Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
1982. DECEMBER 1., SZERDA TANÁCSOK Telekrendezés előtti építkezések következményei Mikor kaphat nyugdíjas táppénzt? • Telekrendezés előtt a szomszéd telkére építkezett, azt kérdezi olvasónk, milyen hátránya származhat ebből? Olvasónk leveléből megállapítottuk, hogy a telektulajdonos és közte már késhegyre menő harcok folynak. A harag, a bosszú mindig rossz tanácsadó, és abban csak mindkét fél vesztes lehet. Éppen ezért nem kell olvasóinknak még tovább rontani a szomszédságot, ügyüket a bíróságon megfelelően rendezhetik. A Polgári Törvénykönyvnek az ún. ráépítésre vonatkozó szabályai ma már ugyanis korszerűbbek, mint korábban Voltak. Jóhiszemű ráépítés esetén a földtulajdonos kérelmére, annak bírósági megállapítását is lehetővé teszi, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg. Lényegében tehát elválik egymástól a föld és az épület tulajdonjoga. Az ilyen esetre mondja ki a jogszabály, hogy a ráépítő a föld használati jogáért köteles ellenértéket fizetni a földtulajdonosnak. Ha a ráépítő az egész föld tulajdonjogát megszerzi, köteles a földtulajdonosnak a föld forgalmi értékét megfizetni. Ezután a földtulajdonosnak már további igénye nem lehet. Ha viszont a ráépítő a földnek csupán egy részére szerez tulajdonjogot, vagy a földtulajdon joga helyett földhasználati jogot állapít meg a bíróság, a föld megfelelő részének forgalmi értékén, illetőleg a földhasználatért járó kártalanításon felül jelentkezhet értékcsökkenés is. Ez a ráépítés következménye, ezért a ráépítő köteles kártalanítást fizetni. Meg kell jegyezni, hogy az állami tulajdonban levő föld tulajdonjogának átruházását a jogszabályok általában kizárják. Ezzel áll összhangban a törvénynek az az új rendelkezése, amely ráépítéssel sem egészben, sem részben nem engedi meg tulajdonjog szerzését állami tulajdonban álló ingatlanon. A korábbi szabályozás nem tartalmazott rendelkezést arra — a gyakorlatban sokszor felmerülő — esetre, amikor olyan földre építenek, amelyen már állott épület. Itt válaszolunk M. J. olvasónknak is és az egyéb ilyen esetekre, mert az új jogszabály a bírói gyakorlatban kialakult megoldást veszi át. Közös tulajdon keletkezését mondja ki azzal, hogy a ráépítő hányadát ilyenkor a ráépített rész arányában kell megállapítani. A közös tulajdon keletkezésének nem akadálya az sem, hogy a ráépítőt kisebb értékű tulajdoni hányad illeti meg az egészből. • Kaphat-e a nyugdíjas táppénzt? — kérdezi H. Z.-né olvasónk. A nyugdíjas is kaphat táppénzt, ha biztosítottként munkát végez, illetőleg olyan jogviszony keretében dolgozik, amelynek alapján táppénz illetné meg, ha nem lenne nyugdíjas. Arra a nyugdíjasra azonban, aki saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban) vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, a táppénzre vonatkozó — e fejezetben ismertetett — rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak azokat a munkanapokat és munkaszüneti napokat lehet figyelembe venni, amelyekre a biztosított a nyugdíjazását követően munkabérben (munkadíjban), táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült; ha azonban a biztosított egymást követő hat napon át (a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot nem számítva) munkát végzett, vagy táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, a közbeeső vagy a közvetlenül követő heti pihenőnapot is figyelembe kell venni; — a táppénz összegének a megállapításánál csak a nyugdíjazást követően végzett munkáért kapott munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni; — a nyugdíjas táppénzre a biztosítás fennállása alatt is csak akkor jogosult, ha az előbb megjelölt időtartam (a munkában töltött idő) utolsó napját követő tizenöt napon belül válik keresőképtelenné., © Lemondhat-c a nyugdíjas a táppénzről? — kérdezi D. M. gödöllői olvasónk. A táppénzre jogosult az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj igénybevétele céljából a táppénzről lemondhat. A táppénzről lemondásra két esetben kerülhet sor. Az egyik eset az, amikor az említett nyugellátásokat a táppénz megszűnésétől lehet folyósítani, de a nyugdíj ennél korábbi időponttól is megállapítható és a nyugdíjat igénylő táppénze helyett nyugdíjának folyósítását kéri. A másik eset, amikor a nyugdíjas a táppénz folyósításának az ideje alatt a nyugellátásra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott, reá irányadó foglalkoztatási keretet (időkeret vagy keretösszeg) kimerítette, és a kimerítést követően táppénze helyett a nyugdíj további folyósítását kéri. Dr. M. J. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL Az árvaellátásban részesülő gyermekek után jár a családi pótlék, ha a biztosított az állami gondozott gyermek nevelőszülője, vagy egyedülálló. Erről rendelkezett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 21. sz. törvényerejű rendelete. (Társadalombiztosítási Közlöny 9. száma.) Ugyanitt találják meg az érdekeltek a nevelőszülőnél elhelyezett állami gondozott gyermekek családi pótlékának rendezéséről kiadott 100—6/1982. (Tb. K. 9.) Tb. Főig. számú utasítást. A mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjéről a 3/1982. (X. 27.) OT—PM— MÉM. számú együttes rendelet adott ki módosító rendelkezést. (Magyar Közlöny 65. száma.) A számítástechnikai rendszerek titok, vagyon és tűzvédelemről szóló 1/1981. BM. számú rendelet végrehajtásáról a Pénzügyi Közlöny 16. számában jelent meg a 112/1982. számú PM. utasítás. Az árszakértők hatályos jegyzékéről ad tájékoztatást az Árszabályozás és Termékforgalmazás 45. száma. A jubileumi jutalom Sokan a nyugalomba vonulás után értesülnek arról, h^gy nem kapták meg jubileumi jutalmukat. A vállalatok a 25 éves munkaviszony után járó jutalmat rendszerint kifizetik, de a 40 és 50 éves munkaviszony után járó összeg gyakran feledésbe merül. Pedig a negyven évre járó jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó nyugdíjazásakor a 35 munkaévet már ledolgozta. (Az 50 éves esetében a 45 ledolgozott év után jár már nyugdíjazás esetén.) Amikor a már nyugdíjas dolgozó értesül arról, hogy nem kapta meg járandóságát, jelentkezik igényével. A válasz gyakran ez: munkaviszonya alatt kellett volna kérnie a jubileumi jutalmát, most már nem jár. Pedig egyszerűen csak az ügyintézők gondatlanságáról van szó. Mindenekelőtt egy alaprendelkezést kell ismertetnünk. A munkáltató köteles nyilvántartani, hogy a dolgozói közül kinek és mikor esedékes a jubileumi juttatás, és haladéktalanul intézkednie kell annak kifizetéséről. Tehát téves az az információ, hogy a dolgozóknak a munkaviszony alatt kell a juttatást kérni. A munkaadó mulasztása nem lehet akadálya annak, hogy a dől gozó élhessen jogával. Aki az általános (munkajogi) elévülési időn (három éven) belül követeli járandóságát, megkapja a jutalmat. (Az elévülési idő kezdőpontja a munka- viszony megszűnése utáni nap.) A jubileumi jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére. Ha ezt a kifizetési feltételek beállta után fizetik ki, a kifizetés időpontjában megállapított személyi alapbért kell folyósítani, kivéve, ha az kisebb összegű, mint amekkora a dolgozót az esedékesség időpontjában megilleti. Ha a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnt, a munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőző alapbére illeti meg. Munkavédelem a termelőszövetkezetekben Javultak a személyi feltételek Az évek óta folytatott gyakorlatnak megfelelően ebben az évben is tartottak munka- védelmi vizsgálatokat megyénkben az ügyészségek. A közelmúltban 26 mezőgazda- sági termelőszövetkezetnél vizsgálták a munkavédelmi előírások megtartásának törvényességét. A vizsgálatok során szembetűnő volt az a változás, amely az elmúlt öt év folyamán bekövetkezett. Ez alatt az idő alatt ugyanis a tsz-ek száma 96-ról 76-ra csökkent, de ugyanakkor növekedett a részben önálló tevékenységet végző belső egységek száma. Az elmúlt öt évben a tsz-ekben működő dolgozók száma 38%-kal, míg a termelőeszközök értéke 55%- kal emelkedett és ez a termelési érték 80%-os növekedését tette lehetővé. Jelentősen bővült a tsz-ek ipari tevékenysége, közte a nem telepített ipar és a külföldi munkavégzés is. E változások növelték a munkavégzés balesetveszélyességét és a munkavédelemmel foglalkozók felelősségét. Beruházások A tsz-ekkel kapcsolatos állami, tevékenység ellátására vonatkozó hatáskörök változása folytán növekedett a megyei tanács mezőgazdasági osztályának felelőssége a munkavédelmi tevékenység segítésében és ellenőrzésében. Ezzel együtt a munkavédelmi felügyelet és ellenőrzés egységesebb lett, bár ellátását nehezítette, hogy a termelőegységek és a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv távolabb kerültek egymástól. A tsz-ek egyesülése és az egyes szövetkezeteken belül véghezvitt szervezeti változások kedvező lehetőséget teremtettek az üzemi munkavédelmi tevékenység személyi feltételeinek javítására. Pozitívumként kell értékelni azt a tényt, hogy növekedtek a munkavédelmi beruházások. Ennek ellenére a tsz- ek ipari tevékenységében gondot okoz az elavult technológia, az ipari nagyüzemek által kiselejtezett korszerűtlen gépek és berendezések üzemeltetése. A vizsgálatot végző ügyészségek megállapították, hogy a vizsgálattal érintett tsz-ek rendelkeznek a feladatok zavartalan ellátásához szükséges munkavédelmi szervezettel. Jelentős segítséget nyújtanak a munkavédelmi bizottságok, közülük különösen jól funkcionál a pilisi Arany Kalász tsz-ben működő munkavédelmi őrszolgálat. A munkavédelmi szemlék rendszerességét, hatékonyságát illetően a vizsgálatok több hiányosságot tártak fel. Természetesen jó példák is találhatók, amelyek közül a Sasad Tsz tevékenysége érdemel említést. A tsz-nél a munkavédelmi szemlék hatékonyságának biztosítása érdekében sokszorosított szemlejegyzőkönyvet használnak, amely 33 kérdést fogalmaz meg. Vizsgáztatás A munkavédelmi szabályzatok általában negyedévenként teszik kötelezővé munkavédelmi szemlék tartását, a szemlékre azonban csak félévenként vagy a kampányfeladatokhoz kapcsolódóan kerül sor. Gyakori hiányosság még az említetteken kívül az a tény is, hogy a szemléken a tsz-ek vezetői nem mindig vesznek részt. A munkavédelmi oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesítése általában megfelelő. Több tsz-nél észlelhető volt azonban olyan gyakorlat, hogy a pótoktatásokat elmulasztották. Kisebb-nagyobb adminisztratív hiányosságok előfordulhatnak; így például az, hogy a jegyzőkönyvet az oktatáson részt vett dolgozóval nem íratják alá, vagy az oktatott anyagot nem kellő pontossággal jelölik meg. Három tsz-nél (ke- repestarcsai Srilasmente, nagykovácsi Rozmaring és Sasad tsz) mintaszerűen dokumentálják azt, hogy az oktatásban részesült dolgozó elsa- játította-e az anyagot. Ezeknél a tsz-eknél külön karto- nozzák az újonnan belépő dolgozók eredményeit. Ezzel a módszerrel pontosan megállapítható, hogy az újonnan belépő dolgozó mennyire sajátította el az elméleti és gyakorlati oktatás anyagát. Balesetek év közben Az ügyészségi vizsgálatok megállapításai szerint az üzemi balesetek száma az elmúlt öt évben mérsékelten emelkedett, az év első félévében pedig 1980-hoz viszonyítva lényegében stagnál. A vizsgált tsz-eknél másfél év alatt 3 halálos és 6 csonkulásos baleset fordult elő. Az üzemi balesetek számának növekedésénél jelentős szerepe van annak az 1980-ban kelt rendelkezésnek, amely szerint az úti baleseteket is üzemi balesetnek kell tekinteni. Ez a rendelkezés azután helyenként jelentősen befolyásolja az üzemi balesetek számát. A tsz-ek a balesetek megelőzésére elsősorban korszerűbb termelőberendezések beszerzésével és a munkavédelmi szervezet jobb kiépítésével törekednek. A beruházásokra, gépbeszerzésekre rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátozottsága miatt azonban a javulás lassúnak ígérkezik, ösz- szességében a vizsgálat alapján az állapítható meg, hogy a tsz munkavédelmi tevékenysége — a meglevő fogyatékosságok ellenére — az elmúlt években jelentősen fejlődött. Dr. Varga Emil ügyész I Vizek partján- HORGÁSZB OTTAL Ősi őszi szabályokról >. Szép, hosszú és gazdag szezonnal ajándékozott meg \ minket az idén a természet. Ha hűvösek is a reggeli, ko- $ ra délelőtti órák, azért még mozog, jár a hal... S nyo- $ mában jár persze a horgász is. ^ A tétlen üldögélés, várakozás a fenekező botok mel- \ lett ma már akkor sem tekinthető a legeredményesebb, $ s főleg nem a legsportszerűbb módszernek, amikor nagy j étvággyal eszik a ponty. Ilyenkor őszön, télelőn pedig ^ egyszerűen — megmosolyogtató. Halaink többsége lénye- \ gesen kisebb területet jár be, kevesebb táplálékkal is | megelégszik. Meg kell tehát keresni, kapásra kell bírni. i Nem könnyű, de izgalmas feladat. Az őszi, téli horgászatnak van néhány alapvető, íratlan szabálya, amelyeket a horgásznak illenék saját érdekében betartani... A feltételes mód azért is indokolt, mert kényelmi szempontokból, vagy más okokból gyakran nem ügyelünk rájuk. (S ez alól még e sorok írója sem kivétel.) Legfeljebb átvitt értelemben igaz például az, hogy a horgászláz, az akasztás, a fárasz- tás izgalma fűti az embert. Annál biztosabb viszont, hogy ilyenkor fázunk meg a leghamarabb, úgy hogy észre sem vesszük. A réteges öltözködés sem sokat ér, ha nyakunknál három-négy gombnyira nyitva a gallér, vagy ha derekunkról hátunkig csúszik fel a pulóver ... A lábbelikről A lábbeli külön is érdemel néhány szót, hiszen sokszor dérben, hóban, jeges tocsogókon, vagy a hideg vízben kell gyalogolnunk, álldogálnunk. Ma már többféle vízhatlan cipő, csizma kapható, sok bélelt is. A horgászok többsége azonban a hagyományos gumicsizmát használja. Kétségtelen, hogy ha lyuk, repedés nincs rajta, megbízhatóvédelmet nyújt a vízzel szemben. Hamar áthűl viszont és sokaknak két meleg zokni ellenére is fázik benne a lábuk. Ezen általában segíteni lehet egy nagyon-nagyon régi és egyszerű módszerrel: az újságpapírból csavart kapcával. A legfőbb szempont mégis az, hogy a lábbeli minél kényelmesebb legyen, mert ellenkező esetben halak helyett jókora vízhólyagokkal térhetünk haza. Gondosan Az őszi horgászat elégszer ismertetett, de nem eléggé elterjedt szabályai közé tartozik a finom, érzékeny felszerelés használata is. (Persze szélsőségek nélkül, mert botorság lenne a 30—35-ös zsinór használatát ajánlani ott is, ahol a sűrű víz alatti akadok között kapitális csukák, süllők járnak.) A felszerelés megválasztása mindig az adott környezettől függ, akárcsak az, hogy milyen módszert alkalmazunk. Ha a zsinórunk ép és elég erős is, nem mellőzhetjük az orsó fékjének gyakori átvizsgálását. Ha csukára, süllőre megyünk, a nagy méretű merítőhálón kívül feltétlenül vigyünk magunkkal egy erős és lehetőleg hosszú nyéllel ellátott vágóhorgot is. Kalandok A fentiek alátámasztására csak két, s természetesen kizárólag a szemtanú számára érdekes kalandról. Mindkettő olyan megyei vizünkön esett meg, ahol nem ritka a 10—12 kilogrammos csuka sem. A krokodilpofájú egyik esetben sem fért a horgász merítő- szákjába, ezért az első sporttársunk megpróbálta zsinórral a partra húzni. A horog persze kiakadt, a hatalmas hal pedig ott vergődött a sekély partszéli vízben. Legyőzője — illetve aki annak hitte magát — mutatós tigrisugrással vetette rá magát a csuka — hűlt helyére... Második sporttársunknak segítője is akadt, s ketten két- felől két merítővei próbálták volna szárazra menteni a zsákmányt. A kimerültnek látszó csuka vágott egyet, a hármashorog szára beakadt az egyik merítő hálójába, s a hal persze letépte magát. A tanulság: a következő alkalommal mindkét horgásztárs vágóhoroggal jelent meg a vízparton... Elkeserítő Sajnos elkeserítő dolgokat is tapasztalunk ilyentájt a vízparton. Ahogy ritkul, fonnyad, szárad a parti növényzet, úgy tűnnek elő a felelőtlen kirándulók és horgászok egész évi gondatlanságának bűnjelei. Annyiszor olvasunk, hallunk arról, hogy mekkora károkat okoznak a szemetelők, a környezetszennyezők, joggal hihetnünk, talán valami foganatja is van. Akadnak a megyében is rendezett, s kifejezetten ronda vízpartok. A jó példák azt bizonyítják, hogy nem reménytelen a tiszta, rendezett vízpartok érdekében meghirdetett mozgalom kimenetele. Az ellenpéldák viszont elke- serítőek. Mit lehetne tenni? Először is nyilván megkérdezni azokat, akik tudnak vigyázni horgász-, vizük környezetére, hogyan' csinálják. S a jó módszereket, még ha néhol túl szigorúnak is tűnnék, másutt is be keli vezetni. Persze ez elsősorban az egyesületi vezetőségek tagjaitól követelne több időt. i energiát, ám a közhiedelem szerint ők máris túlterheltek. A tények viszont azt igazolják, hogy ez csak ott — s ott is csak néhány vezetőre — áll, ahol rossz a munkamegosztás, nem érvényesülnek a kollektív vezetés alapelvei. Még megy Legutóbb azt írtuk, hogy a pontyról már egyre kevesebb hír érkezik. Sárvári Sándor budapesti olvasónk viszont arról értesített, hogy Délegyházán viszonylag érzékeny szerelésre, pufókára még mindig kap az aranyhasú. — Persze nem mindenütt — írta. — A jó helyeket meg kell keresni, rendszeresen etetni. De nem szabad fecsegni róluk, mert legközelebb már biztosan hárman-négyen is ülnek majd ott. Azoknak a „társaságoknak” a tagjai, akik az idén nyáron is szinte terrorizálták az etetett helyek gondozóit. Sárvári Sándor megjegyzéseihez egyelőre csak annyit: foglalt vagy jelölt hely Délegyházán sincs. A sportszerűség követelményei pedig oda- vissza érvényesek. Az említett „társaságok” tevékenységére visszatérünk. Tilalom Rovatunk legutóbbi megjelenése óta újabb telepítésről és ezzel összefüggő általános fogási tilalomról értesültünk. Mint lapunk hírei között közöltük november 19-én a Gombai tavon is megtörtént az őszi telepítés, összesen 47 mázsánál néhány kilóval több I., illetve II. osztályú pontyot valamint 80 kilogramm amurt helyeztek a vízbe. Az állománya védelme érdekében december 31-én 24.00 óráig teljes és általános fogási tilalmat rendeltek el. Vereszki János
