Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1982. DECEMBER 4., SZOMBAT %J&hm Úttörő vállalkozás É letünk minősége ezer apró — gyakran forintokkal nem is mérhető — momentumtól függ. Például attól, hogy úticélunkhoz, lakásunkhoz közel esik-e a buszmegálló, találunk-e biztonságos gyalog- átkelőhelyet a járművekkel zsúfolt utakon vagy a szívünknek oly kedves, régmúlt századokat idéző városközpont megnyugtató építészeti, hangulati együttesét nem teszi-e tönkre a XX. századi motorizáció zaja. Alighanem mindez megfordult a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, valamint a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat szakembereinek fejében, amikor úttörő vállalkozásként elkészítették Vác forgalomszabályozási és -szervezési tanulmánytervét. Az olvasó jól tudja, hogy a tanulmányterv csupán ötletet, javaslatot, elképzelést ad, kiindulva a jelenlegi helyzetből. Az ilyen program alapján nem épülnek aluljárók, utak, s nem lesz több buszjárat sem. Ám minden ilyen és hasonló fejlesztési terv elkészítésekor a kiinduló dokumentum éppen az effajta tanulmány. Szolgál továbbá szinte naprakész javaslatokkal. Például azzal, hogy tegyék igazi korzóvá az itteni bevásárlóközpontot, a Széchenyi utat, vagy, hogy az új lakótelepeken okos forgalomszervezéssel alakítsanak ki csendövezeteket. Ilyen s hasonló témákkal foglalkozott a minap az a tanácskozás, melyet Weisz György tanácselnök nyitott meg. A tervről Doszpod Béla, a megyei tanács osztályvezetője, Valkai György csoportvezető és Vitkai László, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat osztályvezetője tartott előadást a megye, a város és a KPM szakemberei előtt. A váci terv tablókon, fényképeken és térképeken feldolgozva kiállításon is látható a Március 15. téren, a Technika Házában. A tervezők és a városi tanács várják a lakosság ötleteit, javaslatait. Cs. A. Parlamenti bizottság A költségvetésről — Ha minden területen, — így az oktatási, kulturális, művelődési szférában is — hatékonyabban gazdálkodunk, akkor segíthetjük népgazdaságunk fejlődését, ezáltal élet- színvonalunk védelmét — mondotta egyebek között óvári Miklós, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke a testület pénteken, a Parlamentben tartott ülésén. A képviselők tanácskozásukon a művelődési ágazat, valamint annak intézményei jövő évi költségvetési tervéről tárgyaltak. A költségvetés elsősorban az oktatás intézményhálózatának, körülményeinek fejlesztését teszi lehetővé. Alkotói nívódígaSs Pénteken adták át első ízben a munkásőrség országos parancsnoka által alapított alkotói nívódíjat, amelyet az idén Búzáné Fábri Éva, Men- czel János és Vértessy Sándor, a Magyar Televízió szerkesztői, valamint Sztankay József, a Népszava főmunkatársa nyert el. Az elismeréseket Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese adta át. Épül a felüljáró Hernád mellett Három átvezető híd épül az 5-ös főút forgalmának gyorsítása érdekében, Hernád körzetében. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat szakemberei ott jártunkkor az egyik híd fejgerendájának beemelésén dolgoztak. A középső elemet, amely mintegy 18 tonnát nyomott, két nagy teljesítményű autódaruval illesztették a helyére. Képünkön: a 13 tonnás vasbeton elem beemelését készítik elő. Halmágyl Péter felvétele Tizenkétezer növényfaj az egykori kastélyparkban Vajon luxus-e a kutatómunka? Beszélgetés dr. Bérezik Árpáddal Magasba törő, árnyas lombú fák alatt, ágas-bogas cserjék és bokrok között tiszta vizű patak csordogál. Színpompás virágok nyílnak tavasztól őszig a pázsiton. A természet látszólag háborítatlan. A dús növényzet között a fák törzsén azonban latin nyelvű táblák, jelezvén: tudatos, emberi gyűjtés, előrelátó tervezés eredménye ez a harmonikus vidék. A vácrátóti botanikus kertet több évtizeddel ezelőtt az egykori Vigyázó család kastélyparkjában kezdték kialakítani. Ma ez az ország legnagyobb élőnövény-gyűjteménye. Kutatók sora foglalkozik itt az élővilág jelenségeivel, azok összefüggéseinek feltárásával. Kutatásaikról, munkájukról dr. Bérezik Árpáddal, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával, a Vácrátóti Botanikai Kutató Intézet és a Magyar Duna-ku- tató Állomás igazgatójával beszélgettünk. kapcsolatok megőrzéséhez, mint tengerentúli szövetségesük. A fejlődő országok — s körükben a következetesen an- tiimperialista el nem kötelezettek mozgalma — objektív gazdasági helyzetük alapján is a biztonsági rendszerek megteremtésében, a leszerelésben érdekeltek. A feszültséggel terhes helyzetből ered, hogy a dolgozó emberek körében növekszik a nyugtalanság saját békés alkotó jövőjük miatt. Ezért bontakozott ki évtizedek óta nem látott lendülettel a békemozgalom, amelynek növekvő erejénél fogva mind nagyobb súlya van a helyzetet kedvező irányba befolyásoló tényezők között. Nyugat-Európa valamennyi országában, de az Egyesült Államokban és Japánban is csak az utóbbi néhány hónapban, majd minden nagyvárosban tíz- és százezrek vonultak az utcára. A nemzeti mozgalmak társadalmi bázisa jelentősen szélesedett. A mozgalmakban a legkülönbözőbb együttműködési formákat alkalmazva közösen lépnek fel az eltérő Ideológiai platformok képviselői. Különösen figyelemre méltó, hogy a megmozdulásoknál nagy számban csatlakoznak a fiatalok. Megfigyelhető az is, hogy nem rövid életű, csak egy-egy demonstrációra, vagy különálló akcióra korlátozódó mozgalmak keletkezésének vagyunk tanúi, hanem tartósnak ígérkező, a különböző politikai erők között kibontakozó együttműködésnek. Felvetődhet az a kérdés is: miért több a látványos tömegakció a tőkés országokban, és miért viszonylag kevesebb a szocialista országokban szervezett tömegdemonstráció? Azok, akik az egyetemes békemozgalom megosztására törekednek, gyorsan készek a válasszal: a szocialista országok államosították a békemozgalmakat, azok az állami vagy a pártpolitika eszközei. A helyzet a valóságban egészen más. A szocialista országokban tevékenykedő mozgalmak résztvevőinek összetétele azt mutatja, hogy mind a választott vezető testületek, mind az aktivisták köre a társadalom legszélesebb rétegeire terjed ki. A békemozgalmak célkitűzéseit magukénak vallók soraiban megtaláljuk a politika alakításának és a társadalmi közvélemény formálásának képviselőit, a törvényhozó testületek választott képviselőit, tudósokat, írókat, művészeket, a különböző egyházak vezetőit, a hírközlő szervek vezető munkatársait. Más helyzetben vagyunk tehát, mint a nyugati békemozgalmak. Hiszen nem kell követelnünk kormányainktól a békepolitikát, és nem kell tiltakoznunk országaink területére telepítendő atomrakéták ellen. Nincs szégyenkeznivalónk amiatt sem, hogy amikor nagygyűléseinken vagy vitafórumainkon a résztvevők az atommentes Európa érdekében szállnak síkra, akkor ez egybecseng a szovjet kormány vagy a Varsói Szerződés törekvéseivel. A magyar békemozgalom vezető testületé, az Országos Béketanács ez év februári ülésén elemezve az új helyzetből következő feladatokat, úgy határozott, hogy — éppen a nehezebb nemzetközi körülményekre való tekintettel — mozgalmunk építsen szélesebb társadalmi bázisra, vonjon be akcióiba új erőket, keressen színesebb és vonzóbb munkaformákat, nemzetközi kapcsolataiban pedig legyen még nyitottabb, törekedjen széles körű párbeszédre és együttműködésre minden erre alkalmas békeszerető erővel. Az országos tanács soraiba számos új tagot választottunk be, akik a magyar közélet jeles képviselőiként a mozgalomba kapcsolódásukkal elkötelezték magukat annak megújítása mellett. Igyekszünk továbbra is mindenkihez, minden korosztályhoz, társadalmi réteghez, csoporthoz szólni. Különösen fon© Az idén harmincesztendős a Vácrátóti Botanikai Kutató Intézet, melyhez 1977-ben hozzácsatolták a gödi Magyar Du- na-kutató Állomást. Milyen szerepet töltenek be a magyar tudományos életben? — Vácrátóton 1952-ben igen Szerény lehetőségekkel kezdődött meg a kutatómunka — kezdte dr. Bérezik Árpád, majd így folytatta: — Az első lépéspróbálgatások idején is az volt a fő célkitűzés, hogy ne csak egyszerűen leírjuk' az élővilág jelenségeit, hanem feltárjuk az' összefüggéseket, s megkíséreljük a folyamatok megmagyarázását. Ez a feltétele annak, hogy a növényzetet minél ésszerűbben saját céljaink szolgálatába állítsuk. Külön feladatunknak tekintettük, hogy az értékes növényekben gazdag, szép fekvésű kastélyparkot a tudományos elvárásoknak megfelelő botanikus kertté fejlesszük. Ügy érzem, ez sikerült; a botanikus kertben tizenkétezer növény él, és ez a ma már természet- védelmi terület az ország legnagyobb élőnövény-gyűjtemé. nye. Hat, nyolc évvel ezelőtt sürgetővé vált a környezet- biológiai problémák aktívabb kutatása. A Magyar Tudományos Akadémia kereste e tevékenység továbbfejlesztésének lehetőségeit, s 1977-ben a Vácrátóti Botanikai Kutató Intézethez csatolta a Magyar Dunakutató Állomást. Huszonöt esztendővel ezelőtt az MTA és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösen hozta létre ezt a kutatócsoportot. Ennyit az előzményekről. — Intézményünk ma széles körű, a gyakorlati kérdésekhez kapcsolódó alapkutatásokkal foglalkozik — mondta a továbbiakban az igazgató. — Közel sem a teljesség igényével, megemlítenék néhányat az utóbbi évek érdekesebb munkái közül. Hazánk területének csaknem 13 százalékát borítják például gyepek. Botanikai szempontból különbötosnak tartjuk a fiatalok körében folytatott munka erősítését. Megélénkült nemzetközi tevékenységünk is. Több párbeszéd jellegű találkozó, nemzetközi fórum, a Békemenet ’82 fogadása, a menet résztvevőivel folytatott sok érdekes beszélgetés, határtalálkozó az osztrák békemozgalmak küldöttségével voltak azok az események, amelyek különösen kiemelhetők a sok fontos akció sorából. Továbbra is ki akarjuk használni, hogy változatlanul nagy az érdeklődés a magyar politika, s ennek részeként a magyar békemozgalom iránt a szocialista és a nem szocialista országokban egyaránt. A jövőben is fontos feladatának tartja a magyar békemozgalom, hogy saját eszközeivel előmozdítsa olyan nemzetközi viszonyok kialakulását, amely egyenrangú együttműködésen, egészséges nemzetközi gazdasági rendszeren, természetes politikai, tudományos és emberi kapcsolatokon alapul. Mindez számunkra olyan fontos, mint a mindennapi kenyerünk. Ezért vagyunk meggyőződéses hívei a béke és a nemzetközi együttműködés, a fegyverek nélküli világ távolinak látszó eszméjének. ző eredetűek, igen tarka ösz- szetételű növénytársulások: mocsárrétek, hegyi rétek, szikes pusztai gyepek, homoki legelők... E területek nemcsak a takarmánynyerés szempontjából fontosak, hanem a bennük rejlő fontos genetikai kincsért is. Egyáltalán nem távoli célt szolgál ennek a génkészletnek a megőrzése. Azok a növények, melyek ma látszólag csak a rétet tarkítják, majdan fontos takarmánynövények lehetnek vagy feljavíthatják genetikailag degradálódott haszonnövényeink minőségét. Ebből következik, hogy közös érdekünk a gyepek összetételének a megismerése, az előrelátó, tervszerű gazdálkodás meghatározása. — Huzamosabb ideje foglalkozunk például a gyógyszer- iparban hasznosítható anyagokat tartalmazó .növények felkutatásával. Részletesen megvizsgáljuk, hogy az e szempontból számításba vehető növényfajok hatóanyagtartalma miben és mennyire eltérő a különböző környezetekben. Az egész országot átfogó kutatások eredményeként térképen feldolgozva áll előttünk a gyógyászatban fontos növények lelőhelye. O Engedjen meg egy közbevetőleges kérdést! A népgazdaság mai helyzetében, amikor minden területen keressük a takarékosság lehetőségeit — véleménye szerinlt — nem luxus tudományos és éppen botanikai kutatásokra pénzt fordítani? — Ügy vélem, a tudományos kutatás sehol a világon, és így nálunk sem lehet luxus, de még csak nem is státusszimbólum, hanem a legtágabb értelemben vett fejlődésnek az egyik megalapozója, feltétele. Talán nem árt hangsúlyoznom, hogy az önmagáért való kutatómunka értelmetlen. Nem szerencsés elméleti kutatásokról beszélni, szembeállítva ezeket a gyakorlati munkával. A kettő — elmélet és gyakorlat — elválaszthatatlan egységet kell, hogy alkosson. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden elméleti kutatási eredmény azonnal és közvetlenül a gyakorlatban alkalmazható. A tudományos kutatás története során, a maga idejében nem éppen jelentősnek ítélt eredmények később alapvető fontosságúvá váltak. — A tudományos kutatásnak ezekkel az alapvető törvényszerűségeivel minden társadalmi-gazdasági rendszer tisztában van. A tőkés országokban a kutatások anyagi feltételeit jórészt különböző érdekeltségű tőkecsoportok biztosítják. A szocialista társadalmi rendszerben e munkát tervszerűség jellemzi. A tudományos kutatásnak is megvan a megadott irányelvek szerint kidolgozott ötéves tér. ve, amelynek tételeit a népgazdaság hosszabb vagy rövi- debb távú szükségletei, a nemzetközi együttműködés kötelezettségei határozzák meg elsősorban. — Az általános elvek mellett azonban hadd folytassam a gyakorlattal! Izgalmas feladatunk egyebek között azoknak a környezeti ártalmaknak vizsgálata, amelyek a nagyváros hatására a Budapest környéki agglomeráció növényzetében jelentkeznek. A városi élet sajátos veszélyforrásai a levegőbe, talajba és végül az élő szervezetekbe kerülő, idegen eredetű vegyi anyagok. Ezek részben az emberi szervezetbe is bejutnak, rákkeltő, a későbbi nemzedékeket genetikailag károsító vagy fejlődési rendellenességeket okozó hatásúak lehetnek. A városi környezet toxikus elemeinek műszeres mérésével, a veszélygócok feltárásával több intézmény foglalkozik. A mi munkánkkal felhívjuk a figyelmet például a biológiai indikátorok alkalmazására. A különböző fa- és cserjefajok leveleikben, törzsükben, gyökérzetükben felhalmozzák a káros anyagokat. Ezért vizsgálataink eredményeként ajánlatokat tehetünk ellenállóbb fafajok kiválasztására, melyek jobban elviselik az utak sózásával, a kipufogógázokkal egyre terheltebb városi környezet veszélyeit. — A kutatóintézet sajátos feladata a magyar Duna-sza- kasz biológiai állapotváltozásainak vizsgálata, különös tekintettel az emberi beavatkozások hatásaira. Osztrák kezdeményezésre 1956-ban Nemzetközi Duna Kutató Munka- közösség alakult meg azzal a céllal, hogy valamennyi folyam menti ország tudósainak összefogásával megismerjék a még nem túl szennyezett folyó alapvető biológiai jellegzetességeit. Ezek feltárása ugyanis a vízminőség-szabályozási feladatok alapvető feltétele. A nemzetközi együttműködésben a hazánkra háruló munkát a kutatóintézet részeként működő Magyar Dunakutató Állomás vállalta. A negyedszázados kutatásaink feltárták a magyar Duna-sza- kasz biológiai alapképét, nyomon követték a folyó állapotának lassú, de folyamatos romlását. Nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a folyónak egy eddig kellőképpen meg nem becsült értékét felismerhessük. Az öntisztuló képességről van szó, pontosabban arról a tulajdonságról, amelynek hatására a Duna a túlnyomó részt még ma is tisztítatlanul magába fogadó szennyvizeket elfogadható távolságon belül regenerálni képes. Mindez nagyon is fontos, mivel a Duna nemcsak hajózóút, hanem több mint hárommillió ember ivóvizének bázisa, továbbá ipari és öntözővíz-készlet. • Mennyire kiterjedtek kutatóintézetük nemzetközi kapcsolatai, milyen szerepet töltenek be a nemzetközi tudományos életben? — Intézetünk úgyszólván valamennyi KGST-országgal érdemi kutatási-együttműködési kapcsolatot tart fenn. Gyümölcsöző az együttműködésünk Ausztriával, az NSZK- val, Franciaországgal, Svédországgal, Svájccal és Tanzániával. Részt veszünk — a mérsékelt övtől a trópusokig _ a szárazföldi és a vízi ökológiai rendszerek anyagforgalmi kérdéseinek kutatásában. Sajátos nemzetközi kötelezettségünk is van. A világ mintegy hatszáz botanikus kertjével cserélünk folyamatosan növényi magvakat. Ugyancsak ehhez a témakörhöz tartozik, hogy évente huszonöt-harminc külföldi kutató keresi fel hosz- szabb-rövidebb időre az intézetünket. Több év óta fogadunk kubai és vietnami aspiránsokat is. Tudományos eredményeinket számos könyvben, tankönyvben, tudományos közleményben adtuk közre. Intézetünk harmincéves jubileuma alkalmából idén kiadott tudományos bibliográfia kereken ezer tételt tartalmaz. — Végezetül hadd szóljak közéleti tevékenységünkről. Igen kiterjedtek tömegkapcsolataink. Botanikus kertünk évi-’százhúszezer látogatót fogad. A vendégek között megtalálhatók különböző üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok dolgozói, brigádjai csakúgy, mint az iskolai tanulók. Szakembereink mindig szívesen beszélnek munkáikról, a botanikus kert látványosságairól. Immár évek óta nyaranta két-három alkalommal színvonalas hangversenyeknek adunk otthont, melyeknek egyre inkább kialakul a törzs- közönsége. Virág Ferene
