Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

6 ifflAap 1982. NOVEMBER 28., VASÄRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF; 311 - 1446 Névadó Egy budajenói ismerősöm panaszolta: lassan másféléves lesz gyermeke, de még nem volt névadója. A szülők nem kötöttek egyházi házasságot, gyermeküket sem akarják megkeresztelni. Ügy tudják, Budajenőn nincs névadó ün­nepség, mindenki a munkahe­lyén szervezett névadóra viszi gyermekét. Érdeklődtem, miért nem szerveznek a településen ilyen ünnepségeket? Ha itt nincs még tapasztalatuk, kérhetnek tanácsot Budakesziről, ahol nagyon színvonalas névadó ünnepségeket rendeznek. Ér­dekes választ kaptam: lenne lehetőség Budajenőn is nevet adni a gyermekeknek, ameny­­nyiben igényelné ezt a lakos­ság. ★ Szíven ütött a hír: meghalt Regős Ferenc néptanító. Így nevezte magát, aki a felsza­badulás előtt és után nemze­dékeket oktatott, nevelt. Mi­előtt nyugdíjba vonult. Telki és Budajenő községekben te­vékenykedett. Szerette pályá­ját, pedagógustársait, akikhez mindig volt biztató, kedves szava. Egykori tanítványai évekig visszajártak hozzá ta­nácsért, segítségért. Türelme­sen végighallgatta a panaszko­­dót. majd véleményt mondott, bírált, utat mutatott. Tudós ember volt. helytörté­nész. A megyei krónikaírás kezdete óta vállalta, hogy év­ről évre elkészíti Telki és Bu­­dajenő krónikáját, gyűjtötte a népi hagyományokat, s min­den, a településekre vonatko­zó érdekességet. Sokat segített a két község új mezőgazdasági életének kialakításában, a ter­melőszövetkezeti mozgalom szervezésében. Fáradhatatlan volt, nem nyugodott addig, míg teljes bi­zonyosságra nem jutott egy-egy adattal kapcsolatban. így volt ez akkor is, amikor Kodolá­­nyi János szülőháza után ku­tatott. Neki köszönhető, hogy a ház falán ma már emléktáb­la található. (Sokáig nem tud­ták az irodalomtörténészek, melyik házban látta meg a világot Kodolányi.) Regős Ferenc nemcsak ol­vasója, hanem sokáig társa­dalmi tudósítója is volt a Pest megyei Hírlapnak. Sok-sok le­velet írt Telki örömeiről, gondjairól, a tennivalókról. Észrevételeit, elképzeléseit őr­zik krónikái, helytörténeti fel­jegyzései. Élete nem volt hiá­bavaló. Folytatjuk a közért való munkásságát, most már helyette is dolgozunk. Padányi Lajos Budakeszi zött. Mi megértjük a vállalat gondjait, de jó lenne, ha a vál­lalat is megértené a lakossá­got. A két település időtlen idők óta összeköttetésben volt egymással, s most, hogy lassan két éve megszűnt a kishajó, nehezen szánjuk rá magunkat, hogy átkeljünk a túlpartra. Reménykedünk: a százhalom­battai városi tanács illetékese azt mondta, keresik a megol­dást, nem nyugszanak bele, hogy összeköttetés hiányában végképp elszakadjon egymás­tól Százhalombatta és Tököl. Bízunk benne, hogy újra jár majd kishajó a két part kö­zött. Ferencz József Tököl Igazolják Jó lenne A Pest megyei Hírlapban olvastunk nemrég arról, miért szüntették meg a révátkelést Tököl és Százhalombatta kö-Beázik a tető Ki bírja ezt lavórral? Csapadékra szükség van, s örülünk is az esőnek, kivált­képp, ha jókor ered el, amikor a földek szomjasak. Akadnak viszont emberek, akik azért fo­hászkodnak, bárcsak sose esne — hogy miért? Mert többszin­tes házak legfelső emeletén laknak, s nedves időben be­ázik a szoba, a konyha, egyre nagyobbra nőnek a tapétán a vízfoltok. A gödöllői Kossuth Lajos utca 39. számú ház negyedik emeletén lakó olvasónk évek óta kéri szóban, telefonon és írásban, hogy javítsák ki la­kása fölött a tetőt, mert a víz befolyik, egyre erőteljesebben ázik be a lakás, már edénye­ket kell tenni a mennyezetről csepegő víz alá. Az eredmény: az illetékesek kiszálltak a helyszínre, konstatálták, hogy valóban, a lakás beázik, sőt, a többi negyedik emeleti la­kás is, de tenni nem tettek semmit. Miért? Mert a hibá­kat a PÁÉV-nek kell kijavíta­nia, tekintve, hogy még nem telt le a garanciális idő. 1 Kollár Jánosné, a Városgaz­dálkodási Vállalat ingatlanke­zelési osztályvezetője elmond­ta, hogy már többször jelen­tették: rossz a tetőszigetelés, nemcsak abban az épületben, ahol panaszosunk lakik, hanem általában, az utóbbi években épített házak tetőszigetelése nem a legjobb. A PÁÉV leg­utóbb, a Városgazdálkodási Vállalat telexüzenetének hatá­sára ígéretet tett, hogy ahol szükséges, kifoltozzák a tetőt. Üjra szigetelni az egész felü­letet csak tavaszra vállalhat­ják. Kollár Jánosné szerint a hibák miatt rengeteg a kár, tönkremegy a lakásokban a tapéta, de néhol a szőnyeg és a bútor is megsínyli az esőzé­seket. Hogy miért nem javít­tatja meg a tetőt a VGV a sa­ját embereivel? Részben mert nincs ilyen képzettségű szak­emberük, másrészt ha lenne, sem végezhetné el a munkát, ugyanis ha ezt teszi, elvesztik a garanciális jogot. A PÁÉV illetékese. Holló János a szigetelő üzemvezető megnyugtatott bennünket: ők mindig időben kijavítják a hi­bákat, s a baj nem annyira nagy. mint hinnénk, igaz, a tapéta foltos lesz. de a szőnyeg és a bútor nem kerül veszély­be. Hozzátette: nem a Város­gazdálkodási Vállalat dolga el­dönteni. mi a hiba. s miképpen kell azt megszüntetni... Sorozatosan rosszak a tető­szigetelések — hallottuk a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ille­tékeseitől. Lehetséges, hogy nem az 6 dolga, ezt eldönteni, s talán olvasónknak sem az a dolga, hogy panaszkodjon, ha­nem hogy találja fel magát és szorgosan cserélgesse a csor­dogáló víz alatt az edényeket. No. de ki bírja ezt lavórral? Ilyen hozzállást tapasztalva nem csoda, hogy jelenleg — az OTP kezdeményezésére — Pest megyében úgy 1700 kö­rüli kártérítési per van folya­matban beázások miatt. P. M. Nehéz helyzetbe kerültem. Hamarosan nyugdíjba megyek, így számomra nagyon fontos, hogy elismerjék minden eddi­gi munkaviszonyomat. Sajnos, az inárcsi Március 21. Terme­lőszövetkezet nem akarja iga­zolni nekem azt a négy évet, amit a szövetkezetben 1959 és 1963 között családtagként dol­goztam. Arra hivatkoznak, hogy édesapám elvitte az ösz­­szes munkaegységet,, holott ez lehetetlen, hiszen hárman is dolgoztunk az ő nevére. Le­hetséges, hogy annak idején nem írták be az összes mun­kaegységet, ezt nem tudom, mert sosem ellenőriztük, csak az volt akkoriban a fontos, hogy megéljünk. Lehet, hogy az iratok sze­rint én nem dolgoztam a téesz­­ben, de a környéken lakók bármikor igazolják, hogy nem alaptalanul kérem annak a négy évnek az elismerését. Barócsi Lászlóné Inárcs Dr. Kucsera Sebestyén, az tnár­­cst Március íl. Termel őszi! vetke­zet jogtanácsosa elmondta: a pa­naszos már járt bent náluk ez ügyben, de nem tudtak kedvező választ adni, mert az irattárban nem szerepel a neve. A kérdéses időszakban sokakkal előfordult, hogy egy-egy családból csak egy ember szerepelt a nyilvántartás­ban. a többiek az ő nevére dolgoz­tak, de ez észrevehető a teljesít­ményből, ugyanis egy ember nem érhet el annyi munkaegységet, mint három. Azt javasolja, hogy olvasónk jelenjen meg a jogtaná­csosoknál két tanúval, akik bizo­nyítják, hol és mennyit dolgozott. Erről jegyzőkönyvet vesznek fel, s amennyiben van, csatolják hozzá a meglevő Írásos dokumentumot, például a kérelmező akkori mun­kalapját. Ezt az igazolást kell el­juttatni a területileg illetékes tár­sadalombiztosítási igazgatósághoz. Várhattam November 14-én, vasárnap délután a túrái Alkotmány u. 9. alatti lakásunkban elaludt a villany. Ügy véltük, hogy az oszlopon lehet a hiba. A he­lyi vasútállomásról telefonál­tunk az ÉMÁSZ hatvani ki­­rendeltségére, s úgy számítot­tunk, hogy még aznap este jönnek és kijavítják a hibát. Az ügyelet nem érkezett meg. Hétfőn reggel ismét bejelen­tettük, ezúttal írásban. A vil­lanyszerelők azóta sem jöttek ki. Kedden este úgy döntöt­tünk, hogy nem várunk to­vább, s kerestünk egy villany­­szerelőt — szerencsére házon belül volt a hiba, így ki tudta javítani. Bedolgozó vagyok, elektro­mos gépem van. Sürgős, határ­idős munka volt nálam, ami a hosszú áramszünet miatt nem készült el. Egy kisgyerekkel és egy magatehetetlen nagyma­mával itt álltunk napokig vil­lany és víz nélkül. Nem tu­dom, mi lett volna, ha nem a lakásban, hanem az oszlo­pon van a hiba? A villany­­szerelő azt már nem javíthat­ta volna, s talán máig vár­hatnék az ÉMÁSZ hatvani ki­­rendeltségének dolgozóira... FischI Ferencné Túra ★ Megkerestük Szekeres Bélát, az EMASZ hatvani kirendeltségének vezetőhelyettesét. Utánanézett: ol­vasónk bejelentésének nincs nyo­ma. Elmondta, hogy amennyiben tudnak a bejelentésről, megnézték volna a hibát, mert hétfőn jártak Túrán. A bejelentésekre vonatko­zó rendelkezések értelmében az egyedi panaszokat 48 órán belül kell orvosolniuk, s 13 órán belül kell kimenniük a helyszinre, ha a hiba nagyobb területet, több em­bert érint. A lakáson belüli hibák javítása egyébként nem köteles­ségük. Néhány dolgot nem értünk: ha olvasónk telefonált az ügyeletre, vajon miért nem jegyezték fel a bejelentést a hibafelvevő könyvbe? (Ezt ellenőrizni nem nehéz, te­kintve. hogy hivatalos helyről, a vasútállomásról hívták a kiren­deltséget.) Az természetes, hogy lakáson belüli hibák javításával az áramszolgáltató nem foglalkozik, de véleményünk szerint olyan in­tézkedés szükséges, amely szava­tolja, hogy a jövőben az ÉMÁSZ hatvani kirendeltségén is komo­lyan veszik a lakossági bejelenté­seket. Százéves Századik születésnapját ün­nepli december 5-én a tárno­ki Parti István. A Kossuth Lajos utca 36. szám alatti la­kásán az idős férfit nemcsak A károsult nem károsult El is veszhetett volna Levélben kereste meg szer­kesztőségünket Kürti András, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Sajátja mellé egy vásárlói levelet is csatolt, s fi­gyelmünkbe ajánlotta. Elolvas­tuk. s a benne foglaltak miatt érdemesnek tartjuk közreadni: Most temettem el a váratla­nul elhunyt férjemet — írja özv. Józsa Istvánná Vecsésről. — A megmaradt utolsó pén­zemmel elindultam, hogy meg­vegyem a téli tüzelőt. Sajnos, nem kaptam, így visszafordul­tam, s útközben bementem a Kertekalji 121. számú élelmi­szerboltba. Ottfelejtettem a pénztárcámat, 2300 forinttal és a férjem fényképével. Másnap a bolt két eladója — Csizmadia Károlyné és Szabó Sándorné — elhozta a lakásomra a pénzt. Nem volt könnyű megtalál­niuk, mert nem tudták sem a nevemet, sem azt, hogy hol la­kom, de a férjem fényképe se­gítségével érdeklődtek utá­nam az utcán. A pénztárcám el is veszhetett volna, de szeren­csére becsületes erriberek ta­lálták meg. Sok-sok ilyen el­adóra lenne szükség. Megér­demlik a köszönetét, a dicsé­retet. Egyetértünk a levélíróval, s örülünk, hogy lapunkban be­számolhattunk erről. Kürti András igazgató arról is érte­sített bennünket, hogy a bolt­ban dolgozó szocialista brigá­dot a vállalat vezetősége dicsé­retben részesítette. Sokak nevében kereste meg szerkesztőségünket telefonon Vághelyiné Héger Mária váci olvasónk. Szövetkezeti lakás­ban laknak, a Haraszti Ernő úton, s nemrég felszólítást kaptak az újjászervezett _ la­kásszövetkezet igazgatójától: fizessenek be lakásonként egy nagyobb összeget, mert a ko­rábbi években kevesebbet fi­zettek a szükségesnél a közös költségek fedezésére. Olvasónk ezt sérelmesnek tartja: miért a lakóknak kell vállalniuk a többletköltsége­ket? ök eddig is havonként tisztességesen befizették azt az összeget, amelyet a korábbi lakásszövetkezet igazgatósága állapított meg, s nem a lakók tehetnek arról, ha a közösség pénzével rosszul gazdálkodtak. Megtagadták a fizetést, ezért a lakásszövetkezet pert indí­tott ellenük. A lakók úgy ér­zik, igazuk van, ezért vállal­ják a pert, inkább, mint hogy számukra érthetetlen okokból nagyobb összeget fizessenek be. A semmiből A lakásszövetkezet tagjai az épület közös .helyiségei fenn­tartásának, az épület külső ta­tarozásának, a karbantartás­nak költségeit közösen viselik. Az összköltséget arányosan el­osztják, s az így befolyt pénz­ből fizetik a vizet, a szemét­­szállítást, a közös helyiségek fűtését és világítását. Termé­szetesen ezen túl is merülhet­nek fel kiadások: eldugulhat a lefolyó, csőrepedés miatt el­öntheti a pincét a víz, légtele­­níttetni kell a központi fűtés berendezéseit — mindezek pénzbe kerülnek, olyan kiadá­sok, amelyekre nem számít­hatnak előre. Százhuszonnyolc alperes A jogelőd már eladósodott — Miért adósodott el a Ha­raszti Ernő utcai lakásszövet­kezet? — kérdeztük Horváth Jánostól, a váci Deákvári If­júsági Munkáslakás-, Garázs­építő és Fenntartó Szövetke­zet elnökétől. — Figyelmen kívül hagyták, hogy több szolgáltatás díja nagymértékben emelkedett, s nem emelték ennek arányában a lakók által fizetendő díjat — válaszolta. — Amikor az átszervezés után átvettük a szövetkezetei, nemcsak hogy nem volt pénzük, hanem tar­toztak a vízdíjjal is. Adóssá­gukat az új lakásszövetkezet fizette ki, s temészetesen ezt a pénzt az ottlakóknak utólag be kell fizetniük. — Mekkora összegről van szó? — Az 1980 előtti túlfizetés megtérítésére a lakás nagysá­gától függően 550—650 forint­ról. — Most mennyit kell fizet­niük a lakóknak a közös költ­ségekre? — Ugyancsak a lakások alapterületétől függően 100— 120 forintot havonta. Ezen kívül a kötelező felújításra szánt összeget is fizetik, ez ha­vi 74—90 forint. Megszavazták Olvasónk leginkább azért találja sérelmesnek a fizetési felszólítást, mert úgy érzi, nem tájékoztatták a lakókat megfelelően arról, mi teszi szükségessé az utólagos költ­ségtérítést. Nem mutattak számlákat arról, mire költötte az előző szövetkezet igazgató­sága a pénzt. Horváth János elnök: — Tavaly máciusban, a küldöttgyűlésen megszavazták a résztvevők az igazgatóság döntését. Helyesnek tartották, hogy a Haraszti Ernő útiak tartozását ne az egész lakás­­szövetkezet, hanem csak az ott lakók térítsék meg. — Hány lakása van a szö­vetkezetnek? — Az átszervezés óta 1280, mert több lakásszövetkezet egyesült. Ma már a város csaknem minden szövetkezeti lakása hozzánk tartozik. Ok ingyen — Hol tájékozódhatnak a tagok az egyes döntések okai­ról? — Erre számtalan lehetősé­gük van. Először is a közgyű­lésen, de sajnos, a lakók több­sége nem vesz részt ezeken. Azután minden épületben van egy, sőt néhol több lakó is, aki a küldöttgyűléseken részt vesz. ök képviselik a ház töb­bi lakójának érdekeit, másrészt beszámolnak a küldöttgyűlés­ről az érdeklődőknek. Ezen kívül magam is tartok fogadó­órákat, eljöhetne bárki, aki­nek gondja van, de sajnos ez­zel a lehetőséggel is csak na­gyon kevesen élnek. Pereskednek. A lakásszövet­kezet mindazon tagjait bepe­relte, akiknek tartozásuk van, s azt nem kívánják rendezni. A százhuszonnyolc alperes né­melyike csak az utólagos költségtérítéssel adós, de olyanok is vannak, akik kez­dettől fogva nem vállalnak részt a közös költségekből, s tartozásuk már a tízezer forin­tot is meghaladja, ök évek óta ingyen, a többi lakó zsebére használják a vizet, vitetik el a szemetüket, s veszik termé­szetesnek a lépcsőház melegét és fényét. Helyes lenne vajon, ha továbbra is a rendesen fi­zetőkön élősködnének? Sem­miképp! Nagyon sokan megtagadták az úgynevezett engedményezé­si nyilatkozat aláírását. Pedig az lehetővé tenné, hogy az adósok fizetéséből letiltsák a tartozást — más kérdés, hogy ezt nyilatkozat nélkül is meg kellene tenni. Aki a közös költségekből nem vállal részt, nem a la­kásszövetkezet igazgatóságá­nak okoz kárt, hanem az egész közösségnek. Egy-egy épület számláit senki sem fizeti ki az ott élők helyett. Talán hosz­­szúra nyúlik a per, de a lakás­építésre és -fenntartásra szö­vetkezett emberek kö?ül azok győznek majd, akik eddig is tisztában voltak azzal, miért mennyit fizetnek, nem pedig azok, akik évek óta jogtala­nul veszik igénybe a mások által megvásárolt kényelmet, s nem törődnek azzal, hogy még az a víz sem az övék, amit megisznak ... Pável Melinda népes családja köszönti majd. A ritka esemény alkalmából a község vezetői is felkeresik, hogy jókívánságaikat fejezzék ki a magas kort megért tárno­kinak. Rozsnyai Mihály Tárnok Bekötötték Az elmúlt években olajkály­hával fűtöttem, de orvosi ja­vaslatra áttértem az elektro­mos fűtésre. Sikerült két hő­tárolós villanykályhát vennünk, s a gödöllői GELKA-szer­­viz szakembere be is kötötte. A számlázásnál kijelentette: kályhánként 300 forint bekö­tési díjat kell fizetnünk, mert erre nem érvényes a garan­cia, vagyis nincs a kályhák­hoz olyan jótállási jegyünk, amely a díjtalan bekötést le­hetővé tenné. Nem értjük: a csomagolás­ban, amelyet a szerelő bontott fel, volt jótállási jegy — va­jon a hibák kijavítására sem érvényes? A garanciális idő alatt készpénzzel kell fizet­nünk a javításért? Mészáros Lászlóné Galgahévíz •k Megkérdeztük Tóth Bélát, a gö­döllői GELKA-szerviz művezetőjét, miért nem érvényes a kályhák­hoz mellékelt jótállási jegy? Azt a választ kaptuk, hogy azoknak a kályháknak, amelyeket a GEL­­KA forgalmazott, a többinél jóval alacsonyabb volt a fogyasztói ára. Mivel a vásárlók mintegy kétezer forinttal olcsóbban jutottak hozzá* ezek árában nem foglaltatott ben­ne az üzembehelyezési díj. A to­vábbiakban természetesen érvé­nyes a jótállási jegy, nem kell félnie olvasónknak: a jótállási időn belül a hibák kijavítása ga­ranciális. Porzik a brikett Dömsödi olvasónk csak any­­nyit árul el kilétéről levelé­ben, hogy ő a mama, aki na­gyon pórul járt, mert vett 25 mázsa brikettet, amelynek egyötöde — vagyis öt mázsa — por volt. A panaszos sokallja ezt az arányt, azt pedig fel­háborítónak tartja, hogy a te­lepen, ahol a tüzelőt vették, nem voltak hajlandók őket kártalanítani, azzal az indok­kal, hogy felsőbb utasításra a port is el kell adniuk. A panaszt továbbítottuk a Ráckeve és vidéke Afész ille­tékeseihez. Az ellenőrzési osz­tály kivizsgálta a bejelentést, s a következő választ adta: sajnos, előfordul, hogy a kü­lönféle szenek minősége nem felel meg mindig a követelmé­nyeknek, a vásárlói igények­nek. Az áfész több esetben emelt minőségi kifogást a szál­lítóknál, s nemegyszer küldtek vissza nagy mennyiségű szén­port. Olyan felsőbb utasítás, mely szerint a szénport a szén­nel együtt el kell adni, nem létezik, de természetesen ki­sebb mennyiségű por mindig kerül a szén mellé. Amennyi­ben valóban öt mázsa por ma­radt a brikett beszállítása után olvasónk háza előtt, azt az áfész elszállíttatja, s helyette jelenleg kapható tüzelőt ad. A szénport egyébként eléget­hetnek, jó fűtőértékűnek tart­ják. Hasonló esetekben a pa­naszosok forduljanak az áfész ellenőrzési osztályához. A válasz megnvugtató. Vagy mégsem? Vajon kinek éri meg előbb kivinni a telepekre a bri­kettet, szétfuvarozni a házak­hoz, majd visszaszállítani a port a telepre, onnan pedig vagonokban hurcolni arra a helyre, ahol ismét brikettet préselnek belőle? Nem lehetne egyszerűbben? Mondjuk, úgy, hogy ha porzik az a brikett, akkor nem is kellene kivinni a gyárból. Illetve — fca már a telepekre szállították, s való­ban éghető a por is — miért ne lehetne eladni mint port? Na­ivon olcsón biztosan megven­né, aki rendelkezik a uorége­­téshez alkalmas kályiával... Szcrkes/tői ii/ciirlck B. J„ Abony: Érdeklődik, miért nem kapható a boltokban korom­­talanító szer? Nemrég már írtunk erről lapunkban: jelenleg is kap­ható üveges, folyékony koromta­­lanító, s hamarosan megjelenik az ígért spray is. Legyen türelemmel, úgy tudjuk, még ebben a fűtési szezonban hozzájuthatnak a vá­sárlók. B. Á.-né, Cegléd: Háztartásbeli, de szeretne bedolgozói munkát ta­lálni. Segítségünket kéri, hogy munkát ps gépet kapjon a Hungá­ria Műanyagfeldolgozó Ipari Szö­vetkezettől, Mi ezt nem tudjuk el­intézni, de tanácsoljuk. írjon a szövetkezet címére: Budapest I., Mészáros u. 18. 1016. Ha van rá lehetőség biztosan segítenek, s kap munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents