Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János vezetésével Hazaérkezett Moszkvából (RÓKA M erészség lenne azt állí­tani, mert négy gyer­mekkel beszélgettem a majdnem ezerből, akik az általános iskolában kós­tolgatják a mindenségből nekik szánt tudományt, a négy gyermek szavai a töb­bit is jellemzik, a többiek­re is igazak. Mégis, a négy fiúcska, tizenkettő, tizen­három évével, lakóhelyé­vel, Túra nagyközséggel, otthoni körülményeivel — valamennyien a szülők sa­ját családi házában laknak, apjuk, anyjuk kereső — át­emelhető lenne a megye bármely más részébe, döntő különbségeket aligha fedez­hetnénk fel alapvető isme­reteikben, illetve ismeret- hiányaikban. Mert ez utóbbi, a hiány az, ami le­ültet az írógép mellé, nem a nebulók kárhoztatása okán, hanem inkább töp­rengésre késztetve, amerre megyünk, az mindig jó irány-e? Rengeteg dolgot tudnak ezek a gyerekek. Okosak, tájékozottak. Könyvet ugyan nem sokat forgatna^, annál inkább hívei — rab­jai? — a televíziónak. Be­szélgetésünk csak akkor kezd akadozni, amikor ar­ra terelődik a szó, miről kérdezősködnek otthon, szülőktől, nagyszülőktől, mert — kiderül — nem nagyon kérdezősködnek. Olykor a leckéhez kérnek segítséget, néhányszor egy- egy, általuk nem ismert ki­fejezésről tudakolják, mi a jelentése, de másról...? Másról nem nagyon. Ezért azután nem lep meg, a kér­désre, mi az íróka, ketten némán ingatják a fejüket, nem tudják, a másik kettő meg úgy véli gyermeki ár­tatlansággal, kis író lehet, talán. Az íróka nem az első kérdezett fogalom volt, nem is a második, ám az a tudakozódás volt, amikor rá kellett jönnöm, e fiúcs­kák nem ismerik a közvet­len környezetükben levő tárgyak egy részének ere­detét, jellegét, funkcióját. * Nem ismerik, holott ezek­nek a tárgyaknak ma is szerepük van mindennapi életükben, mivel — mond­ták -r a konyhában bizony ott lelhetők a gyári tö­megáruk serege mellett azok a fazekasedények is, amelyeknek a díszítését írókázás adta, azaz annak a nagyon egyszerű festőszer­számnak a használata, ame­lyet legtöbbször szintén agyagból, némelykor tehén szarvából készítenek. A fa­zekasságnak ezen a tájon nem csekélyek a hagyomá­nyai, azaz természetes, hogy a fiatalabb korosztá­lyok őrzik elődeik ilyen ja­vait is, sőt, talán némelyük vásárol hozzá, újat, máza- V __________I_________________ sa t, mázatlant, dísztelent, díszítettet, mégis, a szülők, ha örököltek, ha vesznek, a gyermek valahogy már csak úgy találkozik ezekkel a tárgyakkal, mint a széria- * bögrékkel, -tálakkal, -tá­nyérokkal, s meglehet, szá­mára érdekesebb egy mű­anyag flakon, mint az az írókázott korsó, tejescsupor, tányér, amely láthatóan őr­zi egy előd könnyed vagy nehézkes keze nyomát. A jellegzetes és a jelleg­telen mindennapos csatájá­nak apró mozzanata ez, mondhatnánk, jelentéktelen ügy, mögötte ,, azonban az húzódik meg, hogy a gyer­mekek éppen ott nem kap­ják, kaphatják el az emlé­kezés, emlékeztetés, megőr­zés fonalát, ahol annak a helye van: otthon, a csa­ládban. Tárgyaink anya­giakban megtestesülő érté­ke nő, ám erkölcsi rangjuk, fontosságuk fokozatosan zsugorodik, gyakran éppen azért, mert az sem kap fi­gyelmet, törődést, ami ér­demes lenne rá, ami a szó nemes értelmében múltat őriz, előttünk jártakra, cse­lekvőkre emlékeztet, ráadá­sul úgy, hogy a tárgy ma is tökéletesen betölti a neki szánt funkciót, azaz nem holt emlék, hanem haszná­lati eszköz, dologra fogható, gyakran célszerűbben, mint mainak, modernnek tartott társai. Honnét tudnák ezt azonban a gyerekek, ha szüleik’ nem szólnak róla, ha nem jut arra idejük, beszéljenek, meséljenek a maguk múltjának körny?-, zetéről, s méginkább az ő szüleik, nagyszüleik köz­napi mozgásteréről, alkal­matosságairól, azaz arról, hogy egy-egy család, kisebb emberi közösség mindig valahonnét indult útnak, s ez a valahonnét ne tűnjön el nyomtalanul, mert akkor könnyen eltűnhet vele azok arca, emléke is, akik életünk magját elvetették. S ajnálatosan könnyed, gyors a búcsú múl­tunknak attól a részé­től is, ami kötés lenne, le­hetne korosztályok, nemze­dékek között. Ezen a köny- nyed, gyors búcsún nem segítenek a táj házak, a helytörténeti gyűjtemények — csak annyiban, hogy nem hagyják véglegesen el­veszni a tárgyakat —, mert egyedül a család adhat a tárgyaknak megőrző puha párnát, óvó bélelést; érzel­meket. A tárgyak pénzben mért értéke veszedelmes egyeduralomra tör, szinte elfödve előttünk a lénye­get: a pénz soha nem volt és nem lesz kénes üzenetet közvetíteni elődök és utó­dok között. M. O. Próbsiizem az új bauxitbányában Határidő előtt elkészült Határidő előtt egy héttel és 15 millió forint költségmegta­karítással Kincsesbányán el­készült a Bitó 2. bauxitbánya feltárása. A hat éve tartó ál­lami nagyberuházáson csak­nem 11 ezer méter vágatot hajtottak ki a Fejér megyei bauxitbányák és a Bányásza­ti Aknamélyítő Vállalat vájá­rai, megküzd ve a rendkívül nehéz geológiai viszonyokkal, 37 fokos meleg hőforrással. A Bitó 2. bauxitbányában már az . idén megkezdték próbaüzemelést és január 1-től évi 40(y ezer tonna bauxitot hoznak felszínre. Fóti gyerekek öröme Két ünnep között Befejeződött a Nyomdaipari Fényszedő Üzem gépcserés rekonstrukciója. A most üzembe helyezett számítógép-rend» szerrel és a hozzá kapcsolódó szedő-kopogtató képernyőkkel, lézeres levilágító rendszerrel lehetővé válik a nyomdai átfu­tási idő felére csökkentése. A számítógép betűmatricák helyett digitális jelek formájában tárol tizenöt betűcsaládot, és ne­gyedévre elegendő szedésanyagot. Lézerrel működő levilágító rendszere a bctűfokozattól függően óránként ötezer és egy­millió közötti betűt világít a fényérzékeny anyagra. Kiépült a megyei hálózat A fogyasztók jogait védik A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa egy évvel ezelőtt hozta létre a Fogyasztók Or­szágos Tanácsát. A társadalmi szervezet célja, hogy figye­lemmel kísérje és értékelje: miként érvényesülnek a fo­gyasztók jogai. Feladata, hogy ajánlásaival segítse az állam- igazgatási szervek és a gazdál­kodó egységek tevékenységét, s amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói jpgok sérel­met szenvedtek, vizsgálatot kezdeményezzen az illetékes szerveknél. A tanács a vásár­lókat tájékoztatja az áruk és a szolgáltatások minőségéről, választékáról és az őket meg­illető jogokról. Amint azt a HNF Belgrád rakparti székhá­zában elmondták: a Fogyasztók Országos Ta­nácsa beváltotta a hozzá fűzött előzetes reményeket. Javaslataival, s az ülésein el­hangzott észrevételekkel hat­A gyerekek gondolatai most még a karácsony körül forog­nak. A jubiláló Fóti Gyer­mekváros lakói — az óvodá­sok és iskolások —: kis csopor­tokban ünnepeltek, örömmel vették birtokukba a játékokat és az új ruhákat. A felnőttek viszont már az óévbúcsúztatóra készülnek. A Törley Pezsgőgyár az idén ünnepli fennállásának 100. évét. Az idén több mint 20 millió palack pezsgőt készítet­tek, melynek kétharmad része exportra kerül az NSZK-ba. az USA-ba, Kanadába és a Szovjetunióba. A többiből jó néhánynak dugója rövidesen itthon pukkan. hatósan segítette az irányító szervek kiépített budapesti és megyei hálózatát, jelenleg 95 városban és valamennyi fővá­rosi kerületben működnek fo­gyasztói tanácsok. Létrejöttek az árakkal, a minőséggel, a piaci helyzettel, valamint az általános jogi kérdésekkel foglalkozó — ta­nácsadói szerepet betöltő — szakértői albizottságok is. A Fogyasztók Országos Ta­nácsa ebben az évben több igen fontos témát vitatott meg. Júniusban a belkereske­delem és az idegenforgalom helyzetét tekintették át Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter előterjesztése alapján. Szeptemberben a bútorgyár­tás és -forgalmazás körüli gondokat vették górcső alá. Szabó Imre ipari, és Lauthán Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes felvázolta az otthonberendezés gondjait, a kínálatot befolyásoló tényező­ket. Novemberben a lakáskar­bantartás helyzetét vitatták meg Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes beszámolója alap­ján. Napirendre került a zöld­ség- és gyümölcsellátás hely­zete is. Az előadásokat min­den alkalommal élénk viták követték, s az itt elhangzott véleményeket, megjegyzéseket, bírálatokat megküldték az il­letékeseknek. A FŐT 1983-ban is fontos témákat vitat meg: áttekintik a lakossági szolgáltató szer­vezetek jelenlegi felépítési rendszerét, összegzik a tartós fogyasztási cikkek minőségét befolyásoló tényezőket. Sort kerítenek ar­ra is, hogy a megyei tanácsok beszámoljanak tevékenységük­ről, a munkájukat gátló kö­rülményekről. a párt- és állami küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével pénteken ha­zaérkezett Moszkvából a ma­gyar párt- és állami küldött­ség, amely részt vett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken. A küldött­ség tagja volt Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Várko- nyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szű­rös Mátyás, a KB külügyi osz­tályának vezetője, Horváth Ist­ván belügy-, Púja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. ★ Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki részt vett a moszkvai ünnepségeken, pén­teken ugyancsak visszaérkezett Budapestre. Óránként egymillió betű Az építőanyag-ipar idei mérlege Kereslethez igazított kínálat ^ Az építőanyag-ipar idei termelése a népgazdasági tervvel ^ összhángban — az előzetes adatok szerint — egy százalékkal ^ haladta meg a múlt évit. A vállalatok és a szövetkezetek ösz- ^ " szességében a keresletnek megfelelően alakították termelésüket. 7 Egyebek között a finomkerámia-ipar és az üvegipar bővítette ^ szállításait, ám más iparágak — például a kő- és kavicsbányá- ^ szat, a betonelemgyártó-ipar — az igények mérséklődéséhez J? igazodva csökkentette a termelést. A termékek többségénél kí­nálati helyzet alakult ki. Az ellátás összességében kiegyen­súlyozott volt, bár időszakon­ként egyes cikkekből átmene­tileg hiány mutatkozott. A la­kosság ellátásának javítására a kedvelt porrá oltott mészből az idén különösen nagy arány­ban, 33 százalékkal bővítették a termelést. Az ipar a múlt évinél több tetőcserepet gyár­tott, mégia hiány volt belőle, s ezért a hasonló célt szolgáló más termékből, így az azbeszt- cement hullámlemezből növel­ték a kínálatot. A sájátház-épí- tők feszített vasbeton födém- gerenda-igényeinek kielégíté­sére ebben az évben a tava­lyinál mintegy 280 ezer mé­terrel gyártsak többet. Hen­gerelt sík- és profilüvegből egymillió, húzott síküvegből majdnem kétmillió négyzet- méterrel haladta meg az idei termelés a tavalyit. Annak el­lenére, hogy 18 százalékkal több ablakot gyártottak, időn­ként mégis hiány volt ebből a termékből. Az építőanyag-ipar a nép­gazdaság energiaigényes ága­zatainak egyike, ezért a válla­latok különösen nagy gondot fordítottak az energiagazdál­kodás fejlesztésére. A kereslet mérséklésével összefüggésben azokban a gyárakban csök­kentették a termelést, amelyek elavult technológiával, s az átlagosnál több energiával dolgoznak és a környezetet is erősen szennyezik. Ily módon rendezte át termelését a Be­ton- és Vasbetonipari Művek, valamint a mész- és cement­ipar is. Az építőanyag-ipar más, hasonló jellegű intézke­désekkel az idén 2,5—3 száza­lékkal csökkentette az egység­nyi termék előállításához szük­séges energiát, s így mintegy 30 ezer tonna fűtőolajat taka­rítottak meg. Ezenkívül az energiatakarékos építőanyagok és szerkezetek arányának nö' vetésével ahhoz is hozzájárul lak, hogy az építőipar új léte' sítményeinek hőveszteségei is csökkenjenek. Egyebek között a Tégla- és Cserépipari Tröszt a múlt évben gyártottnak többszörösét, mintegy 200 mii lió kisméretű téglaegységnek megfelelő hőtakarékos falazó anyagot bocsátott az építők rendelkezésére. Az ezekből épített házakban a fűtési ener­giafelhasználás 35—40 száza­lékkal csökken. XXVI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ára: 1.40 forint 1982. DECEMBER 28., KEDD Ma: 3. oldal: Lovak elé kötötték a kocsit Diplomások mágnese 4. oldal: Kicsi vagyok, libát őrzök Toborxó könyvtáros 7. oldal: Huszonöt magyar arany Gödöllőiek a keretben Polgár lányok Szentendrén 1 oldali Szilveszteri, újévi kínálat Program öt esztendőre Tombol a tél Denverben Ember feküdt a síneken

Next

/
Thumbnails
Contents