Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

Mandesiki jól járhat Munkával, ésszel, fortéllyal A gazda szeme hizlalja a jószágot Mostanában sokat beszélünk a háztáji állattenyésztésről, annak népgazdasági és egyéni hasznáról. Ez természetes is, hiszen újfajta kezdeményezés­ről van szó, amelynek még nincs vége. Ellenkezőleg, újabb és újabb lehetőségek tárulnak fel azok előtt, akik tudnak és akarnak dolgozni. Sőt ezek az uj lehetőségek megújítják ma­gát az embert is. Fiatalok és középkorúak vágnak neki az új lehetősé­geknek, bátran, bizakodva az ország mezőgazdasági politi­kájának helyességében, s ma­guk erejében, ügyességében. nek az összegét hitelezi, azaz leadáskor kell fizetni. ■ ' Célszerűen Segítséggel Ilyen ember Németh Ferenc- né is, aki november 19-én töl­tötte be ötvenedik életévét, s nem sokkal ezelőtt vágott be­le Gyomron, a Töves-tanyán a disznóhizlalásba. Eleinte 100 darabbal kezdte, de az a ter­ve, hogy jövőre már 300 dara­bot vállal. / — Persze, nem egyedül, mint eddig tettem, hiszen augusz­tusban leszerelt a fiam, ka­tonaviselt ember lett, ráadá­sul tagja a Rákosmezeje Tsz- nek, őt útnak kell indítani. Ezért vállaltam magamra, en­nék az újfajta munkának a terhét. Mert nem könnyű, hi­szen hajnalban etetni kell, délben és este szintén, emel­lett el kell végeznem a saját dolgomat is. Ha az ember ért hozzá és tudja, hogy miért te­szi, akkor nem olyan vészé-' delmesen nehéz ez a munka. Az biztos, hogy elfárad, aki­nek munkaidő előtt és után is dolgozni kell, de ha gyara­podni akar az ember, mi mást tehet? Dolgozik! — Mit■ ad a tées?? — Adja az ólat és a takar­mányt. — £s a disznót, ki adja? — íAzt saját pénzből kell megvenni. A takarmány sincs ingyen, három mázsát ad a téesz egy disznóra, mázsán­ként 475 forintért. Az ólért is fizetni kell, négyzetméteren­ként 90 forintot. 1 — ön mennyit fizet? — Én tizenháromezer fo­rintot egy esztendőre. — Tehát semmiféle hitel nincs? — Az ólra és a takarmányra van, a téesz hat hónapig en­— És mennyi a haszon? — Darabonként 650 forint, de lehetne 800 is ... Egyéb­ként ezek a disznók exportra mennek, s kilónkénti áruk — januártól — 1,50 forinttal emelkedett. De nemcsak ez a pénz hozza a hasznot, hanem az a régi közmondás: „Gazda szeme hizlalja a jószágoil” Ha valaki nem ért hozzá, nem szereti az állatokat, csak a hasznot nézi, könnyen pórul jár. Aki viszont gondozza, sze­reti, figyeli a jószágot, s megad neki mindent, ami kell, de se többet, se kevesebbet, az maga is jól jár. — Tehát, ennek a munká­nak is, mint mindegyiknek, megvan a maga fortélya? — De meg ám! Itt kell csak okosnak lenni, ha itt téved az ember, akikor nagyon nagyot téved és tönkremegy. — Meddig akarja, illetve akarják csinálni, ezt a mun­kát? — Legalább tíz évig, vagy még tovább, ameddig csak ér­demes, jövőre én is már fő­állásban dolgozom, mert az az igazság, hogy a kettő együtt már nehezen megy. S úgy dön­töttem, hogy a fiam mellé megyek, mert mégiscsak job­ban értek én ehhez a munká­hoz, mint ő, egyrészt segítek neki, másrészt ellenőrzőm. ' disznóhizlalással továbbiakban is — Csak akarnak a foglalkozni? — Nem, ezenkívül tervez­zük, hogjf anyadisznót ve­szünk, s kismalacokkal is fog­lalkozunk, aztán meg tehenet, teheneket akarunk beállítani. Alaposan ki akarjuk használ­ni az ólat. persze rendbe rak­juk, s a lehető legcélszerűb­ben használjuk, ha már ott vagyunk, akkor minden úgy legyen, ahogy mi szeretnénk, ahogy mi akarjuk. Szégyen nélkül — Foglalkozott már valaha állatokkal? — Hát hogyne, az ilyen munkában nőttem fel, értek A Gelka év végi ügyeíete Elegendő az alkatrész Ünnepek alatt is várják a megrendelőket A szilveszteri és az újévi Ünnepekre is gazdag a műsor- sínálat a rádióban és a tele­vízióban egyaránt. Bosszantó, ha a legjobb műsor közepette romlik el a készülék. December 30-ig mindennap teljes munkaidőben dolgoznak a monori Gelka-kirendeltség dolgozói. Szilveszterkor és újév napján — akárcsak karácsony­kor — ismét ügyeleti szolgá­latot tartanak 8-tól 12 óráig. A meghibásodásokat, pana­szokat, a járás minden telepü­léséről személyesen lehet be­jelenteni a Monor, Kossuth Lajos utca 74. szám alatti Gelka'-szervizben. Telefonon a Monor 308-as számot kell hív­ni a felsorolt időpontokban. A szerviz ezúton is kéri a la­kosságot, hogy elsősorban a nem működő készülékek (te­levízió, villany- és gáztűzhely, bojler) meghibásodását jelent­sék be az ünnepek ideje alatt, hogy azokat minél előbb mű­ködőképessé tudják tenni a szerelők. A rádiókészülékek és egyéb gépek javítását már csak ja­nuárban tudják vállalni. A szerviz alkatrészellátása kielégítőnek mondható, nem kell tehát aggódniuk a bejelen­tőknek, hogy hoppon marad­nak. G. J. hozzá, s most végre kamatoz­tatom mindazt, amit a jószá­gokról tudok, nemcsak ma­gam, hanem a fiam miatt is.' S aztán, azokkal a jószágok­kal, amit mi leadunk, az ex­portáló cég sem vall szégyent. Megállják a helyüket, bárhol a világon. Pantallók A Pilisi Ruházati Szövetke­zetben általában kis. szériákat állítanak elő. Még az idén be­fejezik például ötezer szovjet megrendelésre készülő pantal­ló varrását. Császár Katalin hasznos segítője a TEXT1MA varrógép. ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1982. DECEMBER 28., KEDD Év végi számvetés istán Kevesebb kár a tűzesetekből delmi hatóság láttamozott. A pemléket 15 nappal az átadás előtt kérni kell. A monori járási hivatal ta­nácstermében tartotta a járá­si tűzoltóparancsnokság a ta­nácsi intézmények, vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek 1982. évi tűzvédelmi helyzetének ér­tékelését. Foglalkozott a beszá­moló a 4/1980. BM. számú ren­delettel kiadott Országos Tűz­védelmi Szabályzat és a Pest megyei Tanács V. B. Tűzvé­delmi Szervezeti és Működési Szabályzata előírásainak vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatok meghatározásával is. Részt vett az értékelő ta­nácskozáson dr. Erdélyi Lajos, a járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályának meg­bízott vezetője, a községek képviselői, valamint a tűzvé­delem területén, felelős beosz­tásban dolgozó, mintegy hat­van aktivista. Szakszerű felkészülés Fülöp József őrnagy, járási tűzoltóparancsnok adott szá­mot a tűzvédelem 1982. évi eredményeiről. Hangsúlyozta: a monori járás tűzvédelmi helyzete nem rosszabb, mint más járásé, növekedett azon­Az illetékes válaszol Mégis zöldségbolt marad Úttörősakk '82 Monori-erdei, sülysáp! siker Több látványos partit játszottak A közelmúltban az ecseri Rábai Miklós művelődési ház nagyterme adott otthont a monori járási úttörő sakkcsa­pat-bajnokságnak. A házigaz­dák — Adok Mihály pedagó­gus vezetésével — színvona­lasan rendezték meg a via­dalt. Több látványos partit lát­hattak az érdeklődők, s szo­ros küzdelmekben dőlt el a bajnoki címek sorsa. A leányoknál az első he­lyen a monori-erdei együttes végzett, megelőzve a sülysápi 2. számú és az úri iskolát. A fiúknál holtverseny ala­kult ki. A sülysápi 1. számú általános iskola és az üllőiek egyaránt 11,5—11,5 pontot sze­reztek. A további sorrend: 2. Ecser 8,5, 3. Sülysáp 2. sz. is­kola 7, 4. Vecsés, Kun Béla téri iskola 3,5 5. Úri 3 pont. Egy magasabb szintű ren­delkezés értelmében 1932. de­cember 31-vel megszűnik a Pest megyei Zöldért. A mono­ri járásban lévő Zöldért-üz- leteket a két fogyasztási szö­vetkezet, az Alsó-Tápiómenti és a Monorvidéki veszi át. Lapunk december 18-i szá­mában a Derű, bosszúság, mé­reg című írásunkban megírtuk, hogy Gyömrőn, a község köz­pontjában már felszámolták a kis üzletet, amely pedig nagy forgalmat bonyolított le. Ar­ról beszéltek úton-útfélen, hogy a jövőben néni zöldség­boltként fog funkcionálni, ha­nem oda költözik — a Széche­nyi utcából — a leértékelt áruk boltja. Különösen a nyugdíjasok méltatlankodnak — írtuk, hi­szen ők nem vásárolhatnak sűrűn a közelben levő kiske­reskedő boltjában. Telefonon hívta fel szerkesz­tőségünket Lukács Sándorné, az Alsó-Tápiómenti Áfész cso­portvezetője, aki Kiss István igazgatósági elnök megbízásá­ból az alábbi tájékoztatást ad­ta az üggyel kapcsolatban: — December 10-től 17-ig va­lóban zárva volt az üzlet, de leltár miatt. Átvettük ugyanis a Zöldérttől ezt az egységet is. Arról azonban szó sincs, hogy megváltoztassuk az üz­let profilját, december 18-án, szombaton már ismét a vásár­lók rendelkezésére állt az egy­ség. Ami a leértékelt áruk boltját illeti, valóban szó volt a költöztetésről, de a felaján­lott helyiséget nem fogadtuk el, így az a bolt is — egyelőre — a Széchenyi utcában ma­rad. ★ J Megnyugodva vettük tu- í domásul az Alsó-Tápiómen- ^ ti Afész illetékeseinek vá­laszát. Abban is bízunk, hogy az üzlet áruválaszté- ^ka a jövőben kielégíti majd ^ a vásárlói igényeket sze- ^ zonban és azon kívül egy- £ aránt. G. J. Ösztönzőbb rendszerben A monori járásban egye­lőre csak a Ferroelektrika Ipa­ri Szövetkezet maglódi rész­legében van átalánydíjas el­számolási rendszerben terme­lő egység. Nálunk augusztus 1. óta így dolgoznak az öntödé­ben. Azóta bebizonyosodott. Hancsovszki János felvételei hogy a korábbinál lényegesen érdekeltebbek mind a mennyi­ségi, mind a minőségi munká­ban. Az ösztönzés természete­sen a pénztárcájukra is hat. Lozsi Miklós (képünkön) sza­lagfűrészen .tisztítja és dara­bolja a kész öntvényeket. ban a tűzesetek száma. Okai ismét az emberi gondatlanság­ból erednek, a tűzvédelmi elő­írások be nem tartásából. Tavaly a járásban 61 tűzeset volt, 1982-ben szeptember 31-ig már hatvanötről beszélhettünk. A kárérték 1981-ben 1 millió 300 ezer forint volt, 1982-ben (szeptember 31-ig) 452 ezer 600 forint volt, csökkenő tenden­ciájú. Tavaly tűzeset következ­tében életét vesztette három személy, 1982-ben öt személy. Megsérült: 1981-ben 3 fő, 1982- ben szintén 3 fő. A tűzeseteket népgazdasági ágazatokra bontva, a követke­ző képet kapjuk. A mezőgaz­daságban tavaly 15, az idén 25 tűzeset történt. Az iparban, ahol szervezettebb a tűzvéde­lem 1982-ben egy tűzeset for­dult elő. Lakóházban keletke­zett tűzesetek száma 1981-ben 26, 1932-ben 22 volt. Egyéb tűzeset (autóban, mozdonyban, stb) 1981-ben 7, 1982-ben 17 esetben történt. A járási tűzoltóparancsnok külön értékelte az aratásra va­ló felkészülést, a gépszemléket. Az aratás, mint az egyik leg­tűzveszélyesebb tevékenység, a járásban biztonságosan zajlott le. A járási pártbizottság irá­nyításával a tűzoltóság és a rendőrség, a mezőgazdasági egységek vezetőivel és szak­embereivel szakszerűen haj­tották végre a gépszemléket. Mindenki odafigyelt erre a ki­emelten fontos kampányfel­adatra, a kenyérgabona, az egyik legfontosabb gazdasági terményünk veszteségmentes betakarítására. Nem volt azonban ilyen pél­dás a felkészülés, a megelőzés, a szervezettség az év más idő­szakában. Áz avar, erdőtűz — egy gondatlanul eldobott gyufa vagy cigarettacsikk következ­ményeként 5—10 éves fenyő­erdő éghet le, amelynek a tényleges értékén kívül, nagy eszmei vesztesége is van. Hi­szen újból telepíteni a fenyőt és várni ismét éveket a fejlő­désére — olyan népgazdasági kár, amelyet pótolni nem lehet. Vagy ott vannak a lakóháztü- zek, ahol csaknem minden esetben az emberi gondatlan­ság okozott halált, anyagi kárt. Vezetői hiányosságok Az idén nagy tűzesetekről szerencsére nem beszélhetünk, de a számszerűség növekedésé­ről — igen. És itt van a legtöbb tennivaló, e figyelmeztető szá­mokkal kapcsolóiban. , Kritikusan szólt a járási tűz­oltóparancsnok a mezőgazda- sági egységek és a tanácsi in­tézmények tűzvédelmi helyze­téről és tevékenységéről. Még mindig nem működik szerve­zetten tűzvédelmi bizottság, nem tartották meg egynéhány helyen a tűzvédelmi szakvizs­gát, laza az ellenőrzés. Akad olyan község, ahol nem vették meg az üzemanyagot a kismo­torfecskendőhöz, az oktatáso­kat sem tartják meg rendsze­resen. Ezeken a helyeken gyenge a vezetői színvonal. Kiemelte a tűzoltóparancs­nok a tanácsi intézmények tűzvédelmi hiányosságait. Is­kolákban, óvodákban, műve­lődési házakban hiányosak a tűzvédelmi felszerelések, nincs kiadva tűzvédelmi utasítás, tűzriadó terv, nem működnek rendszeresen a tűzvédelmi bi­zottságok, ezért az ellenőrzések is elmaradnak. Szólt a fejlesz­tésről, a tűzvédelmi felszerelé­sek pótlásáról, amelyet belüsv- miniszteri rendelkezés ír elő. Felhívta a figyelmet a létesítés szabályaira, a tűzvédelmi fel­szerelések és berendezések ter­vezésére. Nem ad használatba­vételi engedélyt a tűzvédelmi hatóság, ha nincs bejárási, használatbavételi nyilatkozat, jegyzőkönyv, amelyet a tűzvé­Gyakoribb ellenőrzés A közvetlen tűzveszélyes te­vékenységet mindenkor enge­délyeztetni kell (hegesztés, avar-, tarlóégetés stb.). E vo­natkozásban sincs minden rendben, volt olyan gazdasági egység, ahol tűzvédelmi szak­vizsga nélkül végeztek hegesz­tést. Az önkéntes tűzoltók tevé­kenységét elemezve elmondta, a járási tűzoltóparancsnok, hogy 1982-ben javult szerve­zettségük, hatékonyságuk. A lakóházakban gyakoribbá vált a padlás, kémény, tüzelőberen­dezések, stb. ellenőrzése. A te­rületfelelős szolgálat azonban nincs még mindenütt kiépítve. Ez a tanácsok, és az önkéntes tűzoltóegyesületek közös fel­adata. Javítani kell a tűzvé­delmi felvilágosítást, a lakos­ság tájékoztatását minden tűz­veszélyes tevékenységgel kap­csolatban. A járási tűzoltópa­rancsnok szóvá tette, hogy több mezőgazdasági egységben nem adják meg a díjazást a tűzvé­delmi tisztségviselőknek, ame­lyet rendelet ír elő. A jogos il­letmény visszatartása kedve­zőtlenül befolyásolja a hangu­latot, hiszen az anyagi megbe­csülés nem választható el az erkölcsi elismeréstől. Egyetlen vezetőnek sincs joga visszatar­tani a rendeletben előírt díja­zást. Befejezésül mégegyszer fel­hívta a figyelmet a tűzvédelmi utasítások átdolgozására, kor­szerűsítésére, a tűzriadó-'tervek elkészítésére, az oktatásra, a tűzvédelmi propagandára, amely elengedhetetlen feltétele a tűzvédelmi munka hatékony­ságának, a megelőzésnek. Törődés, fegyelem Dr. Erdélyi Lajos, a járási hi­vatal szervezési, jogi és igaz­gatási osztályának megbízott vezetője hozzászólásában a ve­zetői felelősséget emelte ki. Igényeljék a vezetők, hogy tá­jékoztassák őket. Teljeskörű információra van szükség. Anyagi eszköz mindig legyen — mondotta —, ha men­tőeszközökről van szó. De nem­csak pénzzel lehet mindent megoldani, nem minden pénz­kérdés. Törekedjenek a tanácsi vezetők a szervező munka ha­tékonyabbá tételére, a propa­gandatevékenység fokozására (szórólapok, TIT-előadások, stb.) igénybevételére. És ez szervezettség, törődés és fegye­lem kérdése. Felhívta a taná­csok képviselőinek figyelmét a tűzvédelmi bizottságok rend­szeres működésére, a tisztség- viselők képzettségének emelé­sére. Ezt a jövőben rendszereseb­ben figyelemmel kísérik! Hörömpő Jenő Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, volt munkatársak­nak, szomszédoknak, akik özv. Miskoczi Dénesné Nommerfroh Hermina temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek, és részvétükkel fájdalmun­kat enyhítették. A gyászoló család. Köszönetét mondunk azoknak a rokonoknak, kedves ismerősök­nek, munkatársaknak, akik édes­anyánk, özv. Járadi Józsefné te­metésén megjelentek és kifejez­ték együttérzésüket mély gyá­szunkban. Járadi László és csa­ládja. Ezútoir mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak isme­rősöknek, szomszédoknak, mun­katársaknak. akik szeretett fiunk Magyar György temetésén Mono- ron megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvétükkel együttérzésüket fejezték ki. Kü­lön megköszönjük a mrmori FŰ­SZERT kollektívájának részvételét. A gyászoló Magyar család. ISSN 0133—2351 (Monori Hírlz

Next

/
Thumbnails
Contents