Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

1988. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK *;•-. o. A KÖJÁL új otthonában A közelmúltban — mint megírtuk — új helybe költözött k Pest megyei KÖJÁL. Budapesten, a III. kerületben jól fel­szerelt, korszerű épületben ma már mintegy százkilencven orvos, biológus és vegyész munkálkodik. Házilag is Olajtakarékos A terményszárítókban fel­használt tüzelőolaj egyötödét meg lehet takarítani annak a találmánynak az alkalmazásá­val, amelyet a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát műszaki fő­mérnöke, Pálfy Endre dolgo­zott ki. A különféle típusú szárítótornyokhoz illeszthető adapter házilag is elkészíthe­tő, mégpedig hazai anyagok­ból, és viszonylag olcsón. Az energiatakarékos találmány is újításként született meg, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatóinak segítségé­vel továbbfejlesztett változata szolgálati szabadalom lett. Az új műszaki megoldás lé­nyege az, hogy a szárítótor­nyokból eltávozó, de még nagy hőtartalmú szárítólevegőt, to­vábbá az üzemelés közben fel­melegedett hűtőlevegőt vissza­áramoltatják a berendezésbe, és újra felhasználják termény- szárításra. Ezáltal megtakarít­hatják a tüzelőolaj számottevő részét, aminek azért van nagy jelentősége, mivel a termény- szárítók a mezőgazdaság fő energiafogyasztói közé tartoz­nak. A találmány abban tér el a hasonló megoldásoktól, hogy a berendezés bármilyen típusú terményszárítóra adaptálható, s aszerint szabályozható, hogy — a száraz vagy esős időjárás­tól függően — alacsonyabb vagy magasabb nedvességtar­talmú terményt kell-e száríta­ni. A találmányt az idén már üzemszérűen alkalmazták a bólyi kombinátban, . és igen sikeresnek bizonyult. Kedvexményt csak annak, aki jól dolgozik Támogatják a lakásépítéseket Manapság ritkán hallható mondattal kezdte beszélgeté­sünket Dankó László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tangazdaságának szak­szervezeti bizottsági titkára, amikor a munkaerőhelyzetről érdeklődtünk. — Nincsenek különösebb gondjaink, a lét­szám immár két esztendeje szinte változatlan. — S ami­kor hozzátette, hogy a több mint ezer dolgozó közül mindössze négy nem szak- szervezeti tag, már furdalta az oldalamat a kíváncsiság: Vajon mi van emögött? ■— A válasz meglehetősen egyszerűnek tűnik — leg­alábbis első hallásra —, hi­szen nem másról van szó, mint arról, hogy következete­sen érvényesítjük azt az el­vet, miszerint csak annak van­nak jogai, aki a kötelességét teljesítette — magyarázza az szb-titkár. — S hogy érdemes jól dolgozni, azt bizonyítja, hogy számtalan kedvezmény­nyel segítjük a rászorulókat. Olcsó kivitelezés Menjünk sorjában. Megtud­tuk például, hogy minden esztendőben nagy összegű tá­mogatást adnak a lakásépí­tőknek. Tavaly — akkor na­gyobb volt a nyereség — 2,6 millió forintot osztottak szét, az idén pedig 1,7 milliót. A tizenhét igénylő tehát egyen­ként átlagosan 100 ezer fo­rint kölcsönt kapott a gazda­ságtól! — Két esztendeje alakítot­tunk egy lakásszövetkezetet is, amely nagy sikerrel valósítot­ta meg elképzeléseit — foly­tatja Dankó László. — A ti­zenhat tag gyakorlatilag 400 ezer forintért több mint het­ven négyzetméteres, három­szobás összkomfortos lakáshoz jutott, s akadt köztük olyan, aki szociális helyzete miatt mindössze 20 ezer forintot fi­zetett be. Nagy részben a gaz­daság építői a kivitelezők. Emellett hadd említsem meg, hogy van 150 szolgálati laká­sunk is. amelynek folyamatos karbantartására, felújítására szintén nagy összegeket köl­tenek a kerületekben. Burgonyából haszon — Az utóbbi időben, anya­gi lehetőségeinkhez mérten, az üdültetésben léptünk előre a legjobban — mondja az szb-titkár. — Dolgozóink ed­dig az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának üdülői­ben és siófoki, hajdúszobosz- lói, csopaki bérleményeinkben tölthettek el szabadságukat. Az idén vettünk Zalakaroson egy négyágyas szobát 1 millió 300 ezer forintért, Balatonali- gán pedig 180 ezerért a gyermeküdültetés feltételeit teremtettük meg. Jóléti és szociális alapunk összege ez évben csaknem 2 millió forint volt, úgy érzem — s ebben nem vagyok egyedül —, hogy jól gazdálkodtunk belőle. Mert emellett jutott még segélyezésre, sport- és kultu­rális rendezvények támogatá­sára is. A tangazdaság minden dol­gozóját megilleti háztáji jut­tatásként az illetményföld, amely egységesen 300 négy­szögöl, ám kiskorú gyerme­kenként további 300 jár, maxi­mum 1200 négyszögölig. Nagy népszerűségnek örvend a burgonyatermesztés, amelyet a nagyüzemből gépekkel, vegyszerrel segítenek. E fon­tos növényből az idén össze­sen 35 hektárnyit vetettek a háztájiba kiadott földekbe, s a vállalkozók nem is jártak rosszul: a szorgalmasabbak évi *—10 ezer forint többlet- jövedelemhez jutottak a ker­tészkedéssel. Szintén a kollek­tív szerződés biztosítja azt a lehetőséget, hogy a dolgozók a gazdaság baromfitelepéről egész éven át 1 forint 50-ért vásárolhatják a tojást, akkor is, amikor a piacon két fo­rint felett van az ára. Képzett főbizalmiak A szakszervezet a főbizalmi­hálózat segítségével tevékeny­kedik, s mint az szb-titkár el­mondta, a tisztségviselők jól képzettek, egyenlő partnerei a központi és a kerületi gazda­sági vezetésnek. Ez a kapcso­lat természetesen nem mentes kisebb-nagyobb vitáktól, de mindkét félben megvan az egyezségre való törekvés, s ez az együttműködés alapja F. Z. Kitekintés a váci üzemekre Kihasználva a lehetőségeket Vácott az üzemekben a világpiacon bekövetkezett kedvezőtlen helyzet miatt a tavalyihoz viszonyítva idén rosszabb körülmények között kezdődött a munka. Ennek ellenére ipari üzemeink termelési értéke várhatóan gyakran öt százalékkal lesz több az előző évinél. Ezt az eredményt az ötnapos munkahét bevezetésének idősza­kában, a munkaintenzitás fokozásával, a lehetőségek jobb kihasználásával, munka- és üzemszervezési intéz­kedésekkel és nem utolsósorban a teljesítménykövetel­mények felülvizsgálatával és emelésével értük cL Jelenleg a fizikai munkások 62 százaléka dolgozik teljesít­ménybérben, s ez az arány az országos átlagnál lényege­sen magasabb. Kedvező hatások Városunkban több vállalat­nál korszerű veszteségfeltáró vizsgálatokra került sor. Pél­dául a DCM-ben a Multi Mo­ment filmtechnikai eljárással jelentős munkaidőalapot te­remtettek, a Kötöttárugyárban Wehmer-féle három M-mód- szer alapján növelték az élő­munka hatékonyságát 20 szá­zalékkal, további intézkedé­sekkel pedig jelentős eredmé­nyeket értek el az anyag- és energiamegtakarításban. E pozitív eredményeket fi­gyelembe véve is a kívánatos­nál kevesebben veszik igény­be a szervezési intézetek elem­zéseit, mert ezek a legtöbb esetben csak azt írják le, hogy mit változtassanak, de a ho­gyant nem teszik mellé, és a javaslatok bevezetése többnyi­re költséges. A különböző pártszervek is foglalkoztak az év folyamán az ötnapos munkahét bevezetésé­nek tapasztalataival. Ezek, il­letve az idei gazdasági év elő­zetes záró adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a kez­deti nehézségek után a válla­latok megfelelő szervezéssel és a termelékenység növelésével ellensúlyozták a kieső időt, így a termelésben sem volt visszaesés. Kell a valuta A szervezeti intézkedések — maga az, hogy a munkaidő- alap csökkent és a munkain­tenzitás nőtt — kedvezően ha­tottak a munka- és a techno­lógiai fegyelemre, ennek elle­nére még mindkét területen nagyon sok a tennivaló. A termelékenység mutatója az ipari üzemeknél több mint 6 százalékkal javult, ehhez az is hozzájárult, hogy a munkás­létszám 1.3 százalékkal csök­kent az idén. Megítélésem szerint további munkaszervez/ási intézkedések­kel még nagyobb termelékeny­ségi növekedést, illetve lét­számcsökkenést lehetett volna elérni, ha erre a népgazdasá­gi szabályozók ösztönöztek volna. Ügy gondolom, hogy a ja­nuár 1-től bevezetésre kerülő kereset-szabályozási rendszer feloldja a korábbi gátló kö­töttségeket, és jobban késztet majd a munkaerővel való ha­tékonyabb gazdálkodásra. Vállalatomnál, a Forte gyár­ban a munka- és üzemszerve­zésnek 1960 óta megfelelő he­lye és rangja van. Most azon­ban jelentkezik több gátló té­nyező. A kényszerű import­gazdálkodás lelassítja a terme­lést, vagy átmenetileg fellazít­ja a technológiai fegyelmet, így az általános munkafegyel­met is, mert az import, főleg a csomagolóanyag hiánya hosszabb állásidőket, zavaro­kat eredményez. Mi megértjük az ország ne­héz gazdasági helyzetét, azt is tudják, hogy az importkor­látozásokra szükség van, de nem érthetünk egyet a kapko­dással, az átgondolatlan intéz­kedésekkel, mert úgy érezzük, hogy az általunk gazdaságosan kitermelt dollárra szükség van és a jövőben is szükség lesz. A vállalati szervezetet kor­szerűsítettük, hozzákezdtünk, a felesleges irányítási áttételek megszüntetéséhez, szervezési osztályunk munkafeltételeit a jelen és jövő kívánalmaihoz igazítottuk. Alakul egy korszerű gyári számítóközpont, mely Vác töb­bi üzemének is segítséget je­lent a jövőben. Sajnos azonban a tőkésim- port-alapanyagok késői beér­kezése, a hazai háttéripar fel- készültségének elégtelensége jelentős tőkés exportot tett le­hetetlenné. Sok a papírmunka Az igazodás a jelenlegi ne­héz körülményekhez vállalati erőből megtörtént, és ennek köszönhető, hogy még mindig jelentős eredményekről beszél­hetünk. Sajnos a fejlesztési MIRE JÓ A MUNKÁSSZÁLLÓ? TJégóta keresem a választ. Valójá- ban a munkásszállót nevezhetjük ideiglenes otthonhelyettesítő lakhely­nek is, ahol szállásról és étkezésről a munkáltató gondoskodik. Az épületben általában van könyvtár, klubszoba té­vével, néhol orvosi rendelő is. A házi­rendet szigorúan betartják, vendéget a szobába nem szabad felvinni. A szálló­lakó főzhet a közös konyhán, tisztál­kodhat a közös mosdóban ... A népművelők a szállásbizottságokkal karöltve mindent megtesznek, hogy új, korszerűbb életmódra szoktassák a hó­nap nagy részében itt lakókat, hogy hasznosan töltsék el szabad idejüket, távol a családtól. Filmvetítések, isme­retterjesztő előadások, iskolarendszerű oktatás és még sok más program űzi el az üresy délutánok, estéik unalmát, ha éppen a munkások nem kapun kívül ke­resik a szórakozást. Minden igyekezet ellenére mégis hiányzik a közösségi légkör, az otthon melege, a barátságos környezet. A mun­kásszállónak nincs olyan karaktere, mint például a szállodának, a laktanyá­nak, a kollégiumnak. Jónéhányból hiányzik az emberreszabottság. Nem a hideg-meleg vizes szobai mosdókra, a laticelbetétes heverőkre, szőnyegre, rozsdamentes evőeszközre gondolok ... Hallani, hogy mostanában egyre-más- ra hagyják ott a munkásszállókat a fi­zikai dolgozók, kilépnek a vállalattól, s inkább lakóhelyükön vagy ahhoz közel keresnek állást. Háromszázezer távolsá­gi ingázó van az országban, akik he­tenként vagy havonként egyszer utaz­nak haza. Óriási ez a szám, lehetetlen, hogy mindenki el tudjon helyezkedni abban a városban, községben, ahol a lakása van, mert a településeken á munkalehetőségek nincsenek arányban a keresőképes lakossággal. Ettől függet­lenül bizonyos mértékű visszaáramlás tapasztalható. A munkásszálló-tulajdo­nos vállalatoknál már felvetődött a kérdés: hogyan lehetne lassítani a lét­számcsökkenést, mivel lehetne ott ma­rasztalni a munkásszálló lakóit. Semmi esetre sem azzal, hogy a tévét színesre cserélik, a műanyag tányérokat porce­lánokra, de például megpróbálhatnának egy oldottabb, családiasabb házirendet bevezetni. tfi érti. hogy az ugyanannál a válla- latnál dolgozó házaspárnak miért kell külön laknia: az asszonynak a női szállón, aki férjét legfeljebb a társal­góban fogadhatja, A férfiszállóbnn sincs semmi keresnivalója a hitvesnek., Erényes megoldás, bár nem hinném, hogy erkölcstelenül hatna, ha egv-egy emeleten lennének házastársi szobák is. 9 együtt lakhatna férj és feleség. Sőt. ott. ahol nincsenek kihasználva a mun­kásszállók. a lakásra váró, gyűjtő fia­taloknak meghatározott időre kiadhat­nák az üres szobákat. Amennyiben a vállalatnál nincs igénylő, úgy a taná­csokkal együttműködve jelölhetnék ki a bérlőket. Idegeneket a házba? — hallom máris a felhorkanást. Talán egy új la­kóépületben, garzonházban születésük óta ismerik egymást az emberek? Ép­pen ez o nyitottság törné meg a me­rev, rideg hangulatot. Mint ahogy egyes pszichológusok azt sem tartják helyes­nek, hogy az öregek egy fedél alá, nyugdíjas házakba költözzenek, mert ennek személyiségromboló hatása le­het. Hasonlóan befolyásolhatja az épí­tőipari munkás közérzetét is, hogy este megint azokat látja maga körül, akik­kel egész nap a betont keverte, zsalu­zott. aszfaltozott, falazott. Közelítsük meg gazdasági oldalról is a kérdést: azzal, hogy a munkásottho­nok homlokzatáról a vállalatok levet­ték a telt ház táblát, még a fenntartá­si költségek nem csökkentek. A teljes üzemeltetés kiadásai .szépen lefaragnak a nyereségből, növelik az önköltséget. A piaci mechanizmus a verseny előbb- utóbb kényszeríteni fogja a vállalato­kat arra. hogy a felesleges terhektő1 szabaduljanak, vagyis, ha csak a mun­kásszálló felére van szükség, az épület többi részét majd másként hasznosít­ják: szakmunkástanuló-kollégiumként, vagy bérbe adhatják utazási irodáknak mint turistaszállót. Ez ’z a költségérzékenység még nem jellemző gazdasági életünkre, 3 vállalatok általában görcsösen ragasz­kodnak a tartalékhoz, legyen az mun­kaerő, gép épület, ha nem jövedelmez, akkor is. A gazdasági helyzet azonban kényszeríteni fogja őket arra is, hogy végre eldöntsék: mire jó a munkás- szálló? Horváth Anita alap jövőnket meghatározó képzésénél eléggé drasztikus szűkítés várható. Reméljük, hogy jövőre a nem könnyebb importgazdál- kodást ésszerűbb és gyorsabb engedélyezés kíséri. Ugyanis a munkafegyelem megszilárdí­tása, a munkával arányos bér­kiáramlás igénye a lényegesen átgondoltabb munkaerő-gaz­dálkodás — folyamatos anyag- ellátást feltételez. Jövőre a vállalat terve más­fél százalékos létszámcsökke­néssel számol. Bérpolitikánk célja, hogy tovább javítsuk az eddig is kedvező jövedelmezé- si mutatóinkat. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyes munka­körök ésszerű összevonásánál a felszabaduló bérből a jól dolgozó törzsgárdát, a munká­sokat és alkalmazottakat me« tudjuk fizetni. A gyárban 1250 dolgozóból 286 az alkalmazott. Szeretnénk ez utóbbiak számát csökken­teni. de sajnos kimutathatóan megnőtt az államigazgatási szervek, a háttérintézmények részéről a jelentések iránti igény. Tudjuk, hogy gondjaink növekedésével elkerülhetetlen különböző számítási anyagok készítése, de érzésünk szerint indokolatlanul sok papírt gyártunk. Ez azt jelenti, hogy különbö­ző szervek,„intézmények leve­lek, és visszajelentések útján bizonyítani akarják azt, hogy ők mindent megtettek az ellá­tásért. vagy az exportért. Jobb megoldás lenne, ha büntetést alkalmaznánk a pénzügyi és szállítási fegyelem megsértői­vel szemben. Ezzel elkerülhe­tők lennének az indokolatlan jelentések és megszűnne a hi­vatkozási alap, hogy miért kell a nagy alkalmazotti létszám. Őszinte szóval Jelentős lépésekét tettünk az anyag- és létszámgazdálkodás korszerűsítésében. Ogy érez­zük, hogy ez a törekvés még nem általános nálunk, éppúgy mint a népgazdaság más terü­letein sem. — A teljesítmény szinten tartását vállaltuk idén­re, hellyel-közzel ennek eleget is teszünk. A jövőben vállala­tunk vezetői keményebb in­tézkedéseket terveznek a sza­bályozók adta lehetőségeken belül, a szervezésben és a munkafegyelem javításában. A termelési tanácskozások — melyek az üzemi demokrácia alapvető fórumai — ezt a köz­ponti ' törekvést célozzák, itt nyíltan, őszintén beszélünk az ország és a vállalat gondjai­ról. Bízunk benne, hogy Az új beruházások után, a meg­újuló termékstruktúránkkal még nagyobb mértékben hoz­zá tudunk járulni -az ország gazdasági helyzetének javítá­sához. Kettler Katalin, a megyei pártbizottság tagja, a váci Forte gyár csoportvezetője Metanull Sikertermék Keresett termékké vált az idén a Tiszafüredi Gépipari Szövetkezet Metanull elneve­zésű víztisztító berendezése. Az ötletes készülék — egy négytagú mérnök-vegyész cso­port találmánya — a kút- és vezetékes vizet tisztítja meg a metán, vas- és mangántar­talomtól. Az országos hiányt pótló termékből az elmúlt tizenkét hónapban három különböző ieljesítményű alaptípusban huszonötöt készített a szövet­kezet; vásárlói a víz- és csa­tornamű vállalatok, vízművek, ipari üzemek, gazdaságok. Ha nő a kereslet, a tiszafürediek más szövetkezetei is bevonnak a berendezések gyártásába. A megrendelő kérésére gondos­kodnak a víztisztítók beszere­léséről és üzembe helyezéséről is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents