Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
■ Abonyi krónikái Közös szövetkezeti beruházások Agrokémiai központ készül Kisebb költség, jobb minőség Fúrják a második kutat, Donkó József felügyel, hogy rendben megy-e minden írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Bárkitől kérdezhették volna az év elején, szakavatottaktól, hogy mennyit fejlődik, gazdagodik Abony nagyiközség 1982-ben, a válasz bizonyára óvatos lett volna. Nem a törekvés vagy a szorgalom hiánya miatt, hanem mert semmi kétség nem fért ahhoz, hegy a pénztárcák mindenütt laposabbak lesznek. Ez be is következett. Arról hivatalosan szó esett, a tervekben szerepelt, hogy az idén tető alákerül az új bölcsőde, megnyílik a korszerű könyvtár, elkészül a szolgáltatóház, felépül a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat szőrmeüzeme, megkezdik a Kötőipari Szövetkezet telepének rekonstrukcióját és lakatos-melléküzeme lesz a Ságvári Endre Tsz-nek. E tervbe vett fejlesztéseket — részben vagy teljesen — már megoldották. A szőrmeüzem műszaki átadása ezekben a napokban folyik és néhány éven belül legalább háromszáz embernek ad munkalehetőséget. Négyből három írásos dokumentum szólt arról is, hogy a település vízellátásának javítása érdekében újabb kutakat kell fúrni, de hogy ez milyen ütemben történik majd, arról nem esett szó. Csak tavasszal vált nyilvánvalóvá, amikor a kútfúrók a vásártéren megjelentek, hogy a régen várt fejlesztés elkezdődött. — A község kútjainak jelenlegi, napi vízhozama ezer köbméter, holott ennek duplájára lenne szükség — tájékoztatott Gazsovics István, a tanács műszaki csoportjának előadója. — A település vízellátásának megoldására a megyei tanács és PVCSV 15 millió forintot adott, összesen négy kút készül, ezek egyike, amelyet a vásártéren fúrtak. A víztoronnyal való összeköttetése megkezdődött. A vezetéket földbe helvezik a Rákóczi úton, és előreláthatólag a jövő év első negyedében célhoz érnek. Már ez sokat javít a vízellátás gondjain. Aki Kőröstetétlen irányába halad, láthatja. hogv a fúróberendezéssel most ott dolgoznak, és a kívánt mélységet még ebben az évben szeretnék elérni. Ha az előbbihez hasonló lesz a víz minősége, a jövő év első felében ezt is összekapcsolják a toronnyal. A négyből jövőre három kút üzembe helyezését tervezik. Közös gázvezeték — Állítólag az említett négy új kút eltér a korábbiaktól. — Igen. Ezek úgynevezett kis mélységűek és nagy átmérőjűek, ami^azt jelenti, hogy 350 méter mélyek és 29 milliméteres* csövön jön fel a víz. E módszer előnye, hogy a víz nem gázos, nincs szükség gáz- talanító berendezésre, így kisebb a költség és a víz minősége jobb. Ha jól szétnézünk azon a vidéken, ahol a fent említett kútfúrás történik, még két másik komoly munkának lehetünk szemtanúi. Négy termelőszövetkezet, az abonyi József Attila és Ságvári Endre, valamint az újszászi Szabadság és a zagyvarékasi Béke közös gázvezetéket épít, amelyen mind a négy gazdaságba eljut az olcsóbb energia. A vezeték az Abonyt érintő, Hajdúszoboszlóról jövő távvezetékhez csatlakozik. A közös beruházás gerincvezetékének építését a zagyvaré- kasiaík végzik, hozzáláttak a nagy munkához. Földmunka- gépek dübörögnek a település Tószeg irányába eső részén, mintegy négy hektár területen. Itt épül agrokémiai központ, amely folyékony műtrágyát fog gyártani. A talajmun- kálatokkal együtt elkezdték a majdani üzemhez vezető iparvágány építését. A nyolcvanhárommillió forintos beruházásnak tíz környékbeli mező- gazdasági üzem lesz a gazdája. Olcsó istálló Egy hízómarhatelep építése önmagában a település lakosságának nem sokat jelent. Ellenben az ötlet, a kivitelezési mód, a takarékosságra való törekvés szempontjából már különlegességnek számíthat. Az építkezés előzménye, hogy az abonyi József Attila Tsz intenzíven kezdett foglalkozni a húsmarhatenyésztés- sel. Az e célból tavaly elkészült telepről származó borjak hizlalására most alkalmas, egyben olcsó istállót kellett építem. — Tulajdonképpen nem is istálló ez, hanem egy nyitott szín, csak a pihenőrész fedett, a többi szabad — újságolja Molnár András főállattenyésztő. — Építése abban is eltért a hagyományostól, hogy nem téglából és betonból készült, hanem a gazdaságban található nyír-, akác- és fenyőfából, a karámok pedig vascsőből. Az etetőtér betonozott, az úgynevezett mélyalomos rész viszont csak döngölt agyag. Előnye, hogy viszonylag gyorsan, hat hónap alatt felépült, ma már 250 hízóbika lakhelye. Kedvezőek a költségtényezők, mivel egy jószág férőhelyét így 50—60 százalékkal olcsóbban tudtuk elkészíteni, mint a korábbi építési móddal. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM 1982. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Korongolt kerámiák Cserépfádat Csentőben A jászkarajenői fiatalok közül sokan emlékeznek Sefcsik József keramikusra, aki sokukat megismertetett a korongozás fortélyaival, a mesterség tudnivalóival. Jóllehet a szakkörösökből senki sem lett fazekas, mégis hasznukra volt, hogy kipróbálhatták ezt az ősi mesterséget, miközben betekintést nyerhettek a népművészet gazdag formakincsébe és motívumvilágába. Ötezren kölcsönzik könyveiket Condjnik eledére derekasan dolgoznak Könnyű dolga lesz annak a majdani művelődéstörténeti kutatónak, aki a ceglédi könyvtár múltját fürkészi, hiszen egy terjedelmes tanulmányból meríthet megbízható ismereteket. A városi tanács művelődésügyi osztályának felmérése, amelyet egy általános felügyeleti vizsgálat végeztével vetett papírra Biczák Péter városi közművelődési felügyelő, alkalmas kiindulópontnak ígérkezik. Változatlan alapterület A ceglédi könyvtárügy évszázados múltra tekint vissza, az iskolák és a múlt század második felében alakult egyletek, olvasókörök révén. 1899- ben írták le először azt az igényt, amely önálló városi könyvtár felállítását tűzte célul. Az ötlettől a megvalósulásig pontosan negyedszázad telt el. A szervezéshez 1920- ban láttak hozzá, és 1924-ben nyílhatott meg a gyűjtemény a városháza két szobájában. Fejlesztésére csak szűk keretek között volt lehetőség, állománya az évek során hatezer kötetre terebélyesedett, de ezek java részét elpusztította a háború. Amikor 1950-ben létrejött a városi könyvtár, alig több, mint kétezer kötettel fogadhatta olvasóit. Akkoriban költözött jelenlegi helyére, a Szabadság téri egykori evangélikus bazársorra. (Aligha gondolták volna az akkori könyvtárosok, hogy ezen a 191 négyzetméternyi alanterületeft lesznek kénytelenek ellátni mind szerteágazóbb feladataikat harminc év múlva is.) A kezdethez képest a kötetek száma ötvenszeresére, az ott dolgozóké ötszörösére növekedett. A könyvtár széles körű kapcsolatrendszert épített ki napjainkra. Ez az általános- és a középiskolákkal a legélőbb. Az ifjúság művelődéséért című pályázat keretében pontosan kidolgozták mindazokat a módozatokat, amelyekkel segíthetik az iskolai oktatást, illetve megkedveltethetik a kisebb és nagyobb diákokkal a könyvet, az olvasást, a könyvtár használatába betekintést nyújtanak. Természetesen nem szűkül az együttműködés csupán az említett körre, a társadalmi és tömegszervezetekkel is élő kapcsolatot tartanak fenn. A huszonegy könyvtáros — valamennyi megfelelő szakképzettségű — számtalan megbízatásnak tesz eleget. Miután az intézménynek járási hatóköre is van, a tizenegy község könyvtáraiban hatékony módszertani tevékenységet fejtenek ki, amit az ottani kollégák örömmel fogadnak. A könyvtár életében a gyorsan múló évek csupán annyi változást hoztak, hogy a gyermekkönyvtári részleget sikerült kitelepíteni egy 'piactéri pavilonba, Újvároson, és a Várkonyi iskolában fiókkönyvtár nyílt. Mindez azonban szinte mit sem segít már-már megoldhatatlannak tűnő gondjaikon; hiszen a szükséges énületméretnek csupán a töredékével rendelkeznek, ahol sem a könyvek, sem a könyvtárosok, sem az olvasók méltó elhelyezésére nincs lehetőség. Raktár híján A jelentés arról is képet ad, hogy — más raktár híján — a Szabadság téri óvoda életveszélyessé vált épületében tárolják a könyvek jelentős részét. A tekintélyes anyagot magában foglaló fonotéka gazdag hanganyaga azért hever parlagon, mert egyszerűen nincsen egy tenyérnyi zug, ahol nyugodtan élvezhetnék a klasz- szikus zeneműveket, irodalmi alkotásokat tartalmazó hanglemezeket. magnószalagokat. A mikrofilmolvasó berendezés mellett szinte sorba állnak a kutatók, korszerű másoló, sokszorosító berendezés nincs a birtokukban. A vizsgálat nemcsak a könyvtárosok szakképzettségét ítélte megfelelőnek, hanem a nehéz — és kilátástalan — viszonyok között tanúsított helytállásukat is. A vezetés feladata magaslatán áll. a demokratikus elvek figyelembevételével irányít, jó légkörben megy a munka, amelyet az Jegyzet Egy sima út buktatói 17 gy ismerősöm a minap azt igyekezett bizonyítani, mennyi buktatója van a 4-es számú út Abony belterületén áthaladó szakaszának. Azzal érvelt, hogy az eltelt egy évtized alatt vagy 15 ember lelte halálát és legalább ennyien súlyosan megsérültek. Gondolatban végigjártam a körülbelül 4 kilométeres útszakaszt. Arra a megállapításra jutottam, hogy valójában az út csaknem tükörsima, szépen karbantartott. Az illető a buktatók alatt minden bizonnyal a közlekedő ember meggondolatlanságait értette, esetleg mulasztásokra gondolt. Nos, ez esetben helyt kell adni megállapításának — bár én másként nevezném —, mert való igaz, hogy a magatartási formákat tekintve, valóban vannak ott „buktatók”. Nézzünk néhány példát! A helybeliek és az áthaladó autósok is az engedélyezettnél gyorsabban haladnak, nem veszik figyelembe a két éles ívű kanyart, az óvatosabb közlekedésre figyelmeztető sárga, villogó lámpákat. Sok esetben a kötelező elsőbbségadásra sem ügyelnek. Természetesen a kerékpárosok és gyalogosok sem angyalok. Az előbbiek például sűrűn elmulasztják az irányváltoztatás-jelzést. Mintha többségük az alapvető közlekedési előírásokat sem ismerné. A gyalogosok egy része abban a hiszemben él, hogy a zebra mindig biztos védelmet jelent, ezért olyankor is az úttestre lépnek, amikor a közelgő jármű már féktávolságon belül van. í1 ondatlanság? Figyel- metlenség? Nem köny- nyű megfelelő kifejezést találni például olyan esetekre, amikor egyesek válogatás nélkül, bárhol elindulnak az út túlsó oldalára. Tragikus esetek tucatját lehetne felsorolni, ami semmiképp nem nevezhető buktatónak — hacsak a legalább két forgalomirányító jelzőlámpa hiánya nem. Ugyanis buktatónak nevezzük — az értelmező szótárt idézve — valaminek a megvalósítását meghiúsító körülményt. Gy. F. évek során számos kitüntetéssel ismertek el. A törzsgárda tagjainak száma évről évre mind nagyobb. A bérezés azonban még így is meglehetősen szerény megélhetést nyújt a kvalifikált szakembereknek is. Bővülő gyűjtőkör A ceglédi könyvtár nemcsak a szépirodalmi, ismeretterjesztő kiadványokat és a szakirodalom egy részét gyűjti, hanem ezen kívül még sok mást. Kézikönyvek, lexikonok sorakoznak polcain, bekötött folyóiratok. Kiemelten foglalkozónak a városra és a járásra vonatkozó könyvekkel, periodikákkal. cikkekkel és más dokumentumokkal, így az üzemi lapokkal, meghívókkal. A hely- ismereti dokumentumokat mikrofilmre vették. Kéziratokat, kisnyomtatványokat és fényképeket is felvesznek gyűjteményeikbe. A fonotéka hanganyagát folyamatosan gyarapítják. A felsorolt tekintélyes könyv- és folyóiratmennyiséget, hangtárt jól áttekinthető katalógusok teszik könnyen hozzáférhetővé, használhatóvá. Tavaly a felnőttkönyvtárba 2080-an, a gyermekkönyvtárba 2200-an, a fiókkönyvtárakba 1045-en iratkoztak be. A könyvtárosok azon vannak, hogy — feledtetve a megváltoztathatatlannak tűnő rossz körülményeket — mindenkit készségesen, legiobh tudásuk szerint szolgáljanak ki. s pz az esetek többségében sikerül. Tamasi Tamás Sefcsik János most a járás egy másik községében mutatkozik be. Csemőben, a községi tanács dísztermében december 13. és 17. között rendezi meg kiállítását. A munkái iránti érdeklődést biztosan fokozza, hogy a kiállítási tárgyak megvásárolhatók. Valószínű, sokaknak éppen kapóra jön, hogy így gondoskodjanak karácsonyi meglepetésről szeretteiknek. Diákcentrum A KISZ városi bizottsága a téli szünet napjaira diákcentrumot szervez. Filmvetítés, koncert, sportvetélkedő, divatbemutató és sok más szórakoztató program szerepel terveikben. Textilek két kiállításén örvendetes módon enyhíti kiállítótermeket nélkülöző városunk közművelődési gondjait az az igyekezet, amely egyes intézmények részéről tapasztalható. Jelenleg a kórház tanácstermében látható Bényi Eszter falikárpitjainak kiállítása, s ezzel párhuzamosan hamarosan még egy tárlat nyílik Cegléden, hasonló műfajban. A helyőrségi művelődési központban december 16-án délután öt órakor lesz Vízi Julianna textiltervező iparművész ki tintásának megnyitója. Kocsis Gyula, a Kossuth Múzeum igazgatója mond bevezető szavakat. A közönség december 27-ig tekintheti meg a bemutatott tárgyakat, amelyeket lakása díszítésére bárki megvásárolhat. Megörökítésre méltó módszerek Termékenyebb tőle a talaj Harminc vagon tőzeget bányásztak Darwin 1835. január 1-én írt naplójában — világ körüli hajóútja során — arról, hogy a Tűzföldön néhány lágy szárú, két- és egyszikű növényből igen könnyen tőzeg képződik. Európában és sok más helyen Viszont csak a mohák, esetleg sások, szittyófélék játszanak szerepet a tőzegesedés- ben, A hazai lápok lényegében növénytársulástani értelemben három csoportba tartoznak. A dagadólápok a magas hegyek közötti, vizenyős helyeken alakultak ki (például Mátraszentlászlón), az átmeneti lápok alacsonyabb hegyekben, főleg a Dunántúlon képződtek. Bőséges tartalékok Az alföldi mélyedésekben, patak- és folyócskamedrekben állandóan fejlődik, „hízik” a láp, ennek a folyamatnak eredményét csak a bányászat tudja folyton csökkenteni. Szerencsére még bőséges tartalékok vannak tőzegből. A jellegzetes növényfajok: erdei szittyó, vízitorma, gyapjúsás, káka, lombos mohák. Fás növények kísérik a tőzegtelepeket, így füzek, égerek, rekety- tyásek tarkítják a tárnák környékét. Akkor gazdálkodnak jól a tőzeggel, ha a kitermelés után a lebontott lápfelföldet nem túrják bele a vízbe. Ez azért is jó. mert a lápi vizek ősi, kiveszőiéiben levő halfajoknak adnak pompás élőteret. A másik ok. hogy a tőzegesedés újraindul, a tárna felhagyása után. A Duna—Tisza közének ásza ki részén, Öcsán, Isaszegen és Cegléden található bányá- szásra is alkalmas tőzeg. Szerencsére tüzelőnek már rég nem gyűjtik, mint a legfiatalabb szénféleséget. Érdemes lenne feldolgozni a népi tőzeghasznosítás formáit, módszereit, mert lassan a szemtanúk is elvesznek a múltban. Zsákokban árulják Kicsit meszesek az alföldi tőzegek, bár énnek is nagy jelentősége van a virágnevelésben és a parképítésben. Tápanyagban szegények, így belőlük könnyen előállítható tulajdonképpen bármilyen növény számára a legkedvezőbb földkeverék. A túl szálas tőzeget feldolgozás előtt darálják, csak utána kapja meg a műtrágyákat. Igen jól hasznosül benne a tápanyag, a humuszo- sodott tőzeghez kötődik minden tápelem és azok a talajból jól felvehetők.^A parképítő vállalat tőzegbányája eredményes termelést folytatott: harminc vagon tőzeg került fel a tárolókba, aminek zömét a vállalat saját munkáinál használta fel, öt- vagonnyi mennyiséget a lakosság vásárolhatott meg, zsákokba csomagolva. Érdemes fűmagvetéskor is használni tőzeget, különösen ha a talaj törmelékes, tápanyagban szegény, mert a tőzeg fokozza a talaj tápanyagmegkötő képességét. Van még egy további nagy haszna a tőzegnek. fertőtlenít, még a fe- kália is csíramentessé, csíraszegénnyé tehető, ha tőzeggel keverik. A tőzeg hasznossága folytán megérdemli, hogy esetleg a Bedébe kimenjenek az érdeklődök vásárolni belőle. Köny- nyű an vau. kerékpáron szállítható, akár zsáknyi tőzeg is. Surányi Dezső ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hlrla
