Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
Ma délután avatás Diákotthonból kollégium JVI a ünnepségen avatják kollégiummá a Madách Imre Szakmunkásképző Intézet gödöllői diákotthonát. A hivatalos eseményen képviseltetik magukat a megyei tanács művelődési osztálya, a társintézetek. A KISZ Pest megyei bizottsága zászlót adományoz ebből az alkalomból a szakmunkásképző kollégiumának. Az otthon lakói műsorukban felidézik a híres elődök történetét, azok szabályait, előírásait. Mi a gödöllői otthon történetét, rövid életútját próbáljuk felvillantani, bemutatva azt a folyamatot, amely az alakulástól a felsőbb osztályba való lépésig vezetett. Tíz éve még a PÁÉV munkásszállásán laktak azok a gyerekek, akik távolabbi helyekről jártak a gödöllői szakmunkásképzőbe, ahol különösebb közösségi életről szó sem lehetett. Az otthon kétszáz személyes épülete 1977-ben készült el, addigra azonban csökkent a tanulók létszáma, a helyek felét sem foglalták el. Egyegy szintet kiadtak másoknak, akik nem mindig viselkedtek úgy, hogy a diákok példát vehettek volna tőlük. Illetve, ha igen, az rossz volt. Három év múlva érkeztek a mélyponra, amikor néhány gyerek a bűnözés útjára tévedt. A következő tanévben új vezető került az otthon élére, s noha a hat nevelői helyből csak négyet sikerült betölteni, a Kőrösfői András vezette kis csapat hozzáértése és lelkesedése elegendő volt ahhoz, hogy megalapozzák azt az utat, amelyen haladva rövid idő múlva megpályázhatták a kollégiumi címet. Két tanulót év közben még ki kellett zárni, de az egészséges mag megnyerésével sikerült az ingadozókat is maguk köré gyűjteni. Program, demokratizmus és önállóság: ezekben a szavakban foglalhatjuk össze a lényeget. Töméntelen mennyiségű programot szerveztek, emlékezik Kőrösfői András, lekötve a gyerekek figyelmét, kitöltve szabad idejüket. A közösségek mindent elmondhattak, ami fájt nekik, ötleteiket is minden esetben meghallgatták, ami ennél is fontosabb, az életrevalókat meavalósíthatták. Nem avatkoztak be kicsinyesen az életükbe, szobáikat, bizonyos elemi szabályok figyelembevételével, kedvük szerint rendezhették be, a falakra ragaszthatták kedvenceik fotóit. S mivel a szobákat a tanulók festették, tapétázták, a korábbinál sokkal inkább magukénak, otthonuknak érezték azt az ideiglenes helyet, ahol tanulóéveik egy részét töltik. Szerencséjük is volt. Időközben megnyitotta kapuit a városi művelődési központ, amelynek vezetősége készségesen működött együtt az otthonnal, bármilyen kérdéssel fordultak hozzájuk, segítettek. Megélénkült az ifiklub tevékenységé, a tánccsoport pedig tavaly, a békéscsabai területi döntőn díjat nyert. Időközben Kirchhof er • József né testnevelő tanár személyében új vezető került az otthon élére, aki hat kollégájával — a két üres állást is sikerült betölteniük — eredményesen folytatta a Kőrösfői András által kezdett munkát. Kirchhoferné hangsúlyozza, az állások nemcsak be vannak töltve, hanem megfelelő a nevelők képzettsége is. Rátermett emberek működnek a kollégiumban. Ez nagyon fontos, hiszen napjainkban már több mint kétszázan élnek itt. Az öszszetétel igen vegyes: óvónői szakközépiskolások, fonótanulók, egészségügyiek, túlnyomó többségben lányok. Vendégeknek nem maradt hely, velük nem lehet többé probléma. Kirchhoferné és nevelőtársai alapvetőnek tartják a kis csoportok szerepét, ami esetünkben egy-egy szoba lakóit jelenít, akiket úgy válogatnak össze, hogy minél több közös legyen az életükben, mindenekelőtt a szakma, amiből következik, hogy életritmusuk hasonló, feladataik, felkészülésük szintén. Szerencsésnek mondtuk fentebb azt a körülményt, hogy az otthon megújhodásának idejében nyílt meg a művelődési ház, ugyanilyennek minősíthetjük az ötnapos hétre való áttérést. Köztudomású, hogy az üres idő gyakran vezet rosszra. Az új munkarendben sokkal feszesebb az időbeosztás, öt nap alatt kell elvégezni a feladatokat, nincs mit töprengeni arról, hogy mit csináljanak. Minden napra jut valamilyen program. A művelődési központtal még szorosabb a kapcsolatuk, s mind több áz olyan rendezvény, előadás, ami házhoz jön. Általános tapasztalat szerint ez a jobb. U eladat és cél: enélkül . nincs hasznos cselekedet. A gödöllői szakmunkásképző diákotthona ma a korábbi eredményeiért kapott elismerést ünnepli, az ezüst oklevelet és a kollégiumi címet. De már kitűzték az újabb célt: az arany oklevelet. K. P. LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 857. SZÁM 1982. NOVEMBER 2., KEDD Bskolakavífiés Dányban Társadalmi összefogással Százharmincán gyűltek öszsze szombaton Dányban, hogy folytassák azt a nagy munkát, amelynek eredményeképpen megújul, kibővül és tornateremmel gazdagodik a községi általános iskola. Legutóbbi ottj értünkkor még csak az új iskolaszárny alapjait ásták. Ma már állnak a falak, s a tető befedése. s egyéb téliesítési munkák folynak. Négyórás, kemény munkán voltak túl a vállalkozók, amikor arra kértük Gádor Andrást, az iskola igazgatóját, hogy pihenésképpen beszélgessünk a nagy építkezésről. Először azt kérdeztük, hogy mikor szólal majd meg először a csengő az új iskola termeiben, s mikor vehetik birtokukba a tanulók a tornatermet? Tornaterem is — A tervek szerint az építkezés három szakaszból állt volna. Az első ütemben a régi épület rekonstrukciója szerepelt — tájékoztatott Gódor András. — Az Imre téri iskola 1928-ban épült, felújításával már nem várhattunk. A régi olajos padlót parketta, a széntüzelésű kályhákat központi fűtés váltotta fel. Korábban az épület padlásán gabonát tároltak, á gerendák teljesen tönkrementek. Az új tetőszerkezet megépítésével egy időben kicseréltük a villamos hálózatot is. A falakat pedig egy új eljárás segítségével szigeteltük. — Ezzel a munkával tavaly nyáron végeztünk. A második ütemben az új kétszintes iskola megépítését, a harmadikban a tornaterem felhúzását terveztük. A társadalmi összefogás jóvoltából azonban a két szakaszt egybevonták, az új is - kolaépületet remélhetőleg már jövő szeptemberre sikerül átadnunk, bár a határidő november. S szeretnénk, ha a jövő év végére a tornaterem is elkészülne. — Milyen adottságokkal rendelkezik majd az új épület? — Elkészültével hat tornateremmel gazdagodunk. Ide költözik majd a tanács épületében ideiglenesen berendezett igazgatói iroda, s lesz egy tágas zsibongónk is. Lesz tanári, végleges helyükre kerülnek a szertárak, s természetesen mosdókat, vécéket is építünk a kétszintes új szárnyban. Hétszáz név — S a tornaterem? — Eredetileg 9 méter széles és 18 méter hosszú lett volna. Ezt kicsinek találtuk, egy új tervet készítettünk, de csak úgy gondolhattunk nagyobbra, ha a költségek nem lépik túl az eredetit. Egyetlen megoldás kínálkozott: a Dányban már sokszor bevált társadalmi öszszefogás. S mert széles körből kaptunk ígéretet, szeptember végén már egy 12 méter széles és 24 méter hosszú alapterületű tornaterem építését kezdtük el. Az építkezés 10 millió forintba kerül, s ehhez jön még a társadalmi munkák értéke. — Mennyi ez pontosan? — A község lakói családonként hat nap társadalmi munkát ajánlottak fel. Sokan a községfejlesztési hozzájárulásuk összegét egészítették ki 100 —500 forinttal. — Kiket tudnánk kiemelni azok közül, akik az átlagosnál is többet vállaltak magukra? — Van egy füzetünk, amelyben a maiakkal együtt már 700 nevet jegyeztünk fel, köztük van olyan is, aki már háromszor-n égy szer, vagy még többször is dolgozott itt 6—8 órát. Az igazgatóhelyettes, Budai János, a tantestület tagjai, a hivatalsegédek egyaránt áldozatos munkát végeznek. — Nélkülözhetetlen a Magvető Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak segítsége, akik konkrét munkájuk mellett kommunista szombatjaik bevételét, majd’ százezer forintot is a tornaterem építésére ajánlották fel. Közülük is a legkiválóbb a Baglyos György vezette Gagarin I. szocialista brigád. Nem kevesebb dicséret illeti a tsz építőbrigádjának ragyogó teljesítményét. Simon József, az építőipari üzemegység vezetője és Török Imre csoportvezető is mindent megtesznek a munkák sikeres befejezéséért. üh'úk és jubilálok Másuknak segíteni kötelesség Az árammérőgyári véradás alkalmat adott arra, hogy négy résztvevőjével megismerkedjünk. Először Gazdagné ltácz Zsuzsannával, az ajánlati osztály fiatal dolgozójával beszélgettünk, aki először adott vért. Belső kényszer — Férjem, aki szintén itt dolgozik, többszörös véradó. Az ő érveit megfogadva döntöttem úgy, hogy tagja leszek a mozgalomnak. Szeretnék a későbbiekben is segíteni azoknak, akiknek beteség vagy baleset miatt vérre van szükségük. Én még csak szeptember óta dolgozom a vállalatnál, s már az első adandó alkalmat kihasználtam a véradásra. A Vöröskeresztnek nem vagyok tagja, de egyetértek a céljaival. Mészáros István 32 évesen határozta el magát erre a nemes lépésre. — Miért éppen most? — Augusztus utolsó napján tagja lettem a Vöröskereszt itteni szervezetének. Ügy gondoltam, ez a véradás jó lehetőség arra, hogy gyakorlatilag is bizonyítsam, tagságom nem formális. Az a helyzet, hogy ez tulajdonképpen a második véradásom, először a katonaságnál adtam. Furcsa erről beszélni, de valami belső kényszert éreztem, hogy csatlakozzam a véradókhoz. A Pattantyús szocialista brigád tagja vagyok, rajtam kívül még két társam vett részt az októberi térítésmentes véradá-Hyugdíjasan is — Ha már szóba került, mi a véleménye az ingyenességről? — Az, hogy aki teheti, minél többször adjon vért. Az a 4—5 deciliter egy egészséges ember számára nem okoz bajt, de másokon segíthet. A véradás önkéntes. Ez az egyik legemberségesebb cselekedet. Szerintem pénzért vért adni helytelen. Kakucska hászlóné harmincnyolcszor adott vért. Huszonnégy éve dolgozik az Árammérőgyárban, decemberben nvugdíjba megy. — Mennyi vért adott eddig? — Csaknem húsz litert. Szívesen megyek vért adni. Jó kontroll ez számomra. Amíg egészségem engedi, mindig adok. — Mi lesz, ha nyugdíjba vonul? — A véradásnak akkor sem lesz. vége. A gyár vöröskeresztes titkárától ígéretet kaptam, hogy mindig értesít a véradás időpontjáról. Szerintem másokon segíteni kötelesség. Ezért nem jár külön elismerés. Bene László csoportvezető is tapasztalt véradó. Ez a legutóbbi mégis különlegesnek számított. — Igen. Ez volt a huszonötödik. Az Árammérőgyárban 1983 óta dolgozom, a véradómozgalomba 19S6-ban kapcsolódtam be. Húzódozó fiatalok-*■ A Vöröskeresztnek is tagja? — Igen. Az alapszervezet .vezetőségében én vagyok a véradófelelős. — Szép a példamutatás, mást is tesz a véradómozgalom propagálásáért? — Szigorúan önkéntes, meggyőződéses véradókra van szükségünk. A fiatalok körében végzett munkát tartom a legfontosabbnak, sajnos őket a legnehezebb meggyőzni. Ebben azonban mindig számíthatok a tapasztalt többszörösvéradó-társaim segítségére. A katonaságtól visszajött fiúkat könnyebb megnyerni, hiszen ők többnyire már átestek az első véradáson. Két testvérpár — Az utóbbi időben sokan bírálták a Vöröskeresztet azért, mert nem elég hatékony a véradásra szólító propagandája. — Van benne némi igazság. Többször kellene kollektíváknak, szocialista brigádoknak vetítéssel egybekötött népszerűsítő előadásokat tartani. Az egyedi műszerészektől egyébként most is öten mentünk a véradóállomásra. — Találkozott már olyan emberekkel, akiken éppen az ön vére segített? — Még nem. Voltam viszont olyan ankéton, ahol nagyobb mennyiségű vért kapott emberek köszönték meg a segítséget. Egyszer például egy 25 és 50 éves testvérpár köszönte meg az életét. Nekik hetenként, néha naponként le kellett cserélni a vérüket. Máskor szülők fejezték ki hálájukat. Sződi Sándor — Ha elkészül az új szárny, a tornaterem, akkor tanulóink nyolcvan százaléka egy műszakos oktatásban vehet majd részt. Szaktantermes rendszert alakítunk ki, s emelni tudjuk majd a napközi létszámát. S nem árulok el titkot, hogy utána is folytatni szeretnénk; már most egy kézilabdapálya tervét dédelgetjük. Az új előnyei Szombaton, a munka végén sokan érdeklődtek az igazgatótól, aki szerénysége miatt nem említette magát az élenjáró társadalmi munkások között, hogy mikor jöhetnek legközelebb. S miközben Gódor András megköszönte valamenynyiük munkáját, elmondta; lesz még teendő az idén is, hiszen a falazást, a téliesítést hamarosan be kell fejezni. Sz. S. Betanítás helyben Kézügyességet igényel A budapesti Humanitás ipari Szövetkezet kereseti lehetőséget ajánlott fel levelében a mozgáskorlátozottak gödöllői járási-városi csoportja részére. Azok jelentkezését várják elsősorban, akik jelenleg nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, de azok érdeklődését is örömmel veszik, akilk nem tagjai a mozgáskorlátozottak egyesületének. A felkínált munka ülve végezhető, könnyű, kis kézügyességet igényel, s ellenértékeként mintegy 1600 forintos havi jövedelem érhető el. A betanítást, megfelelő számú jelentkező esetén a Humanitás Szövetkezet dolgozói vállalják helyben, a gödöllői szociális otthonban. Jelentkezni a mozgáskorlátozottak járásivárosi csoportja titkáránál. Pesti Rudolfnál lehet levélben a következő címen: Gödöllő, Fenyvesi Nagyút 60/a. 2100, 1 mp programja köz-November 2-án. Gödöllő, művelődési pont: A munkahely esztétikája című kiállítás. Megtekinthető 15—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás. Megtekinthető 14—18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Vetítettképes élménybeszámoló: 88 nap Brazíliában. Tartja: Fazekas Mátyás, 19 órakor. Aszód Petőfi-szavalóverseny Náhányan hiányoztak Szombaton az aszódi helyőrségi tisztiklubban rendezték meg a szavalóversenyt, melyet Aszód kulturális intézményei közösen hirdettek meg az ősz elején a szép verset és az igaz gondolatot kedvelő általános iskolai tanulók és felnőtt versmondók részére. A gondosan előkészített versenyre huszonegy általános iskolás és tizenkét felnőtt jeletkezett. A múzeumi hónap aszódi rendezvényeinek nehezen lehetett volna rangosabb zárórendezvénye, mint a Petőfire emlékező versmondóknak ez a seregszemléje. A gondosan felkészült versenyzők legjobbjai bizonyították, hogy a versmondónak teljes, magával ragadó élményt kell nyújtania a versről, szinte láthatóvá, tapint’hatóvá kell tennie a költői képeket, fülünkben kell csengetnie a nyelv varázslatát, s ez az, ami nem könnyű. A népes mezőnyből sokan nyújtottak kimagaslóan szép teljesítményt, ezért nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amelynek elnöki tisztét Iiovák Lászlóné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője látta el. Az úttörő versmondók kategóriájában a sorrend így alakult. 1. Pecze Tímea (Túra), 2. Szabó Andrea (Veresegyház), 3. Balázs Andrea (Bag). Csak néhány pont 'választotta el a dobogós helyezéstől az isaszegi Kövesdi Andreát és a bagi Pávics Laurát. A felnőttek mezőnyében a következő eredmények -születtek: 1. Katona Tibor (Bag), 2. Ladócsy László (Kartal), 3. Balázs Sándor (Bag). Közvetlen az elsők nyomában volt a gödöllői Pálinkás Ágnes és a domonyi Raffay Sándorné. Amilyen jó érzés volt a sok szép teljesítmény értékelése a zsűrinek, legalább olyan nehéz volt tudomásul venni, hogy több község, köztük Galgahévíz, Hévízgförk, Galgamácáa, Vácszentlászló gyermek- és felnőtt versmondói nem képviseltették magukat ezen az évek óta ismétlődő rangos kulturális rendezvényen. -F. M. Mozi Diótörő-fantázia. Szinkronizált, japán báb-mesefilm. Csak 4 órakor. Zsaru vagy csirkefogó. Szinkronizált, francia bűnügyi filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Huszárik Zoltán grafikái Bezárták Gödöllőn a Huszárik Zoltán grafikáiból, a filmrendező halálának évfordulója alkalmából összeállított kiállítást. A tárlat anyaga ezen a héten Huszárik Zoltán szülőhelyén, Domonyban, majd az aszódi gimnáziumban látható. Hancsovszki János (elvétel* ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap
