Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
1982. DECEMBER 7.. KEDD Országgyűlési bizottság tárgyalta Tartalékok az egészségügyijén Az egészségügy költségvetésének jövő évi növekedése mérsékeltebb a korábbi esztendők üteménél. Ez a körülmény e terület irányítóira és dolgozóira egyaránt nagy feladatot hárít, ugyanis az egészségügyi ellátás színvonala nem csökkenhet — hangzott el hétfőn a Parlamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén. A tanácskozáson a képviselők megvitatták az Egészségügyi Minisztérium, továbbá a SZOT társadalombiztosítási, valamint üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának 1983-as költségvetési tervezetét. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes bevezetőjében arról szólt, hogy a nehezebb gazdasági-pénzügyi körülmények között is jelentős eredmények várhatók jövőre egészségügyünkben. Egyebek mellett — az ésszerű takarékosság érvényesítésével, az ágazat gazdálkodásában rejlő tartalékok felszabadításával — ütemszerűen haladhat tovább az _ Országos Traumatológiai Intézet teljes rekonstrukciója. Üzembe helyezik az Országos Mentőszolgálat új bázisát is. A kórházi ágyak száma eléri a százezret, és mindez — valamennyi gondunkkal együtt — jelentős eredmény — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Bővül továbbá a bölcsődei helyek száma, ám sajnos, csökken a szociális otthoniaké. Gyarapodnak az általános és gyermekorvosi körzetek, befejeződik a központi orvosi ügyeleti szolgálat kiépítése, s teljes lesz a körzetek gépkocsival és URH-berendezéssel való ellátása. A vitában felszólaló képviselők közül dr. Zsolnai Mária (Fejér megye) szorgalmazta az ügyeleti díjak felülvizsgálatát, mondván, azok nincsenek arányban a felelősségteljes és megterhelő munkával. Javasolta, hogy egészségügyi kisvállalkozások létrehozásával, vágy más módon segítsék az idősek, betegek otthoni ápolását, kórházi ágyakat szabadítva fel ezáltal. Sajnálatos tényként említette, hogy a korszerű, úgynevezett egyszer használatos fecskendők, illetve tűk gyakran nem illeszkednek egymáshoz, jelentős gondot okozva így orvosnak, ápolónak. Dr. Tóth Dankó István (Borsod megye) ugyancsak az ügyeleti díjak, illetve az orvosoknak járó gépkocsiátalány felülvizsgálását kérte. Szóvá tette azt is: olykor hiába van pénz különböző, nagy értékű berendezésekre, a kereskedelem nem szállítja azokat. Dr. Juszt Lajos válaszában egyebek között elmondta: a minisztérium támogatja a szociális ellátást segítő kisvállalkozásokat. Megpróbálják bővíteni a szociális gondozók számát, és megvizsgálják díjazásukat. Ugyancsak — a szak- szervezettel közösen — szemügyre veszik az ügyeleti díjakat is, úgy, hogy a tényleges, fontos ügyeleti munkát nagyobb összeggel honorálják. Miniszteri rendelet készül az orvosok gépkocsiátalányának módosításáról — mondotta az ezzel kapcsolatos észrevételekre reagálva, majd a fecskendő és tű dilemmájáról szólva megállapította, hogy a hazai, illetve import eszközök valóban nem „csereszabatosak”, és az illetékes irányító szervek hibája, hogy az elosztáskor — például — a külföldi tűhöz magyar fecskendőt küldenek. Véleménye szerint a megrendelt orvosi berendezéseket igenis leszállítja a kereskedelem, hiszen megfelelőek a készletei, ám bizonyos, importból származó cikkekre sajnos, várni kell. Az emberi tényezőkről, tartalékokról szólva Juszt Lajos kifejtette: az egészségügy nem mondhat le arról, hogy keressen és találjon olyan megoldásokat, amelyek különböző, ésszerű szervezeti intézkedésekkel, a túlterheltségtől megszabadítva, hasznos feladatok ellátására mozgósíthatja a valóban minden megbecsülést megérdemlő orvosokat, ápolókat, nővéreket, asszisztenseket. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése dr. Pesta Lászlónak, a testület elnökének zárszavával ért véget. Hétfőn a Parlamentben Pap Jánosnak, a bizottság elnökiének vezetésével ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A képviselők Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes és Pál Antal rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes előterjesztéséiben megvitatták és elfogadták a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1983. évi költségvetés- tervezetét. A tanácskozáson részt vett Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Állam és egyház Jó kapcsolatok Hétfőn a Hazafias Népfront székházéban baráti beszélgetésre került sor a magyarországi egyházak főpapjai, vezetői, illetve Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Pozsgay Imre, a népfront főtitkára között. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Az egyházi vezetők tájékozódtak a népgazdaság eredményeiről, gondjairól és a jövő év feladatairól, gazdasági, társadalmi céljairól. A jelenlévők hangsúlyozták: az állam és az egyházak közötti rendezett, jó viszony olyan párbeszédet eredményez a marxisták és a vallásos emberek között, amely országot építő cselekedetekben ölt testet. A baráti találkozón kifejtette gondolatait dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek is. Megemlékezés a magyar sajtó napján Átadták az aranytoliakat Hétfőn a Vörös Újság megjelentésének 64. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Bényei József, a választmány tagja, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: e jelképpé nemesedett napot az emlékezet nyugalma tölti meg, csöndes tiszteletadás azok előtt is, akik sok más történelmi rangú fórum létrejöttén s fennmaradásán munkálkodtak. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizottsá- gának elnöke átadta az arany emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 14 újságíró kapott aranytollat: Bencze JPál, a Néphadsereg nyugdíjas fotósa, Danes József, a Szabad Föld, Fehér Rózsa, a Magyar Nemzet, Gáti István, a Központi Sajtószolgálat, Hajdú Endre, a Szabad Nép, Gyenes István, a Nők Lapja, Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság nyugdíjasa, Komáromi Magda nyugdíjas üzemi lapszerkesztő, Kristóf László, az Interpress Magazin, Majercsik Sándor, az MTI, Matanovich Béla, a Népsport, Sándor Ernő, az MTI, Pásztor Magdolna, az MTI és Péter József, a Nemzetközi Szemle nyugdíjasa. Ezt követően az újságírószövetség székházának Rózsa Ferenc-termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorút helyezett el az MSZMP agitációs és proppagandaosztálya nevében Lakatos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bajnok Zsolt államtitkár, a TH elnöke és Simon Ferenc elnökhelyettes, a Népszabadság szerkesztősége nevében Berecz János főszerkesztő és Szamosi Károly főszerkesztő-helyettes, a nyomda, a papíripar és a sajtó dolgozóinak és a művészeti dolgozók szakszervezeteinek nevében Lux János, illetve Simó Tibor főtitkár. A MUOSZ koszorúját Pálfy József elnök és Király András főtitkár, az újságíró-iskolásokét Végh Tiborné és Kiss Árpád helyezte el. Úifelújítós A fővárost körülvevő agglomerációs települések úthálózata is zömmel elavult, javításra szorul. Teljes egészében felújítják Gyálon a Pesti utcát, mintegy másfél kilométeres szakaszon. Az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói betonoznak, majd aszfaltréteget terítenek a burkolatra. Veress Jenő felvételei Veszteségből nem lehet megélni A holnapról is gondoskodnak A SZÖVOSZ elnöksége november 2-i ülésén úgy döntött; a Pest megyei Zöldértet az idén december 31-i hatállyal átszervezéssel megszünteti. A különben nagy horderejű és nem kis felelősséggel hozott határozat a Zöldért dolgozói közül talán senkit sem ért meglepetésként. — Egy-másfél éve sejtettem, hogy ez lesz a vége, hiszen veszteségből nem lehet megélni. Eljárt az ilyen struktúrájú szervezet fölött az idő. Nem tudtunk időben rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, s ráadásul néhány területen tűrhetetlen állapotok lettek úrrá — vélekedett minden bizonnyal sok Zöldért-dólgozóhoz hasonlóan. Balogh Gyula bolti intéző. Az érdekképviselet adatai Még az év elején beszélgettem a Pest megyei Zöldért több úgynevezett középszintű vezetőjével és beosztott dolgozójával. Panaszkodtak. Volt, aki többféle megoldást vázolt fel. Egységesek voltak viszont abban, hogy úgy mint eddig, nem mehet tovább. S a Zöldértnél (természetesen a velük kapcsolatban lévő termelőknél, kiskereskedelmi vállalatoknál, szövetkezetnél, feldolgozó üzemeknél) szóbeszéd tárgya volt, hogy mi lesz, hogyan lesz? Az arra hivatottak próbálták megnyugtatni az aggodalmaskodókat, de nem sok eredménnyel. A SZÖVOSZ elnökségének döntését a túlnyomó többség jó érzéssel fogadta, hiszen eloszlatta a bizonytalanságot, s minden dolgozó sorsáról, holnapjáról gondoskodtak. Ezek szerint a Budapesti Zöldértnek és az érintett áfészeknek a Pest megyei Zöldért vagyonával — boltjaival, tárolóival, kirendeltségeivel, hűtőházaival — együtt az ott dolgozókat is át kell venniük állományukba. A Budapesti Zöldértnek ezen kívül alkalmaznia kell a vállalati központ tényleges és munkajogi létszámát, vagyis a gyesen, a betegállományban lévőket, a katonai szolgálatukat töltőket is. — Az átszervezés szükség- szerű, ezt talán senki sem vitatja, de a munkájukat és a munkahelyüket szerető emberek életében törést jelent. Ez az átszervezés végrehajtóinak s természetesen a szakszervezetnek, a választott tisztségviselőknek £ felelősségét növeli. Nagyon oda kell figyelnünk; mindenkivel személyesen foglalkozni és a lehető leghumá- nusabban eljárni — mondta Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest megyei Bizottságának titkára. A szakszervezet képviselői különböző vállalati és megyei fórumokon, testületi üléseken ismertették az átszervezéssel kapcsolatos álláspontjukat. November 3-án például a Zöldért kirendeltségvezetők kibővített értekezletén is elmondták: különös gondot fordítanak az átszervezés emberi oldalára. Ugyanez a novemberi szak- szervezeti titkári értekezleten (amelyen az áfészek szb-titká- rai jelen voltak) is elhangzott. November 5-én pedig összehívták a Pest megyei Zöldért bizalmi testületét, amikor háromtagú intéző bizottságot választottak. Az átszervezéssel Hivatali ügyintézés Munkaidőben vagy csak utána? Meghökkentő dolgok kerülnek olykor napvilágra, ha egy vállalatnál munkaidőmérleget készítenek Kiderül például, hogy a műszak nem nyolcórás, legfeljebb hat, miután levonják belőle azt az időt, amit a dolgozók házon belüli és kívüli ügyintézéssel töltenek. Ez utóbbi a jelentősebb, mert az ilyen eltávozás (a készülődést, az oda-vissza utazást is számítva) gyakran félnapos kiesést jelent. Csöndes szombatok Nézzük most az érem másik oldalát. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta legutóbb, hogy vajon az állampolgárok munkaidejük alatt vagy utána intézik-e ügyes-bajos dolgaikat a tanácsokon. Miután bebizonyosodott, hogy az előbbi került túlsúlyba, a vizsgálat azzal is foglalkozott, milyen lebetn- ségei vannak az időveszteség csökkentésének, az ügyintézés gyorsításának. Az ötnapos munkahét bevezetése megváltoztatta a családok napirendjét. Szabad szombatokon többet lehet pihenni, szórakozni, barkácsolni, az élelmiszerüzletek forgalma pedig azt mutatja, hogy sok háziasszony ilyenkor szokott bevásárolni. A hivatalos dolgok intézésével más a helyzet. A tanácsoknál ugyan mindenütt megszervezték a szombati ügyeletet, de csak kevesen veszik igénybe. Igaz viszont, hogy az ügyfélszolgálat nem dolgozik szombatonként, az ügyelet pedig rendszerint csak tájékoztatást tud nyújtani. Vajon a többi napokon mi a tapasztalat? Általános rend a hetenként háromszori félfogadás: hétfőn délután, szerdán egész nap és pénteken délelőtt. A helyi sajátosságoknak megfelelően azonban célszerű lenne módosítani ezen. A gyűli tanács dolgozói szerint például — tekintettel a sok ingázóra — alapos megfontolást érdemel egy szerdai, meghosszabbított félfogadás bevezetése. Cegléden a keddi napot tartanák a legal .il- m sabbnak, mert aikkor van piac, tehát sokan beutaznak a környékről is. Személyesen, telefonon A népi ellenőrök egyrészt kérdőíveken tudakolták az érdekeltek véleményét, másrészt ankétokon vitatták meg ugyanis a bizalmi testület is megszűnik, ez a november 5-1 volt az utolsó ülése, az átmeneti időszakban ténylegesen december 1-től az intéző bizottság dolgozik helyette. Az intéző bizottság elnöke a Zöldért szb- titkára, aki tagja a felszámoló bizottságnak is. A vállalat dolgozóinak érdekképviseletét tehát december 1-től a szakszervezeti intéző bizottság látja el. A helyükön maradnak — Ragaszkodunk ahhoz mondta Menyhárt Erzsébet —, hogy az új munkahelyén senkinek sem lehet alacsonyabb az alapbére, mint a Pest megyei Zöldértnél volt. Intézkedtünk, hogy a törzsgárdatag- ság után járó elismeréseket, jutalmakat még a Pest megyei vállalatnál adják át. Ugyanitt november 30-ig értékelték a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny idei eredményeit is. S talán mondani sem kellene, hiszen annyira magától értetődő, hogy azokra akik öt éven belül nyugdíjba mennek, különös gondot fordítunk és erre a gazdasági vezetők figyelmét is felhívtűk. A Budapesti Zöldért szak- szervezeti bizottsága természetesen nem a KPVDSZ Pest megyei, hanem a budapesti bizottsághoz tartozik. Éppen ezért azok sorsát, akik a Budapesti Zöldért állományába kerülnek át, mindkét bizottság figyelemmel kíséri. Csak a fele megy el — A SZÖVOSZ elnöksége döntésének megfelelően mi január 1-től mindenkit átveszünk — mondta Bátkai Pál, a Budapesti Zöldért személyzeti igazgatója. — Az alapfizetésük marad, a jövedelmük azonos és a munkakörük hasonló lesz. Egyébként örömmel fogadjuk a Pest megyeieket, mivel nálunk munkaerő- hiány van. Különben az átszervezésből ránk háruló feladatok megoldásának ütemtervéről, megszervezéséről, eddigi lépéseinkről tájékoztattuk a budai járási pártbizottságot, ahol ezt jónak értékelték. Amikor Bátrin Miklósáéval, a Pest megyei Zöldért megbU zott szb-titkárával találkoztam, éppen az Üllői úti részlegükből érkezett. — A számviteli főosztály dolgozóival beszélgettünk. Elmondtuk, hogy mi várja őket a Budapesti Zöldért nagyvá- sártelepi központjában. Ahol egyébként sokkal jobbak a szociális körülmények, mint nálunk. Sajnos azonban mesz- sze van, s ezért többen gondolkodási időt kértek. Jó néhá- nyan pedig már találtak másutt munkahelyet és kikérőt hoztak magukkal. Ügy alakul, hogy a központi és budapesti telephelyű dolgozóinknak mintegy fele választja a Budapesti Zöldértet. S hogyan lesz január 1. után ? Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest megyei Bizottságának titkára válaszolt: — Szerintünk az átszervezés után sem szabad az érintetteket magukra hagyni. Nem is fogjuk, Én például a jövő év elején minden kirendeltséget felkeresek és tájékozódom az emberek sorsa, élete, munkája alakulásáról. Szentc Pál jobb lenne ilyen szempontból a tanácsok ellátottsága. Bonyolítja a dolgot, hogy az emberek többsége — a nehézkes ügyintézés miatt — azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá hivatalos dolgaihoz. Nem véletlen, hogy amikor a TI7 megyei szervezetének jogi szakosztálya Hová forduljunk panaszunkkal? címmel előadást szervezett a ceglédi járásban, rendkívül nagy volt az érdeklődés. Hasonlóan jó kezdeményezésről számolhat be az érdi tanács; negyedévenként jogszabály-tájékoztatót ad ki a lakosságnak. Monoron, az ügyfélszolgálati irodában kéthetenként ingyenes jogi tanácsokat nyújtanak az odafordulóknak. Gyorsabban, egyszerűbben Sokféle lehetőség nyílik az ügyviteli munka egyszerűsítésére, és a jó tapasztalatokat nemcsak érdemes minél szélesebb körben terjeszteni, hanem kötelesség is! Mert jó tapasztalatokra is van példa. Az érdi és a monori tanácsnál olyan beadványmintát használnak, ami egyszerűsíti és gyorsítja a hivatali ügyintézést. Fontosak és célszerűek ezek az intézkedések, de érdemes lenne annak megoldásán is gondolkodni, hogy olcsóbb a népgazdaságnak a tanácsi munkarend átalakítása, mint az ügyes-bajos dolgaikra hivatkozók termelőmunkából való távolléte. Gál Judit az államigazgatásban dolgozókkal a tapasztalatokat. Tény, hogy az emberek többsége munkaideje alatt intézi hivatalos dolgait. Ehhez a megállapításhoz kapcsolódik a kérdés: hogyan lehetne csökkenteni a hivatalban töltött órák számát, lerövidíteni, illetve meggyorsítani az ügyintézést? Nemcsak az ügyfelek, a tanácsi dolgozók szempontjából sem lenne ez közömbös. Pest megyében az államigazgatási apparátus csaknem kilencven százaléka asszony és leány. A szülési és gyermekgondozási szabadságon levők helyét nehéz betölteni, az új dolgozók rögtön mélyvízbe kerülnek. Egy jellemző adat: a tanácsi ügyintézők munkaidejük negyven-ötven százalékát félfogadással, tárgyalással töltik, a kérdőíves, reprezentatív felmérésből az is kiderült: a látogatóik mintegy hetvenöt százaléka hívás nélkül, saját kezdeményezésére látogat el a tanácshoz. Elgon- d'lkodtató, hogy szükséges-e minden esetben a személyes megjelenés. Nem feltétlenül, mert például azok az érdeklődők, akik csak felvilágosítást, tájékoztatást kérnek, telefonon is választ kaphatnának. Persze csak akkor, ha
