Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1982. DECEMBER 29., SZERDA Otthonuk csuládi fészek Szerető gondoskodás a részük Kilenc kénrésiysepiQ Szerencsét hoz a fekete ember A köreinkéi festék, a szüzekké! gyógyszer lett Alapjában véve nem vidám adat, hogy az 1970-es évek elején száznál több állami gondozásba vett gyermekről gondoskodtak nevelőszülők Abony- ban. Am, ha emberi oldaláról nézzük, akkor igen dicséretes ez, hiszen 60-70 család vagy magányos asszony fogadott be egy vagy több apróságot, hogy pótolja számukra a szülői ház nélkülözhetetlen melegét. Ma az eredeti otthonukból kiszakadt kicsinyek létszáma ötven és a nevelőszülők száma csaknem felére csökkent az eltelt tíz esztendő alatt. Ha az előbbinek következménye lenne az utóbbi, örömmel vehetnénk tudomásul. Csakhogy nem így van. Az állami gondozásba vett gyerekek száma, sajnos nem kevesebb. Ma is ugyanannyi nevelkedhetne a községben pótszülőknél, mint korábban, ha a gondoskodásra lenne elég vállalkozó. Mondjuk ki: egyre kevesebben vannak, akik idegen gyereket otthonukba fogadnak. Miért? Varga Petemé, az abonyi nevelőszülők felügyelője így látja ezt: Nem nyugdíjas állás — Tulajdonképpen nem arról van szó, hogy a nevelőszülő kevés, hanem utánpótlás nincsen — mondja. — A jelenlegiek többsége 60—70 év közötti, akik már sem türelemmel. sem egészségi állapotuk miatt nem vállalkoznak erre a feladatra. A fiatalabb generációhoz sorolható nevelőszülő alig több ötnél. Van, aki közülük épp gyesen van, vagy férje leszázalékolt nyugdíjas és nem tud mellette munkát vállalni. Kielégítően foglalkoznak a gyerekkel, vagy gyerekekkel. Hogy mások nem jelentkeznek, annak az az oka, hogy ez a vállalkozás nem számít munkaviszonynak, tehát idős korukban nem számíthatnak nyugdíjra. Az asz- szonyok egy jelentős része viszont ezért vállal munkát. — A Magyar Közlönyben megjelent egy rendeletmódosítás, mely szerint 1982. július 1-től az állami gondozott gyerekek után. már egy gyerek esetében is. visszamenőleg 810 forint lett a családi pótlék. Nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az özvegyi (nem önjogú) nyugdíjban részesülők, mivel egyedülállók, családi pótlékot kaphatnak. Reménykedtünk, hogy a rendelkezés részben megoldja gondjainkat, kijutunk a holtpontról. Ám ez nem sikerült, mert a rendeletben foglaltakra intézkedés még nem történt. Kedvező tapasztalat Ez az érem másik oldala. Ám kiderült, hogy nemcsak ilyen van. Például azok a nevelőszülők, akik csak egy gyereket fogadtak be. nem kaptak ugyan családi pótlékot, viszont a gondozási díjat 300 forinttal felemelték. A gyerekek minden tanév elején teljes tanszerellátásban részesülnek, iskolatáskát is vásárolnak részükre. Űjdonság, hogy ruházatukat az engedélyezett ösz- szegen belül, helyben, kedvükre a nebulók vásárolják meg, természetesen a nevelőszülő jelenlétében. A gyakorlat lényege, hogy a gyerek megtanuljon üzletben mozogni, megismerje a pénz értékét, vagyis a vásárlás gyakorlati életre való nevelés része lesyen. Az engedélyezett összeg 2 ezer forint, ami az esetek többségében elegendő. Varga Petemé havonta látogatja a gondozásba vett lányokat, fiúkat otthonukban. de az iskolákban, óvodákban is gyakran felkeresi őket. — Tapasztalataim általában kedvezőek. A gyerekek többsége rendesen, tisztán jár iskolába vagy óvodába. A nevelőszülők családja is befogadta őket. Nem ritka, hegy formálisan családtagnak számítanak. Mint a sajátjukat — Kiket tudna említeni, akik példamutatóan nevelik a nem vér szerinti gyereküket? — Sokan vannak. Abonyi Béláné például egy kislányt 3 éves korától nevel. A lány ma már főiskolás, de még most is a nevelőszülőkkel él. Dobos Bensőséges karácsonyi ünnepségen avatták fel tablójukat a ceglédberceli dalosok. A közösen díszített karácsonyfa alatt sok-sok ajándék várta, hogy a kórus legifjabb „angyalkái”, a Szilveszter lányok, akik szüleiket követve lettek tagjai az énekkarnak, kisorsolják, kinek melyik jut. Az énekkar vezetősége úgy határozott, hogy a 60 éves jubileumot megörökítő tabló avatásának ünnepségét családi körben rendezi meg. A dalosok hozzátartozói lelkes közönségnek bizonyultak, nagy tapssal jutalmazták a rögtönzött koncertet. Az ünnepi beszédben Hidasi István elnök elmondta az 1982-es év kiemelkedő eseményeit. Ezek közé tartojik az érdi Vándor Sándor-szemlén való szereplés, a Ceglédberee- len négy énekkar részvételével rendezett, nagyszabású Kodály centenáriumi hangverseny, a hagyományos szolnoki vasutas munkáskórus találkozó, továbbá az egész évi sikeres szereplések eredményeként, a megyei Ko dé íy- emlékhan g vers enyen való fellépés. Végül kegyelettel emlékeztek elhunyt tagjaikra. Aszódi Zoltán vezetőségi tag megköszönte Rostetter Szilveszter karnagy, és Smuta Attila másodkarnagy fáradozásait, hiszen az énekkar eredBéláné, Berta Istvánná napjainkban is három gyerekről gondoskodik. Mint a felügyelőnő mondta, több példamutató nevelőszülőt lehetne említeni. Értékelésüknél talán nem is az a döntő, hogy éveken át otthont adnak egy, vagy több gyermeknek — bár ez sem utolsó szempont —, hanem az. hogy társadalom számára hasznossá tudták tenni őket. Nélkülük, ki tudná megmondani, mi vált volna belőlük? S mivel ez szinte felér az életmentéssel, megérdemelnék, hogy legalább „bedolgozónak” tekintsék mindany- nyiukat. Gy. F. menyei nélkülük nem valósulhattak volna meg. Az ünnepélyes tablóavatás meghatott perceit vidám, hajnalig tartó nótázás és tánc tette emlékezetessé. S. E. Beszámolnak, terveznek Városszerte, január közepén kezdődnek a KÍSZ-alapszerve- zetekben azok a taggyűlések, amelyeken az 1982-ben végzett tevékenységet értékelik, egyúttal hozzálátnak az 1983-as tervek megfogalmazásához is. A munkahelyi alapszervezetekben március derekáig, az iskolákban május 15-ig bonyolítják le ezeket a rendezvényeket. A IDózsa-klubban . A Gcroy-trlét várjek A Dózsa György Ifjúsági Klubban Cegléden dzsesszkon- cert lesz január 7-én, 19 órai kezdettel. A Garay trió lép fel, tagjai: a zongoránál Garay Attila, a dobnál Kouécs Gyula, a bőgőnél Berkes Balázs. A Szolnoki út sarkán van a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépitő és Gázszerelő Vállalat 3. számú kirendeltsége. Cegléd és külterülete, Nagykőrös és környéke. Kőcser, Nyársapát, és Cserríö tartozik a működési körzetébe, összesen 46 687 kémény, ebből 40 718 egyedi építmény; 1009 kazánkémény, 943 mászható és 454 gyűjtőkémény, továbbá 3563 üzemi és központi kémény adja a közel 47 ezer kéményfejet. Igen nagy szám, s mint Bálint István kirendeltségvezető mondotta, a feladatokat kilenc kéményseprő látja el. Szegénységre vallott A magyar szólások között igen sok említi a kéményt, de sokkal ritkább a kéményseprőre vonatkozó mondás. Egy azonban nagyon előnyös, a szerencsével kapcsolatos: „Kéményseprőt látok, szerencsét találok”. Állítólag még hatásosabb, ha közben ujjúnkat meg- nyálazva gombhoz érintjük és megcsavarjuk a gombot. A kéményseprő és a szerencse hiedelembeli kapcsolata indokolja a füstös kéményre vonatkozó mondást, hisz valami tényleg van benne ... A középkortól a városok tűzvédelmi, biztonsági meggondolásokból alkalmaztak szakképzett kéményseprőket, a falvakban is elterjedt a XVIII. századtól, majd bizonyos előírások már a tanyavilágra is kiterjedtek a XIX. században. Aki rendesen tisztíttatta a kéményeket, valóoan szerencsés volt, jobban fűtött a kemence, a katlan, kevésbé szenvedtek a füsttől és alig keliect tartaniok a gázfertözéstöl. Tekintélynek örvendtek a kémények orvosai, s korántsem igaz, hogy a kéményseprő fia nem lehet molnár. Lehetett, de azért apja foglalkozását is követhette. Sokszor értetlenül fogadják a lakosok a seperni becsengető kormos embereket, pedig az ÉVM 26/81. számú rendelete határozottan utasítja erre a vállalatot, a lakosság pedig köteles tűrni; a lakásokban — tehát nem a gazdasági célú tanyán vagy hobbiépületben. A lakás szerepét betöltő tanyán is kötelező érvényű az előírás. Ha valakinek nem füstölt a kéménye, az régen nagy szegénységre utalt, ma például arra, hogy a tulajdonos az értesítő lapokat nem vette komolyan, a kéményseprő hiába csengetett, s a kémény eldugult. A vállalat a tervezett munkákban az egyedi kémények miatt maradt el kisebb százalékban. A kémények seprési díja évente mindössze 18 forint, a gyűjtőkéményeké 20 forint, az üzemi központi kémények esetében pedig minden folyóméter után 2 forint. Teljesen téves az a nézel, hogy a gáztüzelésű fűtőtestek nem kívánnak tisztítást. Itt kevesbe a korom okoz veszélyes elzáródásokat, mint a poKiialú. Nagyon vigyázni kell. A kirendeltség vezetője azt szeretné, ha a tervezők, kivitelezők figyelem oe vennék az előírásokat, mert a túl nagy, vagy túl kicsi aeménykereszt- me.szet túlfogyasztást, illetve Hiányos égést okozhat. A ren- deietek betartása azért is szükséges, mert ezzel eletet, vagyontárgyakat védelmezünk. Az üzem Brigon-muszerrel pontosan be tudja mérni, hogy az adott tüzter szamára eie- gandö-e a kémény kapacitása. Mérik a belépő és kilepő hőmérsékletet, a széndioxid, szénmonoxid, oxigéngázok mennyiségét, a korom termelést stb. A sepréskor a kémény műszaki állapotát is felülvizsgálják a kéményseprők, ilyen módon az idén 13 ezer kéményt tisztítottak meg, vajon hány méter magas hegyet másztak volna meg? Több háztartás A seprésen kívül kéményégetést is végez a vállalat külön megrendelésre, mint ahogy kályhaépítést is vállalnak. Ezzel a vállalat egyenletesebb munkáról gondoskodik a dolgozóknak, a magasabb nyereség érdekében. A gázszerelésben is nagy lehetőségek rejlenek, mivel egyre több háztartás energiaforrása lett a gázenergia. A KISZ KB és az MHSZ Országos Központja az ősszel egy évre szóló honvédelmi játéksorozatot hirdetett Nekem szülőhazám címmel, amely a nagy nemzeti évfordulók méltó megünneplését tűzte célul. Hazánk történelmének, a régmúlt korok, a közelmúlt és a jelen eseményeinek felidézése és jobb megismerése a szándék. Ebben részt vesznek mindazok a diákok, akik az általáy nos iskolákba járnak, középfokú oktatási intézményeket látogatnak, illetve dolggzó fiatalok és a téma iránt érdeklődnek. Az általános iskolákban osztályonként, majd iskolánként mérték össze tudásukat a legjobbak. Jelenleg a városi szintű vetélkedőre készülnek. A középfokú oktatási intézmények tanulói közül a történelmi, irodalmi tanulmányok. a testnevelésben és a honvédelmi napon elért eredmények, meg a rejtvényújság helyes megfejtése alapján válogatták ki a legügyesebbeket, akik részt vehettek a második fordulón, ahonnan a járásivárosi elődöntőre juthattak. A munkahelyek fiataljai az MHSZ-klubok, illetve a K1SZ- alapszervezetek keretében versengtek, illetve készülnek az újabb próbatételre. Ez a tükör kérem hosszú ideig jó szolgálatot tett egy intézményben. Ám széle töredezett, foncsora megkopott, szóval levitézlett, selejtezésre ítéltetett. De a közepe még teljesen jó volt. Legalábbis így látta az intézmény egyik munkatársa, aki fejébe vette, hogy ha lehet, átmenti, megvásárolja és megjavíttatja az öreg jószágot. Ha a széleit levágatja, lyukat fúrat bele. hogy felakasztható legyen, új életre kelhet a foncsoros üveglap. A megvásárlásnak nem volt semmi akadálya. Eleinte úgy látszott, hogy a javíttatásnak sem lesz Az új gazda a tükröt elvitte az Árpád utcai szolgáltatóházba, az üveges részleghez, október tizediké körül. Annak rendje, s módja szerint átvették, feljegyezték a kívánságot. Ám az öreg tüA legfontosabb védőfelszerelés még ma is a vászon szájkendő, a kéményseprők ruházata, évi egy téli és egy nyári öltözet. A többlettisztálkodásra, tisztító szerekre költségtérítést kapnak. Szabvány szerint Hajdanában a koromból fesl téket készítettek a vegyészek, a szurokból gyógyszert csináltak. Eltűntek az ilyen mellék- tevékenységek, előtérbe került a műszeres mérés, a kályhaépítés, gázszerelés. Tehát a vállalat is modernizálódik, de a nemes és hasznos hagyományokat megőrzi. Ugyanolyan értékes a tevékenységük, mint a tűzoltóké. A kémányépítési szabványt érdemes minden en- gedélyezőnek, építőnek, megrendelőnek forgatni, abban az előírások nagyon világosan szerepelnek. A jó kémények megfogják a hőt, kevéssé szeny- nyezik a levegőt. A kéményseprők valóban a közjó védelmében szorgoskodnak, szerencsét, nyugalmat hoznak kinek- kinek. Ha az év első napján becsöngetnek, nem árt erre is gondolni, a „fekete emberek” az évi két kéménytisztítással az életünket védik. Szirtest György nyugdíjas művezető megírta a ceglédi vállalat történetét. Sok tanulsága talán nyilvánosságot érdemelne, hiszen egy nagy szakmai múlttal rendelkező ember véleménye vonul végig a sorokon. Surányi Dezső BőVeiI fesz Virsli ZteiTé November közepe óta egyre növekvő tempóban készítik a PENOMAH ceglédi gyárában a virslit szilveszterre. Megközelítőleg hetven tonnányit küldenek piacra belőle. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nekem szülőhazám Megismernek máltai, jelent I A versenynaptár szerint a járási-városi elődöntőt március 19-én, a döntőt március 26-án tartják. A megyei elő- 1 döntő színhelye Cegléd lesz, április elején. Az országos döntő 1983 szeptemberében lesz, a fegyveres erők napja alkalmával. A Kossuth Múzeumban üá? árulják £3 m@st!@§íá'fiál A Cegléd monográfiája című tanulmánykötet megjelent és már kapható a Kossuth Múzeumban. Az intézmény nyitvatartási ideje alatt bárki megvásárolhatja az értékes, mindenki számára hasznos olvasmányt. Új BeeS^en a sebészet A Rákóczi úti rendelőintézet központi épületéből új helyre költözik a sebészeti szakrendelés. A betegek január eLsejétől a kórház baleseti sebészetének földszinti épületrészében kereshetik fel. Megjavítja az öreg jószágot Tükörbe nézve kör fiatalítása egyre késett. December 20-án azután a tükörtulajdonos megunta a várakozást, visszakérte a fali díszt, amelynek állapotán szemernyit sem változtattak. Hivatkoztak viszont a sok munkára. munkaerőhiányra és minden másra, amit ilyenkor sorolni lehet. Mint kiderült, maszek üveges is van a városban. Megnézte a sokat látott tükröt és kérdezte: holnap délelőtt tetszik érte jönni, vagy jó lesz kora délután is? Ügy látszik, nem ártana, ha néha a szövetkezeti szolgáltatók is tükörbe néznének, mielőtt a munkadarabot átveszik, s ígérnek. E. K. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap Sok helyen szerepeltek Tablót avatott a dalkar
