Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
Úttörők, KISZ-esek Elismerés kiváló munkáért november 7. alkalmából November 7-e alkalmából kiváló úttörő és KISZ mozgalmi munkájukért többen kaptak kitüntetést a járásból és a városból. Kiváló úttörővezető lett: László Domonkosné, a veresegyházi általános iskola és Tordai László, az aszódi gimnázium. Az úttörőmozgalom dicsérő oklevelét kapta: Györki Katalin, a domonyi iskola tanára és Kerényi Katalin, a szadai általános iskola igazgatóhelyettese. A Pest megyei KISZ-bizottság emlékplakettjét vehette át Valkony Antal, az isaszegi iskola tanára. Kiváló ifivezető lett Bagyin György, az ikladi Ipari Műszergyár szakmunkása és Szabó Zsuzsanna, a Szilasmenti Termelőszövetkezet KISZ-bizottságának volt titkára. KISZ-érdemérmet kapott: Túrái János, a dányi községi KISZ-bizottság titkára, aranykoszorús KISZ-jelvényt: Kiss Erzsébet, a dányi KlSZ-bizottság kultúrfelelőse, és Ruszkai János, a tangazdaság KISZ- bizottságának tagja. A KISZ KB dicsérő oklevelében részesült: Bagyánszki Mihály, a Szilasmenti Termelőszövetkezet KlSZ-bizottságának tagja, Dudás Ferenc, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyára KlSZ-bizottságának titkára, Jánosi László, a városi-járási rendőrkapitányság KlSZ-alapszervezetének titkára, Horváth Lajos, a tangazdaság 1-es kerületi KISZ-alapszervezetének tagja, Mácsai Tibor, az IMI Lékai János KISZ-szervezetének tagja. A városi aktivisták közül aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Bárdi Gabriella, az Ag rártudományi Egyetem KISZ- bizottságának szervező titkára, Bugyik László, a Városgazdálkodási Vállalat KISZ-alapszervezetének agit.-prop. felelőse, dr. Farkasné Fekete Mária, az Agrártudományi Egyetem dolgozói alapszervezeti titkára. A KISZ KB dicsérő oklevelét vehette át: Kapuvári Gábor, a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ bizottságának titkára, Kovács József, a Ganz Árammérőgyár KISZ-bizottsága ifjúmunkás titkára, Kőfalvi Tivadar, a MÉMMI KISZ bizottságának agit.-prop. felelőse Mezei András, a MÉMMI KlSZ-bizottságának termelési felelőse, Mtika Jánosné, a gödöllői Építőipari Szövetkezet KlSZ-alapszervezetének gazdasági felelőse és Szabó István, az Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottságának tanulmányi felelőse. Kiváló úttörő munkájáért a városból dicsérő oklevelet kapott: Baracka Judit, rendelőintézeti asszisztens, Ferenczné Vámos Ilona, az Erkel általános iskola tanára, dr. Pethő Ede főorvos, dr. Rutkai Sarolta gyermekorvos, Ursinyi Györgyné, a Karikás általános iskola tanára. Kiváló úttörővezető lett: Vermes Péterné, a Petőfi általános iskola igazgatóhelyettese és Solti Alpárné, az Erkel iskola tanára. Kiváló ifivezető kitüntetést vehetett át: Borna Brigitta, a Damjanich, és Szabó Eszter, az Erkel általános ifi vezetője. A nap programja November 6-án: Gödöllő, művelődési központ: Bulgakov: Félnőtás Jöüriäaln, a veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka, 19 órakor. A Gödöllői Stúdió NO 2. fotókiállítása, megtekinthető 10— 20 óráig. Gyermekcentrum 9 órától. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megtekinthető 10-től 14 óráig. Mogyoród, művelődési ház: A gvermektársastánc-tanfólyam zárófoglalkozása; össztánc, amelyen szívesen látják a szülőket is, 13 órakor. m Táncest a Meteor és a Titán együttes közreműködésével, 19 órakor. Veresegyház, művelődési központ: November 7. Kupa a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében. Az általános iskola sportpályáján férfi-női kispályás labdarúgás 9 órakor; a művelődési központban asztalitenisz-, sakk-, asztalifoci- és lövőverseny 14 órakor; Tresydiszkó 20 órakor. Galgahéviz, művelődési ház: Arató András Videó-diszkó, 20 órakor. Szombati jegyzet* A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX ÉVFOLYAM, Zil. SZÁM 1982. NOVEMBER 6., SZOMBAT A bírálat után dicséret Borítékot vastagító bérezés Akkor a legkisebb műhelyben is beszéltek róla Nem volt az olyan régen, hogy csak a nagyon öregek emlékezhetnének rá, a gazdasági folyamatok felgyorsulása, bonyolultabbá válása miatt mégis úgy érezzük, a valóságosnál sokkal hosszabb idő telt el a bértömeg-gazdálkodásnak a közvéleményben való felbukkanása óta. A legkisebb műhelyben is beszéltek róla annak idején, a munkapadok mellett többnyire abban reménykedve, hogy egyrészt többet lehet általa keresni, másrészt megszűnik a jelenlétért, a dologtalanságért kifizetett pénz. Tiszta forma Mint minden újat vagy újszerűt, sokan ezt is csodaszernek vélték. Mások, mint az ismeretlentől ugyancsak általában, féltek tőle. S ami szintén megszokott dolog, az alkalmazásáig eltelt időben ez a módszer is sokat változott, alakítgatták, formálgatták, hogy lehetőleg minél több követelménynek feleljen meg, illetve mérsékeljék a várható kedvezőtlen vagy annak vélt hatásokat. Aztán megkezdődött a gyakorlati alkalmazása. Először néhány kísérleti helyen, majd egyre több üzemben, vállalatnál. Ebben az évben pedig a gazdaság nagy részében a bértömeg-szabályozás uralkodik, fékekkel vagy azok nélkül. A Gödöllői Építőipari Szövetkezetben a szabályozás tiszta formája érvényesül 1982-ben. Az első három negyedév tapasztalatai kedvezőek, noha átfogó és mély következtetéseket enynyi idő alatt nem vonhattak le. A szövetkezeteknek kapóra jött a dolog, bár már elkészítették idei terveiket a korábbi bérszabályozás szerint. Mégis érdemes volt átdolgozni a terveket, mert a bértömeg-szabályozással jócskán ledolgoztak abból a hátrányból, ami a környező üzemektől, vállalatoktól elválasztotta őket a bérszínvonalat illetően. A jövedelem különbségeiből adódó feszültség a környező termelőszövetkezetek építőipari részlegeinek megjelenésekor vált kritikussá. Azok kedvezőbb bérezési lehetőségei csábították az építőipari« szövetkezet dolgozóit. Üjabb érvágást jelentett az új vállalkozási rendszer, melynek nyomán a legtöbb nyereséget hozó részleg kivált a szövetkezetből. A bérgazdálkodás kidolgozásakor arról is döntött a szövetkezet vezetősége, hogy az eredetileg elképzeltnél nagyobb nyereségre törekedjenek. Ez elérhetőnek látszott, hiszen a nagyobb bér ösztönzőleg hat a kollektíva és az egyén teljesítményére, annál is inkább, mert ebben a bérezési rendszerben csak a produktumnövekedés vastagítja a borítékot. Nagyobb nyereség Nagy gondot fordítottak a valláspolitikára, a különböző kategóriákba sorolt, szabad- és kötöttáras munkák arányárá, ügyelve arra, hogy eleget tehessenek a város igényeinek, mindenekelőtt a lakásépítésben. Végrehajtottak bizonyos szervezeti változásokat. Arra törekedtek, hogy ott döntsenek, ahol a lehető legtöbb információval rendelkeznek, illetve a feladatokat végrehajtották. Teljesítményarányos bérezésről könnyebb beszélni, mint azt érvényesíteni. Nem ritka, hogy egyszerűen nincsenek Parképítők lapáttal, gerelyével Legyen valóság a szép álom Verőfényes október végi délelőtt. A 11-es út mentén szokatlan látvány az Omszki parkban felsorakozott autók, mikrobuszok sokasága, a tréningruhás — lapátosgereblyés — parképítő társaság. A főhadiszállásul szolgáló faházakban az alkalomhoz illő — munkára kész öltözékben — négyen hajolnak tervrajz papírlapjai fölé. Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának főelőadója Nagy Jánossal, a park vigyázó gazdájával a Vácról érkezett társadalmi munkásoknak magyarázza: körösi brigád felé igyekszünk — beszél a múltról, a jelenről, s a jövőről is: — Négy éve épül összefogással a park, s kicsit talán lassabban, mint ahogyan a társadalmi munkások elvárnák. Idén, a Pest megyei és a fővárosi tanácstól mintegy 4 millió forintot kaptunk fejlesztésre, a társadalmi munka értéke megközelítőleg ugyanennyi. Jövőre is hasonló öszszegekkel számolhatunk. A legjobban talán a strandot várják a környékbeliek. Már van egy ideiglenes öltözőnk, öt férfi és öt nő részére zuhanyozó is. Megrendeltük • már a szükséges deszkákat, a honvédségre vár, hogy elkészítse a stéget. Jó időt rendeltek Bodor Zoltán kezében a listával azt sorolja, honnan is jöttek, s hányán, akik a pihenőpark tereprendezésénél segédkeznek a füvesítés előtt. — Kétszázhatvan Pest me-Előkészítés tavaszra — Itt, a faház mellett lesz az étkezde, ezek a tornyok azok. Amott a strand, 10 ezer négyzetméter, horgászterület, az Óbuda Tsz növénybemutatói, s gyermekparadicsom, ahol az apróságok majd kedvükre szórakozhatnak... — Szép elképzelések, de amíg valóság lesz ezekből, bizony még eljöhetünk néhányszor ide társadalmi munkára — sóhajt a váci Teleki Lászióné. — Itt voltunk tavaly is, akkor töltést készítettünk. Most az volt az első dolgom, hogy elmentem megnézni, jó-e még? Úgy maradt, ahogyan mi ott hagytuk! A parkolók melletti hatalmas térségen a gereblyéké s a lapátoké a főszerep. A brigádok szorgalmasan szedik a gazt, rendezik a terepet, hogy tavasszal már tisztán várja a további munkálatokat. Nagy János, a parképítés irányítója — miközben a nagygyei dolgozott itt a parkban, október utolsó két szombatján. Jöttek Gödöllőről, Ceglédről, Nagykőrösről, Vácról, Dobásról, Ráckevéról, Érdről, Dányb ól, Nagykátáról, Vasadról, még Örkényből is. Reggel nyolckor kezdtük a munkát, egy óráig tart a műszak. A nagykőrösi brigád vezetője Csípő Balázs, a helyi népfrontbizottság titkára csak rövid pihenőt engedélyez. — Megszerveztünk mindent, még a jó időt is megrendeltük. Ha már 100 kilométerről idejöttünk, legalább dolgozhassunk. Adunk ötletet is ha kell. Tavaly a parkolót építettük. A kivitelező betonnal akarta kiönteni, ám javaslatunkra mégis inkább olyan betonelemeket raktunk le, amelyek között kinőhet a fű A vártnál többen Tsz-főágazatvezető, levéltáros, szaktanácsadó, kisiparos, kereskedelmi főosztályvezető, párttitkár hajladozik a gereblyékkel, lapátokkal. Az utóbbiak ugyan nem a legmegfelelőbbek a tereprendezéshez, inkább gereblye kellene, de nem akad elegendő: többen jöttek el, mint várták, és még hány jelentkezőt kellett a tavaszi akcióra átcsoportosítani... Jó hangulatban telnek az órák, szépen halad a munka. Csípő Balázs figyelmezteti a többieket, hogy majd az izomláz is megteszi a magáét. — Tavaly még a toll is kiesett a kezemből a parkolóépítés után, de azért hétfőn jó volt eldicsekedríi: feltörte a lapát a kezemet ... A ceglédiek Kovácsné Szabó Veronika vezetésével huszonketten jöttek. Elhozták az utánpótlást is, Szabóné kisfiát, Zolikát. Ritkán vannak együtt a nagyon is elfoglalt mamával, még ezt az időt is kihasznált ták egy kis közös munkára, kirándulásra. Gyorsítani a tempót A dabasiak a Fehér Akác Tsz autóbuszával érkeztek. Hibái Ilona, a HNF járási bizottságának titkára kicsit bosszús: — Ennél talán hasznosabb munkát is találhattak volna a szervezők. Ha már jövünk, szeretnénk igazán eredményesen segíteni, hogy mielőbb elkészüljön a barátság parkja, s az olyan szép is legyen, hogy lehessen vele büszkélkedni ezt mi építettük. Pest megyének, meg a fővárosnak is, hiszen Békásmegyer csak egv ugrás ide ... Az ígértnél lassabban épül. szépül az. Omszki park. Er természetesen nem a társa dalmi munkásokon múlik. H;< hívják»- őket, jönnek, de embert, időt, eszközt jobban kihasználva kellene gyorsítani a tempót, hogy a felnőtteknek gyerekeknek egyaránt pihenőszórakozó paradicsom ne elérhetetlen álomnak tűnjön. Gáspár Mária meg a mérőegységek, amelyek kimutatnák, mekkorák is a teljesítmények, illetve, hogyan aránylanak azok egymáshoz, bonyolultság, nehézségi fok szerint. A szövetkezetben néhány embert ilyen feladatokra képeztek ki. Olajozott működés A bértömeg-gazdálkodás közepette nyugodtan mertek üresen hagyni állásokat, például műszaki és számviteli területeken. Biztosak voltak benne, hogy az elmentek helyett a megmaradók, a nagyobb bér fejében, azoknak a munkáját is elvégzik, líugy a probléma összetett voltára utaljunk, megemlítjük, a brigádszinten javasolt létszámcsökkentés nem vezetett eredményre. S talán itt utalhatunk arra is, hogy az építőipari szakemberek túlmunkára való ösztökélése még a tágabb lehetőségek fennállása esetén sem volt mindig sikeres. Szombatonvasárnap a kőműves, az ács. a vízvezeték-szerelő olyan összegekért maszekot, amilyeneket a szövetkezet képtelen fizetni. Sok minden nyilvánvalóvá vált az új gazdálkodási rendszerben. Például az, hogy a nagyobb teljesítményre ez a fajta bérezés jobban ösztönöz, többet dolgozni azonban csak akkor lehet, ha mindent alaposan előkészítenek, körültekintően szerveznek, mindig idejében van a helyszínen a kívánt mennyiségű és minősé-gű anyag. Egyszóval: olajozottan működő szervezetet feltételez. A Gödöllői Építőipari Szövetkezet korábban többször kapott bírálatot a város politikai és állami vezető szerveitől. Az idén ez minden bizonynyal elmarad, hiszen az eddigi adatok azt sejtetik, olyan teljesítményt érnek el, nem utolsósorban a bértömeg-gazdálkodás révén, amiért inkább dicséret illeti őket. K. P. Aszód, Galgamáesa Foci Seises nagypályán Kispályás labdarúgó-villámtornát rendez meghívott csapatok részére november 13-án, szombaton 12 órától Aszódon, a Fiúnevelő Intézet két pályáján az Aszódi AFI és a Galgamácsai Tsz SE tömegsportbizottsága. Részt vesz a tornán a Domonyi öregfiúk II., az Aszódi Honvéd, az Iklad- Galgamácsai öregfiúk és az Aszódi Afi -sapata. Ugyanakkor sakk- és asztalitenisz-versenyt is rendeznek a fiúnevelő intézetben. Újra megalakult a Gaflgamácsai öregfiúk labdarúgócsapata, amely már két nagypályás mérkőzést is lejátszott a Galgagyörkkel: pályaválasztóként 2-2-es döntetlent, vendégként Galgagvörkön 2-0-ás győzelmet ért e! a mácsai csanat. Az ikladi öregfiúk sem tétlenkedtek, íme: Iklad— Kartali MEDOSZ 1-3, Kartali MEDOSZ—Iklad 1-5, Szarvasi Halgazdasági Kutató Intézet— Iklad 2-1. Mozi Szuperzsaru. Olasz filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. imbméddeot Onnan indult az egész, hogy valaki kifogásolta a zajvédelem szót mondván, ne a zajt, hanem az embert védjük. A csendvédelen. ellenben megfelelő. Régi nyelvi vita ez, de már eldőlt. A tűzvédelem, árvízvédelem, munkavédelem kifejezéseket és társaikat helytelenítők kénytelenek voltak belátni, kiirthatatlan szavak ellen hadakoznak, küzdelmük tehát meddő. 'Sajátos nyelvi logikával van dolguk ebben az esetben is, amit botorság volna egyéb szabályszerűségek szerint minősíteni. A csendvédelem helyes voltából kiindulva azonban megnézhetjük, mi is az egésznek a lényege. Nyelvtani szempontból a csendvédelem ugyanazt a logikát követi, mint a tűzvagy az árvízvédelem, csakhogy ez a szóösszetétel közvetlenebbül utal az emberre, mint társai. A csend jó dolog, a zaj nem. Ha azonban egy kicsit jobban belegondolunk, kitűnik, nem ilyen egyszerű a kérdés. A csend is csak bizonyos időben és körülmények között jó, a zaj sem mindig rossz. A beszéd, a zene általában nem minősül zajnak. De ha valaki kitartóan ordít mellettünk. ha bömböltetik a rádiót, a magnót, a televíziót, a kellemes hangok elviselhetetlen zajjá válnak. A csend is lehet kellemetlen. sőt olyan fokú, hogy az már zúgó, bántja fülünket, s ha nincs módunk változtatni rajta, szervezetünk megsínyli. Eddigi fejtegetésünkből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mérték a döntő. Bizonyos határok között kellemes, hasznos, nélkülözhetetlen a zaj és a csend. Ám ennél is többről van szó. A zajvédelemnek, levegő-, tűz, árvíz-, környezet-, természetvédelemnek kizárólag akkor var értelme, ha az ember áll a középpontban. Minden tőlünk indul ki, mi vagyunk a tájékozódási pont. az érték, a mérték és az értelem. Persze, vethetjük önmagunk eilen, mi vagyunk a károsítok is. Ki pusztítja a természetet, a környezetet, ki szennyezi a vizeket, az erdőket, a levegőt? Ha mindazt nem tennénk, vidáman élhetnének madarak és halak, háborítatlanul kószálhatnának az erdőkben őzek és szarvasok, nyulak és fácánok. Ellenvetésnek nem rossz, de mit ér az egész nélkülünk? Ha mi nem vagyunk itt, a többiek nyugodtabban éldegélnének? Aligha! Hagyjuk a többit. Itt vagyunk. S ha itt is akarunk maradni, ha kényelmesebben és jobban, érdekesebben akarunk élni, pusztítanunk, szennyeznünk kell a természetet, a környezetet Életünk zajjal jár: o gyárakban, a földi, légi és vízi közlekedésben, porral, füsttel és korommal, szeméttel, hulladékkal, szenynyel. Feloldhatatlan ellentmondásokkal van dolgunk. Az ellentmondás azonban csak annyiban feloldhatatlan. hogy a tisztításra használt víz elszennyeződik. Ez szükségszerű. De mi arra is képesek vagyunk. hogy a szennyezett vizet ismét tisztává tegyük. Erre a természet is képes, persze, de nem határtalanul. A probléma veleje voltaképpen ez: szennyezésünk olyan méreteket kezd ölteni, amit a természet már nem bír el. Magár'- hagyva elpusztulna Nélküle mi is. Ezért kell összefognunk, segíteni a természetet, hogy öntisztító képességük fennmaradjon. Ha fennmarad, továbbra is szolgálhatnak bennünket. Mindenféle védelem tehát elsősorban önmaqwk védelme, még ha az ember szó ritkán szerepel is az összetételekben. Aki rét megérti, az nem pusztít oktalanul. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírtói,
