Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
1982. NOVEMBER 5., PÉNTEK ~<JÚ'iiav Tanácstagi beszámolók dőlt Ha közérdekű, nem lehet rázós Vóíaszolnak a javaslatokra A november 8-tól két héten át lartó időszakban rendezik meg a tanácstagi beszámolók sorát a városban. Ezeken a 62 tanácstagi körzet megannyi gondja-problémája terítékre kerül. A tanácstagok választ adnak a városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre éppúgy, mint azokra a felvetésekre, javaslatokra, amelyeket éppen az előrelépés szándéka motivál. Névre szóló meghívó Iskolákban, óvodákban, intézményekben várják majd a tanácstagok a körzetek érdeklődő lakóit, s bár minden állampolgárt igyekeznek névre szóló meghívóval invitálni ezekre a beszélgetésekre, előfordulhat, hogy a korábbi választási névjegyzék alapján elkészített listákról kimaradnak az új lakók. Tavaly a tanácstagi beszámolókon a választópolgárok 5 százaléka vett részt, s a kérés csak egy lehet: a meghívottak, s a hivatalos értesítést nem kapók is, minél nagyobb számban jelenjenek meg a beszámolókon, s mondják el tapasztalataikat, véleményüket. Wéber Zoltán, a Felszabadulás téri ABC-áruhá? vezetője már a harmadik ciklusban áll választói elé, s számol be arról a munkáról, amelyet a körzet gyarapítása, fejlődése érdekében az utóbbi évben is tett, s tesz a jövőben is. Járda összefogással — Száz család, s a város legrégebbi része tartozik a körzetembe — kezdi a beszélgetést. — Csaknem egynegyedük nyugdíjas, ami persze nem jelenti azt, hogy kevesebb a gondom. Az út, a csatorna — Wéber Zoltán körzetében is kevés. Most épül az úgynevezett kisegítő út, s szeretnék, ha ezzel együtt a járda is elkészülne a Május 1. és az Árpád úton. A szükséges építőanyagot a tanács biztosítja majd számukra, de a munkáskezekről Wéber Zoltánnak kell gondoskodnia ... — A beszámolón kell meggyőzni a jelenlévőket, érdemes lesz dolgozni, így hamarabb elkészül a járda, mintha a tanácsra meg a kivitelezőre várunk. S miről kell még beszélnem? Nem kis gond, hogy a már elkészült utak állapotával nem nagyon törődünk, aztán csodálkozunk, ha kezdhetjük elölről a munkát. A kereskedelmi ellátás jobbá tétele, az óvodai-böl csődéi elhelyezés is szóba kerül majd a teendők között. S fűzzük hozzá, mindkettőre kedvező választ adhat körzet tanácstagja. A 2-es számú bolt helyén korszerű, ezer négyzetméteres — a váci Kieshez hasonló — áruház épülr s várhatóan 1984 végére már át is adják a nagyközönségnek. Némi átalakítással a bölcsődei elhelyezési gondokon is lehet enyhíteni. Fegyvere at őszinte szó Wéber Zoltán nagyon készül a beszámolóra, s ebben segítségére van a tanács, a Hazafias Népfront is. Azt vallja: csak alaposan felkészülve lehet odaállni a választók elé, s akkor nem lehet rázós egyetlen kérdés sem. Hiszen józan érv, magyarázat mindenre található, s az őszinte szó a tanácstag legfőbb fegyvere. Veszélyeztetett gyermekeknek Ne az utcán álljanak AZ ÖTNAPOS munkahétre való áttéréssel nemcsak a szülők, hanem a gyermekek szabad ideje is megnövekedett. S akadnak szép számmal olyanok, akik nem tudnak mit kezdeni ezzel a többletidővel. Sok családnak az is gondot okoz. mi legyen a gyerekekkel a hét végén. Elsősorban azokban a családokban van ez így, amelyek egyébként sem sokat törődnek a gyermekekkel, így Futakeszi... Együtt az egész család November 13-án rendezik A láb mindig kéznél van ... Hasonló bölcsességeket bőséggel olvashatunk az egészségesebb életmódot népszerűsítő kiadványokban. Ami a nyugodtabb, kevésbé feszült, s fizikai erőnk megőrzését is jelentő életmódot illeti, annak megteremtésében még bőven akad tennivalónk. Ha más nem, hát az, hogy az egész heti rohanás után, még futunk egy jót. Csakhogy ezúttal nem a napi gondok által vezérelve, hanem tréningruhában, tornacipőben, a természet lágy ölén. A baj csak az, ha megmosolyogják, néha durván kinevetik a kocogókat... Ez természetesen még véletlenül sem történhet meg akkor, ha korra és nemre való tekintet nélkül egy egész város lakosságát kocogásra hívják. Egy kis hét végi felüdítő futásra, amelynek tétje, díja Is van, s nem is akármilyen. November 13-án, szombaton délelőtt rendezik meg a városban a Futakeszi kocogóversenyt. A rendezők — a városi tanács testnevelési és sportbizottsága, a sportfelügyelőség, a Hazafias Népfront, a KISZ városi bizottsága és a Szakmaközi Bizottság — a készülődés lázában élnek. Azt remélik, sokan kihasználják majd a kínálkozó lehetőséget egy kis mozgásra, hiszen rajthoz állhatnak akár egész családok is, egymás mellett kocoghat a három generáció. A várhatóan népes mezőny a dunakeszi vasútállomástól rajtol majd délelőtt 10 órakor, s a nők a 3000, a férfiak a 6000 méter megtétele után a Ióversenypályán kialakított célban szakíthatják át a szalagot. Bárki indulhat a versenyen, aki a rajtnál megjelenik — az igazolt versenyzők értékelése külön történik majd. Nevezés nem lesz, de mindenkinek készítenie kell egy 10x5 centiméteres lapot, amelyen feltünteti nevét, életkorát, munkahelyét — a gyerekek az iskolát —, s ezt a lapot a célban átadják az értékelőknek. Természetesen, ha családok Indulnak, valamennyi versenyző nevét fel kell tüntetni a lapon. Azon túl, hogy minden résztvevő emléklapot kap, külön díjazzák a legidősebb férfi, a legidősebb nő, a legfiatalabb fiú és leány versenyzőt, a legjobb eredményt elérő férfi, nő, fiú, lány és a családok a dunakeszi vállalatok által felajánlott díjakat vehetik át. Abban a reményben, hogy mind többen vállalkoznak erre a kis mozgásra, írjuk a buzdító szavakat: Hajrá, kesziek! a csemetéik legtöbbször az utcán csavarogva tengetik idejüket. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetben élő gyermekeknek szeretnének célszerű elfoglaltságot, az önművelésre, az ismeretgyarapításra alkalmas fórumot teremteni, azzal, hogy a városi könyvtár klubhelyiségében gyermekklubot hoztak létre. Szombatonként délelőtt 10 órától délután 1 óráig Szabó Imre és Martikán Erika, főiskolára járó pedagógusjelöltek igyekeznek gondoskodni színvonalas és szórakoztató elfoglaltságról az általános iskolai korosztály számára. Bábkészítés, . a könyvtárhasználat rejtelmeinek elsajátítása is szerepel a vonzó programok között. Bár valamennyi dunakeszi iskolást szívesen látják a rendezvényeken, mégis elsősorban azokat várják, akik szabad idejükkel nem tudnak mit kezdeni, s nem érzik jól magukat otthon sem. A veszélyeztetett környezetben élő gyerekek névre szóló meghívót kapnak a könyvtártól, s már csak az kell, hogy el is menjenek a felkínált programokra ... GONDOLTAK a felnőttekre is, vasárnap 10-től 1-ig a könyvtár folyóiratolvasója az érdeklődők rendelkezésére áll. DUNAKESZI x J c íiia n A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Zárószerkezet a házgyárból Daru szállítja a tető szellőzűaknáját a házgyár üzemcsarnokában. Két fok miatt Hidegek a lakások? Érdeklődés Panaszkodnak a nyugdíjasok, s a különböző társadalmi szervezetek felmérései is kiderítették, nincs minden rendjén azzal a munkával, amit röviden így nevezhetnénk: a nyugdíjasok felkészítése a megváltozott életre, az életformaváltással együtt járó nehézségekre. Vannak még tennivalók, mert hiába az igyekezet, azok, akik o korba jutván búcsút vesznek a munkahelyüktől, érzékenyen reagálnak mindenre, ami a távozással együtt jár, akár hivatalos ügyintézésről, akár a kollégák magatartásáról legyen szó. A dolog azonban kétoldalú. Nemrég három előadásból álló, úgynevezett nyugdíjelőkészítő tanfolyamot szerveztek a városban. Az idősek egész-, ségügyi gondjaival orvos foglalkozott, jogi tanácsokat ugyancsak hozzáértő szakember szájából hallhattak az érdeklődők. s tanácsokat kaphattak arról is, hogy a hirtelenjében sokszorosára megnövekedett szabad idejükkel mit kezdjenek. Alaposan előkészítették a rendezvénysorozatot a szervezők. Előzetesen tájékozódtak a a Konzervgyárban, a Házgyárban, a Járműjavítóban, az Ütés Vasútépítő Vállalatnál kik azok, akik a jövő esztendőben várhatóan nyugdíjba mennek majd, s ennek megkönnyítéséhez hasznosak lesznek a fent említett előadások. A meghívókat a gyárak Vöröskeresztes aktivistái juttatták el a címzettekhez. Mintegy 120 sze^ mély érdeklődésére számítottak, de csak a Konzervgyárból és a Járműjavítóból érkeztek leendő nyugdíjasok a beszélgetésekre —■ alig negyedszázán. Tartalmasak, valóban segítő szándékúnk voltak sokcok tájékoztatást adtak nekik a beszélgető partnerek. Nem volt hiábavaló a szervezők igyekezete, legfeljebb az lehet elgondolkodtató, hogy a többi üzem leendő nyugdíjasait miért nem érdekelte a nekik is szánt előadássorozat, a társadalom törődésének egyik kézzelfogható jele? Panasz érkezett a lakótelepről szerkesztőségünkhöz, amelyben arról éretesítettek: hidegek a lakások, egyenetlen a fűtés olykor még a húsz fokot sem éri el a hőmérséklet. Válaszért fordultunk a fűtőmű vezetőjéhez, Rif Lászlóhoz. Szigorú rendelkezés — Vannak olyan — főként Idősebb — lakók, akik keveslik a húszfokos hőmérsékletet. Nem tehetünk semmit, mert az április 15-től életben lévő rendelet értelmében a fűtőműnek 20 fokos meleget kell a lakásokban biztosítania. Pluszmínusz két fok eltérés megengedett. Ez biztonsági tartalék. azért van rá szükség, hogy egy-egy műszaki hiba alkalmával, amíg a javítás meg nem történik, ne legyen probléma. A szigorú rendelkezések miatt ugyanis, ha az energiafelügyelet ellenőrei a lakásban 22 foknál melegebbet találnak, engem büntetnek meg 2000 forintra. Egyébként erről a módosításról a lakótelep valamennyi családját névre szólóan tájékoztattuk akkor, amikor az új árak megállapítása folyt. Az időjárástól függ Az idén október 7-én kezdtük a fűtést. Hatóránként végigjárjuk a lakótelepet, a fogyasztói hőközpontokat ellenőrizzük, s, ha műszaki bonyodalom támad, azonnal vagy néhány órán belül intézkedünk, a hiba jellegétől függően. Automata rendszer dolgozik nálunk, a külső hőmérséklettől függően kapcsolja ki vagy be a fűtést, így előfordulhat, hogy nem egyenletes, hanem szakaszosan változó — a külső időjárástól is függő — a lakások hőmérséklete. ■ Anyakönyvi ■ Hírek I Házasságot kötött: Gáti György és Benkovics Ilona; Szabó Gyula és Szűcs Éva. Névadót tartott: Kotlán Antal és Szondi Sarolta: Gabriella; Ivánkay István és Flöszszer Anikó Éva: Krisztina Elfrida; Kiss Huba és Kiss Erzsébet: Virág: Koncsik István és Huszár Teréz: Mónika; Nidermár Miklós és Szabó Ilona: Eszter; Sztrucska József és Kasza Irén: Ágnes nevű gyermekének. Elhalálozás nem volt. Művészeti napok Amatőrök a gyárban A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme a művészeti napok keretében amatőr képzőművészek alkotásainak adott otthont. Immár másodízben Nyugdíjban, de nem tétlenül Jó kezekben van az üzem Életútja szokásos. Azon generáció tagjaihoz hasonló pályát járt be az évtizedek során, amelynek képviselői kétkezi munkásból lettek komoly tanulás, sok-sok erőfeszítés árán értelmiségivé, vezetővé, mások sorsát felelősen irányító szakemberré. Azokhoz tartozik ő is, akik ezekben az években vesznek búcsút a tevékeny munkától, s a mindennapos rohanást felváltják a nyugdíjas évek kevésbé zaklatott, de talán nem kevésbé elfoglalt szerepkörével. Amikor Bakó Károlyt, a Járműjavító immár nyugdíjas igazgatóját beszélgetésre kértem, elsősorban a fenti érvekkel igyekezett meggyőzni arról: nem volt semmi különös, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó a pályájában, az életében. Ha általánosnak is mondható az út, amelyet Bakó Károly bejárt, semmiképpen sem tanulságok, s az őt követő generáció számára hasznosítható tapasztalatok nélküli a három évtized, amelyet a Járműjavítóban — csaknem mindvégig vezető beosztásban — eltöltött. Az egyre szigorodó gazdasági feltételek közepette is eredményesen kormányozta a dunakesziek hajóját. A város legnagyobb üzemét irányítani sohasem tartozott a hálás tennivalók sorába. A vasút kocsiparkjának mintegy 70 százaléka őrzi a dunakesziek kezenyomát. Gyártottak villamos kocsit, HÉV-et, régebben még hálókocsit is, exportra. Az olykor saját maguk által magasra rakott mérce „átugrása” bizony nem volt könnyű. S amikor azt kutatjuk a beszélgetésben, mi lehetett az oka, hogy mégis helytálltak. Bakó Károly a kollektív vezetésnek tulajdonítja az érdemet. Tegyük hozzá, azért nem kevés tapasztalat, irányítási készség kellett hozzá, hogy a jó felkészültségű, fiatalokból álló műszaki gárdát kialakítsa. S talán az sem olyan magától értetődő, hogy a Járműjavítóban a szerelőszalagok mellett állók mindig megértették a nagyon is egyszerű, de a különböző érdekek által gyakran befolyásolt tételt: az egyén csak akkor boldogulhat igazán, ha munkájával mindent megtesz a közösség gyarapításáért. Nem voltak könnyű évek, amelyeket az üzem és Bakó Károly együttesen eltöltöttek. Hiszen a vasút folyton növekvő igényeinek mind magasabb színvonalon kellett eleget tenniük, s ez növekvő felelősséget rótt a vezető gárdára, az élükön álló igazgatóra is. Bakó Károly arcán mégsem látszanak az évek. Nem nyomja a nyugdíjasok gyakran hangoztatott terhe — a feleslegesség érzése sem. Talán nemcsak azért, mert a család kárpótolja sok mindenért, s mert a gyári pártalaoszervezetben párttagként tovább tevékenykedik, hanem azért is: sohasem tartozott azok közé, akik azt hiszik, ha hátat fordítanak az üzemnek — ott megáll az élet. Első hallásra talán meglepő, hogy határozottan kijelenti; nem is kívánkozik vissza az üzembe, s ha felkérik adjon tanácsot, nem teszi. Nem, mert állítja, ilyen helyzet elő sem fordulhat. Jó kezekben hagyta az üzemet, a nyomdokaiba lépett fiatalok értik a dolgukat, felelősséggel tudják irányítani, s arra terelni a kollektíva sorsát, amerre az ő vezetésével annak idején elindultak. Bakó Károly sok évtizedes munkáját magas kitüntetésekkel ismerték el. Birtokosa a Haza Szolgálatáért Érdeméremnek, a Szocialista Munkáért kitüntetésnek, a Munka Érdemrend arany fokozatának, mégis talán a legbüszkébb arra az elismerésre, amelyet a megye gyarapításáért. gazdagításáért végzett munkájáért kapott. S a munkatársak, a társadalom megbecsülésének jele az is, hogy az ismerősök, egykori munkatársak ráköszönnek. meg-megállítiák, ha csak néhány perces csevegésre is, amikor nem ritkán Dunakeszin jár.,. került sor arra, hogy a csak kedvtelésből alkotók legjobb munkáit kiállítják a járműjavítóban. Három olyan amatőr képzőművész bemutakozására nyílott alkalom, akik önmaguk szórakoztatására, egyéniségük fejlesztésére a napi munka elvégzése után fognak agyagot, fát, hogy a bennünket foglalkoztató gondolatokat, érzéseket tolmácsolják. Czinege István és Péter Nándor tagja a vasutasok amatőr képzőművészeti körének is. Számos országos és nemzetközi kiállításon szerepeltek alkotásaikkal, amelyeket ólomból, kőből, vasból formáztak. Czinege István munkái közül érdekes az a mellszobor, amelyet Farkas Bertalanról, az első magyar űrhajósról készített. Péter I.ándor védett vadvirágokat ábrázoló éremsorozatával mutatkozott be a „hazai” közönségnek. Tóth János, naiv művész, 1965 óta foglalkozik fafaragással. Témái népi ihletésűek. Szívesen ábrázolja a falun élő és dolgozó embert. Ezt példázza Juhász című szobra is. Előszeretettel formázza meg irodalmunk olyan nagy alakjait, akik érzelmileg közel állnak hozzá, így többek között Petőfiről, Ady Endréről s Arany Jánosról is készített szobrot. Utóbbiról halálának 100. évfordulója alkalmából. Az oldalt írta: Gál Judit Fotó: Hancsovszki lános 1
