Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

1982. NOVEMBER 9., KEDD xM tao Kenyérnek lenni kelD Választéktól az üres polcig Ügy tartják: Ha nem jó a kenyér, nem jó. ízetlen akkor a legfinomabban megsütött hús, a legszeb­ben tálalt étel is. Nos, le­het, hogy mindez túlzás, tény azonban, hogy a hazai § fogyasztó igen kényes a S kenyér minőségére: a sü- S letlen, a deformálódott, a ^ száraz vagy szívós vekni ^ mindennapi bosszúsága oka ^ lehet, s huzamosabb időn i át már rossz hangulatot te­­$ remthet. Százhalombattán lassan két esztendeje igen korszerű ke­nyérgyár állítja elő a kenye­rek és péksütemények má­zsáit. S tegyük hozzá, modern technológiával, szinte minősé £fi kifogás nélkül. Az utóbbi időben azonban megszaporod­tak a vásárlói panaszok, ezek többsége jogos is. A ki­fogások zöme az élelmiszer­­boltokat éri: a választék elég­telensége mellett gyakran ma­gának a kenyérnek a hiányát is felróják a kereskedőknek. Hogy van-e elég kenyér mindig és mindenütt, megfe­lelő minőségben, s ha nem, miért? Nos, erre a kérdésre, s az ellátással kapcsolatos töb­bi problémára kerestük a vá laszt azon a beszélgetésen, melyet a közelmúltban ren­deztek a városi pártbizottsá­gon. A fogyasztó panasza A kenyérkészítés gondjairól Polgárdi József, a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Vál­lalat igazgatója és Városi Ti­­borné, a helyi kenyérgyár üzemvezetője beszélt. A ke­reskedelemben jelentkező problémákat és az ellátásban mutatkozó nehézségeket dr. Arató Andrásné vázolta, a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat nevében, míg a vásárlókat Varga Attila képviselte, a nemrégiben megalakult fo­gyasztók tanácsa elnökeként. Kezdjük az utóbbival, a vá­sárlók panaszaival: Százha­lombattán két esztendeje — a kenyérgyár üzembe állítása után — figyelemre méltó volt a választék. Többféle kenye­ret, egy sor aprósüteményt, különböző pékárukat kínál­tak. Ez a bőség később mér­séklődött, az utóbbi időben pedig egyik-másik kenyérfaj­tából már hiány is mutatko­zott. Eltűntek a boltok pol­cairól például az előrecsoma­golt hájastészták, s mostaná­ban úgy emlegetik az alföldi kenyeret, mint amelyiket sor­ban állás árán sem lehet min­dig megkapni. Varga Attila a vásárlók panaszai nyomán egy ellenőrzés tapasztalatait is is­mertette : — A Gesztenyés úti ABC- ben például délután 4 óra táj­ban sokszor nem lehet már kenyeret kapni. Tudakoltuk az okát, a válasz az volt, hogy a műszakos buszokkal érkezők megrohanják az üzletet, s az utolsó veknit is elviszik. Fel­kerestük az üzletet tehát a buszok érkezése előtt: kenyér már akkor sem vagy alig — volt a polcokon. A vásárlók másik panasza: Nem csupán az alföldit, tehát az egyik legdrágább kenyeret, hanem az olcsóbb fajtákat sem lehet kapni esetenként. Nen. beszélve a hétvégi ellá­tás gyakori zavarairól. a sütőipar által készített ke­nyérből csupán 10—15 száza­lékban kapnak alföldit or­szágszerte, addig Százhalom­batta részesedése 50 százalék. Más kérdés, hogy ez nem elég (korábban 80 százalék volt), még akkor sem, ha a kenyér­kereskedelemben története­sen semmi fennakadás nincs. Csakhogy van. — A legnagyobb problé­mánk — mondja dr. Arató Andrásné —, hogy az üdülő­övezet miatt a hétvég, ke­nyérforgalmát lehetetlen nyá­ron kiszámítani. Ha esős idő lesz szombaton, vasárnap, egy­­egy boltban két-három mázsa kenyér is megmarad. A másik gond: a város sajátos fogyasz­tói szokása. Csak az alföldi számít kenyérnek, az is csak akkor, ha meleg. Tehát ha van is a polcon másfajta, esetleg egynapos kenyér, azt már nem viszik el. Tény, hogy tarthat­nának az üzletek nagyobb vá­lasztékot: rozsos-, sajtos-, bur­­gonyapelyhes, szójás, lenma­gos, kétkilós kenyereket. De olyan kicsi a kereslet, hogy nem tudunk szállítható tételt rendelni sem egyikből, sem másikból. Próbáltuk: hozat­tunk nyolcfélét, abból hét fajtát le kellett írnunk. A készlet 10 százalékát például kötelesek az üzletek a kétki­­lósból megrendelni: a tízből kilenc százalék azonban meg­marad, mert a vásárló nem kér belőle. Nos, hogy a vásárló gyakor­ta miért nem kér egyik vagy másik kenyérből, arra azért a beszélgetés során fény derül. A vásárlók egy része azonban eleve a gyár mintaboltját kere­si fel: itt a friss kenyér tényleg meleg, a szállítás még nem tör­te meg vagy formátlanította el, s ha ki is ürül a polc, belát­ható időn belül a közeli ke­mencékből újra feltöltődik. Míg az ABC-ben kapható áru kevésbé vonzó: a szállítás meg a tárolás, illetve az idő múlása a forró kenyérből előbb csak frisset, később pe­dig mait csinál, de ha ez is el­fogy, akkor a tegnapról ma­radt — marad. Várható-e változás, jobbí­tás a kenyérellátásban Százha­lombattán? A Sütőipari Vál­lalat igazgatója szerint: ha veszteséges marad továbbra is az alföldi kenyér előállítása akkor — a minőség megtartá­sa mellett — év végén felül kell vizsgálniuk a termékszer­kezetüket. Ne érje meglepetés Kérik továbbá a kereske­delmi dolgozókat: vállaljanak nagyobb kockázatot a rende­léseknél. Nos, az üzletek talán bátrabban rendelnek, de ez még nem oldja meg a tárolás, a szállítás problémáját: sajnos a város boltjaiban fele annyi kenyeret tudnak megfelelő módon tárolni, mint ameny­­nyire szükség lenne. Valamiféle koordinálásra mindenképpen szükség van — összegezte Balázs Gézáné, a városi pártbizottság első tit­kára — a kenyérellátás javí­tása érdekében. Egymás gond­jainak ismeretében jobb szer­vezéssel, az igények alaposabb feltérképezésével mindenkép­pen el kell azt érni, hogy a modern iparváros lakóit ese­tenként ne érje az a meglepe­tés, hogy az üzletben széttár­ják a karjukat az eladók: saj­nos elfogyott. Népművelők napja Hagyomány immár, hogy no­vember első hetében megren­dezik Százhalombattán a nép­művelők napját. Idén az ün­nepélyes összejövetelre a múlt hét végén került sor a Duna­­menti Művelődési Házban. A város két üzemi kultúrházá­­nak, valamint a könyvtárak­nak a dolgozóit és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyi könyvszolgálatának kép­viselőit Tüske László, a városi tanács művelődési, testneve­lési és sportosztály-vezető je köszöntötte, méltatta a közmű­velődésben végzett munkáju­kat, s a város kulturális életé­ben betöltött szerepüket. Az ünnepségen a népművelők ju­talmazására is sor került. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Távvezeték a Szovjetunióból Äi Összefogás fél évtizede összefogás. Ezt a nevet vi­seli az a távvezeték, melyet fél évtizeddel ezelőtt avattak fel, s az ötesztendős évfordu­lót most ünnepük a szovjet és magyar szakemberek. — Az összefogás vezeték — tájékoztat Dohány László, az ÄFOR főosztályvezetője — az első és egyetlen olyan cső­rendszer a KGST országain belül, melyen gázolajat és benzint továbbítanak. — Honnan hová? — A Szovjetunióból ha­zánkba; az elmúlt öt eszten­dő alatt, mintegy ötmillió ton­na kőolajipari termék érkezett így. Még 1976-ban született a döntés a távvezeték megépí­téséről, s egy év múltán, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján már üzembe is helyezték. További sorsa már kevésbé látványos, viszont igen nagy jelentőségű. Az üzemeltetés kapcsán nem egyszer adódtak rendkívüli műszaki nehézségek, amiket azonban szoros szakmai és munkatársi együttműködéssel gyorsan le tudtunk küzdeni. — Egy-két jellemző adatot a vezetékről... — Például: a szovjet gerinc­vezeték több mint ezer kilo­méteres, s erről több szovjet­unióbeli kőolajtermékbázist ellátnak. A vezeték a Kárpá­tokon jön keresztül, a legma­gasabb pontja ezer méter kö­rül van. Természetesen egy ilyen jellegű csőrendszer üze­meltetését szabályzatokkal megoldani szinte lehetetlen; állandó munkakapcsolatot tart fent az indító- és a fogadóál­lomás irányítószemélyzete. Az ÁFOR terméktávvezető főosz­tályának központja itt van ugyan Százhalombattán, de a nyírbogdányi telepünkön, az ottani fogadóállomáson szov­jet személyzet is dolgozik a A másik oldal Ez tehát a fogyasztók olda­la. Lássuk azonban a másik oldalt, mindenekelőtt a gyár­tókét: — A sütőipart — tájékoz­tat Polgárdi József — az idén három változás érintette. Ezek egyike, hogy a citopános technológiával készülő kenye­rekre az állami támogatás megszűnt, sőt 7 százalékos forgalmi adó is terheli immár. A százhalombattai kenyér­gyárban ezzel a technológiá­val (tehát rövid kelesztési idő­vel, gyorsdagasztásos rend­szerben) készült a közkedvelt alföldi kenyér. Augusztus 9-e óta ennek az előállítása ráfi­zetéses a korábbi minőség megtartása mellett. De, mert ez utóbbihoz nem akarunk hozzányúlni, kénytelenek va­gyunk kevesebbet gyártani. Tegyük azonban hozzá, míg mienkkel együtt: közös szo­cialista brigádokba tömörülve. — öt év tapasztalata alap­ján, mekkora a jelentősége az Összefogás -vezetéknek ? — A bonyolult nyomvona­lon időközben megvalósult a többfázisú szállítás is. Ennek külön jelentőséget ad, hogy ugyanezeket a tételeket, illet­ve mennyiségeket vasúton hallatlanul nehéz lenne eljut­tatni. Azon túl, hogy a vasúti kapacitás kevés rá, megoldha­tatlan problémát jelentene a határon az átrakodás; hiszen a magyar és a szovjet sínek nyomtávolsága különbözik, így minden egyes szovjet tartály­­kocsiból át kellene fejteni a terméket magyar kocsiba. Tollhegyen „Tüzelj-tüzelj! Tüzelj még, ta liülyc!” Mint egy háborús filmben. Pedig csak a Matrica presszóban ülünk, egy video légihábo­rús játék társaságában. A gép körül 7-8 gyerek izga­tottan szurkol a „tüzelő­nek”. Mit tagadjam, én is meg­próbáltam régebben, de csak a „félkarú rablóig” jutottam annak idején, ami sok-sok 2 forintosomat nyelte el mindörökre. Kőbányai a sör, a vendég­látóegység valamennyi asz­tala foglalt. A tréfás fel­szólításnak, hogy „igyuk él­­üzemmé” a presszót, úgy látom, ma eleget tettünk. Ma. De gondoljunk a jö­vőre is. Az új generáció tagjaira. Vajon megpró­­bálnak-o megbarátkozni a helyiséggel, a hangulattal? Természetesen, Hogy évek múlva szívesen letelepedve, ott feledkezve ne érezzék magukat idegennek. Azt már csak úgy, mel­lékesen jegyzem meg, hogy 4 perc játék a masinával 2X5 (azaz tíz) forint! Szülői pénztárcák riadó! J. L. Elismerések, kitüntetések A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából a DKV színházter­mében megtartott városi ün­nepségen számos városlakót kitüntettek. MSZBT aranyko­szorús érmet kapott Galánfi Csaba, a DKV dolgozója. KISZ Érdeméremben részesült Buda Dénes (DKV) és Ősze LÚszló (DHV). Kiváló ifjúsági vezető lett Szilasi György (DKV), s aranykoszorús KISZ- jelvényt kapott Kovács József ugyancsak a DKV dolgozója. A KISZ KB dicsérő oklevelét Markó Zoltánná az óvodai 1-es KISZ-alapszervezet ta; ja és Szabó Antalné, a DHV dolgo­zója vehette át. Óvoda huszonnyolcmillióért Mesekönyvtárt kaptak Ismét gyarapodott a város egy új létesítménnyel. Mint arról már hírt adtunk, no­vember 2-án ünnepélyesen felavatták Százhalombatta leg­újabb óvodáját, mely a ta­nácsháza mögötti területen épült könnyűszerkezetes ele­mekből. A több mint ezeröt­száz négyzetméteres gyermek­­intézmény alighanem az egyik legkorszerűbb és leg­szebb óvodája a városnak: 28 millió 300 ezer forintba ke­rült, s bár 150 gyermek befo­gadására tervezték, száznyolc­vanöt kislánynak és kisfiúnak ad második otthont. Nem sajnálták a pénzt a belső berendezésre sem: más­fél millió forint értékben bú­torozták be, s látták el kü­lönböző eszközökkel és játé­kokkal a foglalkoztatóterme­ket, s a szociális helyisége­ket. Az új óvoda — mim szinte minden Százhalombattán — az itt élők társadalmi össze­fogását is példázza. A gene­rálkivitelező a 26-os Állami Építőipari Vállalat volt, de részt vett a munkálatokban a Mélyépítő Vállalat, a Gelka, valamint a tanács kommuná­lis és költségvetési üzeme is. Az óvoda berendezésénél pe­dig szocialista brigádok is KISZ-szervezetek fiataljai is közreműködtek, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyi raktárbázisának dolgozói pe­dig 5 ezer forint értékű me­sekönyvtárral ajándékozták meg a kicsinyeket. A Pannónia lakónegyedben megnyílt új óvodával hivata­losan, összesen 885, gyakorla­tilag pedig 1142 gyermek el­helyezésének gondja oldódott meg a városban. HOL, MIKOR? Rendezvények. November 9-én a Hága Szálló klubjának újabb összejövetelét tartják este 6 órai kezdettel. November 10-én rendezi so­ron következő foglalkozását a kismamaklub, délután 4 órától N. Radóczy Mária előadásá­ban, a kicsinyek megismerked­hetnek a ceruzával. November 15-én este 8 órai kezdettel kerül sor a Spektrum klub újabb összejövetelére az információs központban. Elő­írl <x# Az V. ötéves terv időszaká­ban (1976—1980) szintén ered­ményes városfejlesztés való­sult meg, melynek hatására tovább javultak a lakosság életkörülményei. Az egyes la­kóterületek (Öváros, Dunafü­­red, városközpont) differen­ciált fejlesztése kapcsán pedig tovább mérséklődtek az alap­ellátásban még meglévő szín­vonal-különbségek. Ebben a ciklusban a tervezett 659 mil­lió forint helyett 755 milliót használtak fel. A feladatok között továbbra is kiemelt he­lyet foglalt el az állami lakás­építés. Az előirányzott 1100- zal szemben 1337 lakás épült fel állami pénzeszközökből. El­készült sok családi ház is, így összesen 1421 otthonnal gya­rapodott a város; az előző öt­éves tervekben még nem volt példa ilyenre. A város népessége 1980 vé­gére elérte a 14 ezer 292-t. Ugyancsak a kiemelt célki­tűzések közé tartozott az egész­ségügyi és kulturális ágazatok fejlesztése, bővítése. Legjelen­tősebb eredménynek számított a 38 millió forintos költséggel felépült 17 munkahelyes szak­orvosi rendelőintézet. Az üzem­be helyezésével (1980. novem­berében került átadásra) egy­idejűleg a városi tanács integ­rálta a körzeti, az üzemi és gyermekorvosi, védőnői, vala­mint a szakorvosi ellátást biz­tosító intézményeket. Ezáltal megvalósult az egészségügyi el­látás területén a teljes szak­mai és gazdasági egyesülés. Emelkedett a szakorvosi órák száma is, napi 52-ről 90- re. Az egészségügyi dolgozók létszáma szintén gyarapodott —• 81-ről 187-re —, ebből az orvosok száma 8-ról 32-re nőtt. A kulturális ágazat fejlesz­tésére 81 millió forintot fordí­tottak. Ennek eredményeként a tanácsi működtetésű óvodai helyek száma 150-ről 610-re emelkedett. Ebben a tervidő­szakban épült a Ságvári sétá­nyon lévő (kék) óvoda is. így a tanácsi és üzemi létesítmé­nyekkel együtt 400 helyett 860 gyermek elhelyezésére nyílt lehetőség. A Ságvári sétányon találha­tó oktatási intézményt 1980- ban egészítették ki. A 16 tan­termes szárnnyal bővített is­kola helyiségeinek száma 47- re gyarapodott. Az oktatóké is emelkedett: 81-ről 122-re. Megkezdődött és jó ütemben haladt a sporttelep, valamint a művelődési központ terve­zése, építése, tereprendezése is. Erőteljes fejlődésnek indult a közműhálózat. Újtelepen, Óvárosban és Dunafüreden nagyszabású útépítési program valósult meg. Mintegy 22 mil­liós beruházással készült a Jó­zsef Attila, az Alkotmány ut­ca, a Fogoly utca, a Barátság út, a Damjanich út és még több aszfaltburkolata. A köz­­világítás is fejlődött; a lámpa­testek száma például 1874-gyei szaporodott. A belterjesen gondozott parkterületek is to­vább növekedtek, 60 ezerről 167 ezer négyzetméterre. Fontos kereskedelmi létesít­mények építése is hozzájárult az V. ötéves terv megvalósítá­sához. Ekkor készült el a vá­roslakók szükségleteit kielégí­tő Gesztenyés úti ABC-áru­­ház, mely 570 négyzetméter alapterületű lett, a Dunafü­­redi Áfész-élelmiszerüzlet, to­**0*X-. * • . „„ i. < x. Az V. ötéves tervciklus hozta a déli lakónegyed tízemeletes házai­nak megépülését és a 2-es számú általános iskola bővítését. adást tart Salgó István, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem tanára. A KGST a nyolcvanas években címmel. November 15-én a mozgás­­korlátozottak klubjában be­szélgetésen vehetnek részt az érdeklődők a Magyar Rádió fő­­szerkesztőjével, délután 5 órá­tól. November 16-án a Hága Szállóban kiállítással egybekö­tött könyvvásárt rendeznek délután 6 órától. Kiállítás. November 12-ig tekinthető meg a DKV iroda­házában Oszolj Piroska fest­ményeiből rendezett tárlat. Színház. Ismét több színházi program várja az érdeklődő­ket. November 11-én a Ma­dách Színházhoz A csata cí­mű darab megtekintésére autó­busz indul este háromnegyed 6-kor a Százhalom étterem elől. November 12-én a Pesti Színházban A zongora _ A lázadó, november 14-én pedig a Deficit című színdarabokat tekintheti meg a közönség (ezekhez buszok nincsenek') este 7 órától. Az oldalt Irta: Tamási István Totó. Gyűrik János vábbá a déli lakónegyedben három 150 négyzetméteres ven­déglátóegység, és a szolgálta­tóház, mely 600 négyzetméter alapterületű, valamint a kor­szerűsített óvárosi ABC-áru­­ház. Természetesen a lakosság nagy társadalmi munkával se­gítette a városfejlesztési cél­kitűzéseket. Az 1970—1980 kö­zötti időszakban 85 millió fo­rint értékű hozzájárulást nyúj­tottak. összefogásuk nélkül ne­hezen lett volna elképzelhető a városi sporttelep és -csar­nok, a DHV- és DKV-sport­­bázis, az iskolai KRESZ-udvar és a Kilián téri játszótér át­adása. Mindez dicséri munká­jukat, egyúttal azt is bizonyít­ja, hogy a lakosság körében kifejlődött egy egészséges lo­kálpatriotizmus is. Ferenczi Illés Városkalauz Üzletek, tantermek, óvodák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents