Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1982. DECEMBER 31., PÉNTEK Személyes és közérdekű örömök Dossziékban a jövő év tervei N Gondok, sikerélmények, örömök. Ezekből állnak az ^ ember hétköznapjai és ünnepei. Az a 365 nap, melyet ^ megélünk esztendőnként. Minek örül a közéleti ember, ^ a gazdasági vezető, könnyű-e ma népművelőnek lenni? ^ Az esztendő végén a legjellemzőbb örömeikről és gond- S jairól, a jövő évben várható legfontosabb megoldani- S valókról kérdeztünk meg a riportban nyilatkozó vezető- S két. ínycsiklandozó finomságok A Pest—Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari. Vállalat váci gyáregységében készül a csemege debreceni. Az ünnepi ellátás kielégítésére kellő mértékben felkészült az üzem, nem lesz hiány a finomságokból. Képünkön: munkában a töltőbrigád. Mindannyiunk csemegéjét, a virslit ügyes gépek töltik Szabó Sándor és Topa Ferencné irányításával. Papp László felvételei Januári előzetes Madách Imre emlékezete Jegyzet Becsület dolga — Hol töltőd az ünnepe­ket? Hazalátogatsz-e, s mi­lyen gyakran nézed meg az öregeket? a kérdést gyak­ran felteszem a más vidék­ről ide települt ismerőseim­nek, s fel kell, hogy tegye az ember a lelkiismereté- nek is. Nagyobb lett az úti­költség, nem kis kiadás a vonatjegy ára, alig akad ülőhely az ünnepi forga­lom idején, de menni kell. Hív a szülőtáj és a szülői ház, s vinni kell a gyere­ket is, mert a megfáradt öregek már ritkábban jö­hetnek hozzánk, de látni akarják az unokát, hallani a hangját, örülni a rájuk derülő mosoly fényének. Olvastuk a jelentést, meg­hallgattuk a referátumot, mely az idős emberekről való gondoskodásról szólt, nem kis eredményeket ösz- szegezve. Azt is megállapí­tották a dokumentum ké­szítői, s így igaz, hogy a család helyzete, funkciója módosult, sokat változott az elmúlt évtizedekben. Külö­nösen az iparosodás hatásá­ra bekövetkezett életforma­váltás idézte elő azt a szó­ródást, melynek következ­tében a fiatalok és az idő­sek földrajzilag távol ke­rültek egymástól, a család- alapítás, a hétköznapi gon­dok és tennivalók megne­hezítik egymás gyakori lá­tását, noha az idő múlásá­val a szülő mindinkább maga körül szeretné látni azokat, akiket felnevelt. A terhek és megoldani valók egy részét az állam és a társadalom kénytelen vál­lalni, intézményei pótolják gyakran még a társaságot is, enyhítve a magány óráit. Eleget tehetnek ennek maradéktalanul? Nem. A legnagyobb igyekezetük el­lenére sem. Ebben szinte mindenki egyetértett a vá­rosi pártbizottság ülésén is. A család szerepe nem pó­tolható, a gyöngédség és fi­gyelem érzelmi talajon te­rem, s ez az érzés nem kelt­hető fel intézményesen. Szüleiket tisztelő, róluk gondoskodó embereket csak arcsalád, az iskola és a tár­sadalom nevelhet. Lassan véget ér az az esz­tendő, amit nemzetközileg is az idős emberek tiszte­letének és a róluk való gondoskodásnak szenteltek. Szerencsére nem születtek kampány jellegű intézkedé­sek, de több szempontból eredményesnek mondhatók. A kérdés olyan alkotó jel­legű testületi megbeszélése és gondos elemzése, mely­nek később válik érzékel­hetővé az eredménye. Fel­fedezhettük a szándékok jövőre nézve garanciát nyújtó jeleit a hozzászólá­sokból is, melyek az egyes ember, a gyárból nyugdíj­ba vonult kolléga sorsa iránt sürgették a nagyobb figyelmet, a még egészsé­ges és dolgozni akaró nyug­díjasok jövedelemkiegészítő foglalkoztatását, mások az emberi kapcsolatok javítá­sát jelölték meg feladatul, ahogy Nyerges Lajos fogal­mazott: arra kell törekedni, hogy legyen könnyebb a nyugdíjasévek terhe. D r. Lenyó László, a Forte-gyár igazgatója fogalmazta meg sokak érzését, amikor ki­mondta: tisztelet és becsü­let dolga ez, s anyagi ter­heit mindig szívesen vál­lalja a nagyüzem, mert jól tudják, hogy a szocialista társadalomban a gazdasági eredményektől ugyan függ­hetnek a szociálpolitika le­hetőségei, de az sohasem kerülhet háttérbe. Az esztendő végén, az új kezdetén az ember önkén- teler ül is visszatekint, ter­vez, a , jövőt fürkészi. Az öregek jelenét és jövőjét is, hogy milyen lesz a nekik szentelt év után a rájuk irányuló figyelem. Az öregekről való gon­doskodás az adott társada­lom önarcképe — idézte Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titká­ra, kimondva a tennivalók lényegéi :s: a réteg- és szo­ciálpolitikai koncepciót hoz­zá kell igazítani a megvál­tozott gazdasági körülmé­nyekhez. Akkor eredményes lesz. Kovács T. István Weisz György, a városi tanács elnöke: Az embernek vannak hiva­tali és vannak személyes örö­mei, és persze ugyanígy meg- odásra váró gondjai, feladatai is. Az én legnagyobb hivatali örömeim közé — ha a legjel­lemzőbbet kell kiválasztanom — az tartozik, hogy a lakás­igénylők 1981—82. évre készí­tett névjegyzékén szereplők legkésőbb 1983 márciusáig be­költözhetnek a lakásaikba. Rajtuk kívül is többen kap­hatnak még lakást, mert a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat gárdája sokat se­gített gondjaink megoldásá­ban. Mintegy másfél éves igé­nyeket elégítünk -ki, de akad olyan igénylés is, amit csak fél évvel ezelőtt adtak be. Az ember magánéletének örömei és érzései persze keve­rednek azzal, ami a várost szerető, fejlődésének örvendő polgárok öröme is. Én szemé­lyesen annak örülök nagyon, hogy az idén ismét hosszú idő­re sikerült jó állapotba hoz­nunk egy műemlék épületet, s annak új funkciója emeli a város rangját, kulturális éle­tének színvonalát. Ez a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, az MTESZ Pest megyei székhá­zának átadása volt, vagyis népszerű nyelven a Pannó­niáé, ahol megkezdte műkö­dését a reprezentatív házas­ságkötő-terem és a Családi és Társadalmi Ünnepeket Rende­ző Iroda is. Ami a gondokat illeti? Hát azokból is vár néhány rám és ránk a jövő évben. Így helyes, többes számban mondani, mert ezeket csak együtt lehet meg­oldani a városi és megyei szer­vekkel, a pártbizottsággal, s nem utolsósorban az egész la­kossággal, erőforrásként ezután is számításba véve a társa­dalmi összefogást. A Báthori utcai általános is­kolát öt tanteremmel szeret­nénk bővíteni. Mert ugye ami a legvalószínűtlenebbnek lát­szik, azt óhajtja a legjobban az ember. Egyelőre ott tartunk, hogy a célt kitűztük, de meg kell teremtenünk a megvalósí­tás feltételeit, a pénzt is. A lakótelepeken egyébként szinte lehetetlen követni a né­pesség szüntelen gyarapodásá­val járó tanteremigények nö­vekedését. Ezt a gondot kell 5 tanteremmel enyhíteni jövő­re a Gábor József Általános Iskolában is. Ide kapcsolódik a kérdés: — Hol tart ma a város népesedé­se. hányán vagyunk? Meghaladtuk a 38 ezret, kö­zeledünk a 40 ezerhez. — No és a személyes örö­mök? Sokoknak megszerezhetjük, ha az 1983-as év áprilisában átadjuk a Lőwy Sándor utcai Hincz Gyula képgyűjteményt. Ezáltal egv ma élő, de már klasszikusnak számító művész állandó kiállításával lesz gaz­dagabb városunk. Személyes örömöm lenne, s a köz javát s-olgálná, ha a városi tan­uszoda építését megfelelő ütemben folytathatnánk — er­re törkeszünk —, és remélem, hogy még az év elején meg­kezdhetjük a Széchenyi utca rekonstrukcióját. Blaha Attila, a váci Városgazdálkodási Vál­lalat igazgatója: Sikerélményeink közé tarto­zik, hogy a vállalatnál üzemi orvosi rendelővel és fogásza­ti rendelővel sikerült emelni a szociális feltételek színvona­lát. A Deákvári fasorban is ja­vult a munkásellátás, örömünk mások öröme is. A Földvári téri iskolásoknak 8 tantermes iskolát építettünk. Ebben a vá­rosrészben befejeztük a fűtő­mű építését, túlteljesítettük az évi tervünket. A gondjainkra jellemző, hogy nem csökkentek a jelen­tős lakbérhátralékok, még min­dig vannak notórius nem fi­zetők. Kevés a lakóházak fel­újítására költhető pénz. Ettől is függ az, amit jövőre szeret­nénk. A legmesszebbmenőkig teljesíteni felújítási tervünket, melyet a várps vezetősége írt elő számunkra. Oj, szép mozi­üzemet szeretnénk átadni a lakosságnak és modern gyógy­szertárat. Ezek átalakítását hamarosan megkezdjük. Ener­giatakarékossági törekvéseink közé tartozik, hogy a deákvá­ri olajtüzelésű távfűtési köz­pontot gáztüzelésűre alakítjuk át. Végh Károly, a Madách Imre Munkás- és If­júsági Művelődési Központ igazgatója: — Szerintem kiegyensúlyo­zottan fejlődött kulturális éle­tünk, a közművelődés. Közel félmillió látogatója volt a há­zunknak. Több sikeres rendez­vényünk és kiállításunk volt az elmúlt évben, sok klubunk és szakkörünk működik. Szám szerint 79 kis közösség. Tud ön franciául? Negyven évvel ezelőtt kér­dezte ezt tőlem a főszerkesz­tőm és én féltem nemet mon­dani. — No, akkor elmegy a Z. szállóba, ott találja X. francia személyiséget és interjút kér tőle. Szédelegve hagytam ott az irodát. Annyit tudtam fran­ciául, hogy oui igent jelent, a non nemet, de semmi többet. Otthon elővettem öt év újság­jait, megnéztem, miket kér­deznek az ilyen közéleti sze­mélyiségektől. Érdekes, hogy minden riporter ugyanazt kér­dezte akkortájt. Mit szól gyö­nyörű fővárosunkhoz, hogy érezte magát nálunk, mik a legközelebbi tervei? Még ér­dekesebb, hogy mindenki ugyanazt válaszolta. Nem volt kiút. Jól az agyamba véstem a három kér­dést és elmentem Z. szállóba. Ott fogadott egy idős. kopa­szodó férfi. Feltettem az első kérdést, amikor mosolygott, mondtam, hogy oui, amikor a fejét rázta, én is sopánkodtam, hogy non, de egy szót sem ér­Nagy örömünkre sikerült fel­építeni az amatőr csillagász­klub csillagvizsgálóját, amit a Népművelési Intézet 1983-tól országos módszertani bázissá szándékozik fejleszteni. Gondot okoz, hogy a gazda­sági nehézségek miatt kevesebb pénz jut egyes formák, ágaza­tok támogatására. Ennek elle­nére nem pártolt el tőlünk a közönség. Viszont nem sikerült megszervezni a diákszórakoz­tatási centrumot, s beszüntet­te működését a jól indult Dzsessz Presszó. Nagy feladatunk lesz 1983- ban a Juhász Gyula-emlékün­nepségek megyei rendezvényei­nek lebonyolítása, de egyben megtisztelő is, hogy ennek a város lesz a színhelye. Amit eddig tettünk, azt szeretnénk jobban csinálni a következő évben. Nagy János, a Taurus Gumigyár váci üze­mének igazgatója: A százéves Taurus váci si­kerei közé tartozik, hogy 104 százalékra teljesítettük az ex- i porttervünket, hozzánk csatol­tak egy pesti üzemet, miáltal bővíthetjük a termékszerke­zetet, s ez lehetővé teszi, hogy nagyobb termelési tervvel jobb eredményt hozzunk, s jobb esélyekkel küldjük áruinkat a piacra. Dr. Hemela Mihály, a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat igazgatója: Úgynevezett besűrítő üzem­részünk 110 millió forintos be­ruházás után megkezdte mű­ködését, ezáltal gyümölcssű­rítményeket exportálhatunk Nyugatra, Közép-Európa leg­korszerűbb ilyen üzeméből. Szörp- és bőrgyártásunkat 20 százalékkal növelhettük. A piac az import gondjai sokat fog­lalkoztattak bennünket. Terveink: növelni kell a nye­reségünket, hogy a hitelt idő­arányosan törleszteni tudjuk. K. T. I—S. J. tettem az egészből. Hazamen­tem és öt év húsz hasonló ri­portja nyomán írtam egy hu­szonegyediket. Elfogadták, megjelent. Egy hónap múlva hivatott a főnö­köm. — Cikkét átvették a francia lapok és a következő levelet írta hozzám X. közéleti szemé­lyiség. — Kedves barátom! Én sok országban, sok interjút adtam, de olyan hitelesen, hűségesen még sehol sem adták vissza a szavaimat, mint a te munka­társad. Ezúttal Is köszönöm. Természetesen ma ez nem fordulhat elő. A technika áldása Születésnapomra hordozható riportermagnetofont kaptam. — Nem kell többé körmöl- nöd, egyszerűen bekapcsolod, itthon visszahallgatod és le­írod a cikket. Váltamra vettem a technika csodáját, mert éppen egy ki- lencvenhárom éves bácsikával volt találkozóm a Zrínyi utcá­ban. Vác történetéről tudott olyasmit, amit más nem. Ko­pogtam, leültem, bekapcsoltam Bár még nem búcsúztattuk el az 1982-es óesztendőt, a vá­ci kulturális intézmények már összeállították 1983 első hó­napjának programját. Sokolda­lúságra törekedtek, s az elője­lek szerint — sikerrel. A színházkedvelőket — és a bérlettulajdonosokat — két al­kalommal viszik a fővárosba. A Katona József Színházban 16-án megtekintik Goldini Mi- randolina című vígjátékát, s 23-án a Nemzeti Színházban láthatják majd Illyés Gyula Tiszták című tragédiáját. Vi­szont Vácott kerül sor az if­júsági bérlet harmadik előadá­sára, 10-én a Pécsi Balett ven­dégeként megtekinthetik a Lóth leányai című táncjátékot. A januári zenei naptárt la­pozva, első helyen említjük a magnetofont, feltettem az első kérdést. Közben elkalan­dozott figyelmem. Mikor Józsi bácsi elhallgatott, feltettem a második kérdést. — Mondd csak, öreg, nyugodtan. Otthon már én magyaráztam: — En­nél könnyebb dolog nincsen, itt meg kell nyomni ezt a gom­bot, megfordítani a kazettát... Megnyomtam a gombot. Nem volt a kazettában szalag. Biztos, ami biztos Minden riportra fel kell ké­szülni, Egyszer nem volt erre időm, készületlenül érdeklőd­tem egy vállalat eredményei­ről. Mondta is az igazgató, adatot adatra halmozva. Gon­doltam is, hogy jó helyre jöt­tem, mert ennél jobb vállalat széles e világon nincs! Micso­da szakértelem, perspektíva, humanizmus! A cikk írása közben, biztos, ami biztos, jelszóval mégis fel­hívtam a felügyeleti szervüket. Kiderült, hogy az igazgató szakértelem hiánya miatl csődbe vitte a vállalatot, nyi­latkozata idején éppen a fel­mondási idejét töltötte. Mészáros Gyula Fischer Annie zongoraestjét, á j váci zeneiskolában. Az Orszá-^ gos Filharmónia ifjúsági kön-'^ certsorozatának első közremű­ködője a budapesti István Gim­názium szimfonikus zenekara lesz. 12-re tervezik Zeke Lajps orgonaestjét, Bach- és Frank Martin-műveket játszik, Ma- túz István (fuvola) közremű­ködésével. A könnyűzene ked­velőinek rock-előadássorozdt kezdődik, előadója Hajnal Gá­bor leszi Közönségtalálkozót terveznek Frenreisz Károllyal. A tárlatok sem hiányoznak a januári programból. Január 6-tól 31-ig lesz megtekinthető a Vácott élő és alkotó Cs.’ Nagy András festőművész ki­állítása a Madách Galériában. Negyedikén — az emeleti ga­lériában — dr. Kiss Imre rend­őr őrnagy nyitja meg a Bel­ügyminisztérium közlekedés- biztonsági fotókiállítását. 19-én az előcsarnokban nyílik meg a Komócsin Zoltán munkássá­gát bemutató emlékkiállítás, 21-én iskolai előadások, s a művelődési központban bemu­tatandó fotódokumentációs ki­állítás idézi majd fel a 160 évvel ezelőtt szüíetett Madách Imre emlékét. Mozgalmas a klubok, egye­sületek, szakkörök élete is az év első hónapjában. A Haza­fias Népfront nőklubja előadá­sokat tervez, az eszperantisták naptárában élménybeszámoló, diavetítés szerepel. A pedagó- gusklufc elkészítette az új év első hat hónapjának a munka- tervét. A szocialista brigádve­zetők klubja — a komoly té­matervek mellett — 22-én egy vidám hétvégét tölt majd el, vacsora keretében az egyik bu­dai kiskocsmában. A legkisebbek tapsolhatnak a Tüskerózsa, avagy a mindent látó királylány előadásán, ta­nulhatnak bábkészítést, részt vehetnek népművészeti foglal­kozásokon. Lesz szombat dél­előtti meseszolgálat. Az úttö­rőház sítúrát tervez a cseh­szlovákiai D onovalyba, foly­tatja a szombat esti táncmu­latság-sorozatot, és nyílt szak­köri napot rendez a tűzzo­máncszakkör tagjainak. Papp Rezső 01S3—2759 (Váci Hírlap) ■■nuBLAttnaMBsiHMHHK/tMnHnMHH _________________—————irnininr <n 1 u«nm Hát h a még szalag is lett volna a kazettában! Néha nem árt egy-egy telefon

Next

/
Thumbnails
Contents