Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

ümölcsöző az összefogás agy lelkese- tunkához a índor műve- :evékenykedő j baráti kör. A éneti csoportja .•jövetelt tartott, -Kelték az előző idény nyeit, vázolták vagy .nkretizálták az 1983-as ter­veket, feladatokat. A helytörténeti csoport leg­utóbbi találkozóján nemcsak saját munkájukat, a művelő­dési házat, hanem az egész községet érintő izgalmas kér­dések is terítékre kerültek. A kora esti órákban meg­tartott összejövetelen Varga Mária, művelődési házi igaz­gató ezúttal mint a baráti kör E lkészült 26 új lakás Monor centrumában, a Deák Fe­renc utca sarkán. Átadására mindenki figyel, mindenki úgy érzi, hogy köze van hozzá, ak­kor is, ha nem tartozik a köl­tözők közé. A határidők csúsztak. A ma embere tudja, egy lakásátadás nem abból áll, hogy tessék, önöknek utalta ki a bizottság az új otthont, itt a kulcs, hoz­hatják a bútort. Harmincki­lenc család „mozog” majd a költözéseknél. Több száz igénylő közül kellett kiválasz­tani a legjogosultabbakat, több szempontot is figyelembe vé­ve, amelyek között nem csu­pán a szociális körülmények szerepeltek. A „kiválasztottak­nál” környezettanulmányokat készített a lakáselosztó bizott­ság, az általuk összeállított névsor végrehajtó bizottság elé került, majd kifüggesztet­ték, mindenki megnézhette, s harminc napon belül megte­hette észrevételeit. Ezután ült össze újra a végrehajtó bizott­ság, s hagyta jóvá a lakás­igénylők kérelmét. Több szűrőn is átment te­hát a költözők névsora — köz­ben, novemberben már zajlott a műszaki átadás. Az építők­től átvette a tanács, a tanácstól az OTP... A leendő lakástu­lajdonosok pedig vártak. Re­ménykedve a novemberi köl­tözésben, ez nem vált valóra. Most a decemberiben remény­kednek. Az első „hullám” a 26 lakás átadása már zajlik. Másik két hullám követi m£*'d, hiszen a Deák Ferenc utcaiak egy ré­sze kisebb tanácsi bérlakások­ból költözik a nagyobbá, he­lyét másoknak adja. Kettes­szervező titkára nyitotta meg az összejövetelt. Majd a szót Rakó József, a helytörténeti csoport vezetője vette át, aki bejelentette: most már hivata­losan is Gyömrő községé a jelentős részben közadakozás­ból megvásárolt tájház. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség már megrendelte a tájház eredeti helyreállításá­nak rekonstrukciós terveit. Pontosabban ez egy generál­terv lesz, ami részben az ere­deti század eleji állapot visz- szaállításával, részben konzer­válásával jár együtt. A táj­ház átalakítására a szentend­rei múzeum kapott megrende­lést, a költségeket az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség vállalta magára. Itt persze azért meg kell jegyezni, hogy a tájház meg­hármas lakáscserék Is zajla­nak. S amíg az egyik család átveszi új otthonát — szerző­déssel, leltárral, hibajegyzék­kel — s kifesteti a régit az oda költözőknek, bizony időbe te­lik. A karácsony sem talál a jelek szerint mindenkit a várt és vágyott új falak között. Dr. Zimányi Gyula, a nagy­községi közös tanács elnöke szerint folyamatosan igyekez­nek bonyolítani a költözők ügyeit, ám az első napok ta­pasztalatai szerint egy-egy Deák Ferenc utcai lakás át­adása 3—4 óra hosszat is el­tart. S jönnek a türelmetlenek. Akik még nem kaptak kulcsot, értesítést, de látják, hogy az új ház előtt mások már rakod­nak a teherautóról. A várako­zásnak ugyanis az utolsó per­cei a legnehezebbek. S akik három gyerekkel egy konyhá­ban szorongtak évekig, azok most érthetően keserű szájíz­zel veszik tudomásul, hogy a nem szociális körülményei miatt lakásra jogosult már a nylonfüggönyt is feltehette ... Erre a sorrendre ugyanis nem ügyeltek eléggé. S a hosszú­hosszú várakozás után ez to­vábbi üröm az örömben. K ár. Mert, bár a jogosultak lakáshoz juttatása a ta­nácsra irgalmatlanul sok fel­adatot ró, s a hibák többségé­ről nem ők tehetnek, egy-egy átadás eseményeinek talán a végakkordja a legfontosabb. S ez most olyan, mint amikor negyven gyerek közül jó néhá­nyat csak akkor engednek be az ajtó mögül a karácsonyfá­hoz, amikor már leégtek a csillagszórók. K. Zs. vásárlását önkéntesen anya­gilag is segítők által ismert folyószámla nem szűnt meg, arra továbbra is lehet össze­geket befizetni a tájház fenn­tartásához. aaaaa És mindjárt hadd soroljunk fel néhányat azon lelkes pat­rióták közül, akik sokat tettek a tájház megvalósuiásáért, de eddig még keveset vagy egy­általán nem tudtunk róluk. Dr. Szántai Györgyné, a gyömrői nagyközségi tanács csoportvezetője készítette el azt a műszaki állagfeimérést, amelynek alapján a műemléki felügyelőség megrendelte a helyreállítás terveit. Hegyi Füstös István készített egy részletes leírást a tájház tör­ténetéről, nyomon követve la­kóit, tulajdonosait és egyéb emlékanyagát a múlt szazad közepéig. Id. Unyi Ferenc kő­műves vállalta az egykori bú­bos kemence újraépítését, s Rigó Mihály, a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet rész­legvezetője a 10 tagú szocia­lista brigádja nevében a táj­ház környékének tereprende­zési munkáit. A továbbiakban várják a helytörténeti csoportba hely­beli fafaragók jelentkezését, akik szívesen vennének részt társadalmi munkában a hely­reállításban. Rakó Józsefet követően az­tán újabb izgalmas, érdekes bejelentések hangzottak el. Például Magyarné Füstös Er­zsébet fellelte a Budapest és Vidéke újság egy 1927-es pél­dányát, amelyben egy akkor még büszkeségre okot adó mondatot talált, az így hang­zott: „talán az ország leg­szebb fürdőhelye a gyömrői!" ... Baksa László, a Gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozója, lelkes helytörténész, Kovács Mihályról, az ameri­kai függetlenségi háború ezre­deséről beszélt, aki harcolt porosz katonaként is és Má­ria Terézia seregébe Gyom­ron sorozták be. Az est további részében hasznos tanácsokkal szolgált, s feladatokat vállalt a jövő évre Ablonczy Zsolt, Bodócsi Béla, id. Unyi Ferenc, ifj. Gellér Nándor, Barabás Géza, Kertész Gyula. A helytörténeti csoport tag­jai és fneghívottai abban álla­podtak meg, hogy az új esz­tendő elején újabb, nagysza­bású nyilvános rendezvényen ismertetik a gyömrőiekkel a helytörténeti munka eddigi eredményeit, további lehető­ségeit. A. L. A. Jegyzet Mégis kulcsok nélkül ••• Jó évet zártak A gazdász öröme a szép határ Az idén segített az időjárás is Elkészítette az őszi betaka­rítási munkákról, valamint a jövő évi eredményeket meg­alapozó tennivalók végrehaj­tásáról szóló végleges mér­leget a járási pártbizottság •gazdaságpolitikai osztálya. A2 országos és a megyei tapasz­talatokkal egyezően a monori járásban is leszögezhető: jó évet zártak a mezőgazdasági üzemek. Teltek a tárolók — Bizonyos eltérések ter­mészetesen akadnak — tájé­koztatott Karakas János, a járási pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. — A gabonatermés országo­san például 16, nálunk 10 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Ez a különbség ab­ból adódik, hogy a monori járásban más volt a kukorica és a búza vetésterületének aránya, mint országosan. Burgonyát 672 hektáron ve­tettek a közös gazdaságok. A 19 és fél tonnás hektáronkén­ti átlag valamelyest elmarad a tavalyi eredménytől és a tervtől is. A betakarítás jó időben, november 15-re feje­ződött be. A napraforgó vetésterülete 2 ezer 750 hektár volt, hat­száz hektárral több a tavalyi­nál. A 2,13 tonna hektáron­kénti átlag viszont valamivel kevesebb, de ennek az az oka, hogy viszonylag gyenge minő­ségű termőföldbe, rozs helyé­re vetették a többletet. A nap­raforgó ennek ellenére to­vábbra is a legjövedelmezőbb ipari növény maradt. A járási pártbizottság osz­tályvezetője elismerően szólt két gazdaság: a Rákosmezeje Tsz 2,8 tonnás és a pilisi Aranykalász Termelőszövetke­zet 2,6 tonnás hektáronkénti napraforgóhozamáról. Bírálat illeti viszont a gaz­daságokat, mert a silózással későn végeztek, s a betakarí­tott takarmány kevésnek is tűnik. "Nem voltak egyértel­műek a szőlőszürettel kap­csolatos tapasztalatok sem. Igaz, hogy az utóbbi évek leg­gazdagabb termése alatt ros­kadoztak a tőkék, a Rákosme­zeje Tsz-ben, a monori Kos­suthban és a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi ke­rületében pedig még ezt az átlagot is fölülmúlták a ho­zamok. Ügy tűnt viszont, hogy a mezőgazdasági üzemek nem kellően készültek fel a nagy feladatra, nem a legjobban si­került az ütemezés sem. Erős a vetés A zöldségbetakarítás viszont annál szervezettebben zajlott, s megnyugtató, hogy a vecsé- si Ferihegy Tsz nemrégiben átadott feldolgozójában a ko­rábbi évekhez képest máris lényegesen több répát, illetve káposztát sikerült betáfolni. A monori járásban az idén a kukorica vetésterülete 6 ezer 787 hektár volt, a 6,39 tonnás átlag mind a tavalyi ténynél, mind az ez évi terv­nél magasabb. E kultúra ter­mesztésében is kiemelkedő eredményeket ért el az Aranykalász Tsz, valamint az állami gazdaság, illetve a gombai Fáy András Termelő- szövetkezet. A jövedelmező­séget erősítette, hogy a jó időjárásnak, az alacsony ned­vességtartalomnak köszönhe­tően sok üzemanyagot és tü­zelőolajat sikerült a gazdasá­goknak megtakarítaniuk. Két járásbeli mezőgazdasá­gi üzemben — a Rákosmezeje IN/IOblORI v/tírfai) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1982. DECEMBER 12. VASÄRNAP Pályaválasztás, munkaerő-utánpótlás II. A szakképzettség követelmény 9 Tegnapi számunkban egy j nemrégioen készült felme- % rés, illetve a járási párt- % végrehajtóbizottság elé ke- ^ rült jelentés alapján a £ nyolcadikosok, a szülök, az % iskolák és a munkahelyek f pályaválasztással kapcsola­ti tos gondjairól, a tarsada- í lom igényeinek és lehetősé­ig geinek megvalósulásáról ír- i, tunk. Dr. Erdős Ervin, a 0 járási hivatal elnökhelyet- í tese a szükséges orientáció- ? ról és a további feladatok- í ról is beszélt. A szülők és a tanulók szem­léletének formálását, szakmai tájékoztatását több írásos anyag is segíti. Népszerűek az úgynevezett PETl-füzetek, a különböző plakátok, ismerte­tők. Jelentős a pályaválasz­tásai foglalkozó szülői érte­kezletek szerepe is. Jó példák A vállalatok, szövetkezetek pályaválasztást segítő mun­káját azonban feltétlenül ja­vítani kell, hiszen köztudottan kevesebb a munkaerő-kínálat, mint a munkaerőigény. Kü­lönösen a hiányszakmákban okoz gondot a munkaerő utánpótlás. A járási hivatal el­nökhelyettese elmondta pél­dául, hogy szűkebb pátriánk­ban elsősorban és legkeserve­sebben az építőipar küszködik ezekkel a gondokkal. Ugyan­akkor csaknem minden ipari üzem bejáratánál ott látni a hirdetőtáblán, hogy esztergá­lyost vagy asztalost keresnek. Gyakran hallani azt is, hogy néhol gépek állnak kihaszná­latlanul, mert egyszerűen nincs, aki kezelje őket. — Olyan problémáknak is elébe kell néznünk, mint a lá­nyok elhelyezkedésének nehe­zedő feltételei, a középfokú oktatási intézmények telítődé­se — állapította meg dr. Er­dős Ervin. — Mindezek miatt fontos, hogy a munkahelye­ken több gondot fordítsanak saját propagandájukra, az üzem bemutatására, a tartalé­kok feltárására, s e tevékeny­Tsz-ben és az állami gazdaság­ban — jó példával járva elöl, már a kukoricaszár silóként való hasznosítását is megoldot­ták, lényegesen növelve így a takarmánykészletüket. — Jól sikerült a jövő évi eredmények megalapozása is — mondta Karakas János. — Az őszi kalászosok vetése opti­mális időben és körülmények között fejeződött be. A búza 7 ezer 822 hektáron például már október 28-ra a magágyba került. A bevetett terület 200 hektárral több a tervezettnél. A határ képe ki­fejezetten szép, sőt néhol a szakemberek szerint túl erős is a vetés. A rozzsal, árpával és a repcével bevetett terület va­lamivel kevesebb a tavalyinál. Tavaszra maradt A teljes tervezett területen 13 ezer 900 hektáron végeztek a gazdaságok az őszi mély­szántással. Némi gondot az okozott, hogy a szuszpenziós műtrágya hiánya miatt 1 ezer 500 hektáron tavaszra, a mag­ágykészítéssel egy időre maradt a talajerő-utánpótlás. A gyár­tó az érvényben levő szerző­dést megerősítve kötelezettsé­get vállalt, hogy akkorra már nem marad adós a megrendelt mennyiséggel. A szakemberek most már a jó télben bíznak, s energiájuk java részét a mérleg, illetve a tervkészítésre fordítják. Jó hangulatú közgyűlésekre számíthatunk a járásban. V. J. ségüket hangolják össze az is­kolai pályaválasztási munká­val. A monori járás köztudottan mezőgazdasági jellegű. Nem véletlen tenat, hogy a felme­rés elKészitéseKor es a végre­hajtó bizottság említett ülésén is szóba került a termelőszö­vetkezetek, illetve az állami gazdasag szakképzett munaa- erőigénye és a várható kíná­lat aozotti feszültség. A ter­vek szerint 1983—84-ben ösz- szesen mindössze 37 tanuló kí­ván mezőgazdasági szakmát tanulni, ugyanakkor az üze­mek 111 személyt tudnának alkalmazni. Ha ez a tendencia a közeljövőben nem változik, a feszültségek még tovább ío- kozódhatnaa, hiszen a korsze­rű technológiák alkalmazása, a közös gazdaságokban létesí­tett feldolgozó üzemek megkö­vetelik a dolgozók magasabb szakmai képzettségét. Biztató, hogy a halásztelki mezőgazda­sági szakiskola jelezte a ko­rábbinál lényegesen több ta­nulót tud és akar fogadni a monori járásból is. De követ­hető példa lenne a Rákosme­zeje Termelőszövetkezeté is, akik a péceli állattenyésztő szakmunkásképző intézet ta­nulóinak gyakorlati oktatását, kollégiumi, illetve diákottho­ni elhelyezését vállalták. Természetesen egyelőre még ezen a területen is számolni kell a szülők konvencionális nézeteivel, s talán még a kö­zös, gazdaságok közül sem mipdegyik találta, meg,a meg-:.I felélő formát önmaga tevé­kenységének népszerűsítésére. Hasznos kezdeményezése ek ígérkezik a Ferihegy Tsz-é: ők a gyerekeket szüléikké együtt hívták meg üzemláto­gatásra. Igaz, velük fordult elő az is, hogy kicsit késői idő­pontra — tavaszra — időzítet­tek, amikorra már a leg.öbo nyolcadikos tudta, hol akar, illetve hol fog továbbtanulni. A pedagógus gondja A tervidőszak struktúraát­alakító célkitűzései — szögez­te le a jelentés — befolyásol­ják a fiatal pályaválasztási terveit, ezért arra kell számí­tani, hogy nagyobb szerepet kap a tervszerű pályakorrek­ció. Ezért szükséges, hogy az iskolák, hogy az üzemek és az illetékes tanácsi szakigazgatá­si szervek, a pályaválasztási tanácsadó rendszer közremű­ködésével fokozottabban segít­sék elő a hiányszakmák felé történő orientálást. Hogy a megvalósítás meny­nyire nem könnyű, arra bizo­nyítékul álljon itt az egyik já­rásbeli iskolaigazgató által el­mondott példa. A területükön működő közös gazdaság előre jelzett igényeinek megfelelően nehéz meggyőző munkával si­került egyik nyolcadikosukat és a szüleit rábeszélni, hogy a baromfitenyésztő szakmát vá­lassza. Mire a kislány azonban elvégezte az iskolát, a termelő- szövetkezet fölszámolta ezt az ágazatát. A pedagógus erről nem tehetett, nem is számít­hatott rá, a felelősség — mert a kislány a közelben nem lu- dott elhelyezkedni — mégis az ő lelkiismeretét terheli. Egyébként az iskolák általá­nos gondja az, hogy elvárják tőlük az orientálást, de ugyan­akkor nem tudják, nem tud­hatják pontosan, hogy hosszú távon — természetesen a gyer­mek képességeinek, érdekei­nek figyelembevételével — va­lójában milyen szakterület fe­lé is irányítsák. Közös érdek Gyökeres változások valószf. nűleg nem várhatók, a pálya- választási tevékenység azon­ban a járáson belül is feltétle­nül szükséges. Érdemes pél­dául törekedni a gazdasági egységek munkaerő-utánpótlá­si igényeinek és a diákok ér­deklődési körének megfelelő üzemi szakkörök létrehozásá­ra. Több üzemlátogatás, jobb propaganda, az üzemek és az oktatási intézmények közötti szorosabb kapcsolat szintén az eredményesség feltétele. A KISZ járási bizottsága tovább­ra is vállalja a pályaválasztá­si ankétok és egy célszerűen összeállított vándorkiállítás megrendezését. Az eredmé­nyek aligha jelentkeznek egyik napról a másikra. A tétlenség azonban helyrehozhatatlan ká­rokat okozhatna mind a tár­sadalomnak, mind pedig a pá­lyaválasztás előtt álló fiata­loknak. Vereszki János Úttörőknek Sokkverseny Nemrégiben nagy sikerrel rendezték meg a járási szék­helyen a MÉH-Kupa sakkver­senyt, amelynek a Kossuth is­kola adott otthont. A járási sakk-csapatbajnok­ságot ezúttal december 13-án az ecseri általános iskolában rendezik meg az úttörő lá­nyoknak és fiúknak egyaránt Nagy teremben, apróságok A nyáregyház! iskolások már jó ideje örülhetnek a társa­dalmi összefogással elkészült, új, nagy tornacsarnokuknak. Felvételünkön: a 2/B. osztály kicsinyeinek tornaórája látható, vezeti Fekete Józsefné képesítés nélküli testnevelő. Hancsovszki János felvétele ISSN 0133—2«5i (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents