Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
így Sesz csíkos a zebra Megtekinthető a lakásrendelet A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy a tanács rendelkezési körébe tartozó lakások elosztásáról, a lakásigénylések társadalmi elbírálásáról szóló 1/1982. számú tanácsrendelet, valamint a lakásépítési hozzájárulás és lakás-használatbavételi díj részbeni vagy teljes elengedéséről. a részlet- fizetési kedvezményekről szóló 2/1982. számú tanácsrendelet jogerőre emelkedett. Ezek megtekinthetők ügyfélfogadási időben a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjénél. Előadás a honfoglalókról December 3-án, pénteken délután öt órakor közgyűlést tart a Turini Százas Küldöttség Baráti Kör a ceglédi zeneiskola hangversenytermében. Ifjú Kürti Béla muzeológus A honfoglaló magyarság temetkezési szokásai címmel tart előadást az algyői ásatás alapján. Az összejövetelen beszámoló hangzik el a baráti kör idei tevékenységéről is. Bővítésre vár a nyársapáti évada Mikor vehetnek fel fogorvost? A tanács olcsón adfn a házhelyeket Nyársapát egyévi fejlesztésre fordítható pénze 470 ezer forint. Nem lehetetlen, hogy lakói között vannak olyanok, akik minden nehézség nélkül letennék az asztalra ezt az ösz- szeget. Ezt azonban természetesen senki sem kívánja, legfeljebb olyasfajta szokás gyökeresedhetne meg, mint amire már községekben mind gyakrabban van példa: az emberek felajánlják minden évben egy-két napi keresetüket a településfejlesztés szűkös anyagi keretének kiegészítésére. Egy forintból kettő Minél kevesebb a pénz, annál nagyobb a vezetők felelőssége. Bizony többször is meg kell gondolni, mielőtt előveszik, pláne kinyitják azt a bizonyos bugyellárist. Ügy kell zsonglőrködni, forgatni a ritka forintot, hogy egyből lehetőleg kettő legyen, mert bizony hosszú a jogos kívánságok listája. De nézzük közelebbről, milyen terhek nyugszanak Labancz Árpád tanácselnök vállain? Az első helyen az óvoda zsúfoltsága említendő. Minden előírásnak, megszabott normának fittyet hányva, az ötven gyermek számára alkalmas intézményekbe hetvenöt gyereket vettek fel. A szabályok értelmében százhúsz százalékig lehet kihasználni az óvodák befogadóképességét, náluk viszont másfélszerese az apróságok száma. Az illetékes szervekkel közösen azon munkálkodnak, hogy mihamarabb megnyugtató megoldást találjanak, s mivel pénzük meglehetősen kevés, megosztják gondjaikat a lakossággal, számításba véve a segítségnyújtás eddig még nem alkalmazott módjait. Zárva a rendelő Napirenden szereplő teendő az olaj fűtés felszámolása az intézményekben a tervciklus végéig. Az olajkályhákat szén- tüzelésű kazán váltja fel az iskolákban. A Kőrösterv munkatársait bízták meg ennek megtervezésével. Szerencsére csak a terveket kell saját kasszájukból kifizetniük, a többi pénzt a megyei tanácstól, illetve a bankon keresztül, állami támogatásként kapják. Természetesen az óvoda várható bővítésével és átalakításával egyidejűleg ott is olcsóbb fűtésmódot vezetnek be. Még egy közelibb megoldást sürgető gond aggasztja a tanácsiakat Nyársapáton. Január elsejétől létre kell hozni a GAMESZ-t náluk is, amely a tanács intézményeinek különféle gazdasági ügyeit intézi ezentúl. Igen ám, de hova tegyék? Erre a célra ma még talpalatnyi hely sincs. Azt tervezik, hogy a körzeti megbízottnak és az újsütetű hivatalnak valahol a tűzoltószertár szomszédságában gondoskodnak helyről, de még ez is egy sereg szervezéssel, egyeztetéssel jár. Esztendeje nyílt meg a község fogorvosi rendelője, amely gyorsan népszerűvé lett a lakosság körében. (Valljuk be őszintén: legtöbben idegenkedünk a fogkezeléstől, annál nagyobb á jelentősége, hogy mind többen felismerték a szükségességét.) Most mégis zárt ajtó fogadja azt, aki rendelésre érkezik. Mehet Nagykőrösre, ha a nem csillapuló fájdalom mielőbbi beavatkozást követel. Elköltözött a szakorvos, és hiába van helyére négy jelentkező, bizonyos hivatali indokok alapján hosz- szú hónapokig betöltetlen az állás. Ott a berendezés, az orvosra váró asszisztensnő meg a sok beteg, a gyógyítás mégis csorbát szenved. Olcsó házhelyek A tanács ötvenhárom házhelyet parcellázott, amelyek átlagosan ezer négyzetméter alapterületűek. Mindössze huszonöt forintot kér négyzetméteréért, s ebben már benne van a közműfejlesztési hozzájárulás, ami azt jelenti, hogy a kisfeszültségű villanyhálózatra nem lesz gondjuk az építkezőknek. A villamosításnál maradva kiépítettek az idén e'gy 320 méter hosszú vezetékszakaszt. továbbá az Iskola dűlőben előkészületben van a harminc tanyát érintő villanyrekonstrukció. A település szépítését szolgáló terveiket fokozatosan végrehajtják. T. T. Megújult az öreg patika A ceglédi Rákóczi Gyógyszertár a főutcán felújítva fogadja vásárlóit. A városgazdálkodási vállalat dolgozóit dicséri a szép és igényes kivitelezés. Felső képünkön Bódiné Halasi Ilona köhü- géscsillapító gyógyszert készít, melyet az őszi időben különösen sokan kérnek. Alsó képünkön az officinát, a gyógyszertár fogadórészét mutatja be. Apátt-Tóth Sándor felvétele Számos szilárd burkolatú útra került Cegléden az elmúlt napokban fehérre festett útburkolati jel; zebra, felező- és záróvonal. Képünkön: a Széchenyi út és a Kossuth Ferenc utca kereszteződésében dolgoznak a festők. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kereskedelmi ellenérzések Szombaton kisebb a forgalom A kereskedelem nemcsak a bolti portálokat tekintve kirakat szakma. Tükrözi a gazdasági helyzetet, az élelmiszergazdaság, az ipari termelés színvonalát, az értékesítés mikéntjét és természetesen az ár- és bérviszonyokat is. A vevők mindennapi bevásárlásaik során minősítik az adott helyzetet, ezért fontos, hogy kereskedelmi vállalataink és boltosaink tevékenységükkel a politika célkitűzéseit szolgálják, A rendszeres ellenőrzések révén a hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik az árubeszerzés- és értékesítés helyzetét. Ezt tekintette feladatának a Tervbe vették ültetését Hársak az indóház előtt Virága gyógyít, fáját faragják A régi városfásítás, parkosítás szép emléke fogadja a ceglédi vasútállomásra érkező utasokat Feszes rendben őrködnek az egykori indóház mellett a felnőtt korban levő hársak. Mire elfogy a fákról a levél, az őszvég ínséges napjai szoros barátságba hozzák össze a verebeket. Estefelé, mint a fán a levelek, úgy húzódnak meg az ágakon. Mert zavartalanul járnak ide pihenni, amióta eltűntek a baglyok az indóház padlásáról. Megbecsülték a népek A ceglédiek még ma is nosztalgiával idézik fel a hárssort a külső Rákóczi úton, pedig az sem volt már hiánytalan halálakor. A botanikus és a lokálpatrióta más-más miatt szereti: porfogó a hársfajok levele, az ezüsthárs kivételével a hársak virága fontos drog; faanyaga orvosi szén gyártására, a nyers fa faragásra alkalmas. Kheirón, a híres orvos és jós munkásságáért kiérdemelte a hársfa fia nevet. A hárs háncsára rótták a pelazgok, a görög föld őslakosai a titokzatos írásjegyeket, ugyanis abból jósoltak. A hárs a szlávok szent növénye, ami rejtett formában a kereszténység felvétele után is megmaradt: hárs- ligeteket ápoltak a régiek, emlékezve a múltbéli pogány hitükre. Kraszopaninak, a szerelem istennőjének ajánlották a fáját. A hársligetekben zajlott a szlávok közélete, bíráskodás, fontos tanácskozások, szertartások színtere. A Kalevela — a finn —, és a Kalevipoeg — észt — hősi eposz is említi a hársat. amit elődeink szintén kedveltek. László Gyula professzor egy régi munkájában közli, hogy az erdei cseremiszek a halott emlékét hársbot bábuval tartotfák ébren, akárcsak a csuvasok. Szinte a fájdalmat szépítették meg e szokással — megszemélyesítve az elhunytat. A germánoknál Freya szent növénye, a szeretet és a dal szimbóluma: a hársrügy faka- dása a tavasz előképe. Vakhiedelem. hogy a hársba nem csap bele a villám, de annyi azért biztos, hogy a füzet és a I bükköt jobban szereti az égi nyíl. Kisebb gyűjtemény „Ö, régi hárs, virágos forrón érett, / a nagy világból hozzád visszatérek... / Az ágak közt méhrajok lakmá- roznak. / A nap ragyog. / Az egek kéken szállnak... — írja Krklec a Hársfa című versében. Kisebb fajtagyűjtemény található hársakból a ceglédi kertészeti kutatóintézetben is, védetté nyilvánítja őket a megyei tanács. Virágzási időszakuk olyan hosszú, hogy 5—6 hétig tart. A jelenlegi öreg hársak méltó unokái lehetnek majd az újabb hársfiak, mert — előzetes tervek szerint — a hárs is fontos fajként szerepel a fásítási programban. Mivel erőteljesen növekszik fölfelé, a légvezetékek közelébe nem való. Néhány szélesebb utca és út számára számításba jöhet, szükség is van rá — bár a verebek nélkül. Gyarapíthatja városunk porfogó és oxigéngyártó lombtömegét. S. D. NEB járási-városi bizottsága is, amikor a közelmúltban a Hazafias Népfront mellett működő Fogyasztók Tanácsával közösen vizsgálódást végzett. Gyermekruhák A többi között a gyermek- ruhák választékát, a tüzelőanyagok és fűtőberendezések beszerezhetőségét nézték meg. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az ötnapos munkahét bevezetését követően miként változtak a lakosság vásárlási szokásai. Ami a gyermekholmikat illeti, a felsőruházati cikkek árukínálata általában jó. Abonyban a lánykaruhák, iskolaköpenyek, télikabátok, anorákok, tréningruhák választéka nem megfelelő. A csecsemőruházat terén kevesebb a gond, ám a kereslet a drágább és mutatósabb külföldi holmik irányába tolódott el. Gyermekfehérneműből nincs elegendő, az ipar műszálas termékeket kínál, s azok nem kellenek. Visszatérő hiánycikk a gyermekzokni. Pizsamákból gyér a választék, flanell anyagút ritkán kapni. A különféle holmik minősége — a hazai kordbársonyból készültek kivételével — többnyire megfelelő. A gyerekcipők közül a 30—34-es méret hiányos, a középméretek nagy választékban megvásárolhatók, ám a 38—39-es számúak kínálata szegényes, ráadásul ami van, az is igen drága. A lábbeliket több jogos minőségi kifogás illeti. Ilyen esetekben a boltok már rutinosan tudják a dolgukat... Tüzelőanyagok Gyémántoklevél Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsa dr. Lovas Zoltán nyugalmazott ceglédi ügyvédnek, aki hatvan éve szerzett diplomát, ünnepélyes keretek között gyémántoklevelet adott át. Kiterjedt vizsgálatot folytattak Dél-Pest megyében a Tü- zép-telepeken, s ennek alapján a tüzelőanyagok kínálatát nem találták kielégítőnek. A szénszállítmányok lökésszerűen érkeznek, nem folyamatos az ellátás. A lakosság főleg a jobb minőségű szénfajtákat keresi. Az utóbbi időben több szenet és kevesebb tüzelőolajat adtak el. Figyelmet keltő megállapítás, hogy a beszerzési lehetőségek korlátozottak, a Tüzép-központ dönt az áruelosztásról, s ez alapvetően eltér a lakosság igényétől. A helybeli telepek nem tehetnek javaslatot az áruösszetétel megváltoztatására sem, mivel ezt nem veszik figyelembe. A keretek megállapításánál nem voltak tekin tettel a tüzelőolaj hétszázalékos visszaesésére sem. Cegléden és Abonyban jelentős mennyiségű elöregedett, poros eladhatatlan készlet halmozódott fel. Romlott az egye« brikettfajták minősége és a tűzifa vastag, nehezen fűrészelhető, alacsony kalóriájú. Az árváltozások és a lakosságnak szóló tájékoztatás hatására a fűtőberendezések iránti kereslet erőteljesen megváltozott, ám ezt a kereskedelem nem tudta követni. Az olajkályhákból húsz százalékkal kevesebb fogy, mint régebben. A gázkészülékek iránt másfélszeresére, a villanymelegítők, hőtárolós kályhák iránt duplájára nőtt a kereslet. Jóval többen szeretnének szilárd tüzelésű kályhákat vásárolni. Megfelelő a kínálat gáztűzhelyekből, román kályhákból, füstcsövekből és öntöttvas radiátorokból. Kevesebb van a szilárd tüzelésű kályhákból, hordozható cserépkályhákból, háztartási kazánokból, elektromos kályhák üzemeltetésére Cegléden és a környező hét községben nyolcvan darabra adott engedélyt a DÉMÁSZ. A korszerűtlen villanyhálózat többet nem tesz lehetővé, ugyanakkor a PIK 48-as számú boltjában 183 darabra vettek fel előjegyzést és egy év alatt 77 darab érkezett. Vásárlási szokások Az ötnapos munkahét bevezetése óta kialakultak az új vásárlási szokások a kereskedelemben. A vállalatoknál nem volt szükség létszámemelésre, a termelékenység nem változott és összességében a nyitvatartási idő sem csökkent. Az árukínálatban pem tapasztaltak lényeges változást. A szállítók alkalmazkodtak az új rendhez. A vevők főleg csütörtökön és pétiteken szerzik be szükségleteik nagy részét, szombaton az üzletek árbevétele a régebbinél 20—40 százalékkal kisebb. A legnagyobb tételeket fizetésnapokon és az azt követő héten vásárolják az emberek. A kereskedelmi dolgozók általában szombaton vagy hétfőn kapják meg a szabadnapot. Ez utóbbival elégedetlenek, mert így csak minden második héten tölthetik együtt a szombatot a családdal. Az eladók fizetése nem csökkent, tehát rövidebb mun-, kaidőre kapnak ugyanannyi pénzt. A széles körű vizsgálódás szerint bevált a csütörtöki meghosszabbított nyitva- tartás. T. T. Ilyen még nem volt Az albertirsai nagyközségi könyvtárban különleges kiállítás nyílik december 4-én, szombaton délelőtt tíz órakor. A helybéli általános iskpla harmadik osztályos diákja, Miklosovits Máté — gyakorlati bemutatóval egybekötött — első önálló kiállításán a japán origami papírhajtogatási eljárással készített munkáit tárja a közönség elé. SSN 0133—a’iíX) (Ceglédi Hírlap) XXVI. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM 1982. DECEMBER 1., SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA
