Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

A MAGYAR NÉPGAZDASÁG JÖVŐ ÉVI TERVE (Folytatás az 1. oldalról.) A fejlesztések révén mind a bölcsődékben, mind az óvo­dákban elhelyezhető gyerme­kek aránya növekszik. A diák­otthonokban (kollégiumokban) elhelyezettek aránya — első­sorban a felsőfokú oktatás­ban — javul. Befejeződött a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója és a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezett­nél valamivel többet fordíta­nak, mennyiségük így is szá­mottevően csökken. Az álla­mi beruházások körében a telejsítés a tervezétthez közel áll, az előző évinél kisebb. A nagyberuházások közül jelen­tős az elmaradás a paksi atomerőmű építésében. Az el­ső félévben befejeződött a szekszárdi húskombinát, a budapesti szemétégetőmű, a Budapest Sportcsarnok építé­se és a csepeli Csőgyár re­konstrukciója. Az év végéig várhatóan befejezik a Bitó II. és a Halimba III. bauxitbá­nyák beruházásait. A vállalati beruházásokra a tervezettnél nagyobb, az előző évihez hasonló ráfordítás vár­ható. Az évközi intézkedések a vállalati beruházásokat az év második felében lefékezték, a túlteljesítést azonban már nem tudták teljesen megakadályoz­ni. A vállalatok eszközeik zö­mét a folyamatban lévő fej­lesztésekre fordították. A külkereskedelmi forga­lomban a behozatal — a ter­vezett kismértékű növekedés helyett — számottevően csök­ken, a kivitel a számítottnál kevésbé emelkedik. A transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalomban a behozatal mennyiségileg eléri vagy valamelyest felülmúlja az előző évit, megfelel a terve­zettnek, a kivitel némileg el­marad attól. A cserearányok a vártnak megfelelően romla­nak, az áruforgalmi mérleg hiánya nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassab­ban nő, a behozatal a terve­zett növekedéssel szemben számottevően csökken. Így a számított kismértékű passzí­vum helyett jelentős aktívum keletkezik. A JÖVŐ ÉVI TERV FŐ CÉLJAI ÉS ELŐIRÁNYZATAI A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítá­sa. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mér­tékben járuljon hozzá a külke­reskedelmi mérleg javulásá­hoz. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképessé­gét, növelni — főként a ráfor­dítások mérséklésével — ha­tékonyságát. A termelés növe­kedése — elsősorban a műsza­ki színvonal emelése, a ter­mékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazí­tása, a rendelkezésre álló ka­pacitások kihasználásának fo­kozása révén — főleg a gaz­daságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesíté­sét szolgálja. Fontos követel­mény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másod­lagos nyersanyagok hasznosí­tása hatékony akciókkal foko­zódjon, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások gyorsab­ban csökkenjenek, mint a ko­rábbi években, a munka ter­melékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék, j A készletgazdálkodás javításával el kell érni, hogy a készletnö­vekedés minimális mértékű le­gyen, a készlet összetétele és elhelyezése javuljon. A külgazdasági egyensúly 'javítását a belföldi végső fel- használás további mérséklése is segíti. A LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATOK 1982:100 Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 Belföldi felhasználás 96,0— 97,0 Ipari termelés 101,0—102,0 Országos építési és szerelési teljesítmény 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0—102,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98,0— 98,5 Lakossági fogyasztás 99,0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 milliárd forint fordítható. A TERMELŐÁGAZATOK FEJLŐDÉSE Az ipari termelés növekedé­sének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari ter­mékek fogyasztása kismérték­ben, beruházási célú felhasz­nálása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növe­kedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkeres­kedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánja, hogy a gazdálkodás minőségi jellem­zői javuljanak. A terv számí­tásba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gaz­daságosan értékesíthető ter­melést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasz­nálási és technológiakorszerű­sítési, valamint az energia­gazdálkodási programban fog­lalt feladatok megvalósításá­val is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigé­nyét; visszaszorul a gazdaság­talan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonysá­gú vállalatok tevékenységé­nek gazdaságossága; fejlődik a vállalatok közötti együttmű­ködés és a vállalatok belső irá­nyítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csök­ken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. _ A szükségletek növekvő hányadát hazai for­rásokból kell fedezni, a szén- hidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgázter­melés 6,8 milliárd köbméter, a kőolaj-feldolgozás 8,5 mil­lió tonna lesz. A villamosener- gia-iparban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzem­be kell állítani a paksi atom­erőmű I. számú egységét. A külpiaci helyzethez iga­zodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhe­tő, a vaskohászaté valószínű­leg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozottságú termékek termelése növeked­het. A gépipari termelés — aki­vitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növeked­het. A transzferábilis rubel­ben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok, a félve­zető eszközök, a számítástech­nikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis va­lutákban elszámolt kivitel nö­vekedését főleg a fényforrá­sok, a vákuumtechnikai gé­pek, a közúti járművek, az or­vosi műszerek, a tartós fo­gyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari technológiák és komplex rend­szerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a kor­szerű gyártmányokkal bővíthe­tő a kivitel. Ehhez a gépipar­ban ki kell terjeszteni a kül­földi vállalatokkal való együtt­működést, jobban kell meg­szervezni a piacfeltáró mun­kát és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek ter­melése is az ipari átlagot meg­haladóan növekedhet. A pet­rolkémiai központi fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszer- ipar termelése, ezen belül a növényvédőszer-gyártás dina­mikusan nő. A gyógyszer-,, nö­vényvédőszer- és intermedier­gyártás központi fejlesztési programjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és ér­tékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése- mellett a köny- nyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban el­számolt kivitel dinamikus nö­velésére, valamint a hazai ke­reslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termelés­sel és az értékesítés lehetősé­geivel összhangban az élelmi- szeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a nö­vényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez iga­zodóan az építőipar termelése összességében csökken. A be­ruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntar­tási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakás­építés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szer­vező munkával, s versenyké­pes árakkal — erőteljesen nö­vekedhet. A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emel­kedik. A gazdasági szabályo­zók módosítása és az elhatá­rozott szervezeti változások le­hetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása ja­vuljon, átképzéssel, a munka­erő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építő­iparban 75—77 ezér lakás épí­tésére kell felkészülnie. Az ál­lami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer la­kást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassab­ban emelkedik. A mezőgazda- sági nagyüzemek kiegészítő te­vékenysége továbbra is erőtel­jesen nő. A terv a gabonafélék vetés- területének kisebb emelkedé­sével számol. Az idei termés­eredményeket is figyelembe véve a gabonakivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az ola­jos növények termelésének nö­velése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedve­zőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csök­ken, de a hazai igények kielé­gíthetők. A szántóföldi zöld­ségtermelés a feldolgozóipar igényeihez igazodó összetétel­ben növelhető. Az ideinél va­lamivel kisebb gyümölcster­més várható. A növényterme­lés megalapozását segíti a mű­trágya-felhasználás, és az, hogy a meliorációs beruházások nö­vekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- és tehénállo­mányon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés a hozamok javítá­sával növelhető. A nagy ser­tés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés-ter­melés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság a mező- gazdaságban is alapvető fel­adat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termé­nyek nedves tárolását, a mel­léktermékek sokirányú hasz­nosítását. Mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből a belföl­di kereslet megfelelő színvo­nalú kielégítése mellett a ki­vitel tovább bővül; e termé­kek külkereskedelmi forgal­mának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények vár­hatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapa­citás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállí­tások ésszerűsítésének jelentő­sége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közle­kedés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz, a vi­déki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépko­csik használata a gépkocsiál­lomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közle­kedésben is csökkfen. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesz­tésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az Ml-es, az M3-as és az M5-ös autó­pálya. A villamosított vasút­vonalak hossza tovább nő. Űjabb telefonközpontok épí­tésével és a meglévők bővíté­sével mintegy 15 ezerrel nö­vekszik a telefonnal ellátott lakások száma. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 szazdieKKai lesz magasam» az ez évinél. Enneit nagyobb része az iáén be vezetett, illet­ve meghirdetett központi ér­és egyeo — az árszínvonalat érintő — intezkedeseitool, ki­sebb része a jovo évi árválto­zásokból adouik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasz­tási javakat és szoigaitatasokat érintő jelentősebb, a már köz- zétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei, inf­rastrukturális ellátottsága to­vább javuljanak. Számit arra, hogy ebben — a tanácsok szer­vező munkájának eredménye­ként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi progra­mokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó lé­tesítményei, valamint az egész­ségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint össze­sen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer sze­mélyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formá­ban, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás ja­vításával, a szervezett lakás­cserékkel is bővül A terv 19— 20 ezer tanácsi lakás felújítá­sára és 13—14 ezer lakás kor­szerűsítésére biztosít fedezetet Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a beteg- ellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejleszté­sén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház bő­vítése. A bölcsődei ellátás fej­lesztésével a bölcsődéskorúalc 18—19 százaléka helyezhető eL Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 száza­lékra nő, miközben a zsúfolt­ság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátás­ban több általános iskolai ta­nuló részesíthető. Nő a közép­iskolai tantermek és a szak­munkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a szegedi Nemzeti Színház és a pécsi Nemzeti Színház re­konstrukciója. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektor beruhá­zására az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volu­mene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vál­lalati beruházások csökkenése níajdnem azonos mértékű. El­sősorban a kezdődő beruházá­sok száma mérséklődik, de né­hány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Üj nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Du­nai Vasmű kon verteres acél­műve, a szovjet—magyar föld- gázvezeték III. szakasza, a Fe­rihegyi repülőtér fejlesztésé­nek I. üteme, valamint a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesz­tése. A későbbi években befe­jeződő nagyberuházások álta­lában a műszaki lehetőségek­nek megfelelő ütemben foly­tathatók. A többi állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél na­gyobb a szénhidrogénipari cé­lok, az országos távbeszélő-há­lózat, valamint a kiemelt tár­sadalompolitikai célok (kórhá­zak és klinikák fejlesztése, la­kásépítés kapcsolódó létesítmé­nyei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Na­gyobb arányú építéssel járó új beruházások más területeken csak kivételes esetben kezdhe­tők. A vállalatok és a szövetke­zetek beruházásainak mérsék­lése érdekében a szabályozó- rendszer egyes elemeit módo­sító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyúj­tott támogatás és hitel növek­vő hányada szolgálja az ex­portárualapokat növelő, Az energiafelhasználást ésszerű­sítő, a hulladékokat és á má­sodlagos nyersanyagokat hasz­nosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FOGLALKOZTATOTTSÁG, A LAKOSSÁG JÖVEDELME, FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kis­mértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony haté­konyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramoljék, ahol a gazdaságos foglalkoz­tatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mérték­ben csökken. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottak szá­ma tovább nő. A szolgáltatá­sok színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és a kul­turális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A közép­fokú végzettségű nem szakkép­zett fiatalok elhelyezkedési le­hetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várha­tóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai mun­kakörben helyezkedett el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükséges­sé válik a lakosság fogyasztá­sának 0,51—1 százalékos mér­séklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5—2 százalék­kal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni tár­sadalmi juttatások reálértéke 1,5—2 százalékkal százalékkal emelkedik. Az 1980. évi szín­vonalhoz képest a lakosság fo­gyasztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 szá­zalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rend­szer lép életbe. Ez a munká­sok, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dol­gozók átlagkeresetének egy­aránt 3,5—3,8 százalékos emel­kedését teszi lehetővé. A költ­ségvetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék le­het. A havi 7000 Ft feletti ke­resetek nyugdíjjáruléka emel­kedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő. A gyermekes csa­ládok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyer­mekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 mil­lió gyermeket érint. Az egy­gyermekesek jelenlegi 130 fo­rintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig meg­emelt összeggel családi pótlék­ká alakul át, az intézkedés kö­rülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak foko­zottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális se­gélyezési kerete. A mérsékelt belföldi keres­let hatására a kiskereskedel­mi forgalom nagysága várha­tóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áru­ellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből á jó árukínálat fenntartása. Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bővítése révén javul­jon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél szá­mottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére ala­pozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokoz­za a hatékonysági követelmé­nyeket A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármun­kával a kivitel gazdaságosab­bá, a termékek versenyképe­sebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubel­ben elszámolt áruforgalom be­hozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban el­számolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. A VÉGREHAJTÁST SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, illetve mértékei — az alapelvek és fő irányok megtartása mellett — módosul­nak. A már életbe lépett és az 1983. elejétől érvényesülő vál­toztatások a külgazdasági egyensúly javítását, a haté­konysági követelmények növe­lését. a népgazdasági, a válla­lati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szol­gálják. A bér- és keresetsza­bályozási rendszerben a gaz­dálkodó szervezetek bérfejlesz­tési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük ha­tékonyságához." Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjáru­lék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosul­nak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vál­lalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erő­sítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vál­lalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsí­tése. Az intézkedések szelektí­vek, az egyensúlyi célok elérés- séhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedve­zőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gaz­daságpolitikai célok és gazda­sági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabá­lyozás és az érvényben levő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazda­ságirányító szerveknek a kivi­tel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javí­tásával kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dol­gozóit. hogy az 1983. évi nép- gazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban tevé­kenykedjenek, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósí­tásához.

Next

/
Thumbnails
Contents