Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Németh Károly köszöntése PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Ára: 1.40 forint 1982. DECEMBER 15., SZERDA A megyei pártbizottság ülése CSERÉLVE 1 V égzős, azaz a nyolcadik osztályt most jaró al­talános iskolásokkal — pontosabban: szüleikkel és velük — beszélgetve, egyre gyakrabban hangzik el a szorongás telítette föl­ismerés, a gyereknek pá­lyát kell választania, hi­szen ki kell majd tölteni rövidesen a jelenutezési la­pokat, ám úgy érzik, ko­rán van ez, a gyerek — ritka kivételtől eltekintve — inkább ráhagyatkozik a szülők, a tanárok, más felnőttek mondta, ajánlot­ta lehetőségekre, mintsem ténylegesen határozni tud­na arról, mi az, ami leköt­né, egy életre, de legkeve­sebb egy-két évtizedre pá­lyát és nem puszta foglal­kozást kínálná neki. össze­cseng ezzel az, amint a pi- lisvőtösváfí gimnázium és közgazdasági szakközépis­kola igazgatójával közösen töprengünk, nevezetesen, a végzősök — fiúk és lányok, de egyre inkább lányok — jelentős része korántsem megállapodott tudás, isme­ret birtokában határoz továbbtanulásáról, pályájá­ról, hanem gyakran hallo­mások, felületes benyomá­sok, átmeneti divatok alap­ján, s a tudás, az ismeret ebben a korban valóban csekély ahhoz, hogy szó szerint az életéről határoz­zon az ifjú. Ami objektív tény. Azt viszont már nem sorolhatjuk az objektív té­nyek közé, hogy a később fölismert pályacsere, pálya- korrekció — vagy még előbb: iskolacsere! — szin­te áthághatatlan akadá­lyokba ütközik. Áthághatatlan akadá­lyok? Szinte azok. A merev — a változó valóság tá­masztotta követelmények­től messze elmaradó — oktatási rendszer mintha büntetné azokat, akik rá­jönnek: más terepen, más pályán jobb lenne nekik..! Valójában itt az egyéni ér­dek lényeges társadalmi érdekeknek is hordozója, mert hiszen a társadalom­nak semmi haszna abból, ha valaki kedvetlenül, minden készség nélkül teng-leng egy választott, de tévesnek bizonyult pá­lyán, ám sokkal inkább haszna lehetne abból, ha a pályacsere — iskolacsere! — pagyobb akadályok —, de persze: nem követel­mények, kikötések — nél­kül lebonyolódhatna. Meg­nyerhető lenne ugyanis így egy olyan munkaerő, aki a helyén van, aki azt csinál­ja, amiben kedve ’ telik, amiben föllelheti a tett örömét. Nehézségeinknek, vaska- laposságeinknak változatos a terepe, de tagadhatatlan, a követelmények súlyát nézve, az oktatás e tere­pek legjelentősebbjeinek egyike. Itt ugyanis az ige­neknek és a nemeknek sokszor meghatározóbb a következménye, mint a házasságkötéskor az anya­könyvvezető színe előtt, hiszen — pedagógusoké a hasonlat — a zátonyra fu­tott házasságot ma sokkal könnyebb felbontani, mint egy rosszul választott isko­lát, mesterséget, pályát mással fölcserélni...! Szá­momra meghökkentő pél­dául, hogy bár a megyében az általános iskolát vég- 'zett gyerekeknek több mint a kilencven százaléka ta­nul tovább, ténylegesen csak 65—70 százalékuk szerez végbizonyítványt, a többiek, ahogy ezt mond­ják, lemorzsolódnak. Ennek a lemorzsolódásnak sokféle az oka — a gyerek lusta­ságától a család helyzeté­nek alapvető megváltozá­sáig —, de bizonyos, a fő okok egyike a téves pálya-, iskolaválasztás, a rádöbbenés, ez engem nem érdekel. A különböző iskolatípusok közötti cseré ilyen esetben ugyan nem lehetetlen, de annyi a fel­tétel, a kötöttség, hogy ember (gyerek) legyen a talpán, aki vállalja, aki kapható rá. Holott a társa­dalmi érdek nyilvánvaló: a gyerek tanuljon tovább, ha úgy alakult, akkor az is­kolát (az iskola típusát) cserélve. Amint azt is meghökikenve veszem tu­domásul, vajon a tényleges pályaérdeklődést fejezi-e ki, hogy a megyében a há­romesztendei tanulást kö­vetelő szakmunkásképző osztályokban a fizikai fog­lalkozásúak gyermekeinek aránya fölötte van a nyolc­van százaléknak? K icsippentett valóság­darabkák ezek egy roppant kusza, a rendezett részeken is bo­nyolult szövedékből, amit oktatásnak, szakképzésnek szokás nevezni, s ami való­jában sokkal több, mint a szűkén vett képzés, mert hiszen lényeges eleme a társadalmi mobilitásnak, a beilleszkedésből következő közhangulati, politikai lég­körnek. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1982. áp­rilis 7-i ülésének határo­zata — a közoktatás to­vábbi fejlesztésének irány­elveiről — indokoltan rög­zíti: „Iskolarendszerünk a lehetségesnél és az elvárha­tónál alacsonyabb színvo­nalon és egyenetlenül való­sítja meg képességfejlesztő, pályairányítási, nevelési feladatait.’’ Veszedelmes lenne, ezek következmé­nyeit mellőzve, pusztán is­kolai ügynek vélni a vál­toztatást. Van ilyen vesze­delem! Ezért a szemüveget is cserélni kell, hogy isko­lák, pályák cserélhetők le­gyenek. Mészáros Ottó __________ ________J Köz élet Marjai József miniszterel­nök-helyettes december 12—14. között Moszkvában tartózko­dott. Találkozott Gejdar Ali- jevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettesével, Alekszej Antonov, Ivan Bo- gyul, Zija Nurijev és Nyiko- laj Talizin miniszterelnök-he­lyettesekkel, valamint Nyiko- laj Konarjov közlekedésügyi miniszterrel és más szovjet személyiségekkel. Marjai József miniszterel­nök-helyettes kedden az esti órákban hazaérkezett Moszk­vából. A Ferihegyi repülőté­ren érkezésénél jelen volt Viktor Ivanovics Ocseretin, a Szovjetunió budapesti keres­kedelmi képviseletének veze­tője. f A Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet gödi özemében évente mintegy 400 tonna kel­mét gyártanak. Ennek egy részéből a Ramona ruházati termékeket készít. Képünkön: Bazsó Béiáné az elszakadt szálat köti meg a Terrot típusú körkötö gépen. Tájékoztató az MSZMP KB december t-i tanácskozásáról Tegnap Budapesten a me­gyei pártszékházban — Ba­logh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titká­rának elnökletével — kibő­vített ülést tartott a Pest me­gyei pártbizottság. A tanács­kozáson • részt vettek a fegyel­mi bizottság tagjai, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese, a járási-városi pártbi­zottságok első titkárai, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetői és- politikai munkatár­sai. Első napirendként Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a meg­jelenteket, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága december 1-i Üléséről. Második napirendként Ró­nai Árpád, az MSZMP Duna­keszi Városi Bizottságának el­ső titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az üzem- és munka- szervezés, a munkaerő-gazdál­kodás és a munkafegyelem helyzetéről a város ipari üze­meiben címmel beterjesztett írásos jelentéshez. A vitában felszólalt Balázs Gézáné, az MSZMP Százhalombattai Vá­rosi Bizottságának első titká­ra, Valet Gyula, a Mechani­kai Labor dunakeszi gyáregy­ségének igazgatója, Kettler Katalin, a Váci Forte gyár csoportvezetője és Szőke Fe­mításba vesszük, 1,8 milliárd forint értékű közös munkáról beszélhetünk. S ez pedig, azért említésre érdemes. Lényeges azonban: miért nem töreked­hettünk önerőből jelentősebb eredményre? Ennek __ két oka van. Egyrészt, mert már előre érzékelhető volt a megyei be­ruházások csökkenése, más­részt pedig, mert a vállalatok és a szövetkezetek vezetőit nagy erőpróba elé állították a szabályozó módosítások, le­kötötte energiájukat gazdálko­dásuk stabilitásának biztosítá­sa. Elégedett viszont Kiinka László a társaság egy másik, nagyon fontosnak tartott rész­feladatának megoldásával, az ÉPTEK-kel kötött szerződés alapján valamennyi tagszerve­zet ellátási gondjain könnyítet­renc, a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzemének lakatosa. A vitát Rónai Árpád foglal­ta össze. A testület az írásos jelentést, a szóbeli kiegészí­tést, valamint a vitaösszefog­lalót egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a pártbizott­ság Balogh László előterjesz­tése alapján személyi kérdé­sekben döntött. Más munka­területre kerülésük miatt fel­mentette Bánfalvi Jenönét és Maczkó Józsefet, a pártépité- si munkabizottsági, Horváth Józsefet és Szekeres Zoltánt a propaganda- és művelődési munkabizottsági tagsága alól. A megyei pártbizottság Cson­ka Csabát, a megyei oktatási igazgatóság tanszékvezetőjét Hatvanéves a Szovjetunió címmel fotókiállítás nyílt meg kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A tár­laton — amelyet a TAS2SZ szovjet hírügynökség újságírói, fotóriporterei, szerkesztői a Szovjetunió megalakulásának jubileumára állítottak össze — a fotóművészek szemléletes látásmódjában mutatják be a tek: 450 millió forint értékű anyagbeszerzésben segédkez­tek. Egyúttal, jó eredményeik közé sorolja a gépkölcsönzési rendszer további bővítését is — elérték az évi 50 milliót —, va­lamint az egymás közötti be­rendezések eladását, ez meg­haladta a 3,6 millió forintot. — Melyek a jövő esztendő főbb célkitűzései? — Társaságunk az ország legnagyobb építőipari társasá­ga, elvégzett tevékenységét tekintve is. A közelmúltban fölmértük a piacot, mert ettől függnek ■ az 1983-as tenniva­lóink. Megállapíthattuk: Pest megyében még mindig na­gyobb lesz a kereslet a kíná­latnál, vagyis nem kell aggód­niuk tagszervezeteinknek attól, hogy munka nélkül maradnak. D. Gy. és Murányi Rózát, a KISZ Pest megyei Bizottságának tit­kárát a pártépítési munkabi­zottság, Solymosi Sándort, a KISZ megyei bizottságának titkárát és Haness Lászlót, a pedagógus-szakszervezet Pest megyei bizottságának titká­rát a propaganda- és műve­lődési munkabizottság, vala­mint Miklós Lászlót, a KISZ Pest megyei Bizottságának tit­kárát a gazdasági és szövetke­zetpolitikai munkabizottság tagjává választotta., (A pártbizottsági ülésen má­sodik napirendként elhangzott előterjesztést, valamint az eh­hez1 kapcsolódó felszólalásokat a 3. oldalon ismertetjük.) szovjet nép elmúlt hat évtize­des, Áldozatos munkájának eredményeit. A kiállítás képet ad a békés alkotó munkáról, a tizenöt köztársaság polgárai- í életéről. A hatalmas tablókon helvet kapott többek között a szovje­tek első kongresszusáról 1922- L'.n kése it felvétel, amelyen Oroszország, Ukrajna, Azer­bajdzsán, Grúzia, Örményor­szág és Belorusszia kétezer küldötte döntött a Szovjetunió megalakításáról. A fotóripor­terek megörökítették a világ­történelmi sorsfordulót követő jelentősebb eseményeket, a szovjet állam gazdasági és kulturális életének reprezen­tatív alkotásait. A látogatok - ezúttal a fotóoptika segít­ségével — megismerhetik Európa legmagasabb épít­ményét, a több mint fél kilo­méter magas osztanuiinó} tv- tornyot, s képzeletbeli látoga­tást tehetnek a gigantikus ví­zierőművekhez. A kiállítást Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának veze­tője nyitotta meg. Jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront főtitkára, a Központi Bizottság tagja, valamint Király Andrásné. a budapesti pártbizottság titká­ra, Farkasinszky Lajos, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese és Bíró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára. Történelem képekben A Szovjetunió hatvan éve Orsókról pereg le a szál Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát több évtizedes munkásmozgal­mi tevékenységének és a szo­cialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemei­nek elismeréseként — 60. szü­letésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjévé) tüntette ki. A kitüntetést kedden a Par­lamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, aa MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A kitüntetés átadása' után az MSZMP Politikai Bizottsága Németh Károly tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnö­ke és Várkonyi Péter, a Köz­ponti Bizottság titkára. A Köz­ponti Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Németh Ká­rolyt. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Né­meth Károlyt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a KB titkárát 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió test­véri barátságának és együtt­működésének erősítésében vég­zett kiemelkedő szolgálataiért az Októberi Forradalom Ér­demrenddel tüntette ki. Púja Frigyes Rómába utazik Púja Frigyes külügyminisz­ter Emilio Colombo olasz külügyminiszter meghívására december 15-én hivatalos lá­togatásra Rómába utazik. Építőipari gazdasági társaság Javult az arány a szakiparban Amikor 1980-ban — légió­ként a megyei pártbizottság ösztönzésére — megalakult a Pest megyei Építőipari Gazda­sági Társaság, mindenki tudta: csodák nem várhatók az új szervezettől. Mindössze az volt a cél, hogy valami módon a korábbinál közelebb kerülje­nek egymáshoz, a még irányí­tó szerveikben is különböző, építőipari egységek. A tavalyi évet is természete­sen kísérletezési korszaknak tartották, még a módszereket is keresgélni kellett az első lé­pésekhez, az elinduláshoz. — Sikeres szárnypróbálga­tás után megvalósította-e a társaság idei terveit? — kér­deztük Kiinka Lászlót, a koor­dinációs iroda vezetőjét.-- Nem számolhattunk nagy előrelépéssel, mert nem volt valós alapja — feleli. — Mint­egy 250 millió forintos kapaci­tás-gazdálkodást könyvelhe­tünk el. ez nagyjából ugyan­annyi. mint 1981-ben. Termé­szetesen, ha á tagszervezeteink valamennyi — tehát már a ko­rábbi időszakban létrejött — gazdasági kapcsolatait is szá­Ma: 3. oldal: Szerencsésen bővül a választék Mit küldjünk és mikor? 4. oldal: Irodalmi tallózás a világban (Lapozgató) 6. oldal: Jogi összefoglaló Vizek partján — horgászbottal 1. oldal: Gyengélkedő atlétika Befutott a Fortuna 8. oldal: Gyalogost és lovat gázolt Hat métert zuhant Barcza Zsolt felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents