Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

1982. DECEMBER 4., SZOMBAT m a vásár fél évezredes hagyománya van immár a híres-nevezetes drezdai Striezelmarktnak, a négyhetes karácsonyi vásárnak. A kellemes vidámság a Télapó és számtalan hívének fölvonu­lásával kezdődik: a földíszített villamos végigcsöngeti a fél várost, majd megérkezik az Elba-parti nagyváros szívébe, az Altmarktra. Itt már napok­kal ezelőtt fölállították a 30 méter magas, 111 esztendős fenyőfát, ágain éjjel-nappal színes villanykörték hirdetik messziről, hogy áll a vásár. Mi kell még a Striezelmarkt- hoz? Először is a magyarázat, hogy mit jelent a Striezel. Ná­lunk otthon fonott kalácsnak mondanák. Hivatása az ünne­pet jelképezni. A vásár persze azért vásár, hogy ott venni is lehessen egyet s mást. Van itt sokféle karácsonyfadísz, nép- művészeti ajándéktárgy, ruhá­zati cikk, röviden: a dugóhúzó­tól a nagykabátig minden kap­ható. És a gyerekek örömére': vattacukor, frissen pörkölt mandula, kandírozott alma, ro­pogósra sült csirke és üdítő ital. És hol marad a kalács, ami­ről a vásár a nevét kapta? Van belőle bőségesen! Lehet válo­gatni a szebbnél szebb, rend­kívül ízletes, világszerte híres drezdai „Stolléból”, amely íz­ben leginkább a mi püspökke­nyerünkre hasonlít. Tonnaszám készül a finom kalács nagy­üzemben, maszek péknél egy­aránt, K. L. Járókelőkre támadlak, kést rántottak Ha iszom, erősnek érzem magam KRESZ-TOTÓ nyugdíjasoknak Eredményt hirdettek A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és az ATI Pest megyei iskolája ötfordulós KRESZ-TOTÓ pályáza­tot rendezett nyugdíjasok számára. A pályázatra össze­sen 700 megfejtés érkezett. A telitalálatos szelvények között jutalmakat sorsoltak ki. Az 1982. évi Pest megyei KRESZ-TOTÖ helyezettjei: 1. Galcsik Tamás (Üllő, László u. 24. 2225.), 1000 forint, 2. Molnár Pálné (Galgagyörk, Arany János u. 2. 2681.), 750 forint, 3. Czmarkó Elekné (Vác, Bauer-Bácskai u. 28. 2600) 500 forint jutalommal. Tárgyjutalmat nyertek: Csőke István (Jászkarajenő, Kossuth Lajos u. 123. 2746). Özv. Sebes! Kálmánné (Szentendre, Rab Ráby tér 6. 2000), id. Gál György (Ceg­léd, Külső Kátai u. 2. 2700), özv. Laczkő Pálné (Tápió- bicske, Kiss Ernő u. 27. 2764), Kovács Sándor (Kösd, Bá­nyai u. 40. 2612), Gyarmati Béla (Nagykőrös, Sallai Imre u. 13. 2750), Hosták Pál (Vác, Derecske dűlő 18. 2600), özv. Győri Józsefné (Törtei, Kinizsi u. 5. 2747). A jutalmakat a megyei, járási és városi KBT-aktívák adják át a szerencsés nyerteseknek. A KRESZ-TOTÓ kérdéseit Nádas Györgyné az ATI Pest megyei iskolájának előadója állította össze, a beér­kezett válaszokat Major János, a Pest megyei KBT fő­munkatársa értékelte. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a jövő év elején djabb 10 fordulós KRESZ-TOTÓ indul gyalogosok, ke­rékpárosok, segédmotorosok, motorkerékpárosok és sze­mélygépkocsi-vezetők részére. A kérdések magukba fog­lalják majd a KRESZ-t, a defenzív vezetés és a jármű­vek karbantartásának témakörét, valamint egészségügyi problémákat. Különös találkozási pont volt október 9-én az érd­parkvárosi Fácános presszó. Mintha a véletlenek állí­tottak volna itt csapdát embereknek, hogy kiszámítha­tatlan következménnyel járó történésekhez gyülekezze­nek. Két férfi, miután otthon befejezte a betonozást, a jól végzett munka jutalmaként tért be sörözni az emlí­tett presszóba. Hamarosan csatlakozott hozzájuk egy har­madik férfi, B. Péter, aki kislányának akart venni egy tábla csokoládét, mielőtt hazamenne, de barátai invitá­lására letelepedett az asztalukhoz. Egészen máshonnan jött egy közeli asztaltársaság. Reggel óta iszogattak különböző helyeken, s már a nyol­cadik vagy tizedik korsó sörnél tartottak. Vadas Albert húga vendégeként tartózkodott Érden, s így a 18 éves Angélának, s élettársának, Kukkonka Istvánnak a társa­ságában múlatta az időt. nem volt rájuk írva; a Fácá­nosban ők is ugyanolyan ven­dégek voltak, mint az a másik három férfi, akivel — merő nézeteltérésük támad ... véletlenségből — hamarosan Este kilenc után bezárt a Fácános, s a vendégek felke­rekedtek. Vadasék is megin­dultak hazafelé a Citrom ut­cában, közben azonban, a Bor­bolya és az Akácfa utca sar­kán megálltak, hogy rágyújt­sanak ... Ekkor bukkant fel a másik három ember, ők is hazafelé igyekeztek, ugyanazon az ut­cán. Elhaladtak Vadasék mel­lett, de még semmi sem tör­tént. Hanem Angélának ekkor támadt egy ötlete, s a három fiatalember után sietett. Azok egészen megrökönyödtek, ami­kor az ifjú hölgy fölajánlotta: töltsék társaságában az est hátralevő részét. Egy azonban nyilvánvaló volt: valami gya­nús és kétséges szándék húzó­dik a javaslat mögött, válaszra sem méltatva faképnél hagy­ták tehát Vadas Angélát. Ha­nem az nem hagyta ennyiben, megint csak a nyomukba eredt, s megismételte ajánlatát, de már kihívóbban. Ha iszom egy kicsit is — vallotta önmagáról — agresszívvá válók, erősnek érzem magam, belekötök min­denkibe, s nem félek a fér­fiaktól sem. Nos, bizonyára így lehetett most is, mert mi­után a három férfi csak nem állt kötélnek, s tovább akart menni, Angéla kitépte egyikő­jük kezéből az autóstáskát, majd elkiáltotta magát: —Mé- lyikőtök merte szidni az anyá­mat?! Faképnél hagyták Vadas Angéla ez év áprili­sában szabadult feltételesen a börtönből: 2 év hat hónapra ítélték el csoportosan elköve­tett rablás miatt. Hasonlóért ült Kukkonka is. Vadas Albert lopásért, tiltott határátlépés előkészületeiért 1969-ben ke­rült első alkalommal, akkor még a fiatalkorúak börtönébe. Aztán 1972-ben katonaként kö­vetett el bűncselekményt, amiért 2 év szigorított börtön- büntetés járt. Harmadjára 1976-ban ítélték el: lopásért, orgazdaságért, közveszélyes munkakerülésért, és hivatalos személy ellen elkövetett erő­szakért. Nos, mindez persze Megvillant a bicska , Bátyja és élettársa ebben a pillanatban — mintegy jelszó­ra — meglódult. Hiába tiltako­zott a három férfi, kérve a fia­tal nőt, hagyja békén őket, a balhét már nem lehetett elke­rülni. Vadas Albert rárohant a hozzá legközelebb állóra: — A húgomért ölni tudok! — kiáltotta, s már le is teper- te a földre. Kukkonka is be­szállt a küzdelembe, s a három megtámadott férfi védekezett, ahogy tudott. A kivilágítatlan utcában csak néhány percig tartott a dulakodás: az egyik küzdőpár az árokba zuhant, a másik is a földön hempergett. B. Péter, akinek a zsebében a kislányá­nak vett csokoládé lapult, alulra került társának a segít­ségére indult, ám abban a pil­lanatban Vadas Albert kezé­ben megvillant a bicska, s a közeledő férfit leszúrta... A jaj kiáltásra mindenki fel­figyelt. A verekedésnek azon­nal végeszakadt. A sebesült az - Akácfa utca felé botorkált, Vadasék jobb­nak látták elinalni a helyszín­ről, s csak egy idő után vet­ték észre, hogy Vadas Albert bőrdzsekije a csetepaté szín­helyén maradt. Visszafordul­tak, de már nem lelték a ka^ bátot, a megtámadottak ma­gukkal vitték. A bicskaszúrás egy centimé­terrel a szíve fölött érte B. Pétert. Száz méternyit vonszol­ta magát, s aztán összesett. Társai így találtak rá, egyikük közeli lakására vitték, orvo­sért telefonáltak, majd a rend­őrségnek. Hamarosan jött a mentő, Budapestre, a Péterffy Sán­dor utcai kórház baleseti osz­tályára szállították a megké­selt embert. Kaland az élet? Gyors és sikeres műtét után a sebesült állapota jobbra for­dult (azóta már fel is gyó­gyult). A támadókat pedig még aznap éjszaka őrizetbe vette a rendőrség. Letartóztatásuk pil­lanatában Vadas Albert meg­kísérelte ugyan kiejteni zse béből a már megtisztogatott bicskát, de a rendőrök észre­vették, s a bűnjelet lefoglalták. Persze nem ez volt az egyet­len félrevezető szándékuk, Vallomásaikban eleinte úgy ál- litötták be á történteket, mint­ha Vadas Angélát inzultálták volna, s annak védelmében kényszerültek verekedni, majd bicskát rántani. Később sorra bevallották az igazságot, bár Vadas Albert a késelésre sem­miféle magyarázatot nem tu­dott adni. Azon a kézen, mely kis híján kioltott egy emberi életet, sűrű tetoválás hirdeti Kaland az álét. Mellette ördög­fej, szellemábrák. Vadas Albert ügyét ember­ölés kísérletének alapos gya­núja miatt, húgáét pedig garázdaság miatt a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányság vádemelési javaslattal hama­rosan átadja az ügyészségnek, Tamási István Ä tettes őrizetben a nyomozás folyik (4.) A feleség mindig rettegett... tzzóan SÜt a júliusi nap, amikor a két rendőrtiszt ki­lép a háztömb kapuján. Az új élettárs, Bátor György szemben levő lakása felé in­dulnak. A csengetésre ijedt, töpörödött asszony nyit ajtót. — Rendőrség! Dr. Gábor alezredes vagyok, a munka­társam, Hollai hadnagy. — Kit tetszenek keresni? — Bátor Györgyöt... — A fiam nincs idehaza ... Bevonult a börtönbe .. — Bejöhetünk? — Tessenek csak — mondja. — Látott tegnap este abból a. bizonyos tragédiából vala­mit? Az idős asszony vékony tes­te minden porcikájában re­meg, szinte megrázza az em­lékezés. — Mindent... Mindent... Ügy volt... Tegnap délután idejött a kis Ferike, kereste az anyját. Anna nem volt itthon, azt hiszem, a szüleihez ment. Azután a kisfiú is elfu­tott, nagyon ideges volt agye­rek , Kint voltam az erké­lyen, úgy hét óra tájban, amikor Kohányi a szemben levő ház tetejéről átkiabált. — Mit? — Hát, hogy küldjem ki Annát. Közben a három gye­reket a tető szélére ültette ... Megrémültem. Visszakiabál­tam, hogy nincs itthon An­na. Aztán nem is tudom, hogy történt, egyszer csak felemel­te a kis Annit és a mélybe ve­tette, majd sorba dobálta Atti­lát és Istvánt... Az idő már erősen dél­utánba hajlik, amikor a rend­őrtisztek Kohányiné Boros Annával beszélhetnek. A félhomályba burkolt, sze­gényesen berendezett szoba sarkában levő ágyban _ való­sággal elvész az egyébként magas, életerős asszony ... — Tudja, hogy a kis Ferike megmenekült? — Igen, tudom ... Legalább ő megmaradt... — felelte könny nélkül sírva. — Ha jól tudom, maga most huszonhat éves, és tíz éve kö­tött házasságot. — Igen ... — Hogy éltek? — Nagyon ... nagyon rosz- szul. Miért vállalt négy gye­reket, amikor ilyen rossz kö­rülmények között voltak? — Én szerelemből mentem a férjemhez és azt reméltem, hogy a gyerekek előtt majd szégyellni fogja magát. Meg­változik ... De hát, tévedtem. Ahogy korosodott, úgy dur­vult. — A férje nem dolgozott? — De, dolgozott, csak ál­landóan váltogatta a munka­helyeit. Legalább huszonöt volt... — A pénzt nem adta haza? — Általában ideadta, vi­szont azonnal küldte is a gye­rekeket a kocsmába: rumért, borért, sörért... Amennyit hazaadott, annyit el is ivott. — Mégis, miként határozta el, hogy szakít a férjével? — A gyerekekkel le szok­tam menni a játszótérre, ott ismerkedtem meg Bátor Györggyel, ő szólított meg ... Azt kérdezte, az én férjem az a gumicsizmás, alacsony fér­fi, aki folyton részeg? Igen, sajnos, ő az, feleltem. Aztán többször beszélgettünk. El­mondta Bátor, hogy öt kisgye­reke van. A felesége öngyilkos lett. Kiugrott az ablakon. Mu­tatta is a papírokat, állítólag a tejláz vagy valami hasonló támadta meg az agyát... — Gyakran találkozgattak? — Mindig csak a játszóté­ren ... Egyszer elmondta, hogy szüksége lenne egy olyan asz- szonyra, aki nevelné az ő gyerekeit is. — Mit válaszolt? — Mondtam, hogy én is úgy elmennék a gyerekekkel, mert hiába van most már a rendes lakás, ha nyugalom nincsen, állandóan rettegni kell... — És mikor költözött Báto- rékhoz? — Ha jól emlékszem, már­cius 28-án elment az uram három napra pálinkát főzni. Ekkor fogtam a kislányt és átmentem... — A fiúkat miért nem vit­te magával? — Tudtam, ha .megtudja hol vagyunk, elviszi őket. Nem akartam a botrányt .. Ezekben a napokban tör­tént: a férjem meglesett és amikor észrevettem, a ház­felügyelőhöz menekültem be. Utánam jött, a hátamra tér­delt, elővette a kést, meg is szurkait és kényszerített, hogy menjek vissza hozzá ... — Visszaköltözött? — Nem tehettem mást... Két nap után ismét megvert. Újból visszamentem az élet­társamhoz. Néhány nap múl­va meglesett, visszacipelt és egy üveg sósavat akart belém önteni... Schmidt Attila (Következik: Kiről beszélsz, Ferike? RZ UTAKON RZ ÚT2MFOBM JE&SNTI Karády László jelenti: a hét végén az éjszakai órákban ködre éi erősebb lehűlésre lehet és kell is számítani, ez jellemzi majd várha­tóan a hajnalokat és a kora reggelt is. . Indulás előtt szánjunk néhány percet a kocsi rendbetételére. Kör­ben az összes ablakot tisztítsák meg a dértől, vékony jégtől, ön- és közveszélyes, ha csak egy tenyérnyit tisztítanak le az első szélvédőn. A köd most már lényegesen veszélyesebb, kellemetlenebb útitárs, hi­szen nemcsak a látás rossz, de a burkolatra lecsapódó pára pillana­tok alatt jéggé dermedhet, a jégen a kocsit igen nehéz megtartani, különösen, ha ijedtséggel párosul észlelése. Javaslat — lényegesen lassabban hajtsanak, a féket könnyű lábbal, érzéssel próbálgassák. A főutak és az autópályák a megyében, de azt lehet mondani, hogy az egész országban jól járhatók. Komoly, hosszú tereléssel járó korlátozás sehol sincs. Változatlan viszont a közműépítés miatti terhelés a 441. sz. főúton, Cegléd és Nagykőrös területén. A Duna alacsony vízállása miatt nem szállít terhet, autókat a komp Dunakeszi és Korány között. EGY BALESET ANATÓMIÁJA A száraz tényeket már olvashatták a baleseti hírek között. E hónap első napján történt. Egy apa magával vitte ötéves gyermekét kisteherautójával, amikor áruért ment. Útközben észrevette, hogy a hátsó ajtó zörög — talán nincs jól bezárva —, ezért megállt és a kocsi mögé ment, hogy meggyőződjön, nem esett-e ki valami a csomagok közül. Közben kisfia el­unta a várakozást, kiszállt a kocsiból, és az álló autó elől ki­lépve egy arra haladó személykocsi elé lépett. Az nem tudott idejében megállni, s elütötte. A kisfiú a helyszínen meghalt A történet — sajnos — nem kitalált. A helyszín Dunáha- raszti volt. Egy édesanya hiába várta haza gyermekét, egy édesapa sohasem fogja elfelejteni, hogy mi történt ezen a d» cemberi napon. B Ez a baleset sincs tanulság nélkül. A legfontosabb, arra nevel­jük kisgyermekünket, hogy egyedül ne közlekedjen az úttesten. A gépkocsi veszélyes lehet, abban gyermek csak úgy viselkedjen, azt tegye, amit a vele levő felnőtt — elsősorban a gépjármű vezetője — megenged neki. A gyermekek nem tudják felmérni a veszélyt, ezért fokozottan kell vigyázni rájuk a velük levő felnőtteknek és vala­mennyiünknek, akik az utakon közlekedünk. TIEENKÉTEZEH KILCMÉTESt Tizenkétezer kilométert autőztak átlagosan 1981-ben a magángép- kocsí-tulajdonosok, 1500 kilométerrel kevesebbet, mint 1975-ben állapították meg a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai egy rep­rezentatív felmérés során. Az 1,1 millió autós közül 50 ezernek kérdő­ívet küldtek ki, hogy a válaszok alapján az illetékesek képet alkothas­sanak a gépkocsik tényleges igénybevételéről, az üzemanyag-felhasz­nálásról, valamint a szervizhálózat iránti várható igényekről. A rep­rezentatív felmérés adatai jól tükrözik a hazai autósok üzemeltetés! szokásait, valamint a magángépkocsik gyártmány és terület szerint! megoszlását. Az adatok eddigi feldolgozása kimutatta, hogy az évi átlagban meg­tett kilométerek csökkenése elsősorban a Wartburg, Trabant és Skoda tulajdonosokra vonatkozik, ők átlagosan 11 ezer kilométert tettek meg. Ezzel szemben a viszonylag nagyobb hengerűrtartalmú és költségigé- nyesebb gépkocsik tulajdonosai többet autóztak: a dáciások 14 400, a zsigulisok 13 800 kilométert. A kérdőívek gépi feldolgozásának befejezése után rendelkezésre állnak majd olyan adatok is, mennyit autóztak a tulajdonosok bel­földön és külföldön, városban, községben, illetve az országutakon,, va­lamint, hogy milyen foglalkozású autótulajdonosok közlekednek töb­bet, vagy kevesebbet kocsijaikkal, A statisztikusok azt Is vizsgálták, hogy mennyit használják a ko­csikat munkábajárásra, hivatalos utakra, a hétvégi telkek megköze­lítésére, vagy kirándulásra. A felmérés adatai megmutatják, hogy mennyi volt a felhasznált üzemanyag mennyisége, költsége, az összes üzemeltetési költség, és hogy ez általában milyen részét teszi ki az autósok háztartási kiadásainak. ISMÉT A SÁBFELKGRDÁSRŐL Az elmúlt héten már szóltunk a sárfelhordásról, arról, hogy veszélyessé teszi az utat, s arról, hogy szabálysértési követ el az, aki nem tisztítja meg járművének kerekeit a sártól, mielőtt felhajt a szilárd burkolatú útra. Most Leányfaluról írt egy olvasónk — kérte,, hogy, nevét ne említsük —, s arra panaszkodott, hogy a 11-es úton máshol is van állandó sárfelhordás, mégpedig Dunabogdány határá­ban a kőbányánál. Az onnan kikanyarodó teherautók rend­szeresen besározzák a Dunakanyar e fontos útját. Azt kérdezi olvasónk: mit lehetne tenni, hogy itt is a szabályok szerint jár­janak el a gépjárművek vezetői. Megkérdeztük Pataki Péter századost, a Pest megyei Rend- or-főkapitányságon, s ő azt válaszolta: haladéktalanul intéz­kednek, hogy mielőbb megszüntesse a kőbánya ezt az állapo­tot. Általában a jármüvek kerekeinek tisztítása nem szokta meghozni a kívánt eredményt, de az útról a felhordott sár le­tisztítása nem okoz nehézséget. Ezt a helyet, csakúgy, mint az elmúlt héten panaszoltat, fokozottan ellenőrizni fogják és nem tűrik, hogy a fegyelmezetlen gépjárművezetők veszélyeztessék az erre közlekedőket. &ALEIDOSZKÓS* a . ^.^e™zetIí®3?i J^dbbanómotor Laboratórium kutatócsoportja, melyet a tokiol Musaskt Technológiai Intézet professzora vezet, az 1974. évi el­teteoSeóeítín^6m0<lei,1f1i 7é«zett Iiísérlet óta négy hidrogénnel üzemei- íőHctof v- fi1 proba!t kt- A negyedik gépkocsival végzett sikeres kí- serletet kővetően a csoport a tokiói Klio Plaza Hotelban megrendezett 3. hidrogen-vilagkonferencia előtt, ismertette eredményeit. ,.,A csoport által kidolgozott járművet folyékony hidrogénnel üzemel- an,le'y,ft f,z u;hajok felbocsátásakor is alkalmaznak. A különleges tartályban tarolt folyékony hidrogént elgázositják, bejuttatják a motor- Da es elegetik. A hidrogén égésterméke, ha nincs gyorsítás, nem tar­talmaz levegőszennyező anyagot. Az első és a második kísérleti gépko­csinál négyütemű, a harmadiknál és a negyediknél pedig kétütemű mo- tort alkalmaztak. A négyütemű motoroknál gyakori volt az utógyújtás. A kétütemű gépkocsikhoz egy 550 köbcentiméteres, háromhengeres, két­ütemű motort alakítottak át hidrogénüzemelíetésűvé. A 3. számú Mu- saski, amelyet már ezzel a motorral szereltek fel, a kísérletek során 120 kilométeres óránkénti sebességet ért el. A 4. számú Musaski gépkocsi hengerűrtartalma pedig kétszerese az előzőének. Probléma viszont az üzemanyagtartály befogadóképessége. Egység­nyi súlyú hidrogén kalóriateljesítménye 2,8-szorosa a benzinének, de mert a folyékony hidrogén fajsúlya alacsony, az egységnyi tömegű hid­rogén kalóriateljesítményc csak egynegyede a benzinének. Egy 80 lite­res üzemanyagtartállyal felszerelt hidrogénmeghajtású gépkocsi 300 ki­lométert képes megtenni. Most olyan rendszert dolgoznak ki, ame­lyeknél a hidrogént bizonyos fémmel, vegyítés útján nyeletnék el tar­tályban való tárolás helyett. Ha sikerül ezt a technológiát kifejleszteni, és a tömeggyártást megoldani, nem lesz többé vágyálom a hidrogén­üzemanyaggal működtetett gépkocsi. A professzor megjegyezte: Bár a benzin ára emelkedett, bizonyos időbe telik, amíg a hidrogén ára annyira lecsökken, hogy eléri a ben­zin árszintjét. Lehetséges, hogy ez egy évtized múlva, vagy ennél is később fog bekövetkezni. De nekünk, kutatóknak, egy évtized item hosszú idő, hisz máris 10 esztendő telt el azóta, hogy a hidrogén meg­hajtotta gépkocsik kifejlesztésébe belekezdtünk. Bár a kereskedelembe még nem került, önmagában véve már az is nagy teljesítmény, hogy megmutattuk, a gépkocsik pusztán hidrogénnel is üzemeltethetők. Balesetmentes közlekedést kíván gyalogosoknak, autósok­nak és várja leveleiket (címünk: Pest megyei Hírlap, EGYÜTT AZ UTAKON Budapest, Postafiók 311., — írányl- tószám: 1446). Roóz Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents