Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

0 '^Mrhw 1983. DECEMBER 39., SZERDA TANÁCSOK Válaszok munkajogi kérdésekre ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Búcsú egy sikeres évtől y Tocsogós, locsogás karácsony. Ilyen is rég volt már. 4 Sokakat persze nem zavar, mert bent a jól fűtött szó- 4 bábán miközben a kártya lapjai peregnek, s körbejár a 4 pohár, sűrűbben ismétlődnek az élmények, mint künn 4 a sáros, nyirkos parton. Egyszer a Kunságin horgász­ig tam ... Délegyházán, a lV-esen áztattam a zsinért... Az 4 semmi! De augusztusban lent Kiskörén... Így kezdőd- 4 nek, s rendszerint a nagy hal leszakadása miatti sóhaj- 4 tozással végződnek a gyakran már örökzöldnek számító történetek. Valóságalapjuk persze nehezen ellenőrizhető, 4 ám ha huncutul is, mégis cinkos együttérzéssel sajnál­4 kozunk a másik kudarcán. Mert csak így várhatjuk, 4 hogy más is elhiggye a mi nagy kalandunk meséjét. A 4 kívülállók számára talán megmosolyogtatók, számunk­4 ra mégis tanulságosak ezek az igaz (vagy félig az) tör­4 ténetek. Mert tapasztalatokat, tanulságokat, felismeré­4 seket és érdekességeket összegeznek. Kiküldetés Gépkocsi­használat Hatályba lépett a Miniszter- tanács elnökhelyettesének ren­deleté, amely a dolgozók hiva­talos kiküldetése esetén felszá­mítható költségek megtérítésé­ről szól. A jogszabály szerint a kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy mely mun­kakörök tekinthetők külszolgá- lati beosztásnak. Azt, hogy va­laki havonta nyolc napnál töb­bet tölt-e rendszeresen kikül­detésben, egy hosszabb időtar» tam — legalább fél év — át­laga alapján lehet megállapí­tani. Vasúton történő utazás­inál első osztályú kocsit vehet­nek igénybe az osztályvezetők, vagy a náluk magasabb mun­kakörökben dolgozók. A rendelet szerint a kikül­dő szerv vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy jogosít­vánnyal rendelkező dolgozója belföldi hivatalos kiküldetése során személyi tulajdonban le­vő motorkerékpárt, személy- gépkocsit használjon. Erre en­gedély akkor adható, ha a vasúton, autóbuszon történő utazáshoz képest a saját kocsi használatával felmerülő több­letköltség a takarékossági szempontokat figyelembe véve az időmegtakarítással arány­ban áll, illetve ha a kocsira érvényes casco biztosítás van. Külön paragrafus szól arról, hogy a termelésben^szolgálta- tásban közvetlenül részt vevő dolgozónak, akinek munka­végzéséhez a személygép­kocsi folyamatos vagy rend­szeres. használata elengedhe­tetlenül szükséges, ezért áta­lánytérítés fizethető. Ez vonat­kozik azokra a termelés-, illet­ve forgalomirányító munkakö­rökben dolgozókra is, akik a vállalat telephelyén kívüli szol­gáltatásokat, illetve területileg szétszórtan dogozó embereket irányítanak, ellenőriznek. Eze­ket a munkaköröket egyébként az illetékes miniszterek hatá­rozzák meg. Az átalány megállapításánál belterületi használat esetén havi háromszáz, járás vagy Budapest területén havi ötszáz, megye vagy annál nagyobb te­rületre kiterjedő használat ese­tén pedig havi ezer kilométer utazás vehető maximálisan fi­gyelembe, ennél többet tehát nem lehet kifizetni. “Változik a fűtés Magas a műszálból készült holmik aránya, és hiányzott | szinte egész évben a pamut­zokni. Nem egyenletes a gye­rekcipő-ellátás, és a 37—38-as méretűek ára általában meg­haladja az 500 forintot. A kis méretű csizmák is drágák. A vizsgálat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a vásárlók mindjobban igénylik a butik rendszerű kiszolgálást, amihez a kereskedelem csak nehezen alkalmazkodik. Ez a tény is oka lehet a felnőtt ruházati cikkek iránti kereslet csökke­nésének. Az iparcikkellátás kiegyen­súlyozott volt, bár alkalman­ként hiányzott a hűtőszekré­nyek egyes fajtája és a boj­ler. Az előző éveknél szeré­nyebb a kínálat az ajándékba adható elektromos cikkekből. A vizsgálat részletesen fog­lalkozott a tüzeléstechnikai cikkek választékával. A taka­rékossági szempontok miatt változott a kályhák és a fűtő- berendezések fajtái iránti ke­reslet, ezt a kínálat tudta kö- I vetni. A népi ellenőrök teljes 1 Néhány olvasónk, köztük nyugdíjasak is, munkajogi kér­déseikre kérnek választ, ígjy a munkaviszonyban álló nyugdí­jas jogiosult-e szabadságra, a munkaviszonyban töltött idő igazolására milyen okiratot le­het figyelembe vonni, és a rendkívüli felmondásnál fi­gyelembe veendő eltartott csa­ládtag alatt kiket kall érteni és hogyan értelmezendő, hogy egyes esetekben a munkavi­szonyt csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel a mun­káltató. A fenti kérdésekre az aláb­biakban adjuk meg a választ: O A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. A nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezések sze­rint a munkaviszonyban fog­lalkoztatott öregségi, rokkant­sági és baleseti rokkantsági nyugdíjas ellátását mindaddig folyósítani kell, amíg a foglal­koztatás ideje a naptári év fo­lyamán a foglalkoztatott kere­tet (általában az évi 840 órát, 1983-ban az 1260 órát) nem ha­ladja meg. Ellenkező esetben — az előírt mértékben és mó­don — a r.|yugdíj szünetelteté­sének van helye. Az a körülmény, hogy a munkaviszonyban álló dolgo­zó nyudgíjas a fentiekből kitű­nően csak a nyugdíjának fo­lyósítása körében válthat ki korlátozásokat, de nem érinti a munkaviszony alapján őt megillető járandóságokat, így különösen munkabérét, a sza­badságának tartamára járó dí­jazást, a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó átlagkeresetét stb. E járandó­ságok ugyanúgy megilletik, miint az azonos munkaidőbe­osztás és azonos egyéb feltéte­lek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas dolgozókat. O A munkaviszonyban töl­tött idő igazolására bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapul szolgálhat. A dolgozó korábbi munkavi­szonyaiban töltött időket a munkaviszony fennállását hi­telt érdemlően tanúsító bár­áruválasztékkal sehol sem ta­lálkoztak. Általában jó az el­látás gázkészülékekből, olaj­kályhákból, de hiányzik a hordozható cserépkályha és az öntöttvas kazán. Megnőtt az igény az elekt­romos hőtárolós kályhák iránt, a hálózat túlterheltsége miatt viszont csak nagyon kevés en­gedélyt adnak ki az áramszol­gáltató vállalatok. Cegléden például a járás hét községé­ben 80 üzemelési engedélyt adtak ki, de csak a PIK bolt­jaiban 183 kályhát jegyeztet­tek elő a vásárlók. A budai járásban Ürömön, Pátyon, Bu­dakeszin és Törökbálinton még nem történt engedélyezés, Perbálon is mindössze három igényt hagytak jóvá. Szerződéses boltok A népi ellenőrök vizsgálták a szerződéses boltokat is. Ilyen üzletek elsősorban a vendéglátóiparban vannak, az élelmiszer-kiskereskedelem­ben nem túl népszerű ez a forma. A lakosság a szerződéses üzletekkel és vendéglátó­mely okirat vagy egyéb bizo- rjyíték alapján figyelembe kell venni. Ilyen egyebek között a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, a társadalombizto­sítási szervek nyilvántartásai alapján kiállított igazolás vagy a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirat, így pél­dául szolgálati vag|y működési bizonyítvány, illetőleg hitelt- érdemlő tanúvallomás. 6 Eltartott családtag az is, akit a dolgozó — ellenérték nélkül — önként tart el. Az Mt. V. 23. §-a (1) bekez­désének a) pontja szerint, csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszo­nya annak a dolgozónak, aki­nek négy vagy több általa el­A téli időjárásra tekintettel, különösen figyelemre méltó az az ítélet, amely a Legfelsőbb Bíróságon hangzott el. Az egyik városban az autó­busz-megállóban egy fiatal lány, amikor a jeges útburko­latra lépett, megcsúszott és súlyos lábtörést szenvedett. A balesettel kapcsolatban 25 ezer forint kára keletkezett és en­nek megfizetéséért a városi tanács városgondnoksága ellen a bírósághoz fordult. Kerese­tének helyt adtak, és a gond­nokságot elmarasztaló ítéletet hoztak. Ilyen előzmények után a gondnokság a városgazdálko­dási vállalat ellen az összeg visszatérítésiéért indított pert. Arra hivatkozott, hogy — a szerződés alapján — a járdák, megállók, járdaszigetek és közlekedési várótermek tiszta­ságáról a vállalatnak kellett gondoskodnia. Ezt elmulasztot­ta és ennek következménye lett a baleset. A vállalat arra hivatkozott, hogy feladatának eleget tett, a baleset a megál­lóhely elhanyagolt állapota A javító-nevelő munka vég- I rehajtásáról szóló 6/1979. (VI. | 29.) IM. számú rendelet mű­helyekkel általában elégedett, a nyitva tartással rugalmasan alkalmazkodnak az igények­hez. Előfordult azonban, hogy a vendéglátóipari üzleteket1 szerződésbe adáskor — a na­gyobb bevétel érdekében — indokolatlanul magasabb osz­tályba sorolták a vállalatok. Ez pedig o fogyasztók károsí­tását jelenti. A megye lakosságának jobb, színvonalasabb ellátását szol­gálná a kereskedelem termel­tetői tevékenysége. A vizsgá­lat részletesen foglalkozott ■ez­zel a témával. A termeltetett áruk mennyisége ma még csak néhány százalék. Az élelmi­szereknél csak hiánypótlást, a ruházatnál már választékbő­vítést is szolgál. Az iparcik­keknél a kis szériás terméke­ket szerzik meg ily módon. A termeltetést gátolja, hogy sok a pontatlanság a szerződések megkötésénél. Új lehetőségek A Pest megyei Népi Ellen­őrző Bizottság javasolta a megyei tanács kereskedelmi osztályának, hogy a vállalati, illetve szövetkezeti munka irányítása, felügyelete során hívja fel a figyelmet a termel­tetésben rejlő lehetőségekre. A Fogyasztási és Éríékesítő Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének javasolta, hogy szorgalmazza a szövetkeze­teknél — különösen a ruhá­zati és iparcikk-kereskede­lemben — a termeltetési lehe­tőségek jobb kihasználását. Móza Katalin tartott családtagja van és csa­ládjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. A jogszabály céljából és szö­vegének nyelvtani jelentéséből egyaránt következik, hogy e felmondási korlátozás szem­pontjából eltartott családtag minden o’iyan önálló kereset­tel nem rendelkező személy, akit a dolgozó háztartásában törvény vagy bírósági határo­zat alapján, vagy pedig önként — ellenérták nélkül — tart el. Így például eltartott család­tagnak kell tekinteni azt a nagykorú testvért is, akit a dolgozó eltart, mert szellemi fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. Dr. M. J. miatt történt. Az ügyben vég­ső fokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság a védekezést nem fo­gadta el, és a városgazdálko­dási vállalatot a peresített ősz- szeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint hóesés vagy fagy esetén a vállalatnak szerződéses köte­lessége volt a hó eltakarítása és a síkosság megszüntetése hét órán belül. A baleset előt­ti napon havazás volt, tehát intézkednie kellett, különösen azért, mert a jeges felület el­távolítása hosszabb időt vesz igénybe. Tény, a vállalat a szóban forgó időben és terüle­ten takarított, de a munka­naplóból nem derült ki, hogy á megállónál, ahol a baleset történt, ezt megfelelően vé­geztéik-e el. Nem vitás: a te­rület jeges volt, és a baleset emiatt következett be. Ami a megálló műszaki állapotával való védekezést illeti, arra a vállalat csak akkor hivatkoz­hatna, ha emiatt 'a síkosságot nem tudta volna megszüntet­ni. Ezt azonban nem bizonyí­totta. dosítását a 6/1982. (XII. 4.) IM rendelet tartalmazza a Magyar Közlöny 73. számában. Az építési adóról szóló 32/1975. (VIII. 3.) PM. számú rendelet módosításáról ugyan­itt jelent meg a 84/1982. (XII. 4.) PM. rendelet. A kulturális szolgáltatást el­látó vállalatokra vonatkozó egyes szabályok megállapításá­ról a 75/1982. (XII. 15.) MT. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 76. száma.) Az állami vállalatokról szó­ló, 1977. évi VI. törvény vég­rehajtásáról intézkedő 4/1978. (I. 18.) MT. számú rendelet módosításáról a 74/1982. (XII. 15.) MT. rendelet intézkedik. A munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről ugyanitt je­lent meg az 1049/1982. (XII. 15.) MT. h.—SZOT számú ha­tározat. Január l-től Január l-től a lakáscserék, -vásárlások terheit könnyíti, hogy csökkennek az illetékek. A lakásvásárlás vagy -csere esetén a jelenlegi 12 százalé­kos illeték 7 százalékra csök­ken. Az illeték alapja: válto­zatlanul a lakás forgalmi érté­ke, illetve cserénél az ingatla­nok értékkülönbözete. Kedvező változás az is, hogy ha a tulajdonos lakását eladja és egy éven belül másikat vá­sárol, a két lakás forgalmi ér­tékének különbözete lesz a 7 százalékos illeték alapja, ugyanúgy, mint csere esetén. Előfordulhat azonban, hogy az értékkülönbözet — mint illetékalap — magasabb az utóbb vásárolt lakás forgalmi értékénél. Ez esetben a vevő számára kedvezőbb megoldási alkalmazzák; az utóbb vásá­rolt lakás forgalmi értéke után számolják az illetéket. A szervezett lakáscserék elősegítésére az OTP az állam­Fura szokások Egy ilyen történetet — két ünnep között — talán a szer­zőnek is megbocsát a kedves olvasó: a monori járásban lé­vő kis Farkasdi-tavon hor­gásztam. Tudtam jól, hogy a víz gazdag termetes csukák­ban, csakhogy én még mindig a pontyokat meg a kárászo­kat zaklattam. Jórészt persze kényszerűségből, mert ahogy az lenni szokott, ezen az őszön is elfelejtkeztem idő­ben gondoskodni a csaliha­lakról ... Tehát, alighogy beszereltem a nádszegély első öblében, a végéről csörgés, ropogás, orsókerepelés hallat­szott, majd nem messze tő­lem, egy gyönyörű csuka ug­rott a víz fölé. Mire odaér­tem a szomszédos sportár- sakhoz, már épp merítették a hét kiló körüli jószágot. Visz- szamentem, bünkért szerel­tem. De még egyet sem dob­tam, s amott ismétlődött az előbbi jelenet. Mire megint odaértem, a sporik csomagol­tak. S álékor megláttam, mi volt a csali! Hatalmas, mély­hűtőben tárolt kárászdara­bok. — Süllőre ment? — kér­deztem. — Dehogy, én min­dig így fogom a csukát — mondta az a fehér gumicsiz­más férfi, akit a túlsó partról már többször láttám nagy csukát kiemelni. Százas zsi­nórral, vastag, maszek drót- előkével, fenekezőn, mint a pontyot. Én kétszer próbál­tam, egyszer jött egy három és fél kilós ... Ötven százalék esély — nem rossz. Téli süllők Nagyobbak viszont — főleg az idén — a téli süllözök esé­lyei. Jó néhány megyei vi­zünkben megtalálható, ha nem is bőségben. Télen nekünk is jó, ha moz­gunk horgászat közben, s a süllő is előnyben részesíti a folyton helyét, helyzetét vál­toztató csalit. Dr. Hunyady Attila, akit horgászberkekben nagy süllővadásznak ismer­nek, a téli folyóvízi süllőzés­ben a tapogató, mártogató módszert, állóvízben az úszós horgászatot tartja a legered­ményesebbnek. Ehhez jön még a pengetés és esetleg a fene- kezés. A felszereléseket per­sze, nem árt finomítani. A zsi­polgároktól megvásárolt vagy egyéb úton állami tulajdonba és a takarékpénztár kezelésé­be került lakásokat újraérté­kesíti. Ez esetben az illeték az eladási ár kettő százaléka. Ha valaki ajándékba kapja a lakást, az egyébként fizeten­dő illetéknek csak a felét kell megfizetnie. Az öröklési illeték is mérséklődik azzal, hogy ja­nuártól nemcsak a közeli hoz­zátartozók, hanem ezentúl bár­mely örökös a hagyatéki ter­hek levonása után megmara­dó, úgynevezett tiszta érték alapján fizeti az illetéket. Ugyancsak az ingatlanforgal­mazást könnyíti, hogy január l-től megszűnik az ingatlan- közvetítő vállalatok díj ellené­ben végzett kötelező érték- becslése is. Helyette az ingat­lanátruházási szerződésekhez a tanács által kiállított adó- és értékbizonyítványt kell csa­tolni, s ez illetékmentes. nór — főleg ahol kevesebb a csuka — lehet két-három fo­kozattal is vékonyabb, a bot valamivel rövidebb, de lá- gyabb végű, hogy az ilyen­kor még lustábban kapó sül­lőt idejében észrevegyük. Télen a süllő egyébként is óvatosabban kap, lassabban forgatja be szájába az elka­pott kishalat, ezért jó, ha azt nemcsak az orrlyukánál, ha­nem a faroknyél hasi, vagy háti részén is horogra tűz­zük. Ez biztosabb módszer, mivel lényegesen hamarább bevághatunk, s halunk nem tud valami akadó alá, vagy mögé menekülni. Jöjj menyhal Kimondottan téli hal: a menyhal. Általában feneke- ző, mártogató, vagy tapoga­tó módszerrel horgásznak er­re. Nem kell hozzá túl hosz- szú bot, sem nagyon vékony zsinór, mert szintén az akadé- kos vízfeneket szereti. Ket­tes-négyes süllőzőhorgot kös­sünk fel úgy — egy számmal vékonyabb élőkére —, hogy túlérjen a végólmon. Csaü- ként jó a giliszta, gilisztacso­kor. apró csalihal, halszelet, esetleg tüdő-, vagy májdarab­ka. A ruganyok végén örvény­lő. kavargó vizek által hatá­rolt csendesebb tükrökben ér­demes keresni. Szerencsére nem túl flny- nyás, a csalit ritkán hagyja ott. A zsinór elnehezülése és a hal jelenlétét jelző apró rángások után csak egy pil­lanatnyi időt kell kivárni, mert különben mélyre nyeü a csaüt. j Ceglédi tilalom . Levelet kaptunk Ceglédről Szecsődy Bélától, a helyi horgászegyesület titkárától, aki erdekes hírekre hívta fel a fi­gyelmet. Írásából megtudhat­juk, hogy sikeres volt az őszi pontytelepítés. A mintegy hu­szonkét hektáros vizekbe ösz- szesen öt tonna három- és két tonna kétnyaras aranyhasút helyeztek ki. Emellett ugyan­csak eredményes volt a több mint egytonnányi dévérkeszeg megvásárlása és betelepítése. Az egyesület vezetése úgy döntött, hogy a helyi horgász­rend szerint október 25-től 1983. március 31-ig teljes fo­gási tilalom lép életbe a ponty esetében. E szigorú rendsza­bály nem vonatkozik a raga­dozókra, azonban az említett idő alatt csak úszós készség­gel és megfelelő csalival — kis hallal, vagy halszelettel — szabad horgászni. Napijeggyel is lehet horgászni, de legköze­lebb csak a jövő év május 1- én adnak ki ilyet, addig nem. A napijegyek árai változatla­nok, s a feltételekben sem tör­tént változás. Eszerint etető­anyagként csak szemes ta­karmány használható, semmi­féle dara. táp, premi nem ke­verhető és a vízbe nem dob­ható.^ Csaliként gyurma jöhet Csupán számításba, ez is csak úszós készség horgán. Kapcsolat Pozsonnyal Az idén vette fel a kapcso­latot a MOHOSZ Pest megyei intéző bizottsága a Pozsonyi Horgász Szövetséggel, s a töbo- szöri találkozó eredménye­ként. együttműködési szerző­dést is kötöttek. Ennek alap­ján az idén októberben a Rác­kevei HE csapata Pozsonyban vendégeskedett és verseny­zett. Viszonzásul jövőre otta­ni horgászok látogatnak el hozzánk. Vereszky J.—Furucz Z. $, A lakosság áruellátásával foglalkozott legutóbbi iilé­á sén a Pest megyei Népi Ellenőrző Bizottság. Száztíz közreműködővel, januártól decemberig kí- í sérték figyeícmmel a megye élelmiszer, ruházati és ve- $ gyes iparcikk kínálatát. A vizsgálat sokféle tanulsággal | szolgál, és évek óta megoldatlan gondokra is rámutat. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott volt az idén, ^ ha helyenként valami mégis hiányzott, azt gyorsan tud- ^ ták pótolni. A ruházati cikkek körében a népi ellenőrök kulo- | nős gondot fordítottak a gyermekruha-kínálatra. A for- á galom emelkedett, de ebben az esztendőben sem oldot- v ták meg, hogy tanévkezdésre elegendő iskolaköpeny, ^ tornaruha és -cipő legyen a boltokban. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lábtörés a buszmegállóban — TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL HM Csökken a lakásilleték A NEB megvizsgálta A lakosság ellátása érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents