Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

1982. DECEMBER 8., SZERDA Űj fspusú hajtómű . A monori Me­zőgép aszódi gyár­egységében új tí­pusú hajtómű gyártását kezdték meg. Előnye a hagyományossal szemben, hogy a műszaki élet szin­te valamennyi te­rületén — ezerféle variációban — al­kalmazható. A ké­pen: Zdcnkó Ist­ván a hajtóművet szereli. Barcza Zsolt felvétele Kudarcokat is át kellett élni A jövőért vállalni a kockázatot ^ Éppen tíz esztendeje ala- ^kult ki a Kertészeti Egye­ltem tangazdaságának mai í mérete. A gazdálkodás ? azóta folyamatosan fejlődik, ? bár az ottaniak korántsem ? tartják gondoktól mentes­ig nek munkájukat. Sőt, azt ^sem tagadják, hogy olykor ^ kellemetlen kudarcokat is ^át kellett élniük. A kertészet jövője Az elmúlt évtizedben a gaz­daság szerkezete is letisztult, ma már a kertészetből, a nö­vénytermesztésből és a szarvasmarha-tenyésztésből származik a jövedelem legna­gyobb része. Tavaly a 277 mil­liós termelési értékből 23 millió volt a nyereség, s ez a hasonló adottságú mezőgazda- sági nagyüzemek között elő­kelő helyet biztosít számukra. Ha a statisztikát lapozgatjuk, kiderül, még jobb eredménye­ket, is elérhettek volna, ha... Ha a:- nöyényterrnesztés... és a kertészet nem 13 millió forin­tos veszteséggel zárja az el­múlt esztendőt. A kátyúba ju­tott kocsit az állattenyésztés nyeresége húzta ki a sárból, meg az alapon kívüli tevé­kenységből származó mintegy 13 millió forintos jövedelem. Az Idén az aratást időben fejezték be, bár ezt a hatal­mas munkát gyakran zavarta a csapadékos időjárás. Jól sikerült a silózás is: több mint 16 ezer tonna zöld nö­vényt dolgoztak fel — napon­ta átlagosan hatvanvagonnyit szállítottak a tárolókba —, s s ez tizennégy hónapra fede­zi az állatállomány szükségle­teit. Az őszi teendők közül a vetést emelhetjük ki. Ezer hektáron került földbe a jövő évi gabona magja, s a határ­szemlék azt mutatják, gondo­san dolgoztak a gazdaságbe­liek, a kikelt búza- és ősziár- pa-tövek szépen bokrosodnak. A gazdasági vezetés, élén Magyar Sándor igazgatóval, újabban azon töri a fejét, ho­gyan léphetnének előre az ipari tevékenység fejlesztésé­ben. Lehetne jobb is Említsük példaként a sző­lőt. A gazdaság ültetvényei­nek nagy része fagyveszélyes helyen van, ezért az átlagho­zamok alacsonyabbak, mint az ország más nagyüzemei­ben. A már megkezdett re­konstrukció egyik célja tehát, hogy az új telepítések kedve­Január 1-től új bér- és keresetszabályozás Teljesítményhez kapcsolódva Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás je­lenlegi rendszere. Kónya La­jos, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökhelyette­se kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel ősz- szefüggésben elmondotta, az eltérő gazdálkodási sajátossá­gok miatt a jövőben is több­féle bér- és keresetszabályo­zási forma egyidejű alkalma­zására van szükség. 1983. ja­nuár 1-től két fő bérszabályo­zási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mező- gazdasági szövetkezetei* döntő hányada: a vállalati jövedel­mezőség színvonlától függő bérszabályozás, illetve a köz­ponti bérszabályozás alapján Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is érvé­nyesíthető, a vállalatok a jö­vedelmezőségük színvonalá­hoz kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben a? esetben a részesedésből ere­dő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jö­vedelmezőségétől függ. A központi bérszabályozás hasz­nálata csak olt indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív feltételei miatt — a jövedel­mezőségtől függő bérszabályo­zás nem alkalmazható, vagy ahol működtetése ellentétes a néngazdasági érdekekkel. En­nél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kap­csolva, azok csak a részesedéi eredetű személyi jövedelme­ket befolyásolják. A két bérszabályozási for­ma, mint az ÁBMH elnökhe­zőbb mikroíkllmájú területek­re kerüljenek. Ezért döntöttek úgy, hogy a jövőben a Buda­keszi környéki dombvidéken létesítenek nagyobb ültetvé­nyeket. A kertészeti ágazatnak a szőlőn kívül még három ha­gyományos növénye van: a hagyma, valamint az alma és a körte. Az előbbit 150 hektá­ron termesztik, ám sok gon­dot okoznak az értékesítési nehézségek. Az utóbbiakat 450 hektárról szedték az idén, de a terméseredményekkel nem elégedettek a szakembe­rek. Kimagasló hozam A szántóföldi növényter­mesztés szerkezete hagyomá­nyos. A búza hozamai köze­pesek, a lucerna és a silóku­korica pedig az állattenyész­tés takarmányszükségletét fe­dezi. A tápanyagokban sze­gény homoktalajon nagyon fontos a trágyázás. A műtrá­gyák mellett évente mintegy 8—10 ezer tonna szervestrá­gyát is kiszórnák, hasznosít­va tehát az állattartó telepek melléktermékét. A gazdaság­ban összesen 850 tehenet gon­doznak, fő feladatként a tej­termelést jelölve meg. Az idén több mint ötezer literes hozamokra számítanak, s ez a megyében is kiemelkedő eredménynek számít. Furucz Zoltán Képviselőcsoport-ülés A költségvetésről Tegnap a Pest megyei Ta­nács székházában Budapesten ülést tartott az országgyűlési képviselők Pest megyei cso­portja, Kovács Antalnénak, a HNF Pest megyei Bizottsága titkárának elnökletével. S. Hegedűs László a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés téli ülésszakának előkészítésé­ről. Ezután Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese ismertette a megye idei költségvetését, a fejlesztési tervek megvajósítá- sát. Részletesen beszámolt az elkövetkező esztendő főbb cél­kitűzéseiről is. Mint mondot­ta, 1983-ban 2,1 milliárd forin­tot fordítanak fejlesztésekre Pest megyében. Országgyűlési bizottságok tárgyalták Az államháztartás ügyei Ülést tartott tegnap az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. Villányi Miklós me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár előterjesztésében — illetve Breinich Miklósnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének kiegészíté­se nyomán — a képviselők áttekintették a mező- és er­dőgazdálkodás, az élelmiszer- ipar s a vízügy költségvetési előirányzatait. Az ülésen — amely dr. Cselőtei László akadémikus­nak, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem egyetemi tanárá­nak, a bizottság elnökének zárszavával ért véget— részt vettek a vitában dr. Varga János, a Monori Állami Gaz­daság állatorvosa, valamint Antal Imre, a MEZŐGÉP ér­di gyárának igazgatója, Pest megyei képviselőik is. Az 1983. évi állami költ­ségvetés tervezetének az igaz­ságügyre és a tanácsi munká­ra vonatkozó fejezeteivel, elő­irányzataival foglalkozott kedden az országgyűlés, jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága az Országházban tar­tott ülésén. Az Igazságügyi Minisztérium, a Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége és a Legfelsőbb Bíróság tevékenysége tarto­zik az első témához, amelyet — a közösen készített írásos jelentésükhöz kapcsolódva — az ülésen Bonifert Ádám igazságügyminiszter-helyettes kommentált. A tanácsi témakörben /fól­iái Lajos pénzügyminiszter- helyettes előterjesztése nyo­mán bontakozott ki a képvi­selői eszmecsere a Pénzügy­minisztérium összeállította tervezetről. A vitában felszólalt S. He­gedűs László, Pest megyei képviselő is. Társadalmi munka a kórházért Szívek ritmusa a monitoré» p Három éve adták át a £ kerepestarcsaj kórházat. A ^ hatalmas épületkomplexum 2 látványát már megszokták ía Gödöllő és Budapest kö- ízött utazók. Az átadást kö- « vetően a több mint 900 dol- í gozó nagy lelkesedéssel lá- ^ tott munkához. Senki nem 'j sajnálta a fáradságot az ^ induló kórház nehézségei- ínek elhárítására, a magas \ színvonalú betegellátás 2 megteremtésére. Örömmel segítettek — brigádmozgalom kere­tei között vált szervezetté a kórházi társadalmi munka. Már 1979-ben elkészítettük a szocialista mozgalom szerve­zeti szabályzatát — mondja Tóth Györgyné szb-titkár. — A felajánlásokat a brigádve­zetői értekezleten fogadják el. Alapfeltétel, hógy munkaköri feladat nem szerepelhet a fel­ajánlások között. Nagyon ne­héz elbírálni, hogy itt, ahol sem időben, sem másként nem mérhető a teljesítmény, kinek a felajánlása hasznosabb, ér­tékesebb. A vetélkedő szellem a brigádmozgalom egyik haj­tóereje. Az eredményekről dr. Vas László főigazgató-helyettes be­szél. — Mozgalmunk kezdetén az ipari üzemek munkaverseny- nyel foglalkozó aktivistáitól kértünk támogatást. Közössé­gi szemléletet, stílust tanul­tunk tőlük. Tapasztalataink bebiz nyitották, hogy az ered­ményekért közösségként tu­dunk többletmunkát vállalni. Legnagyobb sikerünknek a jobb betegellátásért tett kol- léktiv erőfeszítéseinket érzem. A brigádmozgalom a technikai feltételek előteremtésére, a körzet betegeivel való jó kap­csolat kialakítására irányul, s millió szállal kötődik a kórház életéhez. Gyors beavatkozás Széles, világos folyosókon vezetnek a kórház egyik büszkeségéhez, a Coronaria­őrzőhöz. A terveikben ez a kórterem nem szerepelt. A hat betegágy fölött sínek futnak, a függönyöket, a műszereket, az infúziós készülékeket moz- gathatóan szerelték fel A termet halk, ciripeléshez ha­sonló hang tölti be. Az ügye­letes nővér az asztalán elhe­lyettese hangsúlyozta, lénye­gét tekintve azonos: mindket­tő a bérszínvonal-növelés nagyságát szabályozza, s meg­határozza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonal-növekedés után kell adót fizetnie a vállalat­nak, de a szabályozás külön­böző jogcímek alapján elen­gedi a bérfejlesztés egy ré­szének adóját. A bevezetendő bér- és ke­resetszabályozás — hangsú­lyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korszerűsí­tését jelenti, megfelelő biz­tonsággal képes szabályozni a bérkiáramlást. Következetessé teszi az ösztönzést is, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához, és nem annak növekményé­hez kapcsolja. Azonos érde­keltségű alapot teremt az ár­rendszerrel és a vállalati jö­vedelemszabályozással, ezáltal megszűnnek az ösztönzés ko­rábbi torzulásai, a teljesít­mény-visszatartásban való érdekeltség. Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető ál­lású dolgozók anyagi érde­keltségi rendszere is. A mó­dosítás célja a vezetők anyagi ösztönzésének fokozása, vala­mint a vállalat jövedelmező­sége szerepének növelése a vezetők ösztönzésében. Változás az is, hogy a tevé- kénység átfogó értékelésén alapuló jutalom valamennyi központilag előírt szempontja és a jutalmazás személyi fel­ső habára megszűnik. A jutal­mak keretösszegével a fel­ügyeleti szerv gazdálkodik a jövőben. Loi*i(b)falasritás Ez is környezetvédelem T avasszal és ősszel minden családban férfiidegeket borzoló program a nagytakarítás. Nemcsak azért, mert sok munkát, hanem mert nagyon sok szerve­zést is igényel s a seregnyi szempont ösz- szehangolása korántsem könnyű. Csak el­képzelni lehet, mekkora erőfeszítést köve­tel egy községnyi méretű nagytakarítás! Pedig hagyomány már — évek óta a me­gye településein —. hogy lom(b)talanítási akciót, afféle nagytakarítást rendeznek. Váltakozó sikerrel, de nem csökkenő lel­kesedéssel. Ez utóbbi azért különösen fon­tos, mert a környezetvédelem sajátos terü­lete, a településtisztaság nem tartozik a ta­nácsok leghálásabb tevékenységei közé. Nehezen változik a szemlélet, olykor csak a büntetés segít ideig-óráig a környe­zetet is károsító területszennyezés megfé­kezésében. Ezekben a napokban készíte­nek mérleget a tanácsokon, vajon milyen eredménnyel járt a települések tisztasága érdekében szervezett kampányok sora s az egész évi folyamatos munka. Ráckevén és társközségeiben — Maká­don, Lóréven és Szigetbecsén — például a tavaszi lomtalanítás során csaknem 300 köbméter hulladékot szállítottak el. Feles­legessé vált fémtárgyakat, bútorokat, pa­pírt, rongyot, szerszámokat, mezőgazdasá­gi gépeket, háztartásokat kiszolgált masi­nákat. Az őszi nagytakarítás alkalmával — október végén — a vöröskeresztes aktivis­ták, a Kövizig III. szakaszmérnökségének dolgozói, a diákok, a járási székhely és a társközségek lakói is részt vettek az ak­cióban. A szeméthegyeket a költségvetési üzem szállította a megfelelő helyre. Nem vonták ki magukat a térségben működő üzemek sem. A ráckevei Aranykalász és a szigetbecsei Űj Élet tsz saját területét va­rázsolta szebbé az akció során. Szigetszentmiklóson is meghozta a várt eredményt a jól szervezett tisztasági akció. Tavasszal menetrendszerűen járták a Szi­getfő Tsz, a Terminál szövetkezet, a helyi költségvetési üzem autói az utcákat s jel­lemző az akció sikerére, hogy jó néhány napig eltartott, amíg a lomot elvitték a tököli szeméttelepre. Ez utóbbi helyen bi­zony nem volt zökkenőmentes a lom foga­dása, csak hatósági intézkedéssel tudtak végül is rendet teremteni. No, meg egy ko­moly tanulsággal gazdagabbak lettek a szervezők. Ehhez sorolható az is, hogy a szigetszentmiklósiak szóvá tették, vajon a Csepel Autógyár miért nem vett részt az akcióban szállítóeszközzel munkáskézzel A kampányok természetesen csak tüneti kezelést adnak. A települések tisztaságá­nak megóvásában sokkal nagyobb jelen­tőségű az a folyamatos munka, amellyel például Ráckevén és társközségeiben, va­lamint tizenegy üdülőterületen megszer­vezték az intézményes szemétszállítást, a közterületeken mind több helyen található hulladékgyűjtő és ez a törekvés érvényes a járás többi településére is. /L különböző társadalmi szervezetek ** szép szóval, a meggyőzés erejével igyekeznek megnyerni a lakosságot a kör­nyezetvédelem ügyének. Ahol az emberek az általános tisztaságra vonatkozó rende­letet súlyosan megszegik, ott a büntetés sem marad el. Szigetszentmiklóson sza­bálysértési eljárást indítanak a vétkesek ellen. Ugyancsak ők tervezik, hogy még az idén rendbe hozzák a régi lakótelep elekt­romos hálózatának korszerűsítése miatt felbolygatott környezetet s előkészítik a tavaszi parkosításra. G. M. lyezett monitoron valamennyi beteg szívritmusát állandóan figyelemmel kíséri. — Itt kizárólag szívbetege­ket kezelünk — mondja Ko­vács doktor. — A legkisebb rendellenességet is jelzi a ké­szülék, a nővér azonnal érte­síteni tud bennünket. Így pé'idául, hála a gyors beavat­kozásnak, előfordul, hogy két­szer, háromszor újraélesztünk egy beteget és végül gyógyul­tan engedhetjük haza. — A Coronaria-őrző és az intenzív osztály a brigádmoz­galom eredménye. — így be­szél dr. Járay István, az in­tenzív osztály főorvosa. —■ Brigádunk az ikladi Ipari Műszergyár dolgozóitól kért segítséget^ mert sem anyagi, sem technikai feltételeink nem voltak meg az intenzív osztály létrehozásához. Öröm­mel vállalták, s elkészítették, a mennyezetre szerelték a sín­rendszert, s még az anyagit is ők vették meg hozzá. Most, karácsonyi ajándékként, a kórterem világítását fogják átalakítani. A magunk részé­ről igyekszünk egészségügyi előadásokkal, szűrővizsgála­tokkal viszonozni munkáju­kat. — A Coronaria-őrzőt a Szi- lasmenti Tsz Kamilla brigádja készítette. Egy találkozó al­kalmával, beszélgetés közben derült ki, hogy munkát is tudnak adni az elmeosztály arra képes betegeinek. Most arról tárgyalunk, hogy mi fog­juk kipróbálni az új gyógy- növénykészítményeiket. Készenléti táska — Milyen felajánlásokat tettek a brigádok az idén? Rendszeres rákszűrést vál­laltunk. A környék iskoláiban hallás- és látásvizsgálatokat tartottunk. A gyógyszertár — elsőként az országban "—i lyukkártyar^.idszerben feldol­gozta már az antibiotiku­mokat. A reumaosztályon ka­paszkodókat szereltünk fel a folyosón, hogy könnyebben közlekedhessenek a fájós lábú betegek. Az intenzív osztály dolgozói minden telefon mel­lett készenléti táskát helyez­nek el. — Most tervezzük egy be­tegfelvételi részleg kialakítá­sát. Szaktanácsot adunk me- gyeszerte, felvilágosító elő­adásokat tartunk a legkülön­bözőbb témákban. Tovább­képzést is szerkezünk gya­korló nővéreknek a gyógyszer- ipar és az orvostudomány űj eredményeiről. Sorolhatnám még a munka­időn túli közös programokat, a sportot, az ipari üzemekkel való kapcsolatunkat, a vetél­kedőket és kirándulásokat. Nem kell attól tartanunk, hogy nem lesz teendője a brigá­doknak. A betegellátás mindig új és új gondokat vet fel, ál­landóan javíthatjuk a színvo­nalat. Márványi Ágnes \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents