Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1982. DECEMBER 5., VASÁRNAP PéceMsaszeg Aféss Könnyítik a nők munkáját Hallottam nemrég egy meg­állapítást, amely úgy szólt, hogy a nők helytállnak a ter­melőmunkában, részt vállal­nak a mozgalmi feladatokból és aktívan közreműködnek a választott testületekben. Nyil­vánvaló, hogy ez a jó szándékú felsorolás sem foglalhatta ma­gába mindazt, ami valójában terheli a ma lányát, asszonyát. Éppen ezért jó, ha olykor napirendre kerül legalább a munkahelyeken helyzetük. Mint nemrég a Pécel—Isaszeg Afésznél. KözvéEemsny-k^atás Amint arról e fogyasztási szövetkezetünk iküldöttgyűlé- sén Fazekas Imréné, a nőbi­zottság elnöke elmondotta: szövetkezetüknél a legutóbbi választás, 1980 ősze óta a 74 tisztségviselőből 39 a nő, vagyis valamivel több, mint ötvenszázalékos az arányuk. Hozzávetőleg ugyanilyen a nők aránya az áfész 4 ezer 914 fős tagságából is. Héttagú nő­bizottságuk, amelynek elnöke részt vesz az igazgatóság ülé­sein is, féléves munkaterv alapján végzi munkáját, ami­vel egyúttal — a nők érdek- védelme mellett — a gazdasá­gi munkát is hatékonyan se­gíti. Hogy mit jelent ez? Hát például azt, hogy működési területükön, a két nagyköz­ségben, Isaszegen és Pécelen, a javuló áruellátás, a kereske­delmi hálózat és a háztáji ter­melés fejlesztése érdekében közvéleménykutatást végeztek a nőtagok és a háziasszonyok körében. Arra voltak kíván­csiak, hogy azok miképpen látják, milyennek ismerik ta­pasztalatból a boltok áruellá­tását. A dolgok összefüggésé­neik lényegére tapintottak rá; arra, hogy a nőbizottság tag­jai, aktivistái úgy szolgálják leghasznosabban az asszonyo­kat, ha a vásárlást ily módon is ösztönzik. Javaslataikat figyelembe véve bővítették a kész és a félkész élelmiszertermékek, a mirelitáruk, a konzervek vá­lasztékát. A két nagy ABC-ben növelték az iparcikkek vá­lasztékát. Néhány élelmiszer- boltban bevezették az elő­rendelésre történő vásárlást. Hasonló törekvés mutatko­zott meg abban is, hogy szé­lesebb választékot teremtettek a felső- és gyermekruházati árukból, nemkülönben az ol­csóbb cikkekből. Ugyancsak könnyíthet a nők helyzetén, hogy a Pécel—Isaszeg Áfész melegkonyhás egységeiben, mindenekelőtt a vendéglőkben mintegy hétszáz előfizetéses étkező van naponta. Kísérle­tet tettek az előfizetéses va­csora szolgáltatására is, ám erre elég kicsi a jelentkezők száma. Hétfen zárva A nőbizottságnak is rendkí­vül nagy, körültekintő mun­kát jelentett az ötnapos mun­kahétre való áttérés szerve­zésének segítése. Így sincse­nek persze könnyű helyzet­ben: a lányoknak, asszonyok­nak, természetesen felváltva, szombatonként is helyt kell állniuk. A szövetkezet egésze szintjén ezt persze csak iúgy tudták megoldani, hogy az egyszemélyes boltjaik, illetve az iparcikküzletek hétfőn zárva tartanak, míg a több. szemé­lyes élelmiszerüzletek nyitva tartását egyáltalán nem szűkí­tették. A ruházati, a vas-műszaki és a vegyiboltok hétfői zárva tartása adott esetben ugyan gondot okozhat a lakosságnak, ám előny lehet számukra az, hogy a hét többi napján a zárás később van, mint az­előtt, így a munka utáni vá­sárlás az ő boltjaikban ké­nyelmesebb lehet. Jó tudni, hegy olajkútjaik és a gázcse­retelepeik is hétfőn szünetel­nek. Látszólag úgy tetszik: eltér­tünk valamelyest az eredeti témánktól, pedig nem így van, hiszen a kereskedelem, a ven­déglátás helyi sajátosságainak megismerése, lehetőségei igencsak szorosan hozzátar­toznak a vásárlást eszköfclő nők mindennapjához. De lás­Préselik a záróiét A Szilasmenti Termelőszövetkezet csömöri műanyagüzemé­ben két 25 tonnás cxcenter présgépet állítottak üzembe. Éven­te mintegy 12 millió vetőmagzároló plombát gyártanak a gé­pekkel, az Országos Vetőmag Felügyelőség megrendelésére. A képen: Hol bis Lajosné kezeli a présgépet. suk még azt, hogyan is ala­kult hosszabb távon a nők helyzete a Pécel—Isaszeg Afésznél! Javítanivaló — Az 1971-ben készített nő­politikái intézkedési terv vég­rehajtását rendszeresen figye­lemmel kísérte szövetkeze­tünk pártalapszervezete és szakszervezeti bizottsága is — mondta kérdésünkre Fazekas Imréné, az áfész nőbizottsá­gának vezetője, aki egyébként a helyi Szemere Pál Művelő­dési Ház gazdasági előadója. így történt, hogy az intéz­kedési terv többször kiegészí­tésre került, hiszen elkészülte óta a nők élet- és munkakö­rülményeiben változások vol­taik. Hogy melyek ezek? Hát többek között jobban számí­tanak rájuk a vezetésben a mi szövetkezetünknél is. En­nek tulajdonítható, hogy to­vább nőtt a részarányuk a vezetésben, a vezetői munka­körök hetvenöt százalékát töl­tik be. Ami azért sem vélet­len, mivel a nőik nagy része rendelkezik a jelenlegi mun­kaköréhez szükséges szakmai végzettséggel. Hallottunk persze arról is, ho«y akad gond. Van javíta­nivaló néhány zöldségbolt dol­gozójának szociális ellátásán; az egyszemélyes, többnyire szintén nő vezette boltok anyagmozgatásának techniká­ján. F. I. SZOT'kitüntetés Negyedszázad aktívaként Császár Imre büszkén mu­tat egy fotót, amely Budapes­ten a vasasszékházban készült. Azt a pillanatot ábrázolja, mi­kor átveszi jól megérdemelt jutalmát, a SZOT ezüst foko­zat kitüntetést. A Veszprémi Vegyipari Egyetem elvégzése után jött a gödöllői Ganz Árammérő- gyárba dolgozni. Ennek már több mint 25 éve. Két évtizede végez aktív társadalmi mun­kát, Sokáig az újítási bizottság tagjaként tevékenykedett. A vállalati szakszervezeti bizott­ságnak 15 éve szorgalmas tag­ja. Szeretettel gondol arra az időre, amikor mint a műszaki­gazdasági bizottság vezetője munkálkodott. Két választási cikluson át volt az szb elnöke. Választott funkciója mellett két évig a titkári teendők egy részét is elvégezte. Császár Imre jelenleg a szakszervezeti bizottság bér- és munkajogi bizottságának vezetője. A gazdasági vezetők­kel közösen részt vesz a Ganz Árammérőgyár bérpolitikai koncepcióinak kialakításában. Bérezési vitákkal foglalkozik és ott van a bérfejlesztés ki­munkálásánál, de örül annak, hogy munkajogi kérdésekkel az utóbbi időben nem sokat kellett foglalkoznia. A vegyi labor vezetőjének nagyon sok szabad idejét kell feláldoznia a szakszervezetben végzett tár­sadalmi munkáért, hiszen rendszeresen tart bizottsági üléseket és jár az szb üléseire. Császár Imre 25 éves törzs- gárdatag. ötször volt kiváló dolgozó. Hol társadalmi, hol gazdasági területről kezdemé­nyezték kitüntetését. Nagyon sok igazgatói dicséretben ré­szesült már és a kiváló újító bronzfokozatot is magáénak mondhatja. Brigádja, a Béke már hatszor elnyerte a Válla­lat kiválója címet. Munkája során mindig azt tartja szem előtt, hogy a dolgozói és a vállalat érdeke minél reáli­sabban lehessen egyeztetni. Célja, hogy minden tárgyalás után úgy távozzanak az asz­taltól a résztvevők, hogy a le­hető legjobb változatot sike­rült kimunkálniuk. Sz. S. Két műszakban Konzervgyáruk Validról A Zöldmező Termelőszövetkezet valkói gumiüzemében ha­vonta hetvenöt tonna konzervgyűrűt készítenek 'a Taurus megrendelésére. A termelés két műszakban folyik, így a gyár igényét teljes mértékben ki tudják elégíteni. A képen Bene Mihályné orsós automata gépen méretre vágja a gumitömlőt. Bene Mihály felvétele Méhészek, nyulászok, kerthasznosítók Szakcsoportok termékei Háromszázöt a tagok száma Két-két méhész-, kisállatte­nyésztő, illetve kerthasznosító szakcsoportja van a Pécel— Isaszeg Áfésznek. Ezek együt­tes értékesítési tervében erre az évre mintegy 3,7 millió fo­rint szerepelt. A ’ közelmúlt­ban értékelték tíz hónap ered­ményeit, ebből kiderült, hogy az éves tervet valamivel több mint hetvennyolc százalékra teljesítették, míg tavalyhoz ké­pest 8,6 százalék a bevételek és az értékesítések összegének növekedése. A három szakcsoportban há­romszázöt tagot számlálnak, a legnépesebb a kisállattenyész­tőké, amelynek 131 tagja van. Az áfész méhészei 313 mázsa mézet értékesítettek, ez ugyan Történelmi napok Kartalon több mint a tavalyi teljesíté­sük, de majdnem kilencven mázsával alatta marad a terv­nek. A nyúltenyésztők, ha egy kicsivel jobban is álltak októ­ber végéig, mint tavaly ilyen­kor, az addig értékesített 406 mázsás nyúleladás még nincs közel a tervezetthez. Dehát ,5k, a méhészekkel ellentétben, még pótolhatják a viszonyagos lemaradást. A 2. Ukrán Front csapatai még nem lépték át a magyar határt, amikor a Galga-völgy falvai fölött megjelentek az el­ső repülőgépek, s kioldották bombáikat. Kartalt szeptem­ber 13-án érte az első bomba­támadás, amit a következő éj­szaka, majd’ három nappal ké­sőbb megismételtek. Ember­életben nem esett kár, a rob­banótöltetek a település mel­lett, a határban értek földet. A frontvonal közeledtét, az egyre gyakoribbá váló légiria­dók és a főváros irányába hú­zódó német csapatok vonulása jelezte. A szovjet egységek még a Tiszántúl felszabadításáért harcoltak, amikor október 3-án félbeszakadt az iskolában a tanítás, mert nagy számú né­met katonaság fészkelte be magát a községbe, s parancs­nokuk lefoglalta az összes tan­termet. Lövészárkot ásattak A parancsnokság a község­házán rendezkedett be. Visel­kedésük már kezdetben is »in­kább ellenséges volt, mint ba­ráti. Minél jobban közeledtek a szovjetek, annál erőszako­sabbak lettek, annál több dol­got hurcoltak el a lakásokból — olvasható egy korabeli fel­jegyzésben. Nem kímélték a templomot sem, a kisebb, moz­gatható értékes tárgyakat mind elvitték. Védelmi készületeik első lé­péseként a munkabíró férfia­kat és asszonyokat védőárkok ásására vezényelték ki. Az ok­tóber közepe táján kezdődő munkálatokat német mérnök irányításával, tervszerűen vé­gezték, amelynek eredménye­ként Aszódtól Cifra-majorig húzódó, nagyjából összefüggő árokrendszer alakult ki egy I hónap leforgása alatt A nap kulturális t programja December 5-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Télapó-ünnepség, a Gödöllő és Vidéke Áfész dolgozók gyer­mekeinek, 15 órakor. Stúdiómozi. Coppola Magán- beszélgetés. Amerikai film, ké­szült 1974-ben, 20 órakor. Török László Cigányok cí­mű fotókiállítása, megtekinthe­tő 16—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megte­kinthető 10—14 óráig. December 6-án: Gödöllő, művelődési köz­pont: Filmklub. Kobayashi Hara­kiri. Japán film, készült 1963- ban, 19 órakor. Szél hozott, szél visz el... Halász Judit és a Bojtorján együttes műsora a Humán és a Gyógy ért dolgozók gyerme­keinek, 16 órakor. Török László Cigányok cí­mű fotókiállítása, megtekint­hető 16—20 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Két Mikulás egy erdőben. A gyermekszínházi bárlet harma­dik előadása, 13 órakor. Suli-buli az általános iskola alsó tagozatának, 15 órakor. Mozi Esküvő: vasárnap Vasárnap: Éjszaka történt. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film Csak 4 órakor. Esküvő. Színes amerikai filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Hétfő: A két aranyásó. Színes, vi­dám NDK-kalandfilm. Csak 4 órakor. Az ifjúság édes madara. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap} Tataóváron. Hatvan ostroma közben Kartalt több okból is rendszeresen lőtték a szovje­tek. Részben az állandóan helyü­ket változtató harckocsik miatt, részben pedig azért, mert a nérhetek az uradalom lucernatábláját szükságmeg- oldásként több ízben repülő­tér gyanánt használták. Innen öt gépük szállt fel bevetésre, hármat találat ért, roncsaik a szántóföldön maradtak. Repü­lőről gépfegyveres támadás csaknem minden második nap érte a falut. Az itt tartózko­dó németek felkészültek a visszavonulásra. Heves harcok A lakosságtól körülbelül 250 lovat, 300 tehenet, 150 növen- dékmarhát, az uradalomból az összes lovat, 500 tehenet és hí­zómarhát hurcoltak el. Fel­törték az üzleteket, magukkal vitték az ott lelt ruhanemű­ket, edényeket, egyes vasáru­kat, cukrot, lisztet s egyéb élel­miszereket. A németek körkörös véde­lemre rendezkedtek be a falu körül, amit erős páncélelhárí­tó tűzrendszer, műszaki zá­rak. akna- és sorozatvetők fel­állítása jellemzett. A szovjet csapatok december 5-én dél­előtt indítottak támadást, tü­zérségi tüzük a németek ellen­állását megtörte, csupán a tá­maszpontokon elhelyezkedők fejtettek ki viszonylag hosz- szabb ideig védekező tevé- kenvséget. Benn a faluban az ellenállás fő góca a templom és az isko­la környékén alakult ki. A he­ves harcok sok áldozatot kö­veteltek. de hatodikén délután három óra körül már egvet- len német katona sem volt a községben. Bene Mihály A közmunkásokat reggel haj­tották ki a terepre az árgus szemmel figyelő őrök, és csak késő délután térhettek haza. Létszámuk naponta változott, volt, amikor mindössze ötven ember lapátolt, ásott, máskor háromszáz. Az őrök száma is ehhez igazodott, tíz-harminc ügyelő vigyázta a körülbelül öt kilométer hosszú árok mélyí­tőit. Pincékbe bújva Amikor a szovjet csapatok már Hatvan felszabadításáért küzdöttek, az ostrom közben Kartalt is érték belövések. Az első november 19-én este. A németek a mozi mellett lám­pafénynél javítottak egy au­tót, arra lőttek a szovjetek. Találat érte a mozit, s száz­méteres körzetben az épület­ről lehullott a cserép a ráz­kódástól. Bombák robbantak a mellékutcákban, kisebb-na- gyobb sérüléseket okozva a la­kóházakban. A következő napon a szinte folyamatos belövésektől nem lehetett kimozdulni a pincék­ből. Két nappal később, no­vember 22-én két találat érte a templomot, amit a németek megfigyelőhelyként használ­tak. Ekkor már éjszaka is ve­szélyes volt a lakásokban tar­tózkodni. Az utcák elnéptele­nedtek, csak az orosz és ma­gyar katonák után kutató né­met járőrök cirkáltak. A bizonytalan állapotok kö­zepette felütötte fejét a tol- vajlás, lakásokat törtek fel, fosztogattak. A lakosság igye­kezett menteni a menthetőt, sokan levágták a disznójukat, s feldolgozva elrejtették. Ezek­ben a napokban mintegy har­minc férfi kapott behívót, de csak négyen-öten tettek eleget a parancsnak, s jelentek meg

Next

/
Thumbnails
Contents