Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

,1 Gcmi Vili l_UOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1933. DECEMBER. 30., CSÜTÖRTÖK fóousm&ertőj nints megállás Aprított paszternák és bering Hagyma és savanyúság sza­ga terjeng a levegőben. Tu­catnyi asszony szorgoskodik a heringcsomagoló szalagon. Halüzem, így mondják rövi­den és kissé tán túlozva a ke- repestarcsai Szilasmenti Tsz- ben az élelmiszerfeldolgozó ama fertályát, ahol november óta úgyszólván nincs megál­lás. Már ezt is az üzemvezető­től, Farkas Józseftől tudom meg, aki miközben végig ve­zet minket a feldolgozó szin­te minden fontos helyiségén, nem fukarkodik az asszony­brigád dicséretével sem. Hárem méretben — A Halértékesítő Vállalat megbízásából évek óta foglal­kozunk a hering feldolgozásá­val — mondja az üzemveze­tő. — Az idei szállítmányok, fagyott, hűtött tömbökben Dániából érkeznek a Dunake­szi Hűtőházba, onnét pedig hetente kétszer hozunk ide megfelelő mennyiséget, ami előkészítő raktárunkban kiol­vad, fölenged, csak azután láthatunk a feldolgozáshoz. Szűk másfél hónap alatt 1250 mázsát töltöttünk üvegekbe. Magánfogyasztóknak és a . nagy konyháknak egyaránt dolgoznak, hiszen háromféle méretű üvegeket töltenek. A literesekből eddig több mint 130 ezret, az ötliteresekből majdnem 10 ezret, a féllitere­sekből 32 ezret adtak át a ke­reskedelmi vállalatoknak. Tavaly óta korszerűsödött is a halfeldolgozó, a rekonstruk­cióra mintegy hárommillió fo­rintot költöttek. A töltővonal lényegében a jól bevált, régi maradt, a léelőkészítést azon­ban javították. Válaszfalakat, burkolatokat építettek, a pa­dozat is csúszásmentes ma már, így a balesetmentesebb munkát is segítették a reno­válással. Egyébként nem kis teljesítményre készülnek: eb­ben a szezonban, amely ta­vaszig tart, összesen mintegy 25 vagon heringet dolgoznak tel. Exportra is Jut Egy újabb épületrészbe me­gyünk, de még mindig az élelmiszerfeldolgozóban va­gyunk. A szárítóüzem ez, ahol nyáron vagonszám fordul meg a kamillavirág. Most a Binder-gyártmányú : szárító­gépre, egy' vele szomszédos helyiségből aprított paszternák folyik át a szállítószalagon. — A szövetkezet saját ter­méséből már elkészítettünk 30 tonna szárított paszternákot, ami részben saját élelmiszer­Az asszonyok üvegekbe rakják a pácolt halat Pércsl Agnes laboráns az élel­miszerfeldolgozó laborató­riumban titrálást végez. ipari üzemeink használnak fel, de jutott belőle exportra is — mondja Aradi István műszak­vezető. — Óránként száznegy- ven-százhatvan kilogramm szárítmány hagyja el ezt a ha­talmas gépet — mutat a fém- testű monstrumra. — Hét­nyolc kiló nedves zöldségből lesz egy kilogramm szárított anyag. FoSysmatcs ellenőrzés Természetesen nem minden élelmiszeripari termák feldol­gozása, csomagolása folyik most, vagyis egyszerre azok közül a Szilasban sem, amit sokan ma már jól ismernek. Ami azonban állandóan mun­kában van, az a központi élelmiszerlaboratóriumuk. Itt Németh Éva tartósítóüzem­mérnök, a laboratórium veze­tője tájékoztat: — Mi folyamatosan min­dent ellenőrzünk. Az alap-, a segéd- és a nyersanyagokat, majd természetesen a készter­mékeket is — válaszolja kér­désünkre. — A gyártásközi ellenőrzés éppoly fontos, mint azt megvizsgálni, hogy mi­lyen anyagokat használnak fel az élelmiszerekhez. Meg nem tudnám mondani, hogy évenként hány mintát ve­szünk, s vizsgálunk meg. Igen sokat. Ha kell fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatba vonjuk be a termékeket.. F. I. Lakásgazdálkodás ' Hatályba lépő radafetek A gödöllői tanács két ren­deletéi alkotott, amelyek sza­bályozzák a tanácsi rendelke­zésű lakások elosztását, a ve­lük való gazdálkodást, a la­kásigények társadalmi elbírá­lását, illetve a lakásépítési hozzájárulás és a használat­bavételi díj részbeni vagy tel­jes elengedését, a részletfize­tési kedvezményeket. A ren­deleteket december elsején ki­hirdették és január elsején hatályba lépnek. A rendeletek megtekinthetők a tanácsta­goknál, a lakóbizottsági elnö­köknél, a tanács ügyfélszol­gálati irodáján és a hirdető- táblán. Galga-parti Tsz Mankcsköiösségek Négy munkaközösség ala­kult, s ezeknek összesen mint­egy hetven tagja van a gal- gamácíthi Galga-parti össze­fogás Termelőszövetkezetben. Két kisközösség épületgépé­szeti munkákra, egy a raktá-. rozásban • szükséges anyag mozgatási teendők ellátására jött létre, a negyedik — szel­lemi munkát' végző munkakö­zösség — kalkulációkat, terve­zéseket vállalt. Alakul egy ötödik munka- közösség is, amely idősebbe­ket, mozgáskorlátozottakat to­boroz tagjai sorába, méghoz­zá bedolgozói jelleggel foglal­koztatják őket mindenekelőtt műanyag termékek összesze­relésére, flakontestek utómun­kálataira, csomagolásra, fóliá­zásra, címkézésre. Olyan mun­kákat találtak tehát számuk­ra a szövetkezet ipari főága­zatában, amelyet könnyűszer­rel végezhetnek, s keresethez juthatnak nyugdíjuk mellett. Labaratériussii állatik Évente több százezer laboratóriumi állatot szaporítanak és tenyésztenek a Lati Közös Vállalat gödöllői központjában. Ké­pünkön: Kővári Zsolt és Szignárovics Judit a patkányokat eteti és almukat cseréli. Hancsovszki János felvételei A HÉW építkezései Lámpák, peronok, műhely Amint azt már sokan ta­pasztalhatták: a csaknem há­rom hónapig nélkülözött Er­zsébet parki HÉV-megállót visszaadták a forgalomnak, il­letve nekünk, utasoknak. A BKV HÉV üzemegysége a gö­döllői Városgazdálkodási Vál­lalatot bízta meg a peronok kiépítésével, a régi leszálló- hely meghosszabbításával. Megszűnt a solfat emlegetett panasz, hogy a Budapest felé menő utolsó két kocsinál nincs peron, ennélfogva akrobatá­kat megszégyenítő módon kel­lett fellépni. Vagy húsz méter­rel előbbre vitték a peront, míg az Erzsébet, park felőlit is megnyújtottákj hiszen az utol­só kocsiknál ott is hiányzott járda. Vlogyoródon is A több százezer forintos munka mellett másutt is foly­nak és tartottak munkálatok. mogyoródiak panasza ha­sonló volt, mint a gödöllőieké. főváros felé haladó szerel­vények mellől teljes egészé­ben hiányzott a peron. Most ezt pótolta a BKV. Így a leszállás bal oldalon történik, igaz, egyelőre csupán sóderrel terí­tették le a peront, de amint arról Miklós János, a gödöllői üzemegység vezetője tájékoz­tatott: tavasszal aszfaltszőnye­get terítenek rá. A két beálló szerelvényt ezentúl drótkerítés is elvá­lasztja egymástól. Ezzel gyor­sult a forgalom, nem kell egyik szerelvénynek sem a másikra várakoznia, hiszen a kerítés megakadályozza, hogy az utasok ilyenkor járjanak át ' a síneken. Át a tilosban Néhány napja javítási, át­alakítási munkálatok folynak a Kerepestarcsa-felső állomás műhelyépületében, amely leg­utóbb kerákeszterga-műhely volt. A BKV targoncajavítót alakít ki benne. Ami viszont még egyelőre nem készül, s ennek oka a munkaerőhiány és a hovatovább téliesre for­duló idő: az a gödöllői Tán­csics Mihály úti átjáró fény­sorompója. A jövő év első ne­gyedére ígérik a lámpák fel­állítását. Ugyanerről jut eszünkbe, amire ugyancsak Miklós János hívta fel a figyelmet ismét: a HÉV-motorvezetők egyre- másra panaszolják, hogy na­gyon sok gépkocsivezető nem veszi figyelembe vagy ponto­sabban szólva figyelmen kívül hagyja az átjárói piros jel­zést Kerepestarcsa-felsőnél, ott, ahol a helyi téesz sóder­bányájához és a környékbeli utcákhoz juthatnak át a jár­művek. Ha vsszfákezni keil A veszélyen túl más is in­dokolja, hogy javuljon a fe­gyelem. Ritkán esik szó arról, hogy milyen sokba kerül az, ha egy-egy szerelvénnyel fé­kezni, éppenséggel vészfékez- ni kell. Ilyenkor a legjobbán fékezett kerekek sínnel tartó­san érintkező felülete erősen megkopik, meglaposodik. Ilyennel közlekedni nem so­káig lehet, mert tönkreteszi a csapágyat, a rugókat. A lé­nyeg: az így megsérült kereke­ket újra kell szabályozni, esz­tergálni, köszörülni, felületke­zelni, ami egyenként mintegy tizenhat-tizenhét ezer forint. (Hány bérlet, hány jegy ára?) A HÉV üzemegységének ve­zetője és munkatársai is ért­hetetlennek tartják: miért ha­szontalan a jó szó. Motorveze­tőiknek ugyan jogukban áll, és lehetőségük van rá. hogy a tiloson áthajtok rendszámát felírják, s ennek alapján a BKV HÉV üzemegysége felje­lentést tegyen, de ők úgy vé­lik. jó lenne, ha inkább a közlekedásrendészet szaporíta­ná az ellenőrzéseket. F. I. Az akaratén múlik Felnőttek: nem, ifisták: igen Biztos van jobb hangulatú összejövetel is manapság, mint egy-egy labdarúgó-szakosztály évzárója. Legaláoois a hévíz- györki illetékeseket hallva- látva erre kell gondolnunk. Mert amikor legutóbb a köz­ség művelődési házában érté­kelésre gyűltefit össze, inkább panaszkodást, fejmosást hal­lottunk semmint dicséretet. Az őszi bajnoki idény gondjairól először Fercsik Zoltán, a fel­nőtt labdarúgók edzője tájé­koztatott: \ Alig csapat ' — A hévízgyörki játékosok tehetsége alapján úgy tervez­tem, hogy az őszi utolsó for­duló után valamelyik dobogós helyen áll majd a csapat. A bajnokság kezdetén húsz já­tékosból állt a keret, aztán mégis több olyan mérkőzé­sünk volt, amire alig-alig si­került összehozni tizenegy embert. Pénteken este elmond­tam a játékosértekezleten, hogy a vasárnapi mérkőzésen kinek a játékára számítok. — A kijelölt labdarúgók ígérték, hogy vállalják a játé­kot, de vasárnap nem érkez­tek meg a kezdésre. A már ki­öregedett focisták, meg a tar­talékok segítettek. Nem egy olyan vasárnap délelőtt volt, amikor házról házra járva szedtem össze a kezdőcsapat tagjait. A játékosok hallgatnak, ér­ződik: jogosnak tartják a bí­rálatot. Az edző folytatja: — Eleinte még kapusgon­dunk is volt, de végre Pintér Tibor hosszú kihagyás után is­mét vállalta a játékot. A hát­védek: Kocsis Gyula, Varga Miklós, Gábor Antal teljesít­ménye is ingadozott. Gyengei- kedtek a középpályások, nő meg a csatárok is, így az sem csoda, hogy még a szerencse is elpártolt tőlünk. Az első győzelem nagyon sokáig vára­tott magára: öt mérkőzésen minuussze eay pontot szerez­tünk. Igaz, ezután hat mécs­esén tizenegy pontot gyűjtöt­tünk, s ekkor jól ment a foci, de közben elmaradtak a szur­kolók.. Pártolók kellenek Nem véletlen hát. hogy az évzárón szóba került az is: ki kellene alakítani a szurko­lók törzSgárdáját, meg kellene alakítani a pártoló tagok klub­ját. Hiszen van ebben a falu­ban sportbarát bőven, akiket érdekel a játék, ha látják a te­hetséget, az akarást. S az előb­biben nincs is hiány, inkább az utóbbi hibádzik. Legalábbis a felnőtteknél. Mert az ifik körében más a helyzet. Az ő edzőjük, Bazan István, a bajnoki taolázat első helyére, a mezőny élére ve­zette a gárdát. Pedig ők sin­csenek jobb helyzetben, nekik sem folyik a meleg víz edzés után, nekik sincs esti világí­tás, hogy a munkaidő után nyugodtan gyakorolhassanak. De ők komolyan veszik a kö­zösséget, nem finnyásak. Ki kire hot? Lehet,, hogy az ifjonti lelke­sedés teszi, de ezek a gyerekek olyan közösséget alkotnak, amelyben érzik az egymás iránti felelősséget s ha fel­harsan a bírói sípszó, úgy kez­dik a játékot, hogy örömöt akarnak szerezni egymásnak, a nézőknek, elismerést a köz­ség számára. Az edző fogalmaz így s még hozzáteszi: fToldi Miklós, Greguss Ferenc, Tóth Árammérőgyár KarSiaiifafffók hete A két ünnep között sem szünetel a munka a Ganz Árammérőgyárban. Bár a többség ilyenkor iól megérde­melt pihenőjét tölti, vannak szép számmal, akik igazán csak most érzik elemében ma­gukat. A karbantartókról, a javítókról van szó, akik ki­használva a lehetőséget, az egész évben megfeszített mun­kát végző gépeket, berendezé­seket veszik gondozásukba. Az üzemfenntartási főosztály kollektívájára, a lakatosokra, a forgácsolókra, a pneumatiku­sokra, a villany- és csőszere­lőkre, a műszerészekre vár a feladat, hogy a présöntőtől a hitelesítőkig sok-sok hazai és külföldi masinát javítsanak, gyógyítsanak, 'ismerve tudá­sukat, szakértelmüket, egy percig sem kétséges, hogy ez alatt a pár nap alatt is meg­felelően előkészíthetik a be­rendezéseket a január 2-án kezdődő újabb dolgos eszten­dőre. A ncp programja December 30-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: A revizor. A. kaposvári Csi- ky Gergely Színház vendégjá­téka, 19 órakor. Homoki Nagy István emlék- kiállítása, megtekinthető 16— 20 óráig. A természet furcsaságai cí­mű kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, meg­tekinthető 14-től 18 óráig. Mozi December 30-án: Az elnök elrabiásk. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film, 6 és 8 órakor. 1983. január 1, 2. A lator. Színes, szinkroni­zált, ol-' z-f'-incia filmvígjá­ték, 4, tí és 8 órakor. 1SN 0133—1957 .(Gödöllőt, Hírlap Lajos s a többiek még a fel­nőttek között is sokra lesz­nek képesek. De, csak akkor, s ezt már mi tesszük hozzá, ha nem ők alkalmazkodnak a felnőttek szelleméhez, hanem az ő küzdeni tudásukat sikerül átplántálniuk a többiekbe is. Bazan István energikus, cél­ratörő egyéniség, akinek mód­szerei közül nem hiányzik a keménység, a határozottság sem. Az eredménvpk s? ő munkastílusát igazolják, de a nagyok lemaradásának töbo olyan oka is van, amelyekről őszintén kell beszélni. Ott volt az összejövetelen Kustra Pál. a Pest megyei tanács tagja. Kovács Sándor, a nagyközsé­gi közös tanács társadalmi el­nökhelyettese is, akik koruk­nál fogva . egy másik hévíz- gvörki csapatra is emlékez­nek. Régiek példája — Volt idő — mondta ko­vács Sándor —, amikor a lab­darúgócsapat tagját megkü­lönböztetett szeretet, tisztelet és megbecsülés övezte a köz­ségben. De akkor a magatar­tásuk is példamutató volt. A futballisták voltak a falu leg- különb legényei, akik élen­jártak a tanulásban, a mun kában, a közösségi tevékeny­ségben is. Sokan lettek közü lük gazdasági, politikai veze­tők. F. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents