Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

8 1982. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK %Mútw IREK *ÍB . 1982. november 4, tills. csütörtök. Károly napja. A Nap kél 6.32 — nyugszik 16.23 órakor. A Hold kél 18.44 — nyug­szik 9.47 őreikor. iVabiiaTYmui 5 j/íTbáss Többnyire borult, párás, kö­dös marad az idő. Néhány he­lyen kisüthet a nap. Ködszitá­­lis több helyen várható. A szél általában gyönge vagy mérsékelt lesz. A^ hőmérséklet 4 és 9 fok között valószínű. Hídíürdő Gépi és kézi erővel tisztítot­ták meg a piszoktól, portól a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat dolgozói a Margit­­hidat. — Pályázat. Kiváló ifjú mér­­nök-közgazdász-technikus vál­lalati pályázatot hirdetett meg a Pest megyei Műanyagipari Vállalat. A téma szabadon választható, s nincs akadálya annak, hogy a vállalat a pá­lyázatot — alkalmasság esetén — újításnak is elfogadja. — Önkéntes véradónap lesz ma, csütörtökön délelőtt 10 órától az őrbottyáni új iskola tornatermében. A Vöröske­reszt aktivistái szeretettel vár­nak minden véradót. — Egészségügyi problémák az óvodákban címmel előadást tartanak a KÖJÁL szakembe­rei csütörtökön, november 4-én délelőtt 11 órakor Dunake­szin, a 3. sz. óvodában. (Já­nos u. 5.) Elszabadult a kocsi Sérült bányászok Bányászok közé rohant egy megrakott szállítókocsi szer­dán, a déli órákban a komlói Zobák bányaüzemben. A bal­eset következtében nyolcán megsérültek. A függesztett sínpályán közlekedő kocsi a föld alatti lejtős szállítófolyo­són szabadult el, és a munka­helyükre éppen leszálló bányá­szok közül hármat súlyosan, ötöt könnyebben megsebesí­tett. A pécsi idegsebészetre szállított két súlyosan sérült bányász állapota kielégítő, har­­madikukat combcsonttöréssel ápolják Pécsett, a megyei kór­házban. Az öt könnyű sérültet Komlón részesítették- orvosi el­látásban, s kettejüket már ha­za is engedték a kórházból. A baleset körülményeinek ki­vizsgálása szakértők bevonásá­val elkezdődött. THQMÁN ISTVÁN SZÁZHÚSZ ÉVE, 1862. november 4-én született, és 78 éves korában, 1940 szep­temberében halt meg Thomán István zongoraművész, ismert zenepedagógus. Egész fiatalon kezdett a zene iránt érdeklődni. Előbb Erkel Ferenc, majd Nikolits Sándor, Volkmann Róbert, végül Liszt Ferenc tanítványa volt. Utóbbit utazásain elkísérte Weimarba, Rómába is. Csaknem két évti­zeden át, 1906-ban bekövetke­zett nyugdíjazásáig a Zeneaka­démia tanáraként tevékenyke­dett, s ott számos kiváló ma­gyar zongoraművészt neveit; közöttük volt Bartók Béla és Dolmány! Ernő is. A legnagyobb magyar zongo­rapedagógusok egyikeként. Liszt hagyományainak folytató­jaként jelentkezett. Sűrűn hang­versenyezett külföldön, s szép sikereket aratott kamaramuzsi­kusként is. Művei közül mara­dandónak bizonyultak zongora­művei, dalai. Cikkei, nagy visszhangot keltő tanulmányai jelentek meg a Zenei Szemlé­ben, a Muzsikában és más szak­mai folyóiratokban. Fontos technikai tanulmányokat is írt, például a zongorázás techni­kájáról. Kötetlen beszélgetés Arzcl György fiatal íróknál Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a Művelődési Minisz­tériumban találkozott a Ma­gyar írók Szövetsége József Attila köre és KlSZ-szerve­­zete tagságának egy csoport­jával. A találkozón kötetlen beszélgetést folytattak az ér­telmiségi fiatalokat foglalkoz­tató időszerű kérdésekről. Ezer apró cikk Kisüzemek exportja Dunakeszi várossá alakulása óta a váci járásnak nn.es ön­álló s jelentős ipartelepe. Ipa­rát mégsem mondhatjuk jelen­téktelennek. A szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­lat, a tsz-ek legértékesebb ter­mékét, a málnát és a többi bo­gyós gyümölcsöt dolgozza fel. A Magasépítő Közös Vállalat megyei munkáin kívül mind­eddig jelentős tőkés valutát is termelt NSZIC-ban végzett munkákkal. A Börzsöny Ve-Hűtőház Szentmárlonká'áról — Irakba Modern csarnokok épülnek A budapesti központú Klí­ma Ipari Szövetkezet szent­­mártonkátai üzeméből évente több mint 100 millió forint ér­tékű különböző — főként élel­miszeripari — hűtőberendezés 14-12-50 (BUDAPESTI HÍVÓSZÁM) A TELEFONNÁL: AZ ÜGYELETES RIPORTER ■MM«.TM»». 8-tól 18 óráig: PA VÉL MELINDA HA GONDJA VAN, . VAGY SEGÍTSÉGBE SZÓIUL, HÍVJA FEI,! Vásárdíjas termék Kvarcvezérlésű kapcsoló A tenyészállat-biztosításban Változnak a díjtételek Megváltoznak 1933. január 1- től a mezőgazdasági üzemek tenyészállat- és lábiztosításá­­tiak feltételei — jelentették be az Állami Biztosító szerdai saj­tótájékoztatóján. A lovakat, valamint tenyésztésre tartott szarvasmarhákat, sertésekét, ju­hokat és kecskéket most egye­di értékben biztosítják a gaz­dasagok, s egységesen az érték meghatározott — állatfajon­ként eltérő — százalékát fizet­ték díjként. Jövő évtől a biz­tosító — a növendék- és hízóál­lat-biztosításhoz hasonlóan — enRél a módozatnál is bevezeti a károk alakulásától függő, differenciált díjazási rend­szert. . A biztosító a díjak meghatá­rozásánál az előző két év kár­alakulását veszi majd figye­lembe. Az első díjosztályba azok a gazdaságok kerülnek, amelyeknél a kifizetett kárté­rítés nem haladta meg a befi­zetett díj 50 százalékát. Ezek­nek a díja a jelenleginél 20 százalékkal alacsonyabb lesz. A második díjosztályba tarto­zó üzemek — amelyeknél a kártérítések összege korábban a befizetett díj 50—100 száza­léka volt, az eddigiekkel meg­egyező díjat fizetnek. A har­madik díjosztályba a 101—150 Százalék kárhányadú üzemek kerülnek, ezeknél a szarvas­­marha- és sertésbiztosítások díjemelése 11 százalékos, a juh- és lóállománynál 25 szá­zalékos lesz. A negyedik díj­osztályba azokat az üzemeket sorolják, amelyeknél a kifize­tett kártérítés meghaladta a díj másfélszeresét. Ezeknél a díjemelés — állatfajonként différenciáltan — 35—50 szá­zalékig terjed majd. A differenciált díjrendszer bevezetésével a mezőgazdasági üzemek több mint 60 százaléka a jelenlegivel azonos vagy kedvezőbb pozícióba kerül, és cáak 9 százalékuknál emelke­dik számottevően a díj. A biz­tosító szakemberei november­ben Járják végig a termelőszö­vetkezeteket és állami gazda­ságokat, hogy megújítsák a szerződéseket, s részletes tájé­koztatást adnak a módosítá­sokról. A sajtótájékoztatón ismer­tették a mezőgazdasági nagy­üzemek ez év végéig becsült kárait: a várható kárkifizetés mintegy 3,7 milliárd forint lesz, ez 13 százalékkal keve­sebb a tavalyinál. A növény­­termesztésben a legsúlyosabb károkat a jég okozta, erre mintegy 1,6 milliárd forintot fizetnek ki az év végéig, a vízkárokra 550 milliót, a tava­szi fagykárokra pedig 300 mil­lió forintot. Gödöllőn, a GANZ Árammé­rő gyárban elsősorban fogyasz­tásmérő órákat gyártanak. A termelés hetven százalékát ezek különböző típusai teszik ki. De időről időre kirukkol az üzem új termékekkel is. Ezek a fejlesztések, váltások nem öncélúak: a gyár lépést akar tartani a fejlődéssel. Ez elen­gedhetetlen a meglevő piacok megtartásához és újabbak szer­zéséhez. Svájci licenc alapján gyárt­ják a kvarc vezérlésű elektro­mos kapcsolóórát. A szerkezet vízmelegítők, közvilágítás, rek­lámok és a nagyfogyasztók mérőkészülékeinek kapcsolásá­hoz használható. Ilyen célú terméke eddig is volt a gyár­nak, de ezek mechanikus szer­kezetek voltak. A kettő között — nagyon durván fogalmazva — annyi a különbség, mint egy hagyományos és egy kvarc­vekker között. Vagyis az új kapcsolóórának egyik legna­gyobb előnye a pontosság. De nem utolsó szempont az sem, hogy az elődjénél lényegesen kevesebb karbantartást igé­nyel, öt évig biztosan hozzá sem kell nyúlni. A közeljövő­ben újabb változata is várha­tó, amelyek például szomba­ton és vasárnap külön prog­ram szerint tudnak kapcsolni. A licencet megvásárolni úgy tűnik érdemes volt, ezzel a termékkel lényegesen köny­­nyebb betörni új piacokra is. mint a hagyományos szerke­zettel. Még ebben az évben 7200 ilyen órát szállít a gyár Indonéziába, de más országok is érdkelődnek már a gödöllői újdonság iránt. Hazai felhasz­nálásra jövőre 80 ezer darab készül. A termék gyártásához szük­séges szerszámokat helyben készítették el az üzemben. S igaz, hogy néhány import al­katrészre szükség van a gyár­táshoz, s ezeket a licencet adó svájci cégtől szerzik be — más az órához szükséges alkatré­szeket szállítanak helyette. A gyár szakemberei egyébként már dolgoznak az óra egyes importból származó részeinek hazaival való helyettesítésén is. összességében az új termek előállítási költségei kedvezőb­bek a hagyományosénál. Életképességét, a biztató ér­tékesítési lehetőségeket mi sem jelzi jobban, hogy a berende­zés az idei plovdivi őszi vásá­ron vásárdíjat nyert. |A RÁ‘DIÓ~ÉS TV MÜSOBÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 4.25: Jó reggelt! — Zenés műsor 8.00: Hírek. Idő jár ás jelentés 8.27: Balettzene 8.44: Purcell: Dido és Aeneas. Opera 9.44: Rímek és ritmusok 10.00: Hírek 10.05: Diákfélóra 10.37: A kamarazene kedvelőinek 11.22: Rémhír és valóság 11.42: Ragtime 12.00: Déii krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Bevallom magának 13.00: Fúvószene táncritmusban 13.17: Ü.1 Melódia lemezeinkből 14.19: Délutáni Rádiószínház 15.09: Hírek 15.05: Filmzene 15.13: Egy baranyai nótafa 1".2S: Sázszorszép-klub 1G.00: Bölöni György: Egy forra­dalmi nemzedék 1G.10: Operettdalok 16.34: Motorcsere 17.09: Hírek 17.08: Beethoven: A távol kedves­hez 17.23: Munka a munkával 18.14: Hol volt, hol nein volt... 18.30: Esti Magazin 19.15: Nóták 19.40: Szimfonikus zenekari hang­verseny 21.30: Rokon és eltérő vonások 22.00: Hírek. Sport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Operaáriák 23.00: A dzsessz világa 24.00: Hírek, időjárásjelentés 0.10: Lakatos Lajos cimbalmozik 0.25: Himnusz PETŐFI RÁDIÓ 4.25 8.00 8.05 8.20 8.35 10.00 12.30 12.35 13.00 13.30 13.45 14.00 14.30 14.35 15.10 16.00 16.30 16.35 17.30 18.30 18.35 19.55 20.30 20.35 20.40 21.15 Jó reggelt! — Zenés műsor Hírek. Idő járás jelentés Népdalok Korea — a Dzsucsc országa Napközben Zenedélelőtt Hírek. Útközben Nemzetiségeink zenéjéből Alvó városok Éneklő ifjúság Időjárás- és vízállásjelentés Vendégmunkások . ., Hírek. Útközben „220 felett” ... Az én rádióm Látogatóban Hírek. Útközben Dallamok, emlékek Segíthetünk? Hírek. Útközben Hétvégi panoráma Slágerlista Hírek. Útközben Hamlet a Bibliából Szociológiai figyelő Paródiák, karcolatok, sza­tírák, glosszák Bródy Tamás szerzeményei­ből 23.00: Hírek Sport 23.20: Nóták 24.00: Hírek. Idő járásjelentés 0.10: Műsorzárás 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Kamarazene 10.30: Fiatal magyar együttesék felvételeiből 11.00: Hírek 11.05: Fekete-Afrika zenéjéből 11.21: Zenekari muzsika 13.00: Hírek 13.07: Spirituálék 22.3: 13.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 14.10: Operarészletek 15.10: Magyar zeneszerzők 16.00: Zenei Lexikon 16.25: Iskolarádió 16.55: Popzene sztereóban 18.00: Zenekari muzsika 19.00: Hírek 19.05: Iskolarádió 19.35: Reflektorfényben egy opera­ária 20.19: Brahms: Üj szerelmi dal­keringők 20.40: Modern idők portréi 21.00: Montserrat Caballé dalestje '22.15: Régi magyar dalok és tán­cok 22.38: Napjaink zenéje 23.30: Hírek. Időjárás jelentés 23.33: Műsorzárás TELEVÍZIÓ 8.25: Tévétorna 8.30: Iskolatévé 14.05: Iskolatévé 16.30: Hírek 16.35: Slágerhírlap 17.25: Pedagógusok fóruma 18.05: Óvodától az egyetemig 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: TV-Híradó 20.00: Starsky és Hutch. Amerikai bűnügyi film 20.50: Dalok, táncok a Szovjet­unióból 21.00: Panoráma 22.00: Telcsport 22.C0: TV-Híradó 3. 2. MŰSOR 18.55: ősz Jugoszláviában 19.30: TV-Híradó 20.00: Gólyavári esték 20.40: TV-Híradó 2. 21.03: A cárnő. Vígjáték indult útnak részben hazai, részben külföldi megrende­lőkhöz. Itt készítenek egyebek közt fontos alkatrészüket és beren­dezéseket a Szovjetunió most épülő óriási olajvezetékeihez, itt gyártották az átadás előtt álló 6 ezer tonna befogadó­­képességű iraki gyümölcstá­roló hűtőrendszerét. Szent­­mártonkátai szakemberek munkáját dicsérik az Algériá­ba, Szíriába, s számos közép­amerikai országba szállított hűtőtornyok is. Az itt gyártott termékek magas színvonalával nincse­nek aránybam a jelenlegi mun­kafeltételek. A műhelyek, a szociális helyiségek már el­avultak. Ez a helyzet azonban nem tart sokáig, mert a szö­vetkezet 20 millió forintos be­ruházással korszerűsíti a szentmártonkátai telepet. A fejlesztési program kere­tében új, ezer négyzetméter alapterületű termelőcsarnokot is építenek, amelynek alapo­zási munkálataival a napok­ban végeztek. K. Z. gyesipari Vállalat állítja elő a hazai mezőgazdasági kötelek túlnyomó részét. Ezernyi apró cikkével találkozhatunk az üz­letekben a fóti Műanyag- és Faipari, a nagymarosi Vas- és Műszeripari, a kemencei Ve­gyesipari és a szintén nagyma­rosi központú D unakörnyéke Háziipari Szövetkezetnek. Teljes együttes termelési ér­tékük ugyan nem éri el az egy­­milliárd forintot, mégsem ki­csiny az az összeg, amennyi ér­tékűt a KGST-államokba és a tőkés országokba exportálnak. A közelmúltban végzett érté­kelés szerint a vállalatok és a szövetkezetek jelentős mérték­ben növelték a szocialista or­szágokba irányuló kivitelüket. Igaz, tőkés exportjuk valame­lyest elmarad a tervezettől. Ennek legfőbb oka, hogy az NSZK-ban dolgozó magasépí­tők az ismert okok miatt nem kaptak új megrendeléseket az NSZK-ban. A másik jelentős exportőr, a szobi gyümölcsfeldolgozó üzem pedig azért marad el a vára­kozástól. mert egyik gépsoruk technológiai hibái miatt a ter­vezettnél lényegesen kevesebb lésűrítményt tudtak exportál­ni. Igaz, a hátrányt almasürít­­ménnyel részben az év végéig sikerül pótolni. örvendetes, hogy a kisebb üzemek tervszerűen dolgoztak, sőt tőkés exportjukat megnö­velni is tudták. Az év végéig a váci járási tervek szerint — nem számítva a 4,3 milliárd forintos termelési értéket elő­állító szövetkezeti ipari üze­meket — 37 millió forint érté­kű árut kell küldeni a tőkés, 110 milliónyit a KGST-qrszá­­gok piacaira. Cs. A. Bemutató Gödöllőn Híres imahelyek, mesterek A gödöllői iparosok nemcsak jeles képviselői voltak szak­májuknak, hanem sok mester­ségnek messze földön híres műhelyeit is megteremtették, azaz megbecsülést, tekintélyt vívtak ki maguknak. Minder­ről azon a kiállításon győződ­hetünk meg, mely — A gödöl­lői kisipar múltja és jelene címmel — a közelmúltban nyílt meg a nagyközönség előtt A városi helytörté­neti gyűjtemény termeiben közszemlére tett tárgyak, szerszámok, mestermunkák, fotódokumentumok segítsé­gével 1733-tól (az az évi adó­zási összeírás szerint 2 molnár. 2 kocsmáros, 1 mészáros és 1 kovács működött a települé­sen) egészen napjainkig kísér­hetjük figyelemmel a helybeli iparosok életét, tevékenységét, s természetesen neves régi mesterek műhelytitkaiba is be? pillanthatunk. A gödöllői bemutató decem­ber 31-ig tekinthető meg. Jó tanácsok autósoknak Már korán sölclealik Korábban sötétedik, sokszor van köd, eső, tehát sűrűn és sokáig kell használni a tom­pított fényszórót. Télen még tovább romlik a helyzet, a tompított fény használata reg­gel is szükséges, és azoknál az autóknál, amelyek zömmel városi forgalomban közleked­nek, az akkumulátor egyre gyengébb és gyengébb lesz. Ezért az akkumulátor foko­zottabb ápolásra és időnkénti elektromos feltöltésre szorul — állítják az Autóközlekedési Tanintézet munkatársai. Az őszi-téli időszakban a tompított fényszóró használata fontos biztonsági követelmény Hogy mikor szükséges, arra általános recept nincs. Télen nem ritkák az olyan párás napok, amikor délben is csak világítással célszerű elindulni. Amikor nincs koromsötét, a tompított fényszóró arra szol­gál, hogy a közlekedési part­nerek bennünket jobban lás­sanak. Nem kevésbé fontos, hogy mi is lássuk őket. Ehhez pedig elsőrendű követelmény hogy kilássunk az autóból Nemcsak az első szélvédőt kell mindig gondosan megtisz­títani, hanem az oldalsó ab­lakokat és a hátsó szélvédői is. És nem elég csak reggel, hanem napjában annyiszor, ahányszor szükség van rá. A belső páramentesítésre külön­böző vegyszereket árulnak az autóápolási boltokban. Ősszel és télen latyakos az út. A fényszórókra és a hátsó lámpabúrákra felcsapódó la­tyak néha olyan vastag réte­get képez, hogy a lámpákból alig látni valamit. Ilyenkor ezért nemcsak az ablakokat, hanem a lámpákat is meg kell tisztítani, akár napközben többször is. A kiszivárgott gáz Szikrától íetrubbant A Pest megyei Káka köz­ségben felrobbant egy propán­bután gázpalack Papp János 56 éves portás családi házá­ban. A robbanás következtében az épület megrongálódott és Papp súlyos égési sérülést szenvedett. A vizsgálat eddigi adatai szerint a gázpalackból hiányzott a tömítés és a kiszi­várgott gáz a villany fejkap­csolásakor a szikrától felrob­bant. . ' . . _ A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Megjelenik hétfő kivételével - naponta. - Főszerkesztő- slíi DCCT IlCßVn AP Főszerkesztő-helyettes: Árkus István és Mészáros János. - Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Postacím: Budapest, Pl. 311 Irányftószám■ Ú4BS *“ KtoHt. 1 rtol MlU I M nIfiLns Hírlapkiadó Vállalat, Budapest. Blaha Lujza tér S. 1959. Felelős kiadó: TiU Imre igazgató. - A szerkesztőség és a kiadóhivatal, központi -telefonja- 343-too *--------------------------------------------------------Szerkesztőségi titkárság; 142—228. * »o—tau. — _________________—--------------------------FIOKSZERKESZTOSCGEINK: Ceglédi Hírlap, Cegléd, Kossuth tér 1, Pf. 19 2701. Telefon: 11—400. - Érdi Hírlap, Érd, Lenin út S3. 2030 Telefon- 45-352 rartmiói Södöllő, Szabadság út 2. Pf. 14. 2100. Telefon: 81-96. - Monori Hírlap Monor, Kossuth u. 78. Pf 51. 2201 Telefon: 157. - Nagykőrösi Hírlap. Nagykőrös. Hősök tere 7. 2750. Telefon: S98 - váci ftirtan Vác rVmn Ót 45. Pf 32. 2601. Telefon: 10-095. - A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: csöndes Zoltán vezérigazgató. - Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető bárrne v post&hlvitalnáf * kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap irodánál (postacím: Budapest V.. József nádor tér 1. 1900), személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással a KH1 215-96 162 pénzforíaim! lelzAszámra A lap ára: 8 oldal 1,40 Ft. 12 oldal 1,80 Ft. Előfizetési dij: egy hónapra 34,- Ft, egy negyedévre 102,- Ft. félévre 204,- Ft, egyéni előfizetőknek éves előfizetés: 400,- Ft. - ISSN 0l33-ő65g Felt nJev« Hirtan and ex: 25 064 HU). ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap), ISSN 0209—5467 (Érdi Hírlap), ISSN 4133—1957 (Gödöllői Hírlap), ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap), ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap). ISSÍ4 0133—27«i (Vád Hírlap).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents