Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

/ A torvény szellemében Ä fiatalok lehetőségei, érdekei Gyömrő nagyközség tanácsá­nak legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén egyebek között az ifjúsági törvény végrehaj­tásáról is szó esett — az 1981- es ifjúsági parlamentek tük­rében. s Tavaly hat helyen tartottak ifjúsági parlamentet azoknál a vállalatoknál, intézmények­nél, ahol a fiatalok száma ezt indokolttá tette. Így tartották meg fórumukat Gyomron az alsóoktatási intézményben dolgozó fiatal pedagógusok, a Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet, az ÉSZKV, a PEVDI vegyi gyáregysége, a HELIOS Ruhaipari Szövetke­zet fiataljai. Ösztöndíjak Mi történt azóta? Mint végrehajtó bizott­ság elé kerülő jelentés megál­lapíthatta : minden egységben jelentős szerepet töltenek be a fiatalok, a termelőmunká­ban, s a vezetésben is. Jó a kapcsolat a KlSZ-alapszerve- zeteknek, s az ifjúsági bizott­ságoknak a pártalapszervek- kél, s a szakszervezeti szer­vekkel is. Megkülönböztetett helyet foglal el a pályakezdők beilleszkedése. E kérdéssel va­lamennyi parlamenten foglal­koztak, s most már jól érzé­kelhető a változás, különösen az iskolákban, ahol az idő­sebb nevelők szakmai taná­csokkal, óralátogatással, a fia­talabb kollégák munkájának rendszeres értékelésével segí­tik a beilleszkedést. A PEVDI vegyi gyáregysé­gében a munkába állást köve­tően öt éven át — s ezen fe­lül évente értékelve — vizs­gálják, hogy a fiatal munka­erők képességüknek megfele­lő munkát végeznek-e, anyagi megbecsülésük arányban áll-e azzal, amit teljesítenek? Mindenütt nagy fontosságot tulajdonítanak a fiatalok to­vábbtanulásának. Az ESZKV például társadalmi ösztöndíj- szerződést köt szakmunkásta­nulóival. Á kőművesek ötszáz, a csőszerelők kétszázötven fo­rint támogatást kapnak, a fel­sőfokú intézmény nappali ta­gozatán tanuló épületgépészek, épületvillámosítási szakembe­rek 700 forintos ösztöndíjban részesülnek. A szolgáltató szövetkezetben sok a „diák”: heten gimná­ziumban, illetve szakközépis­kolában tanulnak, egy dolgo­zó műszaki főiskolára jár. A szövetkezet vezetői arra töre­kednek, hogy fizikai állomá­nyú dolgozóink közül a nyolc általános iskolai osztályt min­denki elvégezze, aki korábban nem tette. Jelentős segítséget nyújta­nak a helyi egységek a fiata­lok letelepedéséhez. A Vas- és Fémipari Szövetkezet és a PEVDI lakásépítési kölcsönt ad, az ÉSZKV anyaggal, gép­pel segíti az építkezőket. A ta­nács telekjuttatással, szolgálati lakás céljára vásárolt házzal, garzonlakások építésével se­gíti a fiatal pedagógusokat. Hiányzó klubok Mindenütt sokat foglal­koznak a gyesen levő kisma­mákkal. Állandó kapcsolatot tartanak velük, látogatják őket, bérüket „karbantartják”. Munkavédelem Közös érdek a megelőzés A szervezett és következetes munkavédelem a mezőgazda­ságban tövidebb múltra te­kinthet vissza, mint az ipar­ban. A nagyüzemi keretek ki­alakulása, új technológiák be­vezetése, a gépesítés azonban nélkülözhetetlenné tette a na­gyobb törődést, a fokozott fi­gyelmet. A gombai Fáy András Tsz- ben például egy éve dolgozik függetlenített munkavédelmi előadó, aki munkájában első­sorban a szövetkezetnél műkö­dő munkavédelmi bizottságra támaszkodhat. Az év közepén egy közös bejárást is tartottal:, amelynek során két szociális épület állagának romlását ál­lapították meg. Azóta már be­fejezéséhez közeledik a szó­ban forgó létesítmények felújí­tása. A közös gazdaságban egyéb­ként — az év első nyolc hó­napjáról készült kimutatás sze­rint — 19 üzemi baleset tör­tént, s emiatt 607 munkanap esett ki. A balesetek több mint negyedrésze munkába menet, vagy onnan jövet történt. Gyakran megesik, hogy egyik­másik dolgozót már reggel, it­tasság miatt kell hazaküldeni... Tavasszal hetven vezető be­osztású dolgozó tett sikeres munkavédelmi vizsgát, de még az idén a szakmunkásoknak és a művezetőknek is számot kell adniuk felkészültségükről. Segítik a mielőbbi, ismételt beilleszkedésben a sorkatonai szolgálatból leszerelt fiatalokat, akiknek katonai szolgálatáról tájékoztatást is kapnak. A politikai képzés terén már neimeng kedvező a kép. Kü­lönösen elszomorító, hogy a pedagógusok KlSZ-alapszer- vezete — amely a gyengén működők közé tartozik — nem tudta végrehajtani politikai képzési tervét. Nem'mondható sok jó a fiatalok helyi művelődési, sportolási lehetőségeiről sem. Bár itt volt érezhető törekvés arra, hogy az igényeket mun­kahelyeken belül teljesítsék — például a szolgáltató szö­vetkezetben létrehozott klub­ban — sok minden hiányzik. A művelődési ház szűk, külö­nösen a pedagógusok hiányol­ják egy olyan klub létét, ahol néha beszélgetni, vitázni ösz- szejöhetnének. Letelepedhetnek Gyömrő nagyközség tanácsa a jövőben is figyelemmel kí­séri az ifjúsági törvény vég­rehajtását, s felhívja vala­mennyi intézmény, vállalat vezetőjét, hogy megkülönböz­tetett figyelemmel kísérje fia­tal dolgozóinak élet- és mun­kakörülményeit, s eszközeivel segítse a fiatalok letelepedé­sét, Gyömrőhöz kötődését. K. Zs. ŐRI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1982. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Egy hónappal a kiflfözés után Hamar megszokták az új helyet Sokszor jártam az elmúlt két évtizedben a Volán 1. számú Vállalat monori fő­nökségének vásártéri köz­ponti műhelyében. Az ember­telen munkakörülmények el­lenére az ott dolgozók min­dig megállták helyüket. Egyet­len szerelőakna sem állt ren­delkezésükre, a mosdási lehe­tőségeket csupán egy-egy la­vór jelentette. Ezek után érthető, hogy a főnökség dolgozói is nagyon várták már az új telephely átadását a Gombai úton. Amint Várkonyi Sándor főnökségvezető elmondta, egy hónappal ezelőtt költöztek ki az új bázisra. — Szocialista kollektíváink, Értékmentő kocsibontó A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat, valamint a Monori Állami Gazdaság között létrejött megállapodás értelmében kö­zös vállalkozásban bontják a kiöregedett tehergépkocsikat. A használható alkatrészeket természetesen értékesítik. Szűcs László (felvételünkön) egy Csepel típusú teherautó motorját bontja. Hancsovszki János felvétele ■■ Rendhagyó kiállítások Kötelesség, szeretet, emlékek Nemrégiben a Nagy István képzőművészeti csoport tagjai elhatározták járásunkban, hogy minden hónapban egy­szer összejönnek valaki laká­sán, s a házigazda bemutatja legújabb alkotásait, amelyeket megvitatnak, elemeznek, véle­ményt 'mondanak róla. ::::: November rendhagyó volt: Detzky Júlia festőművész mu- takozott be a Nagy István csoport tagjainak a gyömrői Művelődési házban ... Detzky Júlia gyömrői szüle­tésű ugyan, de élete javát Budapesten élte le, nemrégi­ben költözött vissza szülőfa- l..;ába. Visszahozta őt a köte­lesség, a szeretet — ugyanis 89 éves apját kell ápolnia és ellátnia —, és persze a nosz­talgia. Cselekedetével talán ő is azt bizonyítja, amit sok idősebb ember vall — „60 év után az ember visszavágyik a szülői házba, a gyerrne—;ora színhelyére”. De.i.ky Júlia képei .elé ki­állva elmesélte bonyolult, ta­lán éppen ezért gazdag élet- történetét, majd a kiállított anyagon képről képre haladva azt is, melyiket, mik(or és hol készítette, hogy „mi fogta” meg őt akkor, amikor úgy érezte, ezt le kell festenie. Detziky Júlia 1942-ben ke­rámia és kisplasztika szakon kapott diplomát az Iparmű­vészeti Főiskolán. Sajnos utá­na beteg lett, így e területen nem dolgozhatott. Átpártolt az építészethez, amelyből kü­lön szakvizsgázott. — Festeni 1951-től kezdtem. Foglalkoztam építészakvarel- lel, de megtanultam a kerá­miára festett akvarellezést is. Volt olyan időszak is, amikor az építész és festői énem egyaránt szárnyalhatott: épí­tész barátaim felkérésére ak- varellbelsőket és -külsőket is ké-.zítettem... — Dolgoztam a Műszaki Egyetemen, a KÖZTI-nél, a Várban, terveket készítettem, belsőépítész voltam — majd a műemlékek világába is be­pillantottam — és festeget- tem... ::: Detzky Júlia jellemzői a táj­képek és a városképek, ame­lyeken azért mindig látszik, hogy építész fogja az ecsetet. Képein láthattuk a régi or­szágházat, a Teleki-kastélyt, a különböző templomokat, a szentendrei háztetőket, a Ké­kest, a Velencei- és Feneket­len tavat, a Balatont, a Dunát, a gyömrői pitypangos réteket, a strandot, a faluvégeket, az Égei-tengert, Zakopanét. Imádja a természetet, fi­nom színeitől nagyon szépek a városképei is, de igazán ott­hon, én azt hiszem, a hegyek, mocsarak és lápok világában van... — Esküszöm az akvarellre — kellemes és lágy színeivel, én azt hiszem, mindent ki le­het fejezni. Ilyenkor az ember minden idegszála dolgozik — és ha sikerül, a lelkem min­den rezdülése a képre kerül. Én mindig az érzésekre hall­gatva, a szépet keresve dol­gozom. Mindig nagy öröm, ha más is felismeri azt a tájat, ahol én ' Írtam és barangol­tam. Örülök, ha ilyenkor a né­zőben felelevenedik egy régi emlékkép, hiszen ebben a ro­hanó világban nem árt, ha megállunk egy pillanatra em­lékezni, fellélegezni, ha észre­vesszük a szépet és rácsodál­kozunk a világ egy-két szebb darabjára ... — Mostanában elég gyak­ran felkeresem a fiatalságom színhelyeit — ahol régen ba­rangoltam és festegettem. Nagy öröm számomra, ha ta­lálok még helyet, ami olyan, mint rég, ami nem változott semmit, újra megfestem őket úgy, ahogyan most látom, új­raélem a régi éveket, de azt hiszem, ez már nosztalgia ... •SSSi ■ ""■a A találkozón ott volt Orczy József, a dabasi regionális csoport vezetője is, aki elis­meréssel beszélt a művésznő oldott, elegáns ecsetkezelésé­ről, a tökéletes szerkezeti fel­építéseiről, valamint bravútos technikai megoldásairól. Reijsz János Maglód-nya- ralóról jött, ő fest és farag, majd Bujáki József, Bozsóki Béla és Pál Aranka érkezett, ak'ik szintén festészettel fog­lalkoznak. Nem hiányzott Pál Mihály Derkovits-díjas szob­rászművész, sem felesége, Gá­bor Éva keramikus, és termé­szetesen jelen volt Unyi Ist­ván amatőr festőművész is, aki a gyömrői regionális cso­port vezetője. Pál Mihály zárószavával fe­jeződött be az este. — Ez a kiállított anyag egy élet krónikája, a képek gyö­nyörű tájakat, valamint a szü­lőföld emlékeit rögzíti. Ez ta­lán magánügy, de valahol már közügy'is. Hiszen valamint rögzít a múltból, ami talán még nekünk is mond valamit — és ezt — a múltnak egy darabját eredeti szépségében átmenti, átadja a jövőnek. A valóság lemásolásán, saját gyönyörűségén túl, másoknak is tud örömet és élményt sze­rezni, s ez már nem magán­ügy. ::::: A bemutatkozás tehát jól si­került. Detzky Júlia remél­hetőleg megtalálja majd he­lyét ebben a körben, hiszen nincs annál csodálatosabb, ha hasonló érdeklődési körű em­berek megértik és segítik egymást. Monostori Istvánná szerelők és gépkocsivezetők együtt sokszor munkaidőn túl is serénykedtek a költözési munkákban. November végén átadták a nagyközségi közös tanácsnak a volt telephelyün­ket. Amint halottuk, a helyi autóklub javítóbázisává ala­kítják ki a régi részleget. — Milyen az új bázis? — Csak látni kellett volna az arcokat az átköltözés utá­ni napokban. Mindenki fel­szabadultan, jókedvűen tette a dolgát. Hiába, már nagyon várták a költözködést. Egy­szerre kilenc autót lehet javí­tani a szerelőaknákon. Külön van a lakatos-, az asztalos-, a szerviz-, a gép-, a gumi-, a bemérő- és az akkumulátor­műhely. Nem engedtük, illet­ve kértük, hogy a PÁÉV a felvonulási épületet ne bont­sa le, ott tároljuk majd ezen­túl a nagyobb alkatrészeket, a ponyvákat és egyéb kellé­keket. — Korábban — a szervezeti változás szerint — úgy volt, hogy a telep karbantartási csoportját nekünk kell meg­szervezni. Időközben ezt a feladatot a VOLÁN 20. számú Vállalat monori önálló főnök­ségére bízták. — Hány gépkocsija van jelenleg a főnökségnek? — Most 56 autóval rendel­kezünk, a leselejtezettek he­lyett Skoda típusúakat kap­tunk cserébe, amelyek 18 és fél tonnásak. — Hogyan teljesítik az idei tervet, van-e év végi hajrá a főnökségen? lió forint körül lesz. A lema­radás oka: csökkentek a közületi és a magánrendelések egyaránt. Annak ellenére, hogy némileg elmaradtunk a tervteljesítéstől, működésünk rentábilis, hiszen anyag- és üzemanyag-takarékossággal javítottuk, illetve csökkentet­tük a kiadásainkat. — A legnagyobb megrende­lők? — Novemberben különösen sokat segítettünk a környék­beli mezőgazdasági üzemek­nek a betakarításban. Így például jelentős mennyiségű fuvart rendelt tőlünk az al- bertirsai Micsurin, a monori Kossuth és a, vecsési Ferihegy Tsz. Ezenkívül régi partnereink a Duna ÉLVEGY monori rak­tárháza, a monori . sörkiren­deltség, a ZÖLDÉRT is több gépkocsinkat vette igénybe. Különösen a FÜSZÉRT-nek szállítunk sokat ezekben a napokban, ami érthető is, hi­szen javában tart az ünnepek előtti vásárlási láz a boltok­ban. — Mit ígér a jövő? — Erre vonatkozóan még nem tudok sokat mondani. Vállalatunk nagyarányú piac­kutatásba kezdett, amelynek alapján reméljük lesz bőven dolgunk 1983-ban is. Dolgozóink védnökséget vál­laltak az új telephely felett. Már sok facsemetét kiültettek, szépítették, csinosították a környezetet. Tavasszal folyta­tódik az akció, arra törek­szünk, hogy minél szebb és — Éves árbevételi tervünk I otthonosabb legyen környeze- 37 millió forint, ezzel szem- tünk. ben a teljesítés 33—34 mil- | Gér József Biztonság A járókelők és autóbusz­utasok napokig nézték szinte elszörnyűlködve azt a két összetört gépkocsit, amely Maglódon, a 31. számú főközlekedési út menti árokban hevert. Mindkét kocsi totálkáros lett, de ami még ennél is szomorúbb, az összetört két kocsiban utazó egy-egy személy a kórházban bele­halt sérüléseibe. Még máig is beszédtéma a csaknem kát hete történt baleset. Az utóbbi hetekben, na­pokban ismét elszaporod­tak a balesetek a járás közútjain. Sajnos, több ha­lállal végződött, tovább rontva az amúgy sem hí­zelgő idei statisztikát. Persze, azt mondják, a statisztikák mindig ridegek és szárazak. Van is ebben valami, csak akkor nem, ha emberek életéről van szó. Szomorú tény, hogy a változó időjárás, a csúszós út sem riaszt el sok gép­kocsivezetőt attól, hogy durván megsértsék a közle­kedési előírásokat. A közel­gő tél tovább fokozza a bal­esetveszélyt a fő- és mel­lékutakon egyaránt. Ilyen­kor óvatosabban kell ve­zetni, olykor még nap­közben is szükséges a tompított fényszórót hasz­nálni. Arra is vigyáznunk kell, hogy másokat se so­dorjunk balesetveszélybe, fokozottabban védjük a gyalogosok érdekeit az út­testeken. Szűkebb pátriánk évről évre „jó helyet” vív ki magának a baleseti statisz­tikákban. Az írásunk ele­jén említett november végi baleset tovább rontotta a helyzetet. Jó lenne ra*r, ha egyszer a képzeletbeli ta­bella alsó régiójába kerül­ne a monori járás. Vajon meddig kell még erre várnunk? G. J. A nap kulturális programja Csúnya tréfát űzött velünk tegnap a nyomda ördöge. A szerdai kulturális program he­lyett ugyanis lapunkban már a mai, tehát a csütörtöki je­lent meg. Elnézést kérünk. A mai kulturális program tehát az alábbiak szerint alakul: Monoron, 10 órakor: az ál­lami zeneiskola rendezésében hangverseny gyermekek részé­re a Kodály-centenárium al­kalmából, 14-től: az irodalmi színpad próbája (a gimná­ziumban), 18-tól: a Balázs Já­nos cigányklub foglalkozása, a motorosklub összejövetele (a HNF-székházban) és alapfokú német nyelvtanfolyam (a Kos­suth iskolában). Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: a sakk-; 18.30-tól a fotószakkör foglalkozása. A moziban, if­júsági előadáson: A kis teve és a csacsi, 17-től és 19-től: Apaszerepben. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents