Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

Ismét a szentendrei gyorsvasról Fuvarozás még gazdaságosabban PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Tegnap a megyeházán tartotta ülését a Pest me­gyei Szállítási Bizottság, Doszpod Bélának, a megyei tanács osztályvezetőjének elnökletével. Takács Béla, a Központi Szállítási Ta­nács titkára A megyei szál­lítási bizottságok jogi hely­zetének és tevékenységi kö­rének szabályozása címmel tartott tájékoztatót. El­mondta, a Minisztertanács 8 a közeljövőben foglalkozik g e témával, s a javaslatok j! szerint megreformálja e í testületek tevékenységi kö- i rét. A szállítási bizottságok koor­dinálják majd például a vas­úti és autóbusz-menetrendek változtatásával kapcsolatos igényeket, ha szükséges, meg­vizsgálják a kisforgalmú, kes­keny nyomtávú vasutak meg­szüntetésével kapcsolatos ja­vaslatokat. Ugyancsak e testü­let igyekszik segítségére lenni azoknak a vállalatoknak, ame­lyek autóbuszait közhasznú célra is hasznosítani kívánják. Ez utóbbi témáról, bővebben szólt dr. Cseh Lajos, a KPM osztályvezetője, amikor a sze­mély- és árufuvarozást érin­tő, új jogszabályokat ismertet­te. Elmondta, a jövőben a 35 ülőhelyesnél nagyobb autó­buszok Után azoknak a válla­latoknak, amelyek a járművet csak saját dolgozóik szállítá­sára használják, járulékot kell fizetni. E kötelezettség alól azok mentesülnek, akik a munkásszállító autóbuszt köz­célokra is hasznosítják. Pél­dául oly módon, hogy besegí­tenek a Volánnak a kisköz­ségek forgalmának lebonyolí­tásába, csúcsidőben a városi közlekedés szolgálatába állít­ják autóbuszaikat, vagy más vállalattal közösen oldják meg a dolgozók szállítását. Ismét szóba került a szállí­tási bizottság ülésén a szent­endrei gyorsvasút kérdése. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága korábban úgy dön­tött, hogy Szentendre és Bu­dapest között.a teherforgalmat megszünteti. Az akkor lo­gikusnak látszó határozat az üzemanyagárak emelkedése miatt azonban ma már felül­vizsgálatra szorul, hiszen az új szállítási kapacitás előterem­tése is sokszor tízmillió fo­rintba kerülne. Pest megye vezetői ezért a közeljövőben a kérdést'újra megvitatják a fő­város illetékeseivel. Cs. A. >Z MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XXVI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Alá: 1,4« forint 1982. DECEMBER 7., KEDD Kiegészítő tevékenységből Másfél milliárd Az állami gazdaságokban az idén a kiegészítő tevékenység­ből származó nyereség meg­közelíti az 1,5 milliárd forin­tot. Ennek az összegnek na­gyobbik része adódik az élel­miszer-termelésből, amelyet az állami gazdaságok a tée- szeknél nagyobb mértékben folytatnak. Hatszázmillió fo­rint nyereség származik egyéb ipari munkából. A kiegészítő termelésből származó jöve­delmeket az üzemek részben ŐSZINTE SZÓ öszöntjük az Olvasót a magyar sajtó nap­ján. Az írott és — ma már — elektronikus újságírás ünnepén, amelyről min­den esztendőben egy ne­vezetes évfordulón emlé­kezünk meg. Már 64 esz­tendeje, hogy 1918-ban megjelent a Vörös Üjság, megszületett hazánkban a kommunista sajtó. Amint a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulá­sával új fejezet kezdődött hazánk történelmében, úgy lépett új, forradalmi útra e párt lapjának létrejöttével a már akkor is nagy múltú jHSgyar sajtó. Kosztolányi Dezső már előzőleg az újság vonzó­erejének fő rugóját az őszinteségben jelölte meg, de úgy volt kénytelen foly­tatni, hogy ezen nem a fel­tétlen igazmondás magával ragadó erejét érti. Mert a zsurnaliszta sokszor bizony kénytelenségböl és kedvet­lenül is ír, nemegyszer sa­ját meggyőződése ellenére is. És mégis, mire befeje­zi az írást, maga is hisz és kigyullad az arca. Mert: A vérbeli újságíró végte­len hajlékony, olyan, mint a Barnum cirkusz kígyó­testű nője. Minden tiszteletünk e finom tollú költőé és íróé, de mi — és nagynevű és nagyszámú elődeink, a magyar kommunista sajtó megteremtői, ügyének folytatói — az újságírás művészetét, a sajtó őszinte­ségét másként értelmezzük. Az ok nem elsősorban az újságírókban, hanem a világnézetben és politiká­ban van, amely toliunkat irányítja. Ebből következik az is, hogy tudjuk: a saj-' tó jelentősége messze túl­mutat azon a látszólagos, naponként múló kapcso­laton, amely az újságcsi- nálók és -olvasók között van. A régi szólást, mely szerint nincs régebbi, mint egy tegnapi újság, szak­mai körökben ma is gyak­ran idézik. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy az olvasó nem kíváncsi már arra, amit tegnap megtudott, sőt gyakran az­zal sem elégszik meg, hogy ma mi történt, hanem azt szeretné, ha elmonda­nánk neki, mi lesz holnap. Azt azonban — joggal — számon tartja, mit mond­tunk el tegnap, ha a ma nem igazolja akkori állás­pontunkat. Mi mást nem tehetünk, mint igyekszünk a legszigorúbban a tényék­hez tartani magunkat. És ahhoz a régi bölcsesség­hez, hogy . a legbölcsebb az, aki nem tartja magát a leghevesebbnek. A lehe­tő legjobb tudásunk sze­rint igyekszünk tisztessé­ges és teljes képet festeni hazánkról és a világban történtekről, az eredmé­nyekről és kudarcokról, a veszélyekről és remények­ről. Célunk abban segíte­ni, hogy a veszedelmeket elkerüljük, a reményeket beigazoljuk, a vívmányo­kat megőrizzük, a bajokat megszüntessük. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha őszintén beszélünk. És ugyanilyen nyílt szívvel és ésszel fogadjuk az Ol­vasó kritikáját, észrevéte­leit, javaslatait. Jobb lapot csinálni számunkra nem egyszerűen szakmai kér­dés, hanem politikai, tár­sadalmi — a mi hozzájá­rulásunk lehet egy jobb vi­lághoz. Akadnak még — ha nem is sokan —, akik a régi polgári lapokra emlékez­nek, vagy a mai nyugati bulvárlapok szenzációit emlegetik, és így kíván­nak érdekesebb újságot. Csakhogy ezeket a lapokat a legtöbben úgy vették és veszik ma is kézbe, hogy lássuk, mit hazudik ma az újság. Számunkra, a mai magyar sajtó munkásai számára azonban éppen az a legnagyobb elismerés, ha szándékaink ellenére vé­tett hibáinkért, tévedésein­kért szenvedélyesen bírál­nak bennünket. Ebből ugyanis érezhetjük, hogy tisztességes embernek tar­tanak, akik a valódira és az igazim törekszünk. Még akkor is, ha mondanivalónk kellemetlen. A tényeket ugyan könnyebb a papíron megváltoztatni, mint a valóságban, de míg az előbbi veszedelmes, az utóbbi elképzelhetetlen nyílt, őszinte feltárása nélkül. Azt szeretnék, ha a tegnapi újság úgy válna érdektelenné, hogy az ab­ban megírt gondok és ba­jok megszűnnének, a rög­zített eredmények túlha­ladottá változnának. ÍYT inden évben megem- lékezünk a magyar sajtó napjáról. Legnagyobb ünnepünk azonban, hogy nemcsak ezen az egy na­pon, hanem egész eszten­dőben olvasnak bennünket. Kérjük az Olvasót, hogy e jó szokását őrizze meg. És, miután megtudta tőlünk, mi újság az országban-vi- lágban, dolgozzék és csele­kedjék úgy, hogy valóság­hoz hű híradásaink igaz ügyünk előrehaladásáról számolhassanak be a jövő­ben is. Pintér István az alaptevékenység korszerű­sítésére fordítják, de jut a jól jövedelmező kiegészítő munka fejlesztésére is. A Pest megyei településeken megnőtt az igény az újabb munkaalkalmak iránt. Az ál­lami gazdaságok számos olyan termékkel is ellátják a velük szerződő ipari nagyüzemeket, amelyek gyártása ott gazda­ságtalan lenne. Illóolajok ké­szítésével segíti a kozmetikai ipart a Herceghalmi Állami Gazdaság, a felsőbabádi pe­dig saját gyümölcstermését hasznosítja üdítő italok készí­tésére. A közelmúltban sóder­bányát nyitottak, és főként a mezőgazdasági jellegű beruhá­zásokat látják el ezzel az épí­tőanyaggal. Vas és fa öntő­mintákat készít a Kertészeti Egyetem Soroksári Tangazda­sága, a szerkezeteket a Cse­pel Vas- és Fémművekben használják fel. Az alagi gaz­daság jól bevált terméke az ál­latszállító utánfutó, jövőre lakókocsik gyártását is meg­kezdik. M®: 3. oldal: Munkaidőben vagy csak utána? A holnapról is gondoskodnak 4. oldal: A valóságnál rózsaszínűbb kép Az írókkal is találkoznak Az antikváriumban 7. oldal: Tévés élmény Pilisszántón Kristályok a nagy begyek 8. oldal: Tragédia a síneken Losonczi Pál látogatásai A villamos művek központi teherelosztójában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn — egész napos látogatás során — személyes tapasztala­tokat szerzett Budapest éle­téről, eredményeiről, a soron levő fővárosi feladatokról. Eseménydús programja reggel a Budapesti Pártbizottságon kezdődött és az esti órákban a Budai Várpalotában zárult. A nap folyamán eszmecserét folytatott a főváros párt- és állami vezetőivel, találkozott országos hírű gazdasági szer­vezetek dolgozó kollektíváival, s tájékozódott a vendégfor­galom, a közművelődés teen­dőiről, a mihamarabbi meg­oldást sürgető budapesti gon­dokról. Dmifrij Uszfyinov Szeszéde egy moszkvai párt akt ivón A béke védelme éberséget kíván A Szovjetunió soha nem csinált titkot abból, hogy ka­tonai ereje megfelelő, hogy hadserege a legkorszerűbb fegyverekkel és haditechniká­val rendelkezik, és képes bár­milyen feladat teljesítésére. Ezzel együtt a Szovjetunió ka­tonai ereje kizárólag védelmi célokat szolgál, fegyveres erőinek feladata a szovjet uép békés építő munkájának, az ország szuverenitásának és te­rületi épségének megvédése — jelentette ki Dmitrij Usz- tyinov, a Szovjetunió marsall- ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a moszkvai kato­nai körzet pártaktíváján teg­nap elhangzott beszédében. Usztyinov a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott: Washington az objektív való­ság és a józan ész követelmé­nyeivel ellentétben mindent elkövet annak érdekében, hogy katonai fölényt szerez­zen a Szovjetunióval szemben, és világuralomra tör. Ezt a célt szolgálja a példátlan in­tenzitású katonai készülődés. A háború utáni első 35 esz­tendőben az Egyesült Államok kétbillió dollárt költött fegy­verkezésre, most viszont csu­pán 1983 és 1987 között 1,6 billiót akar ilyen célokra for­dítani. Reagan elnök nemrégiben hozott döntést 100 MX típusú interkontinentális ballisztikus rakéta telepítéséről. Közben bővül a Pershing—2 és a szár­nyasrakéták gyártása, és meg­kezdődtek a gyakorlati előké­születek ez utóbbiak nyu­Szállításra készen gat-európai telepítésére. To­vább fejlesztik a világűrbeli katonai rendszereket, felújít­ják és növelik a vegyi fegy­verekből felhalmozott készle­teket, fokozzák a szárazföldi és a légierők, valamint a ha­ditengerészet erejét. A Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére és a világuralomra irányul­nak az Egyesült Államok ka­tonai doktrínái is, amelyek az agresszív elvek egész sorát tartalmazzák a nagy erejű el­ső nukleáris csapástól egészen a „korlátozott” és az „elhúzó­dó” nukleáris háború megví­vásának lehetőségéig. Ezeknek a doktrínáknak az alapvető célja — hangsúlyozta Usztyi­nov — „a szocializmus mint társadalmi-politikai rendszer megsemmisítése” — amint ezt Amerikában megfogalmazzák. Természetesen, az Egyesült Államok világuralmi céljait szolgálja az az „új keresztes hadjárat” is, amelyet Reagan elnök hirdetett meg a kom­munizmus ellen. Ennek lénye­ge a Szovjetunió és szövetsé­gesei elszigetelése és gazdasá­gi gyengítése. Ezt szolgálják a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa elleni gazdasági, politikai és ideoló­giai támadások. Ezek a törek­vések történelmi távlatban szemlélve teljes mértékben kilátástalanok, azok, akik ezt az utat követik, valószínűleg elfeledekeztek arról, hova ve­zettek az ilyen kísérletek a múltban — mutatott rá Dmit­rij Usztyinov. A háború, az agresszió ve- (Folytatás a 2. oldalon.) Délelőtt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára — a főváros más vezetőinek jelen­létében — tájékoztatta az ’ 1- nöki Tanács elnökét. Minde­nekelőtt Budapest több mint kétmilliós lakosságának köz­hangulatáról szólva elmondta, hogy fővárosunkban — az or­szágos politikai helyzetkép­hez hasonlóan — a rend a jellemző, alapvetően nyuga­lom vah, a viszonyok ki­egyensúlyozottak. Az emberek politikai érzékenysége, köz­életi aktivitása megnöveke­dett. Ezután a több mint 100 éves Ganz Villamossági Művekhez látogatott az Elnöki Tanács elnöke — akinek kíséretében volt Maróthy László és Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke is — s megtekin­tette a dolgozók munkáját ab­ban a nagycsarnokban, ahol turbógenerátorokat szerelnek. A következő állomás a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt várbeli központi teherelosztó­ja volt. Ezt követően az Átrium Hyatt szállót tekintette meg, majd a Budavári Palota hely­reállításának eredményeivel és a további rekonstrukciós ter­vekkel ismerkedett meg. Konferencia Budapesten Versenyképesen Gazdaságunk jelene és jö­vője szempontjából döntő fon­tosságú, hogy a nemzetközi ke­reskedelemből minél nagyobb részt vállaljunk, ennek megfe­lelően keressük az új lehetősé­geket, azt, hogy milyen léte­sítményeket, rendszereket ér­tékesíthetünk gazdaságosan és versenyképesen. Piaci pozí­cióinkat szükséges a fővállal­kozás alkalmazásával is meg­erősíteni. Ha megtanuljuk, hogyan kell ezt jól csinálni, s a világ élvonalában haladóktól elsajátítjuk módszereiket —­azokat saját körülményeinkhez alakítjuk —, akkor céljaink el­éréséhez közelebb kerülünk — mondotta Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, az MTESZ székházában hétfőn kezdődött kétnapos konferen­cia plenáris ülésén. A konferencia, melynek nyír tó ülésén részt vett Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, szekcióülésekkel folytatódott. A résztvevők megtárgyalják a belföldi és az export fővállalkozások problé­máit, szó esik a szerződéskötés, a finanszírozás és elszámolás kérdéseiről, valamint e tevé­kenységet előmozdító ösztön­zőkről. Közé le t Évente mintegy 370 millió forintos az árbevétele a PEMÜ zsámbéki gyárának. Ennek egy részét a pvc-csövck, az -ido­mok és az -alkatrészek hozzák a vállalat konyhájára. Képün­kön: a csatornacsövek csatlakozóelemeinek ezrei várják az elszállítást a budapesti és az ország sok más építkezéséhez. Veress Jenő felvétele Lisonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Bhumibol Aduljadedzs királyt, Thaiföld nemzeti ün­nepe alkalmából. Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének meghívásá­ra küldöttség élén, hivatalos, baráti látogatásra hétfőn ha­zánkba érkezett Rabah Bitat, az algériai népi nemzetgyű- k". elnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal fogadta. Jelen volt Ab- delaziz Kara, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság budapesti nagykövete is.

Next

/
Thumbnails
Contents