Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1982. DECEMBER 4., SZOMBAT Novemberi Ni@-tilés Vita az ötnapos munkahétről Akik segítségre szorulnak Az idősek házi gondozása Jegyzet Zekehímzések Amikor jómagam is kop­tattam az iskota padjait, akkor még volt diánsapka. Igaz, hogy a legtöbben — különösen miután a viselé­sét kötelezővé tették — az iskola utcájából kikanya­rodva, a táskába gyömöszöl­ték. Sőt, sapkára tűzhető jelvényre, karszalagra is emlékszem. A lányok életét az iskolaköpeny es a mat- rózblúz keserítette meg. Nem éppen ok nélkül, hi­szen abban az időben már kezdték az éjfélé formasá­gok elveszíteni néhai tar­talmukat. Talán egyedül az érettségi évében gallérra tű­zött keskeny szalagot visel­ték büszkén, mert így min­denki láthatta, hogy a föl­pántlikázott ifjú, vagy ha­jadon már a felnőttkor ka­pujában áll, már félig ki­lépve az alma mater tano­dái keretei közül, a szokás szabályai szerint, valamivel többet megengedhet magá­nak, mint ami az iskolai rendtartásban foglaltatik. Régebben, amikor az is­koláknak saját arcuk, han­gulatuk volt, amikor érde­kes módon nem kellett pe­dagógiai akrobatamutatvá­nyokkal hagyomány- pon­tosabban ál-hagyomány te­remtő hókuszpókuszokkal verejtékezni, csupán csak ápolni kellett a meglevő szokásokat. Talán van­nak még intézmények, ahol elég sokat őriz­nek ezekből. Vácott há­rom diákkal beszélgettem, de csak hosszas kérdezös- ködés után derült ki, hogy az egyik közgázos, a másik gimis és a harmadik e.ü.-s, ahogy a diáknyelv rövidíti. Félreértések elkerülése vé­gett megjegyzem: itt most nem műveltségi különbség­ről van szó. ■ A minap diák ismerősöm­mel sétáltam■ az utcán, aki beszélgetés közben fekete diplomatatáskájából fehér, keskeny szalagot vett elő, melyben világoskékkel hí­mezve a két dátum: 1979— 1983. és rajta volt a monog­ramja is. Ezt csak azért nein ltom le, hátha ráis­mernének diáktársai s nem mindennapi ötletességét 'miattam követnék. ■ Ügy gondolom, azifjúság legalább annyira fontosnak tartja az önállóság, az egyé­niség hangsúlyozását, mint a valahová tartozás büszke érzését. Lehet, hogy ha az utóbbi, külső jegyeit nem érezné kényszernek egy- 'egv hozzá hasonló fiatal­ember, akkor szívesebben tudatná a külvilággal, hogy kik közé tartozik. Vagy a hovatartozás igé­nyüket kielégítik a rajon­gott együttesek reklámé­ként szolgáló zekehímzé­sek? Es a barbár törzsi szokásokra emlékeztető te­toválások? Surányi János Szókimondás és irónia Tíz éve maholnap, hogy elő- | szőr találkozhattunk az azóta I oly jól ismert, számtalanszor I megismétlődő helyzetben: — épp rajzolnivalót vállalt a mikolai patikáriusnál. Furcsa így utólag leírni — kivételes volt az az alkalom. Nemcsak azért, mert barátság született akkor, kivételes a sok között — harminc év kö­zöttünk —, hanem, mert Witt- mann úr több esztendős be^te- geskedés után, talán első ’íz­ben nem, és azóta se gyomrot keserítőért érkezik a vámos- mikolai gyógyszertárba. Ez a falu az otthonom, gyó­gyulásom és ábrándjaim szín­helye és nem lett fatornyos ha­zám — mondogatja gyakran, rekedtes hangján gazsulálva. És mégis igaz, mégis való, mert furcsa, nem éppen hét­köznapi kapcsolat alakult ki, Wittmann Károly, az egykori kovácssegéd — ahogy ő mon­daná: „virtigli kispesti me- lós” —, volt repülőmérnöki ta­gozat hallgatója, nyugdíjazta­tása előtt gépésztechnikus és az őt festeni látó, gondolkoz­ni másképp tudó falubeli em­berek között. Felemás ez a kapcsolat! Egy szókimondó, önironikus lélek embersége teszi azzá. Mert milyen lehetne még? Talán olyan, olyan gyermekien A Váci járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság novem­ber végi ülésén összefoglaló jelentést vitatott meg az öt­napos munkahétre való átté­rés eddigi tapasztalatairól. Bánfalvi Jenőné NEB-elnök köszöntötte a megjelenteket — köztük Szabó Gábort, a vá­rosi pártbizottság munkatár­sát —, majd dr Zilahy István NEB-tag terjesztette elő a té­mát, melynek vizsgálata során 13 ' népi ellenőr 9 egységnél összesen 39 munkanapot töl­tött el Szabadnap nyáron A vizsgálat megkezdése előtt, a lakosság véleményé­nek megismerése érdekében, a témával kapcsolatban három váci üzemben ankétot tartot­tak. Száznál többen vettek részt a Váci Hajógyárban, az Izzóban és a Bélésárugyárban rendezett közös megbeszélése­ken. Már a felszólalásokból látható volt, hogy a lakosság körében az ötnapos munkahét­re való áttérést örömmel fo­gadták. A most vizsgált egységek (főként a szolgáltatóüzemek és az egészségügyi intézmé­nyek) a minisztertanácsi ha­tározat előírásai és a felügye­leti szervek irányelvei alap­ján készítették elő áttérésüket az 1982. január elsejével kez­dett ötnapos munkahétre. Minden egységnél készítettek programot, melyet a társadal­mi szervekkel és az illetékes helyi tanácsokkal előzetesen egyeztettek. A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Vállalatnál arra is ügyeltek, hogy például a tüzelőszállítás idénymunka, így a dolgozók az 52 szabad­napot a nyári holt szezonban vehetik ki. Télen a heti pi­henőnap és a fizetett ünnep kivételével mindennap dol­goznak. A lakosság szabadnap­jához igazodnak a gázpalack házhoz szállítását végző dol­gozók, akik szintén hétfőn veszik ki a szabadnapot. A cipőjavító részleg is hétfőn szünetel. naiv és idillikus, mint ami­lyen világot festészetében te­remt. Valóságos álomvilág az. Egyik kiállításának előze­teseként írhattam: színei me­sebeli, őszinte naivitással be­szélnek arról a világról, amely a tájjal való teljes azonosulás szimbólumává nőtt tájképein, művészetében. Festői módszere egyedülál­ló: vízfestékkel, akvarelltech- nikával dolgozza ki „termé­szetelvű” képeit farostlemezre. Munkáit határozott vonalveze­tés, aprólékos, már-már túl­zottnak ható precizitás jellem­zi. Kedvenc, örökös témái: a Börzsöny hegyeivel, vadregé­nyes tájaival és Nagybörzsöny múltat idéző házai, jellegze­tes utcái, műemlékei, a völgy, ahol ez a kis falu megőrizhet­te eredetiségét. Az eredetit kerestem kis­srác korom óta, s megtalálni milyen nehéz — vallotta meg többször, lelkiismerete szerint, mert talán íratlanul is saját­jaként féli a költő intelmét: „Hatvan felé — hazafelé”. Ki tesz csodát veled? Egyedül emberséget adó lelkiismereted! Kívánom, tegye meg azt, hatvanon túl is! Németh M. Péter A GELKA-szerviznél az új munkarendet termelési tanács­kozáson ismertették a dolgo­zókkal. Az ötnapos munka­hétre történt átállás sem ná­luk, sem a lakosságnál nem jelentett gondot. A szombati napokon bejelentett hibákat is ki tudják javítani, amennyi­ben alkatrészhiány nem gá­tolja a munkájukat. A váci szerviz átszervezés előtt áll; január elsejétől kisvállalat­ként működik. A Pest megyei Patyolat vá­ci kirendeltségén a rövidített munkahét az év első tizenegy hónapjában 403 ezer forint energiamegtakarítást ered­ményezett. A textiltisztító üzemben a kalandergépet kor­szerűsítették, új mosógépet szereztek be. ösztönzőbb bér­rendszert alkalmaznak idén. Hetekig váratnak A Mártírok útján levő vegy­tisztítószalon rugalmasan al­kalmazkodik az igényekhez s megelégedésre teljesíti a la­kosság megrendeléseit. Ugyan­akkor a vasútállomás melletti mosoda lakossági szolgáltatá­sának megszüntetése és a tisz­títandó ruhák Nagykőrösre utaztatása miatt hetekig kell várni a tiszta ruhára. A váci rendelőintézetben a bevezetett új munkarend sze­rint nem volt munkaidő-ki­esés. A baleseti sebészet mun­kahelyeinek a számát négy­A Pest megyei fotószakbi­zottság ez évben is meghirdet­te a „Félév legjobb képe” cím­mel fekete-fehér és színes pa- pírképekré kiírt pályázatát a megyében élő fotóamatőrök számára. Az 1980—1981-es évek pá­lyázatain a zsűri által elfoga­dott és díjazott fotókból össze­állított kiállítást 1982. február 21. és március 15. között lát­hatták az érdeklődők a Ma­dách Imre Művelődési Központ emeleti galériáján, A pályáza­tok kétévenkénti bemutatása ezentúl rendszeres lesz. A ki­állítások ugyanis minden al­kalommal arról győzik meg a szervezőket, hogy sok tehetsé­ges. segítésre érdemes fotó­amatőr dolgozik, a megyében, akiknek szükségük van a ki­állításra és pályázatra, mint szereplési lehetőségre. Az évente két fordulóban meghirdetett ilyen lehetőségre beérkező anyagot, pedagógiai meggondolásból, nyílt zsűrizé­sen értékelik. Ezzel két fontos célt sikerült elérni. Egyrészt kialakul a pályázóik között az egészséges versenyszellem; másrészt a véleménynyilvánítás alkalmával az alkotók hallhat­ják munkájuk értékelését és a szakmai tanácsokat további fejlődésük útjáról, módjáról. Az idén megnövelték a kitű­zött díjak összegét is, hogy anyagilag is ösztönözzék a pá­lyázatokon való részvételt. Az eredmény nem is maradt el. Az 1982-es év első fordulójá­nak zsűrizésére június 20-án került sor. ahol 14 szerző 126 képe közül a szakzsüri 13 szerző 70 képét fogadta el ki­állításra. Az első és a második díjas Schütz István és Kriss Géza az Óbudai Fotóklub tag­jai; a harmadik díjas Pákái István (Százhalombatta) a Du­nakanyar Fotóklub tagja lett. A pályázat második fordu­lójára november 14-én került sor, amelyre 17 alkotó 134 ké­pe érkezett be és közülük 14 gyei növelték. Február 15-én értékelték az évkezdettől el­telt hat hét tapasztalatait s a szombati szakrendeléseket — a minimális betegforgalomra való tekintettel — megszün­tették. Jelenleg a rendelőinté­zet forgalma Vácott napi 1000—1400 beteg, s ellátásuk gyorsítása érdekében korsze­rűsítették a betegirányítást s az adatok tárolását. A balese­ti sebészet a hét végén is éj­jel-nappal működik. Pótolni kell Sokan kértek szót az előter­jesztést követő vitában. Sas József NEB-tag kitűnőnek mi­nősítette a GELKA munka­rendjét. Dr. Gecseg Gyula rendelőintézeti igazgató az intézmény gondjaitól beszélt. Molnár Gézáné, a Patyolat főkönyvelője megígérte, hogy december közepére pótolják a mulasztásokat. Bánfalvi Jenőné összefogla­lójában elmondta, hogy jól előkészített napirendi anya­got tárgyaltak. A vizsgálat célja az volt, hogy 11 hónap tapasztalata alapján felmér­jék az ötnapos, munkahétre való áttérés hatásait és segít­sék az érdekelt szerveket a felmerülő hibák kijavításá­ban. Az elfogadott határozati javaslat is ezeket a célokat szolgálja. Papp Rezső szerző 54 fotóját fogadta el a zsűri. A díjazottak a követke­zők: 1. díj Robotka János (Vác), II. díj Arató Tibor (Óbudai Fotóklub). III. díj Schütz Ist­ván (Óbudai Fotóklub); kol­lekciódíjat kapott Németh Zol­tán (Vác), Duna-kanyar Fotó­klub. Nem a fotóművészek neve­lése a cél, hanem olyan vizuá­lis, esztétikai műveltségű, lel­kes fotóamatőrök képzése, akik érzékenyen reagálnak a körü­löttük zajló élet eseményei­re, mozzanataira és méltók a megye anyagi ösztönzésére. Ennek reményében. 1983-ban is meghirdetik a pályázatot. Teknős Erzsébet szakbizottság-vezető A Vácott élők egynegyedé­nek az életkora meghaladja a hatvan évet. Az idős korúak életének alakulását a városban ma már a tanács az egészség­ügyiekkel összefogva kíséri fi­gyelemmel. A múlt héten a városi tanács egyesített szociális intézmé­nyében az egészségügyi osztály értékelő megbeszélést tartott az intézetek belüli gondozók és patronálok részére. A tanács­kozáson, amelyen részt vett István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Paulicsek Jenőné, a városi Vöröskereszt-szervezet, Remzső Zoltánná, a járási Vöröskereszt-szerv.ezet titká­ra és dr. Simon József né, a városi tanács VB-munkatár- sa, Bakaja László szociálpoli­tikai főelőadó megnyitója után Szarvas Vincéné, az intézmény igazgatója adott tájékoztatót a házi gondozásról. — A házi szociális gondo­zásra szoruló idős emberek fel­kutatásában a vöröskeresz­tes szervezetek nyújtanak se­gítséget, és ezzel együtt kere­sik azokat a nyugdíjas, vagy más személyeket is, akik gon­dozói munkát vállalnak. A társadalmi gondozásról szóló szerződések megkötése előírásszerűén és megalapozot­tan történik. Vácott ebben az évben az öregek napközi ott­honában negyvenöt személy kap teljes napi ellátást. A házi szociális gondozás keretében ötvennyolc gondozottunk van, és jelenleg nyolcvankét sze­mélynek biztosítunk szociális étkeztetés keretében napi egy­szeri ebédet, melyet a szociális otthon konyháján készítenek el és a többségnek házhoz is jut­tatják. ' A szám évenként növekszik. Indoka az, hogy egyre több lesz az idős ember a városban, de az öregek ragaszkodnak a megszokott környezethez. Ha lehet, otthon maradnak. Az említett számadatok az állan­dó gondozást jelentik, de na­November 20—21-én Gödöl­lőn a Karikás Frigyes Általá­nos Iskola tornacsarnokában rendezték meg az Országos If­júsági Kupa területi döntőjét. A versenyen Fejér, Komárom és Pest megye legjobb ifjúsá­gi együttesei, valamint a buda­pesti ifjúsági bajnokság negye­dik helyezett csapata jogosult indulni. Szoros küzdelem Aki egy kicsit jártas a kézi­labdasportban, bizony sajnál­hatta a váci lányokat, hisz igen erős csoportban kellett küzdenick, mivel Tatabánya és Dunaújváros igen erős után­pótlásnevelő bázis. Az első fordulóban a váci csapat, a budapesti negyedik Csavar SK jó képességű együt­tese ellen játszott. A végig szoros mérkőzésen a gyorsabb és technikásabb váci lányok nyertek, a magassági fölény­nyel rendelkező pesti csapat ellen. A másik két csapat talál­kozóján a dunaújvárosi lányok szoros mérkőzésen nyertek a tatabányaiak ellen. A követke­ző találkozón a Dunaújváros biztosan nyert a Csavar ellen, gyón gyakori az esetenkénti segítségnyújtás, például a tü­zelő behordása, bevásárlás vagy a gyógyszerkiváltás. A házigondozottak többsége het­ven—nyolcvan év közötti. Gon­dozásukban harminc egyéni gondozó és tizenöt üzemi szo­cialista brigád, valamint isko­laközösségek és KlSZ-szerve- zet vesz részt. A gondozottak elismerőleg szólnak mind a napközi otthonról, mind az őket gondozó, patronáló sze­mélyekről, kollektívákról. Az üzemi szocialista brigá­dok elsősorban a saját nyug­díjasaikkal tartják a további kapcsolatot. Ugyanakkor pat­ronálják a Burgundia utcai szo­ciális otthont is. A legrégebben gondozó szocialista brigád a CEMÜ Radnóti Miklós kollek­tívája. Az egyéni gondozók kö­zül pedig Víg Lajosné, aki 1978-tól dolgozik nálunk. Az egyéni gondozók közül kiemel­kednek még Vanyarcziky Fe­rencije és a Nogula házaspár. Sok segítséget ad a városi szakmaközi bizottság is. A szociális otthon vezetőjét rend­szeresen meghívják a megbe­széléseikre. Esetenként gondo­zást is vállalnak csakúgy, mint a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola kollégiumi KlSZ-alapszervezete, vagy a Sztáron Sándor Gimnázium KISZ-esei — fejezte be a tá­jékoztatóját Szarvas Vincéné. Az egészségügyi osztály min­den évben értékelte a gondo­zók munkáját és a jól dolgo­zó kollektívák, illetve egyéni gondozók emlékplakettet, ok levelet és ajándéktárgyakat kaptak lelkiismeretes munká­jukért, melyet dr. Simon Jó- zsefné adott át. A házigondozásról szóló vi­tában többen hozzászóltak, hangoztatva, hogy a város üze­meiben jobban kellene aktivi­zálni a szocialista brigádokat, hogy még • többet tegyenek nyugdíjasaik támogatásáért. S. J. míg a Forte ismét szoros csa­tában újabb győzelmet aratott.' Az utolsó fordulóban tehát a két pont nélküli és a két négy­pontos együttes játszott egymás ellen. A nyeretlenek találkozó­ján a Csavar két góllal győ­zött, megszerezve a harmadik helyet. A döntő mérkőzésre mindkét csapat fokozott izgalommal készült. Az előzetes várako­zás a fizikai fölényben levő du­naújvárosiak győzelmét ígérte, a Forte azonban szerette vol­na felborítani a papírformát. Mindkét csapat idegesen, kap­kodva kezdett, de percek múl­tán a dúnaújvárosiak meg­nyugodtak és megnyugtató előnyt szereztek a még mindig idegesen, kapkodóan és rosszul játszó váci lányok ellen. Ebben az időszakban a fortés lányok képtelenek voltak gólt szerez­ni, annak ellenére, hogy voltak helyzeteik. Második hely A rossz lövésekből a Fejér megyei csapat rendre indítani tudott, melyeket eredménye­sen be is fejezett. A második félidőben a váciak továbbra is gyengélkedtek, így a Dunaúj­város biztos, megérdemelt győ­zelmet aratott és jutott be az országos döntőbe. A váci lá­nyok becsületesen helytálltak, mert a megszerzett második helyük így is várakozáson fe­lüli volt. Azt azonban el kell is­merni, hogy a csoportból a legjobb csapat jutott tovább. Eredmények: 1. ford.: Duna­újváros—Tatabánya 15-10, Forte—Csavar SK 15-13. 2. ford.: Dunaújváros—Csavar SK 18-9, Forte—Tatabánya 16-15. 3. ford.: Csavar SK—Tatabá­nya 16-14, Dunaújváros—Forte 24-7. A csapatban a következő já­tékosok szerepeltek: Horhy, Ambrus A. kapusok, Vanó 4, Spargl 19. Szabó E. 10, Szabó É. 1, Pintér 1, Cservenák, Vi- rágh 1, Verschinyina 2, Tóth, Lörincz mezőnyjátékosok. Ed­ző: Békési Tünde. A torna végeredménye; 1. Dunaújv. 3 3 -------- 57-26 6 2. Forte 3 2 — 1 38-52 4 3. Csavar 3 1 — 2 37-47 2 4. Tatab. 3 -------- 3 39-47 0 — nyári — ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) á serdülőcsapat edzése Heti négy alkalommal őt serdülő és ifjúsági labdarúgó­csapat játékosaival telik meg az Ifjúsági Sporttelep. A fiata­lok körében ez a legnépszerűbb sportág. Tiszafalvi Tamás ed­ző vezetésével. A korosztály budapesti csoportjának 18-as me­zőnyében a hetedik helyen állnak. A tavalyi szezonban hár­man is bekerültek az országos válogatottba. Papp László felvétele Wittmann Károly világa Ä félév legfőbb képei Segítik az amatőröket Dobogós csapat a Forte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents