Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1982. NOVEMBER 7., VASÁRNAP Konténerek a gyárudvaron Az MŰD nem raktárra termel Először — októberről Emlékezés Gábor Józsefre Jegyzet Kék vonal A tréfás hasonlat szerint az igazi váci ember úgy van a Dunával, mint a kocsmazó a reggeli pálinkával. Nem tud meglenni nélküle. A kisvaciak, a tabániak, az alsövarosiak naponta sétálnák ki a partra, egész életükben nézik a nagy vizet. Magam is jövök, ha tehetem, mert van valami megmagyarázhatatlan vonzása ennek a színeit, hangulatait örökké változtató vizi világnak. A vizek partja mindig is vonzotta az embert, aki vállalta a szeszélyekkel jaró kockázatot is, mélyért kárpótolta a sokféle haszon, a kereskedelmet megkönnyítő szállítás például, hogy másról ne is beszéljünk. A gazdasági okok mellett van valami más is; mert különben mi vonzaná ide a festőt, a turistát, azokat az embereket, akik túl a szépség igényen, érzelmileg is kötődnek a part menti vidékhez? Nem gondolom például azt sem, nogy a váci járás egyes telepméseiról elköltözők, akiket vagy a helyi munkalehetőségek, vagy a szolgáltatások színvonala, a művelődési lehetőségek hiányozó forrásai távolitwnak el a községből, nagyon messze költöznének a folyó vonalától. Sőt, mint ahogy a tények bizonyítják, inkább közelebb. Mert amíg a közlekedés fő ütőereitől távolabb eső helyeken csökken a népesség száma, addig emiit, már Letkéstöl kezdve, mérsékelt emelkedés mutatkozik, s a növekedés Verőcemarostól még jobban megfigyelhető, Vácott pedig már a dinamikus jelzőt szokás a gyarapodásra vonatkoztatva használni. Az agglomerációs övezet gyarapodási gondjai közismertek, ez sokféle gondot teremtő ellentmondás. Az egyes települések népességének csökkenése tehát nem okozza a járás lakosságának csökkenését, csupán az arányok megváltozását. A Vácra bejáró dolgozók jó része úgy gondolkodik, hogy egy idő után a városban telepszik le, s a gondolatot később tett is követi. A vasárnap építkező kalákák tagjainak vidám csoportjaiban rendszerint az úgynevezett felső járás és Nógrád megye közel eső területeinek hangos dialektusa figyelhető meg, de ezenkívül is sok-, féle nyelvjárás keveredik már a városban. Épp úgy, mint akár örbottyánban, vagy Gödön, ahol a közelmúltban lezajlott falugyűlésen nem volt ritka a tiszántúli zárt e és hosszú í magánhangzó kimondásasem. Sőt az egyik felszólaló erős „szögedi” tájszólás^ ban ismertette mondanivalóját. Nőtt a város területe, több lett a lakossága, de ettől nem lett kevesebb a váci járásban élők száma sem. A jelenleg 79 ezer 645 lakos 3,6 százalékkal jelent többet az 1970. évinél. Tehát jönnek, érkeznek a Duna mellé az emberek, s persze elsősorban dolgozni, helyben választva munkát, vagy a munkahely közelében a lakást. Ami jó és öröm a gyárnak, az persze gond a tanácsnak. Vácott épp úgy, mint Szödligeten, s a megoldásra vonatkozóan nem könnyű, nem is nagyon lehet rövidtávú ígéreteket tenni. Népeket összekötő nagy. kék szalagként szokás emlegetni az országok között kanyargó folyamunkat, s ez igaz is. Bizonyos, hogy a part mentén élők sokféle nemzet zászlója alatt tovaúszó vízi járművet látnak egy-egy esztendőben, s olykor beszélgetnek is a közelben horgonyt vető utasaikkal. Ez is erősíti bennük a nyílt, baráti érzéseket. Kisebb méretekben a bal parti régió lakosságinak együvé tartozását is jelképezi a térképre rajzolt kék vonal a Duna menti emberek új közösségeinek öszszetartozását. Kovács T. István A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára udvarán jelentős mennyiségű konténer halmozódott fel, mivel a kiszállítás akadozik. De mondhatjuk azt is, hogy a megrendelő tőkés partner egyszerűen nem viszi el az árut, s a konténerhegy láttán sokan válságosnak ítélik meg a helyzetet és talán joggal teszik fel a kérdést: el lehet-e még adni, keresik-e a világpiacon? Takács Imrétől, a gyáregység igazgatójától kérdezzük: — Van-e garancia arra, hogy elviszi a megrendelő? Terven felül is — A hajógyárban mindig van raktáron konténer, hogy mennyi, az a kiszállítás ütemétől függ. Előre kell bocsátanom, hogy mi nem raktárra, hanem megrendelésre gyártunk és a kész konténereket mindig elszállítja a megrendelő. A szerződés értelmében azonban hat hónapig kötelesek vagyunk tárolni a konténert, és sajnos a kiszállítás határideje több oknál fogva csúszhat. A világpiacon egyre nehezebb bármit is eladni és ez átmenetileg visszahat ránk is. A szállítási költségek csökkentése érdekében megfelelő magyar exportárut kell találni, hogy konténereinkben ne levegőt szállítsunk több száz kilométer távolságra, hanem gazdaságossá tegyük a termék utaztatását. A legnagyobb megrendelőnk az amerikai SEA- és az osztrák Contrin cég egyelőre hasonló okok miatt nem viszi el az udvaron látható kész árut. Ezért, hogy a raktárkészletet Befejeződtek az ISZ*napok A közelmúltban terített asztalok fogadták a Madách Imre Művelődési Központ klubhelyiségében azokat a fiatalokat, akik a városi KISZ-bizottság által meghirdetett ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napokon sikerrel szerepeltek. A hagyománnyá érett versenysorozatot nyolcadik alkalommal rendezték meg, melyen öt szakmai verseny két tanácskozás és két társadalmi munkaakció szerepelt. A szakmai versenyeken kilencvenegyen vettek részt, melyekre kiemelkedően mozgósítottak a DCM, a Vízmű Üzemigazgatóság, a Forte és a HAGY KISZ-alapszervezetei. Legtöbb fiatalt a gépíró- és az esztergályosverseny vonzott, s itt Holcsák Ferencné, illetve Veres Károly bizonyultak a legjobbaknak. Az első alkalommal szervezett baleseti és tűzvédelmi vetélkedőn kilenc csapat közül a Vízmű Üzemigazgatóság KISZ-esei vitték el a pálmát. A villanyszerelő és a hegesztő szakmunkások szintén első alkalommal adhattak számot szakmai felkészültségükről. Az ifjúsági brigádvezetők tanácskozásán Szabó Gábor, az MSZMP városi bizottságának munkatársa „Gazdasági helyzetünk” címmel tartott tájékoztatót. Sziklai Péter, az Alkotó Ifjúság Országos Egyesülésének munkatársa, a fiatal műszakiak helyét, szerepét, lehetőségét ismertette a résztvevőkkel. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Irányi Károlynak, a városi KISZ-bizottság titkárának méltató szavaiból az csengett ki, hogy az idei ISZN elérte a célját, a fiatalok számot adtak politikai, szakmai feine növeljük, váltottunk és soron kívül legyártottunk 200 darabot a MÁV részére is. öszszességében 300 konténert gyártunk terven felül ebben az évben. Űj üzletet is kötöttünk 200 darab CON-VOY típusra, amit mindjárt ki is fizetnek. Ezen felül 300 darab készült úgy, hogy az MHD kölcsön adja és kamatokkal együtt öt év alatt fizetik ki. Mikor fizetnek? — Hogyan alakult a háromnegyedéves gazdasági eredményük? — A tervezett 75 százalékkal szemben, 80,6 százalékot teljesítettünk az éves feladatokból. A tőkés rendelésre készült konténereket jó minőségben, határidőre elkészítettük. Ennek ellenére — a kiszállítás késése miatt — export árbevételünk elmaradt a tervezettől és csak 86,7 százalékra realizálódott. Évi nyereségtervünk 21 millió forint, ebből eddig 4,5 millió forint valósult meg. A nyereséghez szükséges megrendelt termék elkészült, de csak akkor fizetik ki, amikor elhagyja az országhatárt. így az évi tervünket valószínűleg teljesíteni fogjuk. Jelenleg folynak a termelési tanácskozások, ötleteket, javaslatokat várunk és arra kérjük a brigádokat, hogy jó munkájukkal segítsék elő a terv teljesítését. Az év hátralevő időszakában nagy feladat hárul a gyár kollektívájára, hiszen átlagosan 7 százalékkal csökkent a létszámunk. Jól képzett hegesztők mentek el, készültségükről és tovább gyarapították ismereteiket. A tanácskozásokon elhangzott sok jó ötlet segítséget adhat a résztvevők további munkájához. Köszönetét mondott azoknak a munkahelyi vezetőknek, akik helyet adtak egy-egy vetélkedő lebonyolításához, s szabad idejüket nem kímélve segítették azok lebonyolítását. G. J. s ezek helyettesítése nem könynyű. — Milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve? Vannak-e megrendeléseik? — Hat-hét éve tart, hogy mindig nagyon nehéz a következő évi programot megtervezni. Ugyanis a tőkés megrendelők a darabszámot közük, de hogy milyen típus mikor kell, azt csak két-három hónappal előbb tudjuk meg. így az anyaggal felkészülni, a gyártósoron beütemezni a munkát nagyon nehéz. A jövő évre 5 ezer 300 darab konténerre van tőkés megrendelésünk, és mintegy ezer darab hazaira van igény. Mi azt a stratégiát követjük, hogy minél több megrendelőt várjanak a már kész konténerek, mert így nagyobb ütemben történhet a kiszállítás, mintha csak egy nagy cégnek gyártanánk. Alumínium konténerből ebben az évben 600 darabot terveztünk, ezt várhatóan 677 darabra teljesítjük. Jövőre eleve százzal többet akarunk csinálni. Sajnos az idén az alumíniumot tudtuk a legnehezebben beszerezni. Kereslet, kínálat A piac erősen hullámzik. Ha jövőre fellendülne, ismét megkeresnénk partnereinket, hogy ajánlatot tegyünk a kooperációs gyártásra. Régi gondunk ez a kiszállítás, ezért a jövőben olyan üzleteket is szeretnénk kötni, mint amilyet az idén Tunéziával, hogy alkatrészenként szállítjuk a konténert és a helyszínen állítjuk össze. Erről most tárgyalunk libanoni, török és osztrák üzletkötőkkel. A jövőt tekintve, nagyon fontosnak tartjuk új, exportképes termékek kifejlesztését. Az lenne számunkra a kedvező, ha exportbevételünk nemcsak konténerből, hanem fele-fele arányban más termékekből tevődne össze. Terveink között szerepel cserélhető teherautófelépítmény, szemétszállító konténer, alumíniumból vívópást, melyet Magyarországon a vívó világbajnokságon próbálnának ki. Tárgyalások folynak a Siemens céggel acél kábeldobok gyártására. Dénes János Nevét márvány emléktábla örökíti meg Vácott, a róla elnevezett utca elején és egy általános iskola viseli szintén a Gábor József nevet. Először 1945 tavaszán hallottunk róla. A debreceni Ideiglenes Kormányban közlekedési miniszter volt a vácalsóvárosi fiú, s abban az időben jött — 30 év után először haza —, hogy felkutassa még élő rokonait, ismerőseit. Később ő lett az államosított Váci Kötöttárugyár első igazgatója és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi szervezetének az elnöke. Sok előadást tartott, szívesen beszélt magáról, fiatalabb éveiről. Kitűnő előadó volt Diákkorában a Burgundia városrészben lakott. Akkor ez volt Vác legszegényebb városnegyede. Mivel édesapja meghalt, nem tudta befejezni a gimnáziumi tanulmányokat. Szobafestőinas lett, majd felszabadulása után részt vett az első világháború előtti sztrájkokban. 1910-től volt tagja a Magyar Építőmunkások Szakszervezetének. Először hallotta életében Marx és Engels nevét. Azután következett Szarajevó, kikézbesííették Vácott is az első behívókat. Gábor József az első századdal került a frontra. Nemsokára orosz földön fogságba esett és ez döntő fordulatot jelentett az életében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a Vörös Az idei Fóti ősz rendezvénysorozatban három kiemelkedő koncert is volt az Ybl Miklós tervezte gótikus műemlék templomban. Az első orgonahangverseny, a második a 25 éves magyar kamarazenekar koncertje Tátray Vilmos vezényletével, a harmadikra az elmúlt héten, október 30-án este került sor. A fóti Vörösmarty Művelődési Ház Ifjú Zenebarátok Kamarakórusa adott hangversenyt fennállása 10. évfordúlója alkalmából. Közreműködött o veresegyházi Cantemus vegyeskar, Vadász Ágnes vezényletével, a XV. kér. Csokonai Művelődési Ház Tavasz kórusa, vezényelt Cseszka Edith és a váci Musica Humana kamarazenekar Erdélyi Sándor vezetésével. Mindhárom hangversenyen nagy sikert aratott a 22 lelkes fiatalból álló fóti kórus, amelyet évek óta Baráz József karnagy vezényel. Balogh Sándor, a fóti kórusmozgalom veteránja elmesélte, hogy a községben már négy alkalmommal tettek kísérletet énekkar alakítására. Legelőször 1927-ben, majd 1952-ben akartak népdalkört szervezni. 1957-ben Adami József, az akkori művelődési ház igazgató kezdeményezésére újra megalakult az Gárda, majd a Vörös Hadsereg internacionalista ezredének volt a harcosa. Lelkesen idézte fel későbbi, váci előadásaiban ezeket az időket. Tőle hallottunk először a szemtanú hitelességével Októberről. 1919 nyarán az SZKP turkesztáni területén megválasztották a párt elnökének. Később fontos beosztást kapott: irányította a magyar—szovjet hadifogolycserét Rigán keresztül. Sorra érkeztek otthonról nemcsak az orosz hadifoglyok, hanem a politikai menekültek is, akik a Szovjetunióban találtak menedéket a fehérterror elől. Megdobbant a szíve, amikor egy meggyötört férfi azt mondta: Vácról jött. Matejka Jánosnak hívták és az ő elbeszéléséből tudta meg, hogy a Magyar Tanácsköztársaság idején Vác népe is megvívta hősi harcát a demokratikus jogokért, a jobb életért. Pár évig volt a Váci Kötöttárugyár igazgatója, utána a Külkereskedelmi Hivatal elnökeként dolgozott. 1950-től 1959-ig, a nyugdíjazásáig Ankarában, Szófiában és Prágában Volt nagykövet. Tizennyolc évvel ezelőtt hunyt el. A Forte-gyár egyik brigádja is felvette az egykori alsóvárosi proletárfiú nevét, aki tudása, szorgalma és harcos helytállása során, magas tisztségekbe kerülve is, a szebb holnapért küzdők egyszerű közkatonája maradt. Fapp Rezső együttes, de tiszavirág életűnek bizonyult ez is. Rá tizenöt évvel próbálkoztak megint kórusalakítással. Ekkor, 1972- ben született a Fóti Zenebarátok Kamarakórusa, s talán ez a kísérlet is megbukott volna, ha a véletlen oda nem irányít egy megszállott muzsikust: Baraz József karnagyot és zenetanárt. A 10 év történetét számos, évente 25—30 fellépés és több rádiófelvétel fémjelzi. Büszke birtokosai az aranykoszorús minősítésnek, amelyet két éve sikerült elérniük. 1981-től mint KISZ- alapszervezet is működik az együttes. Az idén ők, jövőre a karnagyuk jubilál; 30 éve lesz, hogy karnagyként, a Kodály Zoltán-i zenei alapelvek szellemében munkálkodik, 10 éves tevékenységüket reprezentálta az utóbbi hangverseny. A nyitó művet a három együttes énekelte. Hassler ünnepre jöttünk című alkotását impozáns hangzású előadásban hallhatta a közönség. A gondosan összeállított műsorok általában a Kodálycentenárium jegyében zajlottak. A fináléban újra felsorakozott a mintegy száz dalos, s együtt énekelte Mozart Ave Verumát a váci Musica Humana kamarazenekar kíséretében. A hangversenyt hatalmas tapssal ünnepelte a közönség. Ez után találkozót rendeztek a Vörösmarty Művelődési Házban. Megjelent és a kitüntetéseket átadta Kovács Lajos, a KÓTA Pest megyei titkára, Solymosi Sándor, a KISZ váci Járási Bizottságának titkára, Tóth Sándor, Fót nagyközségi Tanács elnöke és Bata Pál, az MSZMP Fót nagyközségi Bizottságának titkára. Köszönetét mondtak Baráz József karnagynak és a 10 éves közösségnek áldozatos, kitartó munkájukért, zeneszeretetükért. Tóth Sándor, tanácselnök átadta a községfejlesztésért emlékplakett I. fokozatát, ötvenéves jubileumi énekléséért kitüntetést kapott a fóti Balogh Sándor, Elek János és Elek István. 10 éves kórustagságáért emlékűi akettet kapott Katona Béla, Gál József és Károlyi András, 5 éves tagságért Katona Mária, Sziráki Éva, Bánk Lászlóné, Holczknecht Ildikó. Papp Zsuzsanna, Bánk László, Andor László, Hrebcnkv Ferencné és Nagy Ervin. Kovács Lajos elismerő szavakkal szólt a kórusról: lelkes. fegyelmezetten muzsikáló egviittes. Amit tesznek, az csoda dolog — mondotta. Sárossy Krisztina . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A Földvári téri lakótelepen az ABC-áruház cs a Haraszti Ernő utca között szabad terület alakult ki, ez az, ami játszótér, melyet nemrég vettek birtokukba a gyerekek. Hancsovszki János felvétele Az idén is jól sikerült Jubileumi koncert Foton A zene propagandistái Tágas a tér, vidám a délután
