Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1982. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Most mar Inkább minta Tovább növelni a lakosság bizalmát Nem ritka a tapasztalatcserére érkező látogató Már régóta nem kísérlet — inkább minta a monori Nagy­községi Közös Tanács ügyfél- szolgálati irodájának tevé­kenysége. Nem ritka a tapasz­talatcserére érkező látogató, s többféle fórumon is megtár­gyalták már mindazt, ami az ottani munkát illeti. Legutóbb végrehajtó bizottsági ülés na­pirendjére került a téma: az ügyfélszolgálati csoport tevé­kenysége és további feladatai, különös tekintettel a tájékoz­tató iroda és a szakigazgatási szerv többi belső szervezeti egysége együttműködésének ta­pasztalataira.' • r Elő kapcsolat Amikor — 1979. decemberé­ben — kísérleti jelleggel mű­ködni kezdett az iroda, alap­vető követelmény volt, hogy sokoldalú államigazgatási is­merettel, nagy tapasztalattal rendelkező dolgozók kell, hogy oda kerüljenek, ahol a leg­gyakoribb az ügyfelek látoga­tása. Egy anyakönyvvezető és egy népességnyilvántartó lát­ta el kezdetben a feladatokat, a szakigazatási szerv kijelölt dolgozói pedig az irodavezető beosztása szerint teljesítettek szolgálatot, mégpedig három fő szempont alapján: közvet­len és azonnali adatszolgálta­tás, felvilágosítás, előkészítő jellegű szolgáltatás volt a dol­guk. Később, a személyi és tárgyi feltételek megváltozása során ez a fajta működés már korszerűtlenné vált — s cso­porttá szerveződött az ügyfél- szolgálati iroda. Az újjáalakí­tott helyiségekben 1981 no­vemberében már heten fo­gadhatták az állampolgáro­kat, s a legfontosabb teendő lett az ügyek gyors és haté­kony intézése, a szolgáltatások kiterjesztése. A csoport gondos­kodik a lakosságot érintő in­formációk közzétételéről, a testületi határozatokról, a testületek üléseinek időpont­járól hirdetőtáblán tájékoz­tatnak, s él a lakosággal való kapcsolat a nagyközség külön­böző pontjain elhelyezett leve­lesládák útján is. Azonnali szolgáltatást nyúj­tanak a hozzájuk fordulók­nak lakcímváltozással, sze­mélyi igazolvánnyal, népes­ségnyilvántartással kapcsolat­ban, hatósági bizonyítványt, munkakönyvét adnak ki, mun­kaerőirányítást, teljes anya­könyvi ügyintézést végeznek, ellátják a talált tárgyak ke­zelésével kapcsolatos teendő­ket, ingatlanszerzési ügyekben, műsorok engedélyezésében in­tézkednek. Intézkednek Felvilágosítással szolgál a csoport lakás- .és üdülőtulaj­donnal kapcsolatban ingatlan- szerzési és -elidegenítési le­hetőségről és elérésről, tar­tási, életjáradéki, öröklési és gondozási szerződésekről ad tájékoztatást, kiskorúak házas­ságkötésével, állami gondozá­sával, gyámügyi segélyezésé­vel, szabálysértési ügyekben, óvodai és bölcsődei felvéte­lekkel kapcsolatban, orvosi körzetváltoztatás engedélye­zésével —, s még számtalan, a lakosságot közvetlenül érintő ügyben keresheti fel bárki az ügyfélszolgálati csoport ügy­intézőit. Előkészítő jellegű szolgál­tatásaik is sokfélék: átveszik az ügyfelek írásos beadványait, a szóbeli beadványokról jegy­zőkönyvet készítenek, kiadják és átveszik a lakásigénylő. la­pokat, rendelkezésre bocsátják az eljárásokhoz szükséges tá­jékoztatókat. A csoport munkája jó, ren­deltetését betölti. Egy-egy át­lagos napon harmincan-har- mincöten keresik fel az irodát ügyes-bajos dolgaikkal, piac­napokon az ügyfélforgalom a duplájára emelkedik. A mun­ka színvonalának emelése ér­dekében a jövőben szükség lenne egy előadó kinevezésére, aki a hagyatéki eljárással, a hatósági bizonyítványok ki­adásával foglalkozna — ezek­ben az ügyekben ugyanis nem ritka a helyszíni eljárás sem. Az iroda helyiségeit úgy képezték ki, hogy megoldható legyen a bizalmas ügyfélfo­gadás is, ám mégis gondok adódnak, az állampolgárok kénytelenek az ügyintézők egy" másba nyíló irodáin átjárkál­ni. Megoldást jelentene az udvarra nyíló ajtó megnyitá­sa — ezzel két szoba közvet­len megközelítése válna le­hetővé. A helyi ügyvédi munka- közösséggel kötött megállapo­dás alapján ingyenes jogi ta­nácsadás keretében minden páros hét hétfőjén, 16—18 óráig jogvitás ügyekben ad­nak tanácsot, s egy-egy al­kalommal nyolcán, tízen igénybe is veszik a segítséget. Szakszerűbben Általános megállapítás az, hogy az ügyfelek — bár elfo­gadják és helyeslik az iroda működését — még mindig szívesebben fordulnak a cso­portok ügyintézőihez, különö­sen birtokvitás, közterületfog­lalási, adóigazgatási, ipari és kereskedelmi kérdésekben. Ezért törekszik az ügyfélszol­gálati csoport mindenképpen arra, hogy szakszerű felvilágo­sítással és ügyintézéssel to­vább növelje az iránta meg­nyilvánuló bizalmat. K. Zs. A bajnak ssk a gyökere A megtáncoltatott bögrecsárdák Olyan határozat ez itt az íróasztalomon, amelyből szí­vesen látnék párat, akár min­den héten. Nem mintha a tar­talma lenne szívderítő — bár bizonyos értelemben az. Az üllői Nagyközségi Tanács is­mét példát statuált bögre- csárdaügyben. Nem először, de jószerivel szinte egyetlenként a monori járásban, legalább­is a hozzánk érkező hírek szerint. Mert az üllőin kívül nem akadt még egyetlen nagy-, vagy kisközség sem, ahonnan azt írták volna: sú­lyosan bírságoltunk, mert már nagyon megérett rá a dolog, kérjük, jegyék közzé. Üllőn a határozatot eleve úgy hoz­ták: „a jogerőre emelkedés után a megelőzés érdekében a Monori Hírlap tegye közzé...’’ A börecsárdáknak ez ugyanis nem reklám, szigorú anonymi- tásban működnek, amíg tehe­tik, s ha már hivatalos fóru­mokon is kiderül, hogy létez­nek, régen rossz nekik. Az üllői Ócsai úton lakó Tóth József tavaly már raj­tavesztett az engedély nélküli italmérésen. A bírság nem használt. Folytatta, míg csak újra tetten nem érték, s le­foglaltak, elkoboztak a laká­sán 25 liter pálinkát. Bor is volt 230 liter, százat már lite­renként és deciliterenként ki­mért belőle. Tavaly négyezer forint pénzbírsággal sújtották — ezúttal tízezerrel. Nem fi­zette ki, vár még, pedig 25 nap elzárásra változtatható a büntetés. Bármelyiket választ­ja, ez már alighanem hosz- szabb távra szóló tanulságot jelent, s Üllőn egy bögréssel megint kevesebb lesz. — Hogyan csinálják? — kérdezem az üllői tanács ille­tékes ügyintézőjét, hogy hátha tudják a titkot, a módszert, ami követhető... De titok nincs. A lakók — többnyire a bögrecsárdában a fizetéseket elverő fér-fiak családtagjai — bejelentést tesznek, a körzeti megbízott rendőr, komolyan véve hivatását, addig nem hagyja elaludni a doígot, amíg nincs tettenérés — s innen már egyetlen lépés a felelős­ségre vonás. Érzésem szerint teljesen fe­lesleges statisztikai adatokat emlegetni most annak bizo­nyítására, hogy az alkoholizá­lásban mily előkelő helyen ál­lunk a világranglistán, s hogy még a csecsemőkre is hány liter tömény jut egy esztendő­ben. Aki ugyanis -a saját bő­rén tapasztalja nap mint nap, hogy a családfő ismét pálin­kagőzbe borult aggyal randa­lírozik, hogy a nagyobb fiút az t árokpartról kell összeszedni, s a fizetési boríték csak üre­sen kerül haza — az nem a statisztikára kíváncsi, hanem a felelősségre vonás módjaira. S bár ilyen módokban nem szűkölködünk, a megvalósítás­sal bajok vannak. Nemrég végigültem egy vá­lóperes tárgyalást a Monori Járásbíróságon. A tanú, a szomszédasszony/ aki jól is­meri a válni kívánó házastár­sakat, készségesen válaszol- gatott a bírónő kérdésére. — Hát igen, a férfi iszik, ké­rem. Mire az állomásról haza­ért munkából jövet, le is ré­szegedet! — Hát hány kocsma esik útba az állomástól a kapuig? — Kocsma, az csak egy. De bögrecsárda minden harmadik házban van. — Ne mondja ... — Dehogynem! Tudja azt mindenki Mendén! És tudja, majdnem minden­ki például Monoron is. Ha va­laki veszi a fáradságot, s kora reggel végigsétál néhány ut­cán, tapasztalja, hogy némely kerítéskapu mellett öt-hat ke­rékpár várja a gazdákat, akik nem jó reggelt köszönni tér­tek be. Vannak híressé vált zugkimérések, ahol akár va­csorát is kap a vendég. Van, Új gazdálkodási fórénak Egy kézben az erő és a pénz y Az államigazgatási munka egyszerűsítése, korszerűsí- $ tése maga után vonja az intézményi, gazdálkodási szer- $ vezeti formák felülvizsgálatát, szükség szerinti tovább- 0 fejlesztését, melynek célja a munkaerő, a pénzügyi és $ egyéb anyagi eszközök koncentráltabb és hatékonyabb £ felhasználása. í Egy korábbi PM-számú utasítás megszabta, hogy a ta- ? nácsok területén milyen gazdálkodási formák alakítha- % tók ki. Szűkebb pátriánkban elsőként Üllőn alakult meg % a GAMESZ (Gazdasági Műszaki-Ellátó és Szolgáltató 0 Szervezet), utána Gombán, Ecseren pedig a GESZ (Gaz- $ dasági Ellátó Szervezet) jött létre. A jövő év elejétől 4 azonban minden tanácsnál megalakítják ezeket & szer­it vezeteket. feladatokat. Ez utóbbi köz­ponti karbantartási csoport (részleg) kialakításával végzi el, vagy a karbantartási, fel­újítási' munkálatokhoz kapa­citást biztosít és műszaki, irá­nyítási és ellenőrzési kötele­zettséget lát el. Felméri, segíti és támogatja az intézményeknél a társadal­mi munkát. A gazdálkodási te­rületen irányítja a munkaerő­gazdálkodást, dönt a jutalmak, bérfejlesztések ügyében és még László Jánossal, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak vezetőjével beszélgettünk az eddigi tapasztalatokról és a jövő tennivalóiról. — A gazdasági ágazatban sok olyan feladat terheli a he­lyi tanácsokat, amelynek ha­tékonyabb, gyorsabb lebonyo­lítása szervezeti formában biz­tosi tottabb, ilyenek a parkgon­dozás, köztisztaság, belvízel­vezetés, közVilágítás, lakás- gazdálkodás. Ilyen feladattal azonban csak azokon a tele­püléseken célszerű a szervezet megalakítása, ahol nem mű­ködik költségvetési üzem. (Ve- csésen, a járási székhelyen és Pilisen működik.) Közvetlen irányítás — A kulturális ágazatban azonban a széles körű iskola­gondnoksági rendszer már évek óta jól működik. — Igen, így van. Az új szer­vezetek létrehozásával nem célunk a jól működő gondnok­sági rendszer felszámolása, viszont ezek továbbfejlesztése, tevékenységi körük kibővíté­se — a helyi adottságok figye­lembevételével — indokolt és elodázhatatlan. Hangsúlyozni szükséges, hogy a szervezetek nem felújítások és beruházások megvalósításá­ra létesültek, így természete­sen nem helyettesíthetik a költségvetési üzemeket stb. — Mi lesz tehát a január 1- től megalakuló GAMESZ-ok, GESZ-ek feladata a települé­seken? — A szervezetek műszaki apparátusának feladatköre a folyamatos karbantartások tervszerű és szervezett ellátá­sára terjednek ki a különbö­ző szakmai feladatok (egész­ségügyi ellátó, oktatási stb.) zavartalan vitele érdekében. A járási hivatal vezetése átte­kintette, melyek azok a köz­ségek, amelyekben a különbö­ző szervezeti formák létreho­zása indokolt. így 1983. január 1-től a járás minden községé­ben az új gazdasági szerveze­ti forma szerint kell gazdál­kodni, tehát minden tanács megalakítja azt a szervezetet, ahol totózó-lottózó működik vidáman a poharak és a soha ki nem ürülő üvegek társasá­gában. Csak az nincs, aki be­jelentse, s aki hivatásból, meg kötelességből utánajárna a do­lognak. Pedig a bögrecsárdák for­galma szépecskén gyarapítja az ügyesek hasznát. Bényén például meglepve tapasztalta egy zugkimérés gazdája, hogy amióta a vendéglátóhelyek ki­lenc előtt nem szolgálhatnak ki szeszes italt, nála egyre többen kopognak. Az új ren­deletről eleinte nem tudott, nem figyelt oda, csak a forgal­mának örült nagyon. Aztán megkérdezte: mi van, hogy itt mindennap igen sokan van­nak? Mondták: hát a rendelet! Mire a bögrés: jé, és engem erről nem is értesítettek... Az üllői példán eltöpreng­ve, meglehet, kissé „túlsza­lad” az újságíró tolla, hiszen erről a témáról nem is lehet eleget beszélni. Mindaddig legalábbis, amíg orvosi rende­lőkben, gyámhatóságnál, bí­rósági tárgyalótermekben és úton útfélen annyi felháborí­tó és keserű üggyel találkozik, amiket szó nélkül hagyni ne­héz lenne. A bajnak sok a gyökere. Az egyik gyökér pe­dig éppen az illegális jövede­lemszerzéstől megittasult, gát­lástalanul és lelkiismeretle­nül működő bögrecsárdák. Csak Üllő lenne a járásban az a hely, ahol kiirtani igye­keznek? Koblencz Zsuzsa amelyhez a feltételek adottak, illetve kialakíthatók. így Gyömrőn és Sülysápon, GA­MESZ-ok, Pilisen, Mendén, Vecsésen, Maglódon, Vasadon és Monoron GESZ-ek alakul­nak január 1-tőd. A cél nem más, mint az egészségügyi, szociális, kulturális és kom­munális feladatok magasabb színvonalú ellátása a jövőben. — Az intézmények szakmai munkáját is elősegítik majd az új szervezetek? — A jogszabályok rendelkez­tek, hogy milyen költségvetési szervezetek, intézmények ke­rüljenek a helyi tanácsok szer­vei és gazdálkodási irányítá­sába, milyen összevonásokat kell a tanácsi intézményeknél végrehajtani. Az az irányzat, mely sze­rint egy-egy településen belül elhelyezkedő intézmények gaz­dálkodásának közvetlen irá­nyítása mindinkább egy kéz­be, a helyi tanácsok hatáskö­rébe kerüljön. Ez lehetővé te­szi az intézmények közötti gazdálkodási együttműködést, a munkaerő, a pénzeszközök, anyagi lehetőségek koncent­rálását, hatékonyabb felhasz­nálását. Intézményi tanácsok — Hallhatnánk a leendő GAMESZ-ok, GESZ-ek fel­adatairól részletesebben is? — A szervezet ellátó és szol­gáltató jellegéből adódóan fe­lelős az intézmények (iskolák, óvodák, művelődési házak, könyvtárak, stb.) működési feltételeinek biztosításáért. Ellátják a gondnoki, ügyi, számviteli és sorolhatnánk tovább a felada­tokat. Különösen fontos teendő a belső ellenőrzés pontos meg­szervezése, hiszen a tevékeny­ség kiterjed itiind a saját, mind pedig a tevékenységi körébe tartozó intézményekre. A szervezet önálló jogi sze­mély, amelyben egyszemélyi vezetés érvényesül. O felel va­lamennyi feladat pontos ellá­tásáért. — A szervezetek kapcsola- -tai hogyan alakulnak? — A szervezet az intézmé­nyek mellérendelt szerve lesz, az intézményvezetők felé uta­sítási jogköre nem lesz. Cél­szerűnek tartjuk, hogy utób­biakból alakuljanak úgyneve­zett intézményi tanácsok, ame­lyek tagjai a költségvetés ter­vezésénél, a felújítások, ki­sebb tatarozások fontossági sorrendjéről döntenének — természetesen a helyi tanácsok szakigazgatási szervezeteinek közreműködésével. Tervszerű, takarékos A szervezet irányítását í helyi tanács végrehajtó bizott­sága a pénzügyi szakigazga­tási szerv útján látja el. — Azt várjuk a GAMESZ- októl és GESZ-ektől, hogy a jövőben a gondnokságokénál magasabb színvonalon lássák el feladataikat. Mi a jövőben is segítjük a tanácsokat az új szervezetek megalakítása kö­rüli problémák megoldásában. Hiszen közös érdekről — az intézmények folyamatos, terv­szerű és főleg —, takarékosabb működtetéséről van szó. Gér József pénz­műszaki Tizenkét kilométer szövet Évente körülbelül két és fél millió négyzetméternyi nyers szövetet szőnek kelmé­vé a KELTEX Üriban levő kis üzemében. Az első munka­folyamat az úgynevezett be­fűzés, amely nagy pontosságot és türelmet igényel Versetzki Ja nősnél ól. Kiss Juhász Józsefné (alsó képünkön) a Ba fantázia ne­vű kelmét szövi. Ebből össze­sen 10—12 ezer méternyi ké­szül naponta a kis üzemben. Ilancsovszki János felvételei A nap kulturális programja Monoron: a filmbarátok kö­rének vetítése: A vízesés fia (amerikai kalandfilm), 14 órá­tól: az irodalmi színpad pró­bája (a gimnáziumban), 18- tól: a Balázs János cigány klub foglalkozása. A motorosklub összejövetele (a HNF-székházban) és alap­fokú német nyelvtanfolyam (a Kossuth iskolában). Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása; 17-től: a sakk-; 13-tól: a fotószakkör foglalkozása. A moziban, 17-től és 19-től: Elvis Presley. ISSN 0133—2S51 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents