Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

1982. DECEMBER 5 , VASARNAP 3 Dömsödön az idén Biogáz-erőmű A gazdaságos környezetvé­delemre ad lehetőséget az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a háztáji és egyéni gazdaságok­ban az úgynevezett biogáz-el­járás. Ezzel a technológiával — melyről szerdán tanácsko­zott a Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége környezetvé­delmi munkabizottságának tu­dományos és oktatási albizott­sága — megoldható a szerves hulladékok újrahasznosítása, a fertőző anyagok olcsó kezelése; megújuló energiaforráshoz, humuszhoz, komposzthoz — esetleg — takarmányhoz juthat általa az ember. Az eszmecsere előadója, Kiss Eszter, az Energiagazdál­kodási Intézet műszaki-gazda­sági tanácsadója a téma fontos­ságát hangsúlyozva elmondot­ta, a biogáz-eljárással a szer­ves hulladékokból baktériu­mok munkájának eredménye­képpen veszteségmentesen nyerhetők értékes anyagok. Az emberi lelemény helyreállítja a természeti körforgást, s ily- módon az élet minőségi feltéte­leit is jelentősen javítja. Az energiagazdálkodási kor­mányprogram 4 biogáz-erőmű létrehozását vette tervbe: még ebben az évben megkezdi mű­ködését a szécsényi és a döm- södi biogáztelep. KGST Szabványok A KGST szabványügyi együttműködési állandó bizott­sága második alkalommal tart­ja Magyarországon ülését — jelentette be sajtótájékoztató­ján Otcjos József, a Szabvány- ügyi Hivatal elnöke. Mint mondotta, jelenleg több mint 3600 KGST-szabvány van ér­vényben, s a siófoki tanács­kozáson várhatóan újabb 200-at hagynak jóvá, ezek közül 30- at magyar szakemberek dol­goztak ki. Kevesebb termelés - több költség Mélyvízben a ceglédi építik Nincs könnyű helyzetben a ceglédi Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat vezetése. A miértre összetett a vá­lasz és elengedhetetlen egy kis visszatekintés — állapít­ja meg Magyar Mátyás főkönyvelő. Az utóbbi tíz esz­tendőben igen dinamikusan fejlődött a vállalat. Eredmé­nyesen gazdálkodtak és évről évre növelték termelésü­ket. Illusztrálja ezt, hogy miközben folyamatosan csak­nem 22 százalékkal csökkent a létszám, a termelési ér­téket 81, az eredményt pedig 200 (!) százalékkal emel­ték. Miként volt lehetséges mindez? Kilépőkben nincs hiány A negyedik ötéves terv vé­gén és az ötödik ötéves terv­időszak elején megteremtet­ték az átállást új, korszerű technológiákra. Megvalósítot­ták az eiőregyártott elemek gyártási lehetőségét, bevezet­ték az UNlVÁZ-panelos és a blokkos építési módszereket. Bár a gép;, ark modernizálá­sa, az új technikára való át­térés rengeteg pénzébe ke­rült a vállalatnak, úgy ítél­ték meg, szükséges a befekte­tés, később megtérül és kellő haszonnal is jár. Újabb anyagi tehertétel­ként jelentkezett azonban, hogy városrendezési tervek miatt Cegléd vezetői a válla­latot költözködésre, azaz új telephely létesítésére kérték fel. Az elavult anyagtelepet fel kellett számolniuk, éppúgy, mint a raktárakat, az építés- vezetőségeket. Egyúttal — szintén a váró- érdekében — a központi irodákat is szaná­lásra ítélték. Így következett be, hogy hozzá kellett látniuk az új munkahelyek kialakítá­sához: az utóbbi három év­ben, pontosabban mostanig, 15 millió forintjukat emész­tette fel ez a Deruházás. Nem kaptak hozzá ugyanis semmiféle külső anyagi támo­gatást — a kártalanítás össze­ge megközelítette az egymil­liót forintot —, és bankhitelt sem igényeltek. Ügy számítot­ták, a magas kamatok miatt nem járnának jól. Viszont ily módon az eredményfelosztás­nál folyamatosan a fejleszté­si alapok képzése lett az el­sődleges feladat, s egyre ke­vesebb jutott — a dolgozók jövedelemnövelésére. Míg 1979-ig a termelésfelfutás és a hatékonyság emelkedése alapján évente 5—5,5 százalé­kos bérszínvonal-növelést haj­tottak végre, sőt évente 1 százalék progresszív adózás alá eső béremelést is vállal­tak — az utóbbi esztendőkben nem volt ilyen lehetőségük. Idén például 2 százalékkal emelkedhetett az emberek ke­resete, s alig haladja meg az évi egy főre jutó 47 ezer fo­rint átlagot. Ez pedig azért érinti nagyon elevenen a vál­lalatvezetést, mert nem tud­ják megakadályozni a kilépé­seket. Legjobb szakembereik kerestek új munkahelyeket. Magyarázatokkal nem érik be S máris a jelennél tartunk: miért kerültek tehát nehéz helyzetbe a ceglédi építők? A vállalat idei éves termelési terve 160 millió forint, és je­lenlegi ismereteik szerint lát­ják, a számítottnál mintegy 10 millióval kevesebb értékű munkával birkóznak csak meg. Nagykátán átadtak 83 la­kást. Cegléden december 31-ig kellett volna befejezniük 60 la­kást. Az újabb átadási határ­idő viszont jövő év június végére tevődött át. A lema­Taxis kerestetik Hol vannak vajon a bérautók? A szerkesztőség előtti taximegállóban újabban min­dig van kocsi. Mondhatnák, ez a természetes állapot. A Blaha Lujza tér szinte a város közepe. Itt áll a Corvin Aruház, mellette a Hírlapkiadó Vállalat, tucatnyi szer­kesztőség otthona. Csakhogy ugyanerre a taxidrosztra korábban néha félórákig nem állt be bérautó, s a miért­re a zsebre dolgozó gépkocsivezetők logikus választ is adtak. A Corvinból a legtöbben nagy csomaggal indul­nak haza. Ha rövid a fuvar, nem éri meg a ki-lepako- lással bíbelődni. Ha pedig valamelyik külső kerület, eset­leg Pest megyei község az úticél, nincs visszafuvar. Az indokok alighanem ma is igazak, mégis van autó. Főtaxi, Volán, személyszállító kisiparos. Lehet válogatni is, nagy a konkurrencia. Teasdale Harold, a városi tanács ellátási felügyeleti osz­tályvezetője szerint korábban három Volán-taxi teljesített szolgálatot Vácott, most mind­össze két gépkocsi szállítja az utasokat, csak önálló cégtáb­lával. A Volán ugyanis né­hány hónapja megszüntette működését a városban, s két volt vállalati gépkocsivezető válthatta, váltotta ki az Ipart. — Vajon miért nem töb­ben? — Volt jelentkező tíz is, de vagy meggondolták magukat, vagy nem feleltek meg a pró­baalkalmassági vizsgán. Tény, hogy most csak két kocsi szol­gálja az utasokat. Szabad jelzővel Budapest, az itt lakók, dol­gozók jól jártak a taxirende­lettel. Ám dicsekedhetnek-e vajon hasonló előnyökkel a Pest megyeiek is? Érmek pró­báltunk utánajárni. Úgy gondolná az ember, leginkább a Pest megyei Ta­nács közlekedési osztályán juthat hiteles információkhoz. Ki vitatná, taxival utazni az egyszersmind azt is jelenti, közlekedni. S ezen az osztá­lyon a közlekedés más ágairól megbízható adatokkal rendel­keznek. Megmondják például, hogy hány kilométer hosszú a megyei kisvasutak kiépített hossza, melyik milyen álla­potban van, s mikor gyár­tották a síneket. Valkai György csoportvezető szerint a taxiügyek azonban nem rá­juk tartoznak. A maszektaxi- engeaélyeket a városi taná­csokon adják ki, a Volánnak szintén nincs szüksége megyei irányításra. A taxikérdés ki­maradt tehát a megyei fel­ügyeleti jogkörből. S ez nem is biztos, hogy baj. Irány Vác. Talán a legna­gyobb belső forgalommal ren­delkező Pest megyei város, ahol volt Volán-taxi, s az ál­lomás melletti parkolóban gyakran ma is látni szabad gépkocsit. Volán — ráfizetéssel Valóban kettő? No, nem egészen. Mert a két autó ugyan valóban megvan, csak­hogy ezek gyakran vállalati rendelésre egész napokra vi­dékre járnak. Ezt tették ko­rábban, volános koruk-sn is, s most is szívesen vállalkoz­nak a biztos, gazdaságos kö­zületi szállításokra. De mert a vállalatok mostanában job­ban takarékoskodnak a pén­zükkel, gyakrabban’mutat ne­künk, futó vendégnek, alkal­mi utasoknak is szabadot a jelző. Gyakrabban, de koránt7 sem elégszer. Este nincs autó, s gyakran nappal is üres a taximegálló. — De hová lettek a Volán­taxik? — Ez a kérdés már a Volán-taxi Vállalat üzemigaz­gatójának, Csete Lajosnak szól. — Pest megyében 23 Volán­taxi járta az utakat. Minden nagyobb településen volt autó: Vácott, Szén endrén, Gödöllőn, Cegléden, Érden több is. De ezek a kocsik külön-külön és együttvéve is ráfizetést hoz­tak a vállalatnak. Bevételük körülbelül a felét tette ki a fővárosi autóknak. Ezért — miután a megye vezetőivel egyeztették az el­képzelést — Pest megyében megszüntették a szolgáltatást. Tehették, hiszen az új rendel­kezések már lehetővé teszik a maszektaxis fuvarozást Hehéz meggazdagodni A lehetőség valóban adott. A kocsi, úgy tűnik, mégis ke­vés. Vácott — említettük — két autó szolgálja a várost, Cegléden — mint azt az otta­ni ellátásfelügyeleti osztályon megtudtuk í — mindössze egyetlenegy- személygépkocsi­ra kértek másodállású fuvaro­zási engedélyt. A szakemberek szerint itt nem is könnyű a taxisnak meggazdagodni. A fuvarok — ha vannak — vasútállomásról a város valamelyik szélére, esetleg a szomszédos közsé­gekbe szólnak, s vissza min­dig üresen fut az autó. Cegléden még sincs taxi­hiány. Egy megyénkén kívüli cég, a szolnoki taxiszövetke­zet négy-öt autója járja az utcákat, fuvarozza az utaso­kat. Nekik megéri, s megéri a városnak is, hiszen mindig van szabad kocsi, s nem hal ki egy szolgáltatás. Csulák András radás okát egyértelműen a létszámhiányra vezetik vissza — az új otthonokra várókat ugyan nem érdeklik a magya­rázatok, ők beköltözni szeret­tek volna — 25—30 építőmes­tere hiányzik jelenleg az épí­tés-szerelés részlegnek. Meg­próbálták ugyan hosszított és hét végi műszakokkal gyorsí­tani a ceglédi lakásépítést, de ez sem hozott elegendő előre­haladást. A művelődési ház felújítá­sa jelenleg csak egyharmad részénél tart. December 31-ig mintegy 20 millió forint ösz- szegű munkával szeretnének még végezni. Ezt természete­sen befolyásolja az időjárás alakulása — bár decemberig erre senki sem panaszkodha­tott, kedvezett az építőknek —, valamint a szervezés is. Hiszen nagyon nehezíti dolgu­kat, hogy a folyamatos terve­zői művezetés mellett halad­hatnak és sok az előre nem látható nehézség. Alaposan mérlegelni kell A vállalat gazdálkodását, eredményeinek alakulását nemcsak a tényleges termelés lemaradása befolyásolja ked­vezőtlenül. Míg a korábbi esz­tendőkben sok szabadáras munkát vállaltak — ez az éves árbevételük 30—35 százalékát tette ki —, az idén elsősorban maximált áras feladatokat kaptak. (A nyereségesebb munkák aránya 10—15 száza­lékra csökkent.) Ugyanakkor a gazdasági szabályozók mó­dosulása nyomán bekövetke­zett költségnövekedéseket — például a gépjárműjárulék be­vezetését, a bérek közterhének 3 százalékos növekedését, a bankkamatok emelkedését — sem tudták semmiféle intéz­kedéssel ellensúlyozni. Nehéz korszak elé néz jövő­re is a ceglédi Dél-Pest me gyei Építőipari Vállalat. Az új telep teljes befejezéséhez még legalább 10 millió fo­rintra lenne szükségük, s er­re nem látnak fedezetet. Je lenleg is a régi helyén dolgo­zik még az asztalosüzem, a tmk-műhely és a beton-előre­gyártó, s közülük csak az utóbbi áttelepítése oldható meg 1983-ban. Figyelemmel kíséri termé szetesen a ceglédi építőket fe lettes szervük, a Pest megyei Tanács is. Hamarosan mérle­gelésre kerül, milyen mérté­kű fejlesztésialap-támogatást tudnak nyújtani talpra állásuk, illetve gazdasági stabilitásuk megerősítéséhez — a hatodik ötéves tervidőszak három utolsó évében. Dodő Györgyi A BBS.1t , »MfitlUW , Kt­HÉT HIRE fggPBg AMIKOR KÉSŐ © A Hazafias Népfront környzetvédelmi munka- bizottsága a vasúti közlekedés környezetvédelmi hely­zetét tekintette át. © A Magyar Iparjogvédelmi Egye­sületben a technológiavásárlás árproblémáit vitatták meg. @ Országos kiállításon mutatták be Pécsett a he­lyi könyvkiadás negyedszázadának legjelentősebb mű­veit. © A hét híre az is, hogy munkavédelmi országos értekezletet rendeztek a SZOT székházában. Riasztó tapasztalatokra tett szert az az országos ellenőrzés, amely a közelmúltban zajlott le, s amelynek főbb megálla­pításai — lapunkban a megyé­ben szerzett benyomásokról tu­dósítottunk — összesűrítve most oda kerültek az országos megbeszélés asztalára, adalék­ként az átfogó értékeléshez. Elhallgatnánk a tagadhatatlan fejlődést? Nem erről van szó. Arról inkább, hogy a munka- védelem csak akkor lehetne eléggé fejlett, azaz megnyug­tató, ha nem történne egyet- let baleset sem, ha ismeretlen­né válna a munkaköri ártal­mak okozta megbetegedések serege. Ideális állapot? Ter­mészetesen. Ideális állapoto­kat azonban lehetetlen elérni. Ez igaz. Törekedni azonban a lehető legjobb állapotok eléré­sére közös, munkaadói és mun­kavállalói kötelesség. Évente hétezer, nyolcezer között van a megyében az üze­mi veszedelmek balesetté vá­ló ügyeinek száma, azaz hét­ezer, nyolcezer esetben van szenvedője, a család, a hozzá­tartozók, a munkatársak köré­ben pedig lelki sérültje annak, hogy valami nem a szabályok­nak megfelelően történt. A szakemberek meggyőződéssel állítják ugyanis, a munka- védelmi szabályok betartása esetén bár még mindig lenne baleset — mert léteznek sze­rencsétlenül egybeeső hatá­sok —, de a mostaniak nem több, mint egy-két százaléka. Igen, nincs tévedés, egy-két százalék. Azaz a jajnak, a baj­nak, a könnyeknek, a szenve­déseknek, a tetemes anyagi károknak a kilencvennyolc, ki­lencvenkilenc százaléka nem más, mint a felelőtlenség, a nemtörődömség, a sok-sok ap­ró mulasztás, aprónak nem ne­vezhető fegyelemsértés követ­kezménye. Szintén a szakemberek ta­pasztalata: valójában megtör­ténik mindaz, ami a munka- védelmet az adott kereteken belül szolgálhatja, sok esetben viszont már csak akkor törté­nik meg, amikor késő, ami­kor kész a baj, fölhangzik a jaj, amikor már áldozata van az ilyen, amolyan szemhu- nyásnak. Tavaly csupán a me­gye szövetkezeti mezőgazda­ságában tizenöt halálos és harminchárom súlyos — a hi­vatalos megjelölés szerint: csonkulásos — baleset történt, közülük egy sem olyan, ami kivédhetetlen, meg nem előz­hető okokból táplálkozó sors­csapás ...! Az ezer fizikai fog­lalkozásúra jutó balesetek ará­nya ezen a területen a legma­gasabb, azaz talán itt a leg­könnyedebb, a leggondatla­nabb ember és technika vi­szonya, együttélése, mert föl­tételezhető, itt a legfrissebb ez a viszony, együttélés. S mert a legfiatalabb, itt bizony ott kell kezdeni a munkavédelmet, hogy ezerszer ismételni szük­séges, a veszély tényleg ve­szély és nem ijesztgetés.,. Amit sokan csak akkor hisz­nek el, amikor már késő. Er­re mutat esztendők óta a bal­esetek sokasodása a szövetke­zeti mezőgazdaságban, az ösz- szes tragédiának több mint a fele ezen az egyetlen terüle­ten következik be! Amire ma­gyarázat sokféle lehet, ment­ség azonban nincsen. S ha akadna is, mire jut mentsé­gekkel az, aki egészségével, ép­ségével, vagy éppen az életé­vel fizetett vámot, adót az el nem került elkerülhetőért?! Rengeteg tett szolgálta a helyzet javítását, rengeteg fel­adatból formálódik az út a to­vábbi haladáshoz. Címszavak: a védőeszközök és védőfelsze­relések tökéletesítése, a meg­levők használata; a munka- védelem beépítése a technoló­giákba; a folyamatos oktatás, ellenőrzés; olykor azonban az is elég lenne, ha rend lenne egy-egy munkahelyen... A címszavak érzékeltetik, egy­szerre bonyolult és egyszerű teendők foglalata az, amit munkavédelemnek, benne a balesetek, a munkahelyi ártal­mak megelőzésének nevezünk a köznapi szóhasználatban, s itt a hangsúly a megelőzésre helyezendő, hiszen valóban megelőzhető lenne a jajszó, a könny, a szenvedés, a riada­lom, gyakran az egész életre szóló következmény. Ehhez a megelőzéshez kell sok pénz, rengeteg célszerű eszköz — például a munkát nem zavaró védőálarc, a kellemetlen mel­lékhatásoktól mentes zajvédő vatta —, de legelsőként más gondolkodás-, szemléletmód kell hozzá, vezetőkben és be­osztottakban annak tudata: nem feladatot látnak el, ha­nem embert védenek. Mészáros Ottó Ha tudatosan olyan helyzetbe hozza magát... Valamennyiünk érdekében reflexidő megnyúlik, a mozgá­sok nemcsak lelassulnak, de rosszul koordináltak — ugyan­akkor a vezető vakmerőbbé válik. Az alkoholnak ezen ká­ros élettani hatása miatt szük­séges az ittas járművezetőket akkor is megbüntetni, ha bal­esetet — szerencsére — nem okoztak. A bíróságok az ittas jármű­vezetőket szigorúan megbün­tetik, mégis, az utóbbi idő­ben, mintha többen kockáz­tatnának, könnyelműen bíz­nának abban, hogy felelőtlen­ségükre nem derül fény — megmaradhat a jogosítványuk. Nagykőrösön az idén az it­tas járművezetők száma meg­duplázódott. Ezt a folyama­tot feltétlenül meg kell állíta­ni. A bűnüldöző hatóságok­nak bizonyára segítségére lesz az a körülmény, hogy a fele­lősségre vont személyektől egyre többen tudomást sze­reznek arról: legalább egy év­re bevonták járművezetői en­gedélyüket, s ezt csak ered­ményes vizsga letétele után szerezhetik vissza. A biztonságos közúti közle- kedés megteremtése a társadalom valamennyi tagjá­nak fontos érdeke. A közleke­dés rohamosan fejlődik, a tár­sadalom életének egyre fonto­sabb összetevője, sajátos tár­sadalmi viszonyokkal, jogi és erkölcsi szabályokkal. A köz­úti fegyelem megszilárdítása érdekében indokolt, hogy a közlekedési szabályok ellen vétők kirívóbb esetekben a büntető felelősségrevonást se kerülhessék el. A legsúlyosabb szabálysze­gés, ha a jármű vezetője ma­gát tudatosan olyan helyzetbe hozzg, amikor nem képes a járművét biztonságosan vezet­ni, vagyis, ha a vezetés előtt szeszes italt fogyaszt, mitsem törődik az alkoholnak a szer­vezetére gyakorolt káros hatá­sával. Pedig már enyhe alko­holos befolyásoltság esetén objektíve csökken a teljesítő- képesség, az illető viszont úgy érzi, hogy képességei fokozód­tak. Érzékszervi károsodások is jfelentkeznek, bizonytalan a térlátás és a távbecslés meg­ítélése, késik az észlelés. A A büntetőeljárások tanúsá­ga szerint e bűncselekmény társadalmi megítélésén is vál­toztatni kell. Az ittasan volán mögé ülőket ma még nem ítélik el, sőt, meg is csodálják „bátorságukért”. Ez tarthatat­lan állapot, el kell érnünk, hogy a magáról megfeledkező gépkocsivezetőt embertársai akadályozzák meg abban, hogy mielőtt volánhoz ül, akár egy pohár bort is megigyon. Saj­nos, a felelősségre vont sze­mélyek között elvétve akadt enyhe alkoholos befolyásolt- ságú, a többségük közepes, il­letve súlyos mértékben volt it­tas. Nem ritkán erősen ittas állapotban traktort és pótko­csis vontatót is vezettek, ame­lyekkel nagyobb tömegüknél fogva nyilvánvalóan nagyabb veszélyhelyzetet lehet előidéz­ni. JVI indannyian a közúti köz- 1 1 lekedés részesei vagyunk. Valamennyiünk érdeke, hogy a közúton biztonságban érez­zük magunkat, bízni tudjunk egymásban. Bízni pedig csak abban lehet, aki cselekvőké­pességét önhibájából — sze­szes itallal — nem korlátoz­ta. Wallner Istvánné dr. Nagykőrös városi vezető ügyésze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents