Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

Beszámoló taggyűlések után Vitában érik a megoldás December elején Gyömrőn befejeződtek a beszámoló párt­taggyűlések — hallottuk Tar­soly Lajostól, az MSZMP nagy­községi bizottságának titkárá­tól. Elemzőén —- Egy kivételével’, ugyanis a pedagógus-pártalapszervezet az iskolai tanév végén tart­ja beszámoló taggyűlését... öt ipari, három területi, illet­ve a tanácsi pártalapszerve- zetről van rzó, ahol az éves munkát értékelő beszámoló párttaggyűlést tartottak az el­múlt napokban, hetekben. — Hogyan összegzi a pártbi­zottság e taggyűlések tapaszta­latait? — Megítélésünk szerint jól előkészített, tartalmas beszá­molókat hallott a párttagság, a vitában pedig az előző éve­kénél több hozzászólás jelle­mezte a taggyűléseket. Vala­mennyi helyen képviselve volt a megyei, járási és nagyközsé­gi pártbizottság. A pártélet he­lyi kérdései mellett az ipari területeken — természetsze­rűen — a gazdasági építőmun­ka eredményeit, gondjait ele­mezte alapos részletességgel a taggyűlési beszámoló s az azt követő vita. Az együttműködők — A Hélios Ruhaipari Szö­vetkezet számára például kü­lönösen nehéz esztendő a mos tani. Történetében még nem tapasztalt termékszerkezet­váltásra kényszerült, a férfi konfekciót jelentősen csökkent­ve, nagyobbrészt gyermek-fel­sőruházati termékek gyártásá­ra álltak át. A teljes dolgozó kollektívát érintő feladatról van szó, amelyet — mint a beszámoló is megállapította — nagy erőfeszítések árán ugyan, de eredményesen megvalósít a szövetkezet, teljesítve ez évi tervét... A Monori járási Szol gáltató Szövetkezet beszámoló taggyűlésén például a munka­helyi fegyelem jövőbeni erő­sítésének kérdése kapott kü­lönös hangsúlyt. A munka- szervezés hiányainak, gyengéi­nek szóvá tétele mellett min­den alapszervezetben helyet kapott a beszámolóban a párt­csoportmunka, a terület tö­megszervezeteivel • kialakított együttműködés értékelése. Lakóhelyükről — A területi alapszervezetek taggyűlései? — A pártélet értékelése mel­lett — mint általában mindig, most is — a helyi település- fejlesztés eredményeiről, gond­jairól, tennivalóiról szóltak többen. S mert ezen alapszer­vezetek párttagságának túlnyo­mó többsége nyugdíjas korú, nem hallgatták el a főként őket érintő gondokat sem. J. L Levelesládánkból Az évfordulóra készülve A Hazafias Népfront vecsé- si nagyközségi bizottságának legutóbbi elnökségi ülésén fontos napirendi pontként tár­gyaltuk meg a lakóhelyünk új­ratelepítésének 200. évforduló­jával kapcsolatos teendőket. Az ülésen részt vett Csányi János, a nagyközségi tanács elnöke és Szlahó József, a honismereti kör vezetője is. A helyi pártbizottság határozata alapján a jelenlévők javasla­tot tettek egy emlékbizottság megalakítására, amelynek tag­jai széles összefogással, az év­fordulóval kapcsolatos felada­tokat intézik. A jelenlegi elképzelések kö­zé tartozik egy emlékoszlop felállítása, a község történetét feldolgozó monográfia össze­állítása, a temetőben a 100 év­nél idősebb sírkövek felkuta­tása és megőrzése, emlékpark kialakítása, valamint a község múltjával, életével, munkájá­val kapcsolatos tárgyak össze­gyűjtése, s kiállítás készítése. Az emlékbizottság és a hon­ismereti kör felhívással for­dul a község lakosságához, hogy a jubileumi kiállítás tár­gyainak (régi munkaeszközök, használati tárgyak, még meg­lévő régi népviseletek, fotók, iratok, dokumentumok) gyűj­téséhez nyújtson segítséget. Kérjük a község lakosságát, hogy akinek a felsorolt tár­gyak közül valamelyik birto­kában van, s azokat véglege­sen vagv másolatkészítés cél­jára. esetleg a kiállítás időtar­tamára fel tudja ajánlani, a községi könyvtárban Doró Ti­bornénak személyesen vagy telefonon (156) jelentse be. Az évforduló megünneplésé­vel kapcsolatos ötleteiket, ja­vaslataikat is szívesen fogad­juk. A vecsési honismereti kör tagjai O R1 Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1982. DECEMBER 10.. PÉNTEK Mindkét félnek orom Mások és önmaguk hasznára is A Vöröskereszt önkéntes szervezet, alapelvként az em­berek részéről megnyilvánuló segítőkészségre, önzetlenségre építi programját. Tagságát minden társadalmi megkü­lönböztetés nélkül, teljesen a humánum alapján szervezi. Környezetvédelem Pilis nagyközség Vöröske­reszt-szervezetének tagsága ez év márciusában választotta meg az új vezetőséget, amely a szép hagyományokat foly­tatva igyekszik megvalósítani a szervezet célkitűzéseit. Első jelentős feladatként a júniusi önkéntes, térítésmentes vér­adás előkészítésében, lebonyo­lításában segítettek, amikor is 92 donortól mintegy 37 liter vért vettek a transzfúziós ál­lomás dolgozói. A felvilágosító munkában az egészséges életmódra való nevelést, a helyes táplálkozá­si szokások kialakítását, s az alkoholizmusellenes* propagan­dát sorolják a legfontosabb feladataik közé. Ezt szolgál­ják a rendszeresen megtartan­dó ismeretterjesztő előadások, s az olyan népszerű kisfilm- vetítés, mint amilyen például októberben a könyvtárban Gőzölgőn forró bitumennel A hosszú, bélelt, kék-fehér lakókocsiban négy kétemele­tes ágy van, ebédlőasztal szé­kekkel, meleget adó olajkály­ha. Jut hely benne a szűkös főzőfülkének is, az asztalon zsebrádió. A monori költség- vetési üzem öt dolgozója ebé­delés közben a Játék és mu­zsika tíz percben zenei fej­törő kellemes muzsikáját hall­gatta. Ez a műsor nyújt némi szórakozást így délidőben. Az ebéd persze száraz, hideg, a közeli élelmiszerboltban vá­sárolták, majd este sűrűbb, vastagabb lesz a saját kézzel főzött vacsora, közel a hús- és zöldségbolt is. A dolgozók csu­pán a hét végén utaznak ha­za Szolnok megyébe, kemény­fejű kunok valamennyien. A felszereléshez tartozik az ola­joshordókkal teli pótkocsi, itt tölti az éjszakát az olajfaló Rába-Steiger is, a két külön­leges, forró bitument szállító kocsi, taligák és a mángorlás­hoz hasonló simítófa. A monori, költségvetési üzem ugyanis felújítja Üllőn a Vörös Hadsereg úton az eléggé Pincéi kabátokat varrnak k.. Pincérkabátokat varrnak jelenleg a Cegléd és környéke Háziipari Sző vei kezet nyáregyház! részlegében. A háromszáz darabos szériát nyolc ügyes kezű asszony állítja össze. Zsér Jánosné (felvételünkön) az úgynevezett fazonrészt varrja fel a kabátra. Hancsovszki János felvétele feltöredezett járdát a ruházati bolttól a moziig, a könyves­háztól a pártházig, az Öcsai úti gyalogjárót pedig az is­kolától a Faiskola utca sar­káig. A három és fél centi vastag bitumenréteg 300 fo­kos. Gőzölgő forrón 'simul a kikopott, gidres-gödrös beton­ra. a simítás a már említett mángorlófával történik. Per­sze, a forró bitumen odafu- varozása az útszélen álló füs­tölgő kocsiból sokszor 50—100 méter távolságra is talicskával történik. A bitumennel be­vont járdarészlet tartóssága állítólag — örök életű. K. S. volt, az „Inzulin story” cím­mel ... Hosszú múltra tekint visz- sza a Vöröskereszt környezet­védelmi munkája, a tisztasági mozgalom népszerűsítése — a szervezet segítő közreműkö­dője az ebből eredő megany- nyi tennivalónak. A családvédélmi munkát ki­emelten kezelve, szocialista jellemzőit formálva — erő­sítve, az ifjúság családi élet­re való nevelését és felvilágo­sítását szolgáló előadásokat tartanak az aktívák. Pilisen mindkét általános iskolában nagy népszerűségnek örvende­nek a csecsemőápoló, illetve elsősegélynyújtó tanfolyamok. Kicsik, idősek A rászorulók felkutatásá­val, problémájuk feltárásával, lehetséges megoldásával igyek­szik segíteni az idős korúak gondján a Vöröskereszt he­lyi szervezete. Az „Eletet az éveknek" jelszó keretében a témához illő filmvetítéssel, szerény vendéglátással ked­veskedtek a napközi otthon idős tagjainak. Részükre a kis egészségőrök, ifjú vörös­keresztesek közreműködésével egy karácsonyi műsor össze­állítását is tervezik. Megkü­lönböztetett figyelem kíséri a mozgássérültek szociális, egészségügyi helyzetét. Gazdagabban A szervezet „életképességét” erősítve a tagság létszámának bővítését is szorgalmazzák Pi­lisen, hangoztatva: a Vörös- kereszt nemes célkitűzéseinek megvalósításáért fáradozás, a másokért végzett értelmes közösségi munka végső soron az egyén erkölcsi és érzelmi életének gazdagodását is je­lenti. Jandó István Az új lakók Átvették már a kulcsokat Hát bizony nem az első, nem is a második határidőre ké­szült el Monor központjában, a Deák Ferenc utca sarkán a 26 új lakás. Igaz, a kivitelezőt, a Monori Építők Ipari Szövet­kezetét sok más kötelezettség is terhelte, ráadásul ez a lakó­tömb egyedi tervek alapján é(<ült. A monoriak — most, hogy kész — a járási szék­hely egyik legszebb küllemű létesítményének mondják — joggal. A műszaki átadás már ko­rábban megtörtént, a leendő lakók viszont tegnap kapták meg új otthonuk kulcsait. A tágas, világos lakások kö­zül néhányat szolgálati lakás­nak jelölt ki, illetve tartott fenn a tanács, a többit első­sorban nagycsaládosok között osztották szét. Az igazsághoz tartozik, hogy a rezsiköltségek az átlagnál valamivel talán magasabbak lesznek, de a la­kók örömét nyilván ez sem rontja majd el. Megyei tanácsiag fogadóórái Bakonyi György, Monor me­gyei tanácstagja december 14- én kedden délután fél négytől hat óráig ^fogadóórákat tart a járási székhely tanácsának L emeleti 18. számú helyiségé­ben. A fenti időpontban szívesen lát és vár minden érdeklődőt, panaszost. Több névadó Mendén is örvendetesen nő a családi események társadal­mi formában való megünnep­lése. Amíg 1980-ban például k*>t- tö — 1981-ben már tíz névadó ünnepséget tartottak a tanács­háza dísztermében. Az $pkü- v.5ket is egyre többen tartják ott, az ünnepélyes házasság- kötésekkor azonban gyakran előfordul, hogy a vendégek jó része nem fér be a terembe. Jövőre lesz lehetőség arra, hogy a helyiséget megnagyob­bítsák, s tervezi a tanács a fel­újítást, a tárgyi feltételek kor­szerűsítését is. Hofi-kabaré Vidám, zenés műsorra invi­tálja az érdeklődőket a vecsé­si József Attila Művelődési Ház. December 11-én, szombaton 20.30 órai kezdettel fellép Hofi Géza, közreműködik még Payer András és Havasi Vik­tor. Jegyek a művelődési ház irodájában válthatók a nyit­vatartási időben. Csapatbajnokság A Pest megyei Birkózó Szö­vetség és a Monori SE rende­zésében meghívásos úttörő kö­töttfogású csapatbajnokságod tartanak december 12-én, va>j sárnap délelőtt fél 11-kor Moí noron, a Kossuth iskola tor­natermében. A nap kulturális programja Gyömrőn, 13-tól 18-ig: Kau­bek Péter szobrászművész ki­állítása, 15.30-tól: az ifjúsági; 17-től a felnőtt népi tánccso­port és a citerazenekar próbá­ja, 16.30-tól: a képzőművésze­ti gyermek-; 18-tól a nők klubjának foglalkozása, 18.30- ’tól: az ifjúsági klub és a fo­tószakkör összejövetele. Monoron, 17-től: asztalite­nisz-edzés (a sportszékházban). Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: sza­bás-varrás tanfolyam haladók­nak, 17.30-tól: a Csepp I. iro­dalmi színpad próbája, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. A moziban, ifjúsági előadá­son: A kis teve és a csacsi, 17-től és 19-től: Apaszerepben. Sülysápon, 16-tól: a rajz­szakkör összejövetele. HofeszSopok Szemében nem szúr a szálka? Megkezdődtek, több helyen javában tartanak, vagy már be is fejeződtek a tanácstagi be­számolók. A tapasztalatok értékelése, összegzése még későbbre vár, s az bizony komoly feladat. Maguk a tanácstagok jelenté­seikben is csak a hozzászólá­sok, a közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok számál és tartalmának lényegét veszik számba. Pedig leginkább ők, valamint a beszámolókon részt vevő állampolgárok tudják megmondani, sok különleges, tanulságos és esetenként meg­mosolyogtató dolgot is hallanak. Hogy az alábbi esetek hová sorolhatók, döntse el az olva­só. A jót akaró A beszámolóra érkező ta­nácselnököt az utcái/— az ital­bolt előtt — állítja meg vala­ki. Omlik belőle a szó, a pa­nasz, a javaslat. Sorolja, hol található illegális szemétlera­kat, kik nem tisztogatják a portájuk előtti átereszt — a másik utcában. Tudná ő, ki­ket és mennyire kell megbün­tetni ... — Helyes — mondja a ta­nácselnök —, jöjjön el a ta­nácstagja beszámolójára. Ott majd elmondhat mindent rész­letesen. — Én?! Egyszer voltam fa­lugyűlésen, akkor is letorkol­tak, Akkor minek menjek? — Kicsit jobban emlékezzen vissza. Akkor is innen jött — mutat az elnök a kocsmaajtó­ra. — S csak akkor szóltam, mikor hatodszor állt fel má­sok hozzászólása közben ugyan­azt ismételni. — Áh! — legyint az állam­polgár. — így akarjon jót az ember — morogja vissza már a vendéglátóipari egység ajta­jából. Választott tehát. A saját szemszögéből egyébként ta­lán nem is rosszul, mert a be­számolón épp az ő háza előtti szennyvíz-öntözgetésekről, hul­ladékok kiszórásáról mondtak kemény szavakat a jelenlévők. S az már nem más portája. Egyoldalúan... Az utak a legtöbb települé­sen szóba kerülnek, mert rosz- szak. Ilyenkor ősszel meg ta­vasszal az egyik dombok közé épült település lejtős utcájá ban elkezdődik a feltöltögeté- si láz. A jobb oldali, meg a bal oldali szomszéd is kocsi­lés, mert milyen alapon kon­tárkodok én a hivatásos sze­relők munkájába? — Hagytam hát, hogy még két napig folyjon a víz. Akkor megérkeztek a szerelők, akik egyáltalán nem méltányolták az ifiasszony „segítségét”. Már- csak azért sem, mert kiderült: az építési hozzájárulás teljes összegével adós — a közösnek. Maszek alapon A-közvilágításra járásszerte legalább annyian panaszkod­nak, mint az utak állapotára. Az ÉMÁSZ és a DÁV képvi­selői pedig általában tehetet­lenül tárják szét a karjukat: — Javítunk, ahol lehet, de foglalatot, új lámpatestet saj­nos égen-földön nem lehet be­szerezni. Az egyik kis faluban vala­kinek mégis sikerült. Sőt, mi­vel ő is villanyszerelő, ki is cserélte a rosszat. Az állami cég dolgozói azonban szinte az oszlopon „tetten érték", meg­bírságolták, s az új lámpát is le kellett szerelnie. A változás azóta e területen is szembetűnő: egy teljes ut­cát szereltek fel a közelmúlt­ban így, „maszek alapon" másutt. Büntetés helyett kö­szönetét kaptak. Ez is valami. Vercszki János ISSN 0133—2651 (Monorl HlrlOi számra hordja portája elé a földet, hogy elterelje a lezú­duló vizet. Akad már olyan porta, ahol rz úttest magasab­ban van, mint az udvar, az esővíz vagy a hóié így per­sze nem tud kifolyni. — Segítsen a tanács! — ké­ri az egyik érdekelt. — Hogyan? — gondolkodik hangosan a tanácstag, hiszen az önkéntes útkarbantartásnak csak örültek eddig. — Csak nekem engedjék, a szomszédnak tiltsák meg a föld kihordását! — vágja rá rögtön a hozzászóló. Kontár? — ömlik a föld alól a víz —' meséli az egyik közelben lakó. — Végigfolyik az utcán, szá­mos kis csatornát vág magá­nak. Hamarosan akkora a sár, mint egy kiadós esőzés "után. Bejelentjük, várjuk a szerelő­ket. nem jönnek. Másnap szombat, otthon vagyok. Rokon­szakmában dolgozom, elhatá­rozom, elzárom a sérült sza­kasz előtti főcsapot. Balsze­rencsémre épp akkor jött arra az utca legkardosabb menyecs­kéje, aki egyébként nem sok vizet iszik meg..'. Ömlött be­lőle a fenyegetés, a becsmér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents