már a dióverőjük után kapnak az első világháborút megjár: dédapák, akik annak idején a harminckilós borjút meg a mannlichert cipelték. Ta­lán még a dal is az emlékeze­tükbe tolul: Harminckettes baka vagyok én, recece, gya­log masírozok én. Kétségtelen, korunk egyik adománya a turizmus. a világ országútjait átszövő nagy ki­rándulás. Az Akropolisz fensé­ges kőrengetegében, a dubrov­­niki óvárosban, a luxemburgi katedrális előtt, a velencei vaporettókon épp úgy ott a japán, angol, néme: turisták légiója, mint a magyar. Egyre több köztük a fiatal, akár Le­­ningrádban, Krakkóban, Prá­gában járunk. Az ifjúsági tu­rizmus erősíti a népek barát­ságát, tágítja a horizontot. Más­fél:* összehasonlítási képesség birtokában becsüljük hazai vi­szonyainkat. Mai zarándoklat Egyra többen rákapnak az utazásra. Csoportosan és egyé­nileg kelnek útra, vonattal, re­pülővel vagy csak úgy autó­stoppal zarándokolván a kör­nyező országokba. A környék­beli diákok, munkásfiatalok közül tavaly hatezren indultak útnak országot, világot látni, Aa Express Utazási Iroda Tájképeivel tűnt ki . e 9 Önzetlen adomány Emléktábla a művész lakóházán A minap Abonyban Várdeák 'Wirker Ferenc festőművésznek a Nagykőrösi út 27. szám alat-Divatáru bérmunkában A PEVDI abonyi konfekciöüzcmében 1975-től varrnak nyugatnémet cégeknek bérmunkában női ruhákat. Az idén 60 —70 ezer ruha, szoknya és nadrág készül az üzemben. Felvé­telünkön: Sándor Erzsébet és Prágai Mihályné a varrodóMn. Gyuráki Ferenc felvétele ti lakóházára felkerült az em­lékét idéző tábla. ,Az egykori polgári iskolai tanár tisztele­tére rendezett emléktábla-ava­­tó ünnepségre eljött a művész özvegye és családja, több ta­nítványa. Bárány Pál, a nagy­községi népfrontbizottság el­nökhelyettese köszöntötte a je­lenlévőket, majd Győré Pál, a falumúzeum vezetője méltatta a tanár-festő munkásságát. Várdeák Wirker Ferenc 86 évvel ezelőtt a fővárpsban szü­letett. Középiskolai tanulmá­nyai során figyeltek fel rá, és rajztanára, Báránszky E. Lász­ló biztatására jegyezte e'1 ma­gát a festészettel. A képző­­művészeti főiskolán Réti Ist­ván növendéke volt. jellegze­tes tájképeivel tűnt ki. Tanári pályafutását Vácon kezdte, onnan került Abony­­ba 1928-ban, és 1936-ig élt a településen. Első önálló kiállí­tására 1927-ben a Nemzeti Szalonban került sor. Ezután jöttek a nemzetközi sikerek. Egy év leforgása alatt két nagyvárosban csodálták meg képeit. Először Stockholmban, majd a barcelonai világkiállí­táson. Sikersorozata Rómában és Velencében, majd Genová­ban folytatódott. Rendszeresek voltak hazai tárlatai. A Mű­csarnokban csaknem folyama­tosan láthatták képeit, az Ernst Múzeum ugyancsak be­mutatott jó néhányat. Abony­ban hét kiállítást rendezett, képei még ma is sok lakásban láthatók. A művész özvegye és csa­ládtagjai húsz festményt aján­lottak föl a leendő abonyi kép­tár részére. Gy. ennyi személy utazását szer­vezte meg hazai tájainkon és határainkon túl. A ceglédieken kívül dabasiak, monoriak, r.agykátaiak. nagykőrösiek, meg a környező községek la­kói fizettek be a kirándulások­ra túrákra. Számos iskolának gondoskodtak autóbuszról, ol­csó szállásról, jutányos étke­zésről, megpróbálva valamics­kéi lefagarni a legdrágább vi­teldíjak miatt emelkedő költ­ségekből. Az üdülni vágyók jól érez­hették magukat Verőcemaro­son. vagy a Dunakanyar má­sik festői szépségű kiránduló­­helyén,. Királyréten, eljuthat­tak a balatonföldvári Express táborba és kívánságuk szerint még több más helyre. Sokak megbízásából indítottak két­­három napos hétvégi csoporto­kat. Vállalatok szakszervezeti bizottságai országjáró túrákat rendeltek. Oksó szállás A külföldi programok közül olcsósága, jó színvonala és szervezettsége miatt az NDK- bn vezető a legkedveltebb. Er­délybe és a közeli Bécsbe m'nd nagyobb számban jutnak el a Pest megyei fiatalok, a PL­­NOMAH szakszervezeti bizott­sága népes társaságot indított útnak, a városgazdálkodási vállalattól kilencvenen jártak Romániában. A KÖZGÉP-nél is hagyománya van a határon túli nyaralásnak. Az Express a harmincöt éven aluliak körében toboroz­za utasait, de nem zárja ki az ennél idősebbek jelentkezését sem. Vannak, akik élnek a le­hetőséggel, így a visszajáró törzsközönség soraiban még néhány nyugdíjas is akad. A diákoknak diákigazolványt ad­nak, megvehetik azt a köny­vet, amely a nemzetközi ifjú­sági házak címlistáját tartal­mazza, ahol kedvezményes áron vehetnek igénybe szállást. Amióta hazánk tagja ennek az intézménynek, E urópa-szerte könnyebb a magyar hátizsákos fiatalok dolga. A diákok éve 1933-ban diákév lesz a tu­rizmusban. Eleve 2-300 forin­tos árkedvezményt adnak, s a visszatérő utasok hűségét még más módon is honorálják. Eb­ben az évben újdonságnak szá­mítanak a folklór, zenei és eszperantó találkozók amelye­ket lengyel földön tartanak. Idehaza — a megnövekedett igényt figyelembe véve — többféle tanfolyamot szervez­nek. Így például lesz tudomá­nyos, fantasztikus tábor Bala­­tonföldváron, népzenei és tánc-* háztábor, tenisztanfolyam a Bánki tónál, orosz, német, francia nyelvtanulási alkalom, horgász hétvége a Velencei-ta­von. A lovaglást a széldeszka kezelése, továbbá a vitorlázás elsajátítása, a tenisz é.9 a kara­te teszi teljessé a választékot. Ha mindezek a felkínált utak. programok rendben vég­bemennek, sokan gazdagodnak szép élményekkel, hiszen utaz­ni, látni megismerni nagysze­rű dolog. T. T. Fraucfa új hullám A ceglédi helyőrségi műve­lődési központ februárban újabb sorozatát mutatja be a nagy sikerű régi filmeknek. Az archív filmklub műsorán sze­replő nyolc alkotás a francia új hullám időszakában szüle­tett. Truffaut, Godard és Agnes Varda munkáit láthatja a kö­zönség. Dzscsszklub Muzsikáló dohok Érdekes előadás lesz január 28-án, este hét órai kezdettel Cegléden, a Dózsa György If­júsági Klubban, a dzsessz­­klub rendezvényeként. Mint eme zenei műfaj egyik fősze­replője, a dob áll majd az ér­deklődés középpontjában. A diavetítéssel, hangszerkiállí­tással és élő hangszeres bemu­tatóval bővített program elő­adója Kármán Sándor lesz, a Petrik-trió tagja. Pedagcgusklub Téli népszokások Téli népszokások címmel tart diavetítéssel kísért isme­retterjesztő előadást Nagy Varga Vera néprajzos muzeo­lógus január 14-én, pénteken este hat órai kezdettel Ceglé­den, a pedagőgusklubban. Az óvónők, tanítók, tanárok a Dózsa György Ifjúsági Klubban rendezik összejöveteleiket, amelyekre — mint most is — minden érdeklődőt hívnak, várnak. A tagság egyébként azt tervezi, hogy nyitottá teszi a klubot, és más értelmiségieket i3 szívesen lát foglalkozásain. Emléket őrző színes kockák Az év első negyedében há­rom diabemutatóra készül a Kossuth Művelődési Köz­pontban Cegléden a Látomás színesfényképezők baráti köre. Az első, Barna Karola Baran­golásaim című összeállítása ja­nuár 31-én este kerül közön­ség elé. Ügyfélfogadáskor nyitva Ügyfélfogadó nap a ceglédi tanácsházán. Aa udvarban munkások serénykednek, a magasba kúszó vastraverz ar­ra utal, hogy a tetőtérben akad bőven dolguk. Aa egyik, anya­got cipelő ember nótát dúdol, reklámdalt, hogy: egyik ajtón bemegyek, a másikon kijövök, kijövök, bemegyek... A váro­si tanács épületén — igaz is — ma három kapu van nyitva. Egyiken a Szabadság tér felől, a másikon a Kossuth térről, harmadikon a Kossuth Ferenc utca felől lehet bejutni. Egyik ajtón bemegyünk, a másikon kijövünk — mond­ják hogy lesz egy bejárat a Gubody utca felől is mihelyt az új utcakép-kialakítáa meg­történik. Elvégre, minden út ide vezet... Lspjaisi mim és bánat Fiatalabb fiúk, idissiá arák Megújított és elfeledett fogadalmuk A matrikulák lapjain nem­rég új fejezet kezdődött az 1983-as évszámmal. Az embe­ri élet nevezetes sorsfordulói, a társadalom által számon tar­tott határkövei mind benne vannak ezekben a hatalmas könyvekben., Mit mutatnak 1982-ről a ceglédi anyaköny­vek? Kevesen szüléitek A kórházból érkezett a leg­több hír. Az újszülöttek szá­ma 1787 volt. Akár egy ki­sebb település lélekszámút ki­tenné. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szülő nők jelentős része a környező községekből és a szomszédos Nagykőrösről érkezett. A hely­beli családok mindössze 476- tal gyarapították a város pol­gárainak számát. Ma már az sem ritka, hogy a nők egy ré­sze házasságon kívül, tudato­san vállal gyermeket. Az apák általában ilyenkor is elisme­rik fiukat, lányukat, és hozzá­járulnak nevük viseléséhez. Az elmúlt évben 268 pár állt az anyakönyvvezető elé. Meg­hallgatták a ósaládi élet fele­lősségét méltató magasztos szavakat. Az örömszülők kö­zött akadt olyan is, aki terme­lési tanácskozásnak vélte az aktust, amelyhez hozzá lehet szólni. Máig kérdés, mit akart hozzáfűzni az intelmekhez, mert erre végül nem került sor. Tudnak a városban egy ki­lencven éven felüli házaspár­ról, akik nemrégen ünnepel­ték házasságkötésük hetvenedik évfordulóját. Egy másik em­berpár hatvan éve tett foga­dalmának megújítását az uno­kák tették még emlékezeteseb­bé. Ezt az alkalmat választot­ták saját esküvőjük időpont­jául. Mostanában az a tapaszta­lat, hogy a fiatal fiúknak jön meg a házasodási kedve. Alig érik el a nagykorúság határát, nyomban családalapításon jár az eszük. Általában maguknál néhány évvel idősebb arát vá­lasztanak, s egy korábbi há­zasság tapasztalatát — és kö­vetkezményét is megértéssel vállalják. Előfordult ennél ki­rívóbb eset is, amikor a fele­ségjelölt kétszer annyi idős volt,‘mint aki az anyakönyv­vezető elé állította. Csókkal, gyűrűvel A fentiek és más okok alap­ján hosszasan lehetne azon morfondírozni, hogy a csókkal, gyűrűvel, tanúkkal megpecsé­telt holtomiglan, holtodiglan fogadalom miért csak ritkán válik valóra. Midőn abban a tudatban távozik a násznép, hogy ezeket csak az ásó, kapa és nagyharang választja majd el, bizony gyakran téved. A tavalyi adatok egyenesen riasztóak. Hatályos végzéssel 713 házasságot bontottak fel a városban. Ennyi esetben volt eredménytelen a bírói békítés. A családok szétszakadása fő­leg a gyermekek számára tra­gikus. Vajon ezzel számot ve­tettek-e kellő felelősséggel a szülők? Betelepülők A halotti anyakönyv lapjai szerint az előző évben kere­ken hatszázan költöztek ki a temetőbe. A születettek szá­ma nem pótolja ezt a veszte­séget. Az, hogy a város né­pessége mégis növekszik, nem fogy, a betelepüléseknek kö­szönhető. Munkahelyei, urba­nizációs lehetőségei hatnak so­kak számára vonzerőül, s ha má*- gyökeret eresztenek, ak­kor ők is ezeknek a könyvek­nek a lapjain lesznek meg­örökítve. örömükkel, bánatuk­kal egyaránt. T. T. ISSN 0133—3S00 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents