Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

LUOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1932. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK A frihdógia tudománya Kenőolajhoz tervezett motor? Nem úgy van ám, hogy egy motorba olajat, benzint, hűtővizet öntünk, azután a végtelenségig megy magától, vagy — mint sokan gondolják — visszaszolgáltatja mindazt az energiát, amit a fűtőanyag­gal beviszünk. Meg az sem úgy van, hogy mint mondani szokták: csak a magunkfajta szereti a szenzációt. Hogy mi a kettőnek a köze egymáshoz? A minap egy olyan tanácskozáson voltam, ahol a tribológiáról volt szó. A tribológia, leegyszerűsítve az egymással kapcsolatban lévő, érintkező felületek egy­másra hatásának vizsgálatával foglalkozó tudomány. Minde­nekelőtt a mozgásban lévő felületeket kísérik figyelem­mel, így például a súrlódást. Végső esetben Egyik ága a kenéstechnika, aminek gyakorlati vonatkozá­sait a motorokkal kapcsolat­ban említik előszeretettel, an­nál is inkább, hiszen motor­hoz nemcsak a traktorosnak, a hajósnak, a vasúti szerelvényt vezetőnek van köze, hanem a milliónyi autósnak is, aki­nek haladása közben előtte vagy utána pöfög egy-egy motor. Ha meg ott van: mozog, forog, csapágyai, alkatrészei súrlódnak — a tribológusck nagy örömére. Hiszen, ha ilyen vagy olyan súrlódás nem lenne, talán dolguk sem akadna. S hogy olykor, mint már említettem, a szakembe­reket is elfogja a szenzáció­­keresés, arra akkor jöttem rá, amikor ez a tribológiai konfe­rencia volt. — Ha nem lenne jó kenő­olajunk — mondta a szak­emberek egyike, akkor, végső esetben az is előfordulhatna, hogy a motor belső súrlódása felemésztené a motor erejét. A mellékfázisok Természetesen nem ez a helyzet, talán a kezdetleges motoroknál fordult elő ilyes­mi. Ennék ellenére nem le­het lebecsülni a jelenséget, hiszen nagyon is sok energia megy el a súrlódásra, még a korszerű motorok, kenőanya­gok korában is. Így hát az utóbbiak minőségének javítása szinte állandó feladat. Ezt hangsúlyozta Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetben tartott tribológiai tanácskozá­son dr. Valasek István, a százhalombattai Szénhidrogén­­kutató-és Fejlesztő Intézet tu­dományos osztályvezetője, aki az Agrártudományi Egyesület rendezvényén azt is elmon­dotta, hogy a mezőgazdaság­gal jó a kapcsolatuk, sokkal jobb mint egyes iparágakkal. Minden gépnek, motornak van egy fő folyamata élete, létezése során: s ez a terve­zés, a gyártás, a hasznosítás és a felújítás fázisaira tago­lódik. A többség ebből pénz­fogyasztó, s csak egy a való­ban termelő. De egyik sem létezik a másik nélkül, vi­szont a kőolajipar is felelős azért, hogy a mellékfázisok ideje minél kisebb legyen. Ez elősegíthető azzal, ha rit­kábban kell olajat cserélni a motorokban. Régen egyes gé­peknél 1500 kilométer teljesí­tése után vált ez szükségessé, ma már ennek a többszörö­séig hagyják futni a motoro­kat. — Bármilyen furcsa — mondta dr. Valasek István —, a kenőolajiparnak éppen azok végezték el a gyakorlatban az előkísérleteket, akik — ha­nyagságból?, feledékenység­­ből?, ki tudja ma már — az akkor előírt ciklus lejártakor nem cseréltek olajat a traktor­ban, tehergépkocsiban. — Amikor 1970-ben nagyobb fej­lesztéseket tűztünk ki, hazánk­ban még sehol sem volt spe­ciális tribológiai laboratórium. Ma már olyan célokat fogal­mazhatunk meg, hogy elég le­gyen az évenkénti egyszeri ke­nőolajcsere, a hajtóműolaj is egy évet biztosan kibírjon, a hidraulikaolajok pedig két évig legyenek használhatóak. Képességhsz mérve Dr. Varga Vilmos, a gödöl­lői egyetem tudományos mun­katársa is azt hangsúlyozta, hogy korábban el sem tudták képzelni, hogy például hajtó­műolajat százezer kilométer körül elég cserélni. Csépány Miklós, az SZKFI munkatársa az olajokba került por- és víz­szennyeződés kiszűrésének fon­tosságát emelte ki, aminek a mezőgazdaságban különös je­lentősége van, hiszen a trakto­rok, tehergépkocsik és a kom­bájnok igen poros környezet­ben dolgoznak. A MÉM Műszaki Intézet tu­dományos főosztályvezetője, df~. Horváth József arról szólt, hogy a traktorok, kombájnok karbantartási technológiájának kidolgozásakor nagyon is fi­gyelembe veszik a százhalom­battai intézet ajánlásait ami­kor arra szükség van, közvet­len kapcsolatot tartanak fenn a kőolajkutatókkal, egyszóval adaptálni igyekeznek az SZKFI módszereit. így az olajcsere idejének ki­tűzésében is, csakhogy sokszor meglepődnek, amikor a száz­­halombattaiak a negyedét, har­madát adják meg, írják elő an­nak az időnek, amit ténylege­sen elbír egy-egy olajfajta, csere nélkül. Valasek István szerint ők a gép képességeihez mérten adnak javaslatot, még­hozzá elég bátran, hiszen így is hosszabb időt írnak elő, mint a gyártók, de kevesebbet, mint az országos normatívák. Valóban védeni kell az érté­kes motorokat, de az az igaz­ság, hogy a gyakorlatban az történik, hogy a motorhoz vá­lasztanak olajat. Olyan még nem volt, hogy egy meglevő, jó kenőolajhoz terveztek volna motort. F. I. Hazai kutatás Erkel iskola Megemlékezések November 7-e kettős ünnep a gödöllői Erkel Ferenc isko­lában. Ezen a napon született névadójuk is. Ebből az alka­lomból tegnap megkoszorúz­ták Erkel Ferencnek, az isko­lában lévő emléktábláját. Dél­után pedig a már hagyomá­nyossá váló névadópróbán mérték össze tudásukat a gyerekek a zeneszerző életé­ből, munkásságából. A kisdo­bosok kezdeményezésére pe­dig ettől az évtől kezdve min­den évfordulón facsemetéi ül­tetnek Erkel tiszteletére. Ma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékeznek. Nem szokványos módon: a városi művelődési központ színháztermében a Szovjet­unióban járt tanáraik diave­títéses élménybeszámolóját a tanulók műsora követi. A piac körül Örvendetes változások A jövő-menő ember, így a piacra igyekvő is érdeklődés­sel járja a várost. Nyitott sze­me mindig felfedez valami újat, változást tapasztal vala­miben. Szerdán reggel, amikor a Dózsa György úton halad­tunk, a régi földszintes 13-as számú házat elárvultán talál­tuk. 1930 óta Itt volt Keresz­­tesy Géza, máid unokája, Ge­­rőffy László képkeretező és üvegmester műhelye, Az utóbbi a napokban köz­érdekből költözött el a Város­major utca sarkán épített új házba, mivel az említett épü­letet szanálta a városi tanács, a főutca átépítése miatt. A Szabadság téren, a HÉV- megálló területén áll az Utas-A nap programja Veresegyház, művelődési központ: Fiatalok estje, 19 órától, a József Attila KlSZ-alapszer­­vezet rendezésében. bb Mozi— Szuperzsaru. Olasz filmvíg­játék, 4, 6 és 8 órakor. ellátó bazárcikkeket és hír­lapot árusító pavilonja. Öröm­mel láttuk, hogy kívül-belül lefestették és az élet kezd rendes vágányba terelődni, azaz rendszeresen nyitva tar­tanak. i A piachoz érve reggeli csenddel találkoztunk, a ke­reskedőkön kívül néhány ős­termelő volt csupán kevéske portékával. Az ATE Tangazdaság tojás-és baromfi-szakboltja eiőtt né­hányon várakoztak. Civa Fe­­rencné eladó elmondotta, hogy rövid idő múlva tyúkszállít­mány érkezik, egységesen da­rabonként reklámáron, 50 fo­rintért árusítja majd a tyúko­kat. Losó Béla, az egyik vá­sárló mondotta, hogy a múlt héten már vett itt tyúkot, amely 2,40 kilót nyomott tisz­tán, tehát megéri. A hideg, nedves idő miatt az őstermelők otthon marad­nak, áruból is kifogynak las­san, így a gyümölcs- és zöld­ségkereskedők veszik át a sze­repet teljes egészében, leg­alábbis hét közben. Néhány termék árát felje­gyeztük. A tojás darabja 2,10—2,20, a fejeskáposzta 5, az alma 10, a karfiol 12, a sütőtök 5, a sárgarépa 10, a zöldség 16, a birsalma 10. A retek csomója 5, a fokhagyma 70, a napraforgó 32 forint. Cs. J. Járási lahdtt7úgó-bajiiokság Már csupán a Pácéi veretlen Folyékony műtrágp Megfigyelés több gazdaságban A kutatók nagy jövőt jósol­nak a folyékony műtrágyának. Nálunk is. Nem véletlenül, hi­szen például az NDK-ban. s egy sor nyugati országban a gyakorlat bizonyítja létjogo­sultságát. Nálunk elsősorban a MÉM Műszaki Intézet kutatói szorgalmazták az elmúlt évti­zedben a folyékony műtrágyá­zás technológiájának terjeszté­sét. Tény, hogy nem is egysze­rű ennek megvalósítása, hiszen jó néhány speciális berendezés szükséges hozzá, a meglévő gépek közül erre szinte egy sem alkalmas. Legutóbb egyfajta folyékony szuszpenzióval kezdtek kísér­letet a kutatók, s ennek kap­csán megvizsgálták a herceg­halmi Kísérleti Gazdaságban kifejlesztett technológia beren­dezéseit. Az üzemi megfigye­lést a Sasad és a szentmárton­­kátai Kossuth Tsz-ben, vala­mint az Alagi Állami Tangaz­daságban folytatták. A több éves vizsgálatok eredményeiből minden bizonnyal nemcsak a kutatók, hanem a hazai gép­gyártók is profitálhatnak. Ezen a héten sem volt ese­ménytelen a járási labdarú­gók szövetségi napja. Elsősor­ban a fegyelmi bizottságnak akadt munkája, ami másfelől a csapatokra vet rossz fényt. A félbeszakadt Zsámbok—Gal­­gamácsa mérkőzést az utób­biak megóvták, mégpedig já­tékvezetői műhiba címén. A fegyelmi bizottság az óvást el­utasította, amelynek az elnök­ség sem adott helyt. Az elnökség a fegyelmi bi­zottság korábbi határozatát is megváltoztatta, amely a sza­bálykönyv függelékének egyik pontja alapján született, és úgy szólt, hogy a galgamácsaiak két mérkőzést nem játszhatnak le. Ez a döntés, jóllehet sújtotta volna a vétkeseket, de a többi csapatra is hátrányos lett vol­na. Az elnökség éppen ezért a félbeszakadt mérkőzést a pá­lyán született 1-0-ás eredmény­nyel hagyta jóvá, á zsámbo­­kiaknak juttatva a két pontot, a galgamácsaiaktól ugyanak­kor kettőt levontak. Az esedé­kes Erdőkertes elleni mérkő­zésüket pedig december 5-én kötelesek lejátszani. Óvtak a hévízgyörkiek is. Mégpedig azért, mert az isa­­szegiek együttesében jogosulat­lanul szerepelt Orlich József, aki korábban begyűjtötte má­sodik sárga lapját is. Megjegy­zendő, hogy ha harmadszor nem mutatták volna fel neki a sárgát, talán észre sem ve­szik a turpisságot. Szó esett egy másik félbe­szakadt mérkőzésről is, ame­lyen a bírónak rúgták a lab­dát. A játékvezetőt küldő bi­zottság vezetője, Ádám Mihály arról tájékoztatta a képviselő­ket, hogy ilyen esetben nem kell megvárni a szokásos öt percet, hanem azonnal lefúj­ható a találkozó. A félbesza­kadt Zsámbok—Túra mérkő­zés ügyében is ugyanaz a dön­tés, mint a galgamácsaiak ese­tében: a turaiaktól két pontot levontak. A forduló rövid története: Domony—Mogyoród 0-1 (0-1) Vezette: B. Tóth (Németh). ígéret o tőkék kőzett A dányiak és a népdalkörük — A falunak határán túl rólunk nagyon keveset tudnak — mondja Monostoriné Fabó Judit, a dányi népdalkor ve­zetője. — Pedig jövő ilyenkor ünnepeljük megalakulásunk tizedik évfordulóját. A nótafa El kell ismernünk, hogy tíz év nagyon nagy idő egy ön­tevékeny művészeti csoport életében, különösen most, ami­kor Dányban ugyanúgy, mint az ország valamennyi közsé­gében nagy a hajtás, és sok minden szépet, jót elhalványít a javak megszerzéséért foly­tatott kemény munka. A népdalkor vezetője vidám, jókedvű tanárnő, akit többször láttam együttesével felvonul­ni, táncolni, énekelni, ezért szinte hihetetlen számomra, hogy panaszkodni is képes. — Nagyon nehéz együtt tar­tani a csoportot — mondja. — Legutóbb, amikor az isasze­­giek meghívtak bennünket szüreti báljukra, az egész sző­lőhegyet körbejártuk Szívós Sándorral, a művelődési ház igazgatójával és ott a tőkék között ígértettük meg a tagok­kal, eljönnek az isaszegi sze­replésre. Ott voltak valameny­­nyien, de minden fellépést ilyen hallatlanul nagy szerve­zőmunka előz meg. Gondot jelent a rendszeres próbák megtartása is. A kórus vezetőjének szavait hallják a csoport tagjai: Ku­­runczi Sándorné, Kovács Ist­vánná, Gádor lmréné, Szaoó Józsefné, Szekeres Lajosné, Dóczi Ilona, Kovács Andrásné, Kiss Sándorné, Szekeres Fe­­rencné, Szalontai János, Sza­­lontai Péter, Szekeres Sándor és Lázár József. Nem tiltakoz­nak, inkább egyetértőén bólo­gatnak. Szekeres Ferencné, aki a kórus nótafája és egyik leg­idősebb tagja Monostoriné szavait igazolja. — Valamiféle előítélet él az emberekben, akik sokszor meggondolatlanul nehezítik az ügy szolgálatát. Minek éne­keltek vénségetekre, inkább pihennétek, mondják egye­sek, mások meg azt kérdezik: — Kaptok-c a nótáért vala­mit? Pedig tudhatnák, amit teszünk, azt elsősorban saját szórakoztatásunkért, a csak­nem tíz esztendő alatt megte­remtett baráti közösségünkért és másodsorban falunk ha­gyományainak megőrzéséért tesszük. Kuruncziné a társait — ami­kor megalakultunk, mehnyi vi­rágot kaptunk? Ha otthon szerepeltünk, virágeső hullott a színpadra. Kovács Istvánná is szíve­sen emlékezik. — Ha egy-egy községi ren­dezvényen felléptünk, bizto­san megtelt a művelődési ház nagyterme. Most már valamennyien a szépet és a jót veszik sorra, a fellépések sokaságát emlege­tik. Jártak Tápiószecsőn, sze­repeltek Túrán, Bagón, Gal­­gamácsán, Hévízgyörkön, Zsámbokon, vendégeskedtek Budapesten az Űj Tükör Sza­badidő-központban. Panglis cipő A szép és a jó Szabó Józsefné, Szekeres La­josné, meg a többiek is iga­zat adnak a beszélőnek. — Emlékeztek — kérdezi — 1978-ban a Szentendrén rendezett országos népdalköri bemutatnó a zsűri országosan kiváló minősítéssel jutalmaz­ta műsorunkat — mondja Mo­nostoriné. — Ezt követően ezernyi tervünk született, de vagy két évvel ezelőtt csök­kent a lelkesedés, alábbha­gyott a nagy-nagy akarás Elhatároztuk például, hogy férfiakat szervezünk a cso­portba. Száz személynek küld tünk levelet, sokkal személye­sen beszéltünk, jöjjön közénk de mindössze hat jelentkező akadt, akik ma is megvannak — Most ismét nagyon gyür­­kőzünk, és talán sikerül a ré­gi országosan kiváló minősí­tést megőrizni. A dányi Mag­vető Tsz és a művelődési ház segítségével készül már a férfiak ruházata, valameny­­nyiüknek lesz csizmája, mel­lénye és nadrágja is. — Részünkre is varrják már a spanglis cipőket — büszkél­kedik Gódor lmréné. — Talán abban is remény­kedhetünk — tervezi a cso­port jövőjét Monostoriné —. hogy a kórus létszáma emel­kedik, hiszen egyre többen látják a faluban, hogyan vá­lik az alkalmi éneklésre ösz­­szesereglettek csoportjából az együttes éneklés hatására igaz emberi közösség, amely mások számára is vonzó, kö­vetendő példa lehet. A faluval — A kórus létszámának gyarapodását meggyorsíthatja, ha a falu és a szövetkezet ve­zetői nemcsak anyagilag se­gítik a csoportot, hanem időn­ként részt vesznek a próbá­kon, s a dalok szünetében szót ejtenek egyéni, közösségi gon­dokról, örömökről egyaránt. Tíz év valóban nagy idő egy öntevékeny művészeti csoport életében, joggal ün­nepelhetnek jövő ilyenkor a dányi népdalkor tagjai. Ám az ünnepig még egv egész esz­tendő hátravan. És ezt az esztendőt éppen a sikerekért kemény munkával kell eltölte­ni. Együtt a faluval, a terme­lőszövetkezettel, a dánviakkal Fcrcsik Mihály A hazaiak öt nagy helyzetet hagytak ki, a vendégeknek csak egy akadt, de azt értéke­sítették. Így két pontot vihet­tek haza. GEAC—Túra 0-0 Vezette: Ádám (Merkel, Maszlag). A két jól felkészült csapat változatos küzdelmet vívott. Az egyetemisták megtalálták a vendégek lestaktikájának el­lenszerét, és sok helyzetet te­remtettek. Igaz: ezeket rendre kihagyták. Fcccl—Zsámbok 2-1 (0-0) Vezette: Sallai (Répást, Szarka). Sportszerű, nagy iramú mér­kőzésen 0-0-ás állásnál azsám­­bokiak üres kapu előtt is csak a kapufát találták el. A sze­rencsésebb csapat nyert. Isaszeg—Hévízgyörk 2-1 (0-0) Vezetta- Uzsák (Máthé, Wild). Közepes színvonal, sportsze­rű hangulat, Gaigahcvíz—Valkó 3-0 (3-0) Vezette: Mészáros (Köti, Bo­dor). Ez a találkozó sem hozott kiemelkedő színvonalat, a tar­talékos Valkó ellen megérde­melten nyert a hazai gárda. HMSE—Kcrepcstarcsa 1-3 (1-2) Vezette Czene (Legéndi, Tú­­róczi). Küzdelmes, időnként katonás mérkőzés volt. Itt kell elmon­dani, hogy a játékvezetői je­lentés alapján az elnökség ha­tározatot hozott arról, hogy 1983. március 6-ig a HMSE tartozik rendbe hozatni a pá­lyát: a játékteret dróttal kell körülkeríteni, és a sporttele­pen öltözőt kell biztosítani a bíróknak, mert jelenleg több száz méterre kell gyalbgolni. Ifjúságiak: Domony—Mogyoród 2-1, Pé­cel—Zsámbok 13-0!, Isaszeg— Hévízgyörk 0-1. Galgahévíz— Valkó 0-3, Galgamácsa—Erdő­kertes 3-2. Serdülők: Vácszentlászló—Kartal 1-4, Dány—Veresegyház 3-2, Bag— Kerepestarcsa 2-2. Aszód—Er­dőkertes 8-0, Gödöllő—Isaszeg 5-2, Pécel—Iklad 4-1. A bajnokság állása: 1. Pécel 9 7 2 _ 23- 6 16 2. GEAC 9 6 2 1 22- 4 14 3 Kerepesfarcsa 9 6 1 2 22- 5 13 4. Zsámbok 9 6 — 3 14-10 12 ?. Mogyoród 9 6 — 3 14-11 12 6. Túra • 9 5 3 1 23- 9 11 7. Isaszeg 9 4 2 3 14-11 10 8. Erdőkertes 8 3 2 3 19-13 8 9. Hévízgyörk 9 3 1 5 10-15 7 10. Domony 9 3 — fi 12-lfi 6 11. HMSE 9 1 2 fi 9-21 4 12. Galgahévíz 9 2 — 7 12-34 4 13 Valkó 9 1 1 7 fi-25 3 14. Galgamácsa 8 1 — 7 7-24 2 *= két büntetőpont levonva Cs. J. ISSN 0133—1S57 (Gödöllői Hír]-; I f November 4-én. Gödöllő, művelődési köz-’ pont: A munkahely esztétikája cí­mű kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. A Gödöllői Stúdió NO 2. fotókiállítása, megtekinthető 10—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megte­kinthető 14-től 18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents