Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM 11,111 1 "J " 111 1983. JANUÁR 12., SZERDA Kereseff portékák Export a szocialista piacra A nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet sikeres gazdasági évet hagyott maga mögött. Ez azért is di­cséretes, mert a jelenlegi pia­ci körülmények között nem könnyű a nehezedő feltételek­nek megfelelni. Hogy ez mégis sikerült, köszönhető annak, hogy termékeik korszerűek, jó minőségűek és hogy a szállí­tási határidőket betartják. Igaz, év közben számtalan nehézséget kellett leküzde­niük. Egyebek között az aka­dozó importanyag-ellátás oko­zott gondot. Anriak érdekében pedig, hogy a terveket telje­sítsék, külső kapacitást is igénybe vettek. Ez aztán gyakran állította a szövetke­zetei még nehezebb helyzet elé. Ugyanis a gyártó partne­rek nem érezték minden eset­ben szívügyüknek a kifogásta­lan minőségű és időben való munkát. Ez pedig többletfel­adatot rótt a szövetkezet dol­gozóira. A szövetkezet 1982. évi ár­bevételének háromnegyed ré­sze az exporttevékenységből származott. A szocialista ex­port 135 millió forintot tett ki. Ennél jóval szerényebb volt a tőkés export, mely csak 4 millió forint értékű áru ki­szállítását jelentette. A szövetkezet dolgozói biza­kodóan kezdték meg , idei munkájukat. Az elégedettség­re az adott okot, hogy a meg­rendelők már 1984-re is lekö­tötték a teljes gyártókapaci­tásukat. A szövetkezet felada­ta tehát az, hogy győzze telje­síteni a megrendeléseket. A gépgyártás idei 180 millió forintos tervéből a szocialista export több mint 160 millió forintot tesz ki. A szövetke­zetiek bánatára a nem rubel elszámolású export tekinteté­ben nem nagyon gyarapodtak A szövetkezet készíti a folyamatos léfclöntő berendezéseket a konzerviparnak. Képünkön: Tanács László lakatos dolgozik egy léfelöntő összeállításán. Hancsovszki János felvétele a szerződéseik. Ettől függetle­nül nem adták fel a reményt arra vonatkozóan, hogy a tő­kés országok piacain is meg­jelenjenek gyártmányaikkal. A termékeik jórészt a szov­jet megrendelőkhöz jutnak. Az ottani igény hosszabb táv­ra munkát ad a nagykőrö­­sieknek. A tervek szerint to­vábbra is ugyanolyan típusú gépeket küldenek a Szovjet­unióba, mint idáig, de meg­emelik a darabszámot. . Az idei elképzeléseket meg­valósíthatónak tartják. A jól képzett munkáskollektíva biz­tosítéka a sikernek. A felada­tok teljesítésében számítanak a szövetkezeten belül megala­kult szakcsoportokra is, me­lyek már idáig is dicséretesen helytálltak. A szövetkezet életében ked­vező változást hoz majd az új telephely, ahol a megnöveke­dett termőterület, lehetővé te­szi a gazdaságosabb gyártás­­szervezést. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet tevékeny­ségével rangot vívott ki bel­földön és külföldön egyaránt. Az idei feladatok teljesítésé­hez ennek szellemében kezd­tek hozzá. K. K. Várlak nálad vacsorára. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A STŰDIÓMOZIBAN Kabala, Színes magyar tár­sadalmi filmdráma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. iíileac kéményseprő Szerencsét hoz a fekete ember A koromból festék, a szurokból gyógyszer lett A Szolnoki út sarkán van a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkáiyhaépítö és Gázszere­lő Vállalat 3. számú kirendelt­sége. Cegléd és külterülete, Nagykőrös és környéke, Kő­cser, Nyársapát, és Csemő tar­tozik a működési körzetébe, összesen 46 687 kémény, ebből 40 718 egyedi építmény; 1009 kazánkémény, 943 mászható, és 454 gyűjtőkémény, továbbá 3563 üzemi és központi kémény adja a közel 47 ezer kémény­fejet. Igen nagy szám, s mint Bálint István kirendeltségve­zető mondotta, a feladatokat kilenc kéményseprő látja el. Szegénységre vallott A magyar szólások között igen sok említi a kéményt, de sokkal ritkább a kéménysep­rőre vonatkozó mondás. Egy azonban nagyon előnyös, a sze­rencsével kapcsolatos: „Ké­ményseprőt látok, Szerencset találok”. Állítólag még hatá­sosabb, ha közben ujjúnkat megnyálazva gombhoz érintjük és megcsavarjuk a gombot. A kéményseprő és a szeren­cse hiedelembeli kapcsolata indokolja a füstös kéményre vonatkozó mondást, hisz vala­mi tényleg van benne. .. A kö­zépkortól a városok tűzvédel­mi, biztonsági meggondolások­ból alkalmaztak szakképzett kéményseprőket, a falvakban 's elterjedt a XVIII. századtól, majd bizonyos előírások már a tanyavilágra is kiterjedtek a XIX. században. Aki rendesen tisztította a kéményeket, valóban szeren­csés volt, jobban fűtött a ke­mence, a katlan, kevésbé szen­vedtek a füsttől és alig kellett tartaniok a gázfertőzéstől. Te­kintélynek örvendtek a kémé­nyek orvosai, s korántsem igaz, hogy a kéményseprő fia nem lehetett molnár. Lehetett, de azért apja foglalkozását is kö­vethette. Sokszor értetlenül fogadják a lakosok a seperni becsengető kormos embereket, pedig az ÉVM 26/81. számú rendelete határozottan utasítja erre a vállalatot, a lakosság pedig kö­teles tűrni; a lakásokban — tehát nem a gazdasági célú ta­nyán vagy hobbiépületben. A lakás szerepét betöltő tanyán is kötelező érvényű az előírás. Ha valakinek nem füstölt a kéménye, az régen nagy sze­génységre utalt, ma például arra, hogy a tulajdonos az ér­tesítő lapokat nem vette komo­lyan, a kéményseprő hiába csengetett, s a kémény eldu­gult. A vállalat a tervezett munkákban az egyedi kémé­nyek miatt maradt el kisebb százalékban. A kémények seprési díja évente mindössze 18 forint, a gyűjtőkéményeké 20 forint, az üzemi központi kémények ese­tében pedig minden folyómé­ter után 2 forint. Teljesen té­ves az a nézet, hogy a gáztü­zelésű fűtőtestek nem kíván­nak tisztítást. Itt kevésbé a korom okoz veszélyes elzáró­dásokat, mint a pókháló. Na­gyon vigyázni kelL Életet, vagyont véd A kirendeltség vezetője azt szeretné, ha a tervezők, kivi­telezők figyelembe vennék az előírásokat, mert a túl nagy, vagy túl kicsi kéménykereszt­­m'etszet túlfogyasztást, illetve hiányos égést okozhat. A ren­deletek betartása azért is szük­séges, mert ezzel életet, va­gyontárgyakat védelmezünk. Az üzem Brigon- mű szerrel pontosan be tudja mérni, hogy az adott tűztér számára ele­gendő-e a kémény kapacitása. Mérik a belépő és kilépő hő­mérsékletet, a széndioxid, szén­­mónoxid és oxigéngázok mennyiségét, a koromtermelést stb. A sepréskor a kémény mű­szaki állapotát is felülvizsgál­ják a kéményseprők, ilyen mó­don az idén 13 ezer kéményt tisztítottak meg, vajon hány méter magas hegyet másztak volna meg? A seprésen kívül kémény­égetést is végez a vállalat kü­lön megrendelésre, mint ahogy kályhaépítést is vállalnak. Ez­zel a vállalat egyenletesebb munkáról gondoskodik a dolgo-Késlekedő rakodók / Jól dolgoztak a vasutasok Ai állomáson nem történt baleset A nagykőrösi vasútállomáson Rostás Tibor főnökségvezető elégedetten számolt be a tava­lyi eredményekről. Elmondta, hogy az utóbbi negyedszázad legkiemelkedőbb gazdasági évét zárták 1982-ben. Örömü­ket még tetézte az a tény is, hogy az állomáson semmilyen baleset nem történt. Igaz. a balesetmentes munkára idáig is fokozott gondot fordítottak az ott dolgozók. A nagykőrösi vasútállomás eredményei alap­ján 16 év alatt 13-szor érte a kiváló szintet, s ezt a sikert aligha lehet eléggé dicsérni. Csak ebben az évben A tavalyi év tervteljesítésé­hez hozzájárult a kedvező idő­járás is, mert hó és jég nem akadályozta a közlekedést. Végeredményben tehát az el­múlt esztendőben több mint 119 ezer tonna árut továbbí­tott a vasút. Természetesen a munka nem volt mindig zök­kenőmentes. A szállíttatok gyakran panaszkodtak vagon­hiányra. A helyi vasútállomás nem ritkán megfeszített erővel mun­kálkodott azon, hogy az áruk elszállításához Nagykőrösre is jusson elegendő vasúti kocsi. Az év utolsó negyedében is több vagonra lett volna szük­ség, mint amennyi -rendelke­zésre állt. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jelentős elmaradás az elszállításban nincs, ugyan­is míg decemberben 60—70 volt a napi vagonigénylés, ad­dig ez január elején 7—8-ra csökkent. Még decemberben elszállí­tásra várt volna a Nagykőrösi Konzervgyár mintegy ezer ton­na áruja, melynek fuvarozását végül is átütemezték az idei évre. Túl a megengedett időn A vasútállomáson az egy ko­csira eső tényleges tartózkodá­si időt is sikerült a tervezett alá szorítani. A vagonok ter­helési határkihasználása 106 százalékos volt. Törekedtek az árukezelési helyek tervszerű kiszolgálására is. Az idegen kocsik tartózkodási idejét pe­dig a tervezett 24 órával szem­ben 21,95 órára csökkentették. A tapasztalatok szerint a hét végi ki- éj berakodás váro­sunkban megoldott. Akadnak zóknak, a magasabb nyereség érdekében. A gázszerelésben is nagy lehetőségek rejlenek, mi­vel egyre több háztartás ener­giaforrása lett a gázenergia. A legfontosabb védőfelsze­relés még ma is a vászon száj­­kendő, a kéményseprők ruhá­zata, évi egy téli és egy nyári öltözet. A többlettisztálkodás­ra, tisztító szerekre költségté­rítést kapnak. Szabvány szerint Hajdanában a koromból festéket készítettek a vegyé­szek, a szurokból gyógyszert csináltak. Eltűntek az ilyen melléktevékenységek, előtérbe került a műszeres mérés, a kályhaépítés, gázszerelés. Te­hát a vállalat is modernizá­lódik, de a nemes és hasznos hagyományokat megőrzi. Ugyanolyan értékes a tevé­kenységük, mint a tűzoltóké. A kéményépítési szabványt ér­demes minden engedélyezőnek, építőnek, megrendelőnek for­gatni, abban az előírások na­gyon világosan szerepelnek. A jó kémények megfogják a hőt. kevéssé szennyezik a levegőt. A kéményseprők valóban a közjó védelmében szorgoskod­nak, szerencsét, nyugalmat hoznak kinek-kinek. Ha az év első napján becsöngetnek, nem árt erre is gondolni a „fe­kete emberek” az évi két ké­ménytisztítással az életünket védik. Szirtesi György nyug­díjas művezető megírta a ceg­lédi vállalat történetét. Sok­­tanulsága talán nyilvánosságot érdemelne, hiszen egy nagy szakmai múlttal rendelkező ember véleménye vonul végig a sorokon. Surányi Dezső kifejezetten jó rakodó partne­rek, mint például a NEFAG nagykőrösi üzeme és a Nagy körösi Konzervgyár. A NEFAG 1561 kocsiból csak hatot kezelt késve. Ugyan­akkor akadnak olyan vállala­tok is. amelyek a címükre ér­kező vagonokat csak késedel­mesen rakják ki, nem törőd­ve azzal sem, hogy másoknak szükségük lenne azokra. 1982- ben a késedelmes vagonkira­­kók 2 éa fél millió forint bün­tetést voltak kénytelenek ki­fizetni a MÁV-nak. A rosszul rakodó vállalatok közé tartozik a Volán 1-es szá­mú Vállalat nagykőrösi kiren­deltsége, mert a 975 kocsiból 721-et, vagyis az összes kocsi 73,94 százalékát csak késedel­mesen rakta ki. A Monori Ke­fe- és Játékgyár nagykőrösi A tanácsházáról Kovács László előadó 32 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Ne­héz poszton, az adóhivatalban dolgozott. Most már betöltötte a 60. évét és megromlott az egészsége. Elbúcsúzott a mun­kahelyétől. Kovács László szorgalmas nagykőrösi földmunkáscsalád­ban született. Apja hosszú évekig mások birtokán ker­tészkedett, majd idősebb ko­rában saját lencsési szőlőjét munkálta. A munkába nőtt bele a fia is. Az iskolái elvég­zése után erdészetben, majd szőlőtelepen dolgozott. A vá­ros szolgálatába 1950-ben állt. Az adóhivatalhoz osztot­ták be, ahol az akkori nehéz időkben emberséges hivatali ügyintézéssel, jóakaratú ta­nácsokkal sokat segített a la­kosságon. Szívvel-lélekkel részt vett a politikus és társa-Kétheti ünnepi szünet után a negyedik játéknappal foly­tatódott a Petőfi sportcsarnok­ban a városi kispályás terem­­labdarúgó öregfiúk kupavia­dal. A játék némileg módosult, mert a visszalépett tanácsiak helyén a Toldi-pedagógusok kapcsolódnak be. Lelkesen játszottak a résztvevők és a négy találkozón húsz gól esett. Mészáros Tsz—PVCSV 3-2 (2-2). Kemény, küzdelmes, játék­vezetői tévedésekkel tarkított mérkőzésen a szerencsésebb csapat nyert. Góllövők: Antal (3), illetve Horváth és Pod­­maniczky. Konzervgyár—TRAKIS 6-1 (3-0). A technikai fölényben levő konzervesek biztosan nyertek. Gólok: Klenovics (3), S. Sza­bó. Kornyik és Both (öngól), illetve Sárosi. Toldi pedagógusok—CÁT 1-1 (1-0). Végig küzdelmes, gyorsira­mú találkozón reális eredmény született. Gólszerzők, Járvás, illetve Kocsis. Információtechnika—21-es Volán 3-3 (2-1). Változatos, jó mérkőzésen az ITV-sek ügyes gólókat ér­tek el. A volánosok a hajrában egyenlítettek. Gólok: Kecske­méti (2), Rossi, illetve Je­szenszky, Kristóf és Szilágyi. A táblázat ezt mutatja: 1. Mészáros Tsz 3 3 IX- 4 6 2. 21-es Volán 2 11-9-33 3. ITV 2 11—9-53 4. Konzervgyár» 2 1-16-12 5 VGV 1 1 4-2 2 6. PVCSV 3 1—2 8-10 2 7. Toldi pedag. 1 — 1 — 1-1 1 8. CAT 3-125-91 9. Afész* 2-----------2 0- 6 — ’0. TRAKIS 3-----------3 4-16 — 11. Városi Tanács visszalépe-t* » = Kettöiülr eevmás elleni ta­lálkozóján egyik fél sem kapott pontot. Természetjárók A Nagykőrösi Kinizsi az óév végére tervezett Vértes-hegy­üzeme sem tartozik a jó rako­dókhoz. A címükre érkezett 115 kocsiból 74-et. a kocsik 64—34 százalékát a megenge­dett időn túl rakták ki. Forgalmi gyakornokokkal Rostás Tibor állomásfőnök elmondta, hogy az elért gaz­dasági eredmények teljesítésé­ből tevékeny részt vállalt az öt szocialista brigád, melynek 45 tagja van. Egyébként _ a vasútállomáson jelentős lét­számgonddal nem küszködnek, viszont felvennének kocsiren­dezőket és fiatal érettségizett lányokat és fiúkat forgalmi gyakornoknak. Kovács Katalin dalmi mozgalmakban. Már 1945-ben belépett a kommu­nista pártba. K. V Időközi választások A városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a lakossá­got, hogy a 8-as számú tanács­tagi választó körzetben időkö­zi tanácstagválasztás lesz ja­nuár 29-én. A választás reg­gel 6 árakor kezdődik. A sza­vazás helye MTESZ városi székháza, Kossuth Lajos u. 18. szám. A módosított választói névjegyzéket január 12—14-e között reggel, 8 órától 17 óráig a városi tanács földszin­ti 40-es számú szobájában te­kinthetik meg az érintett vá­lasztópolgárok. ségi 5 napos túrája helyett, a sportkör legaktívabb turistái: Koroknay István, Máté Mi­­hályné és Vajtai János ötve­nedik 1982-es túrájukra men­tek. A Szombathely—Kőszeg— Borka forrás—Tömörd—Szom­bathely útvonalon 2 nap alatt 17 kilométeres gyalogtúrát tettek meg. A Nagykőrösi Elektromos SK Dunakanyarba tervezett Jí napos túrája a várt érdeklő­dés hiányában, az Nk. Pedagó­gus SE Bükk-hegységi magas­lati túrája a korai sötétedés miatt, az Nk. TRAKIS SE Pi­lis-hegységbe tervezett túrája pedig elszállásolási nehézségek miatt elmaradt, illetve az utóbbit februárra halasztották. S. Z. Áramszünet A DÉMÁSZ Áramszolgálata­­tó Vállalat nagykőrösi üzem­igazgatósága értesíti fogyasz­tóit, hogy napunta reggel 7 órától délután 16 óráig háló­zatfelújítás és karbantartás miatt az alább felsorolt utcák­ban áramszünet lesz. Január 12—14-ig és 17-től 20-ig az Alpári, a Fáskert, a Mintakert és a Délibáb utcák­ban. Január 13-án a Hangácsi úton és a róla nyíló mellék­utcákban. Január 20-án a Barcsai ut­cában. A hálózat az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt levőnek tekintendő. Az áramszünet miatt a fo­gyasztók elnézését kérik. ■B SríMiUfB A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, La­kodalmak. Déryné-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap PORTHÍREK Labdarúgó öregfiúk Évtizedek a város szolgálatában Nyugdíjba ment az előadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents