Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Németh Károly köszöntése PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Ára: 1.40 forint 1982. DECEMBER 15., SZERDA A megyei pártbizottság ülése CSERÉLVE 1 V égzős, azaz a nyolcadik osztályt most jaró altalános iskolásokkal — pontosabban: szüleikkel és velük — beszélgetve, egyre gyakrabban hangzik el a szorongás telítette fölismerés, a gyereknek pályát kell választania, hiszen ki kell majd tölteni rövidesen a jelenutezési lapokat, ám úgy érzik, korán van ez, a gyerek — ritka kivételtől eltekintve — inkább ráhagyatkozik a szülők, a tanárok, más felnőttek mondta, ajánlotta lehetőségekre, mintsem ténylegesen határozni tudna arról, mi az, ami lekötné, egy életre, de legkevesebb egy-két évtizedre pályát és nem puszta foglalkozást kínálná neki. összecseng ezzel az, amint a pi- lisvőtösváfí gimnázium és közgazdasági szakközépiskola igazgatójával közösen töprengünk, nevezetesen, a végzősök — fiúk és lányok, de egyre inkább lányok — jelentős része korántsem megállapodott tudás, ismeret birtokában határoz továbbtanulásáról, pályájáról, hanem gyakran hallomások, felületes benyomások, átmeneti divatok alapján, s a tudás, az ismeret ebben a korban valóban csekély ahhoz, hogy szó szerint az életéről határozzon az ifjú. Ami objektív tény. Azt viszont már nem sorolhatjuk az objektív tények közé, hogy a később fölismert pályacsere, pálya- korrekció — vagy még előbb: iskolacsere! — szinte áthághatatlan akadályokba ütközik. Áthághatatlan akadályok? Szinte azok. A merev — a változó valóság támasztotta követelményektől messze elmaradó — oktatási rendszer mintha büntetné azokat, akik rájönnek: más terepen, más pályán jobb lenne nekik..! Valójában itt az egyéni érdek lényeges társadalmi érdekeknek is hordozója, mert hiszen a társadalomnak semmi haszna abból, ha valaki kedvetlenül, minden készség nélkül teng-leng egy választott, de tévesnek bizonyult pályán, ám sokkal inkább haszna lehetne abból, ha a pályacsere — iskolacsere! — pagyobb akadályok —, de persze: nem követelmények, kikötések — nélkül lebonyolódhatna. Megnyerhető lenne ugyanis így egy olyan munkaerő, aki a helyén van, aki azt csinálja, amiben kedve ’ telik, amiben föllelheti a tett örömét. Nehézségeinknek, vaska- laposságeinknak változatos a terepe, de tagadhatatlan, a követelmények súlyát nézve, az oktatás e terepek legjelentősebbjeinek egyike. Itt ugyanis az igeneknek és a nemeknek sokszor meghatározóbb a következménye, mint a házasságkötéskor az anyakönyvvezető színe előtt, hiszen — pedagógusoké a hasonlat — a zátonyra futott házasságot ma sokkal könnyebb felbontani, mint egy rosszul választott iskolát, mesterséget, pályát mással fölcserélni...! Számomra meghökkentő például, hogy bár a megyében az általános iskolát vég- 'zett gyerekeknek több mint a kilencven százaléka tanul tovább, ténylegesen csak 65—70 százalékuk szerez végbizonyítványt, a többiek, ahogy ezt mondják, lemorzsolódnak. Ennek a lemorzsolódásnak sokféle az oka — a gyerek lustaságától a család helyzetének alapvető megváltozásáig —, de bizonyos, a fő okok egyike a téves pálya-, iskolaválasztás, a rádöbbenés, ez engem nem érdekel. A különböző iskolatípusok közötti cseré ilyen esetben ugyan nem lehetetlen, de annyi a feltétel, a kötöttség, hogy ember (gyerek) legyen a talpán, aki vállalja, aki kapható rá. Holott a társadalmi érdek nyilvánvaló: a gyerek tanuljon tovább, ha úgy alakult, akkor az iskolát (az iskola típusát) cserélve. Amint azt is meghökikenve veszem tudomásul, vajon a tényleges pályaérdeklődést fejezi-e ki, hogy a megyében a háromesztendei tanulást követelő szakmunkásképző osztályokban a fizikai foglalkozásúak gyermekeinek aránya fölötte van a nyolcvan százaléknak? K icsippentett valóságdarabkák ezek egy roppant kusza, a rendezett részeken is bonyolult szövedékből, amit oktatásnak, szakképzésnek szokás nevezni, s ami valójában sokkal több, mint a szűkén vett képzés, mert hiszen lényeges eleme a társadalmi mobilitásnak, a beilleszkedésből következő közhangulati, politikai légkörnek. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982. április 7-i ülésének határozata — a közoktatás további fejlesztésének irányelveiről — indokoltan rögzíti: „Iskolarendszerünk a lehetségesnél és az elvárhatónál alacsonyabb színvonalon és egyenetlenül valósítja meg képességfejlesztő, pályairányítási, nevelési feladatait.’’ Veszedelmes lenne, ezek következményeit mellőzve, pusztán iskolai ügynek vélni a változtatást. Van ilyen veszedelem! Ezért a szemüveget is cserélni kell, hogy iskolák, pályák cserélhetők legyenek. Mészáros Ottó __________ ________J Köz élet Marjai József miniszterelnök-helyettes december 12—14. között Moszkvában tartózkodott. Találkozott Gejdar Ali- jevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, Alekszej Antonov, Ivan Bo- gyul, Zija Nurijev és Nyiko- laj Talizin miniszterelnök-helyettesekkel, valamint Nyiko- laj Konarjov közlekedésügyi miniszterrel és más szovjet személyiségekkel. Marjai József miniszterelnök-helyettes kedden az esti órákban hazaérkezett Moszkvából. A Ferihegyi repülőtéren érkezésénél jelen volt Viktor Ivanovics Ocseretin, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének vezetője. f A Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet gödi özemében évente mintegy 400 tonna kelmét gyártanak. Ennek egy részéből a Ramona ruházati termékeket készít. Képünkön: Bazsó Béiáné az elszakadt szálat köti meg a Terrot típusú körkötö gépen. Tájékoztató az MSZMP KB december t-i tanácskozásáról Tegnap Budapesten a megyei pártszékházban — Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkárának elnökletével — kibővített ülést tartott a Pest megyei pártbizottság. A tanácskozáson • részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a járási-városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői és- politikai munkatársai. Első napirendként Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megjelenteket, az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i Üléséről. Második napirendként Rónai Árpád, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az üzem- és munka- szervezés, a munkaerő-gazdálkodás és a munkafegyelem helyzetéről a város ipari üzemeiben címmel beterjesztett írásos jelentéshez. A vitában felszólalt Balázs Gézáné, az MSZMP Százhalombattai Városi Bizottságának első titkára, Valet Gyula, a Mechanikai Labor dunakeszi gyáregységének igazgatója, Kettler Katalin, a Váci Forte gyár csoportvezetője és Szőke Femításba vesszük, 1,8 milliárd forint értékű közös munkáról beszélhetünk. S ez pedig, azért említésre érdemes. Lényeges azonban: miért nem törekedhettünk önerőből jelentősebb eredményre? Ennek __ két oka van. Egyrészt, mert már előre érzékelhető volt a megyei beruházások csökkenése, másrészt pedig, mert a vállalatok és a szövetkezetek vezetőit nagy erőpróba elé állították a szabályozó módosítások, lekötötte energiájukat gazdálkodásuk stabilitásának biztosítása. Elégedett viszont Kiinka László a társaság egy másik, nagyon fontosnak tartott részfeladatának megoldásával, az ÉPTEK-kel kötött szerződés alapján valamennyi tagszervezet ellátási gondjain könnyítetrenc, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének lakatosa. A vitát Rónai Árpád foglalta össze. A testület az írásos jelentést, a szóbeli kiegészítést, valamint a vitaösszefoglalót egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a pártbizottság Balogh László előterjesztése alapján személyi kérdésekben döntött. Más munkaterületre kerülésük miatt felmentette Bánfalvi Jenönét és Maczkó Józsefet, a pártépité- si munkabizottsági, Horváth Józsefet és Szekeres Zoltánt a propaganda- és művelődési munkabizottsági tagsága alól. A megyei pártbizottság Csonka Csabát, a megyei oktatási igazgatóság tanszékvezetőjét Hatvanéves a Szovjetunió címmel fotókiállítás nyílt meg kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A tárlaton — amelyet a TAS2SZ szovjet hírügynökség újságírói, fotóriporterei, szerkesztői a Szovjetunió megalakulásának jubileumára állítottak össze — a fotóművészek szemléletes látásmódjában mutatják be a tek: 450 millió forint értékű anyagbeszerzésben segédkeztek. Egyúttal, jó eredményeik közé sorolja a gépkölcsönzési rendszer további bővítését is — elérték az évi 50 milliót —, valamint az egymás közötti berendezések eladását, ez meghaladta a 3,6 millió forintot. — Melyek a jövő esztendő főbb célkitűzései? — Társaságunk az ország legnagyobb építőipari társasága, elvégzett tevékenységét tekintve is. A közelmúltban fölmértük a piacot, mert ettől függnek ■ az 1983-as tennivalóink. Megállapíthattuk: Pest megyében még mindig nagyobb lesz a kereslet a kínálatnál, vagyis nem kell aggódniuk tagszervezeteinknek attól, hogy munka nélkül maradnak. D. Gy. és Murányi Rózát, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát a pártépítési munkabizottság, Solymosi Sándort, a KISZ megyei bizottságának titkárát és Haness Lászlót, a pedagógus-szakszervezet Pest megyei bizottságának titkárát a propaganda- és művelődési munkabizottság, valamint Miklós Lászlót, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát a gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottság tagjává választotta., (A pártbizottsági ülésen második napirendként elhangzott előterjesztést, valamint az ehhez1 kapcsolódó felszólalásokat a 3. oldalon ismertetjük.) szovjet nép elmúlt hat évtizedes, Áldozatos munkájának eredményeit. A kiállítás képet ad a békés alkotó munkáról, a tizenöt köztársaság polgárai- í életéről. A hatalmas tablókon helvet kapott többek között a szovjetek első kongresszusáról 1922- L'.n kése it felvétel, amelyen Oroszország, Ukrajna, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország és Belorusszia kétezer küldötte döntött a Szovjetunió megalakításáról. A fotóriporterek megörökítették a világtörténelmi sorsfordulót követő jelentősebb eseményeket, a szovjet állam gazdasági és kulturális életének reprezentatív alkotásait. A látogatok - ezúttal a fotóoptika segítségével — megismerhetik Európa legmagasabb építményét, a több mint fél kilométer magas osztanuiinó} tv- tornyot, s képzeletbeli látogatást tehetnek a gigantikus vízierőművekhez. A kiállítást Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője nyitotta meg. Jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront főtitkára, a Központi Bizottság tagja, valamint Király Andrásné. a budapesti pártbizottság titkára, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és Bíró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Történelem képekben A Szovjetunió hatvan éve Orsókról pereg le a szál Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — 60. születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjévé) tüntette ki. A kitüntetést kedden a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, aa MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kitüntetés átadása' után az MSZMP Politikai Bizottsága Németh Károly tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Németh Károlyt. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió testvéri barátságának és együttműködésének erősítésében végzett kiemelkedő szolgálataiért az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki. Púja Frigyes Rómába utazik Púja Frigyes külügyminiszter Emilio Colombo olasz külügyminiszter meghívására december 15-én hivatalos látogatásra Rómába utazik. Építőipari gazdasági társaság Javult az arány a szakiparban Amikor 1980-ban — légióként a megyei pártbizottság ösztönzésére — megalakult a Pest megyei Építőipari Gazdasági Társaság, mindenki tudta: csodák nem várhatók az új szervezettől. Mindössze az volt a cél, hogy valami módon a korábbinál közelebb kerüljenek egymáshoz, a még irányító szerveikben is különböző, építőipari egységek. A tavalyi évet is természetesen kísérletezési korszaknak tartották, még a módszereket is keresgélni kellett az első lépésekhez, az elinduláshoz. — Sikeres szárnypróbálgatás után megvalósította-e a társaság idei terveit? — kérdeztük Kiinka Lászlót, a koordinációs iroda vezetőjét.-- Nem számolhattunk nagy előrelépéssel, mert nem volt valós alapja — feleli. — Mintegy 250 millió forintos kapacitás-gazdálkodást könyvelhetünk el. ez nagyjából ugyanannyi. mint 1981-ben. Természetesen, ha á tagszervezeteink valamennyi — tehát már a korábbi időszakban létrejött — gazdasági kapcsolatait is száMa: 3. oldal: Szerencsésen bővül a választék Mit küldjünk és mikor? 4. oldal: Irodalmi tallózás a világban (Lapozgató) 6. oldal: Jogi összefoglaló Vizek partján — horgászbottal 1. oldal: Gyengélkedő atlétika Befutott a Fortuna 8. oldal: Gyalogost és lovat gázolt Hat métert zuhant Barcza Zsolt felvétele
