Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1983. NOVEMBER 37., SZOMBAT -PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN

A kulturális-művészeti életben

Lehetőség és óhaj

A jövő évi népgjzdasági terv összeállítása befejező fázisánál vart, elkészültek a tervjavaslatok, irányelvek. Ehhez a munkához támpontot nyújt az idei terv teljesítésének előzetes értékelése. amely szerint gazdaságunk alapvetően sikeres évet zár, s annak ellenére, hogy gondjaink szaporodtak, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. Ezt állapította meg Hoós János országos tervhivatali államtitkár a fővárosi, a megyei és a megyei-városi tanácselnökök tanácskozásán.

A legfontosabb eredményeket abban jelölte meg, hogy fenntartottuk az ország fizetőképességét, javult a külgazdasági egyensúly, társadalmi szinten sikerült megőrizni az életszínvonalat, A lakossági áruellátás — főként az alapvető cikkekből — kiegyensúlyozott volt.

A külkereskedelem aktívumát azonban nem elsősorban az export bővülése, illetve kedvezőbb árak elérése eredményezi, Iranern,inkább az import erőteljes mérséklése.

A változó feltételekhez a gazdaságirányítás igyekezett alkalmazkodni, a legfontosabb célok megvalósítása érdekében gyakran kellett változtatni, módosítani az eredeti elképzeléseken. Idén a termelési • szerkezetváltásban is születtek eredmények, de termékeink, nemzetközi versenyképessége még nem kielégítő. A vállalatok nem tették meg mindent tartalékaik hasznosítására. Az előzetes számítások szerint az ipari termelés nem nőtt a várt ütemben, az építőipar és a közlekedés teljesítménye a tervnek megfelelően csökkent, a mezőgazdaság viszont igen eredményes évet zárhat.

A jövő évi tervezésnél is abból indultak ki a szakemberek, hogy az alapvető feladat a fizetőképesség megőrzése és a külkereskedelmi aktívum további növelése. Jövőre sem tudjuk felgyorsítani a gazdasági növekedést, mert gyártmányaink egy részének korlátozott a belföldi piaca, és az importot tovább mérsékeljük.

Ilyen nehéz körülmények között is folytatódik a távlati tervezés. A mostani, rövid távú döntéseket összhangba kívánják hozni a távlati elképzelésekkel.

A tanácsi tervezésben az idei tapasztalatok általában kedvezők, a tanácsok bevételi tervei teljesülnek, finanszírozási nehézségű« nem volt. Jövőre a tanácsok gazdálkodásában is .sokféle nehezítő körülményre lehet számítani, a beruházásokra még kevesebb fordítható. Ugyanakkor várhatóan előnyös lesz, hogy a célcsoportos beruházások kereteit a tanácsok önállóan átcsoportosíthatják.

Drecin József művelődési, miniszterhelyettes beszámolójából a többi között kitűnt, hogy meg kell teremteni a kultúrpolitikai szempontból is kívánatos összhangot a gazdasági szabályozó rendszer lehetőségei, illetve a kulturális-művészeti élet sajátosságai között.

A társadalom egészének fejlődése, a mind több szabad idő, az új _ kulturális szokások a művészeti élet szabályozásában is változásokat, új működési és támogatási formákat mérlegelő gazdasági gyakorlatot igényelnek. Ezek irányelveinek kidolgozása meglehetősen hosszú idő óta tart már. Az előkészületek során megállapítható volt, hogy a kulturális és. művészeti intézmények, tevékenységek rendszere meglehetősen . túlszabályozott, bürokratikus. Sajnálatosan üi-aik'odik az a szemlélet, mely minden művészi tevékenység teljés fináii- ' szírozását az államtól várja. A megváltozott'körülményekhez sikált mazkodó gyakorlat kialakulását mindezek mellett szinte gúzsba köti, hogy senkinek sincs érdekeltsége új racionális döntések kialakításában, újszerű kezdeményezésekben....................................-............. . -Egondqk feloldása érdekében a kulturális kormányzat által kidolgozott irányelvek szerint mind nagyobb döntési szabadságot kell adni a jövőben a kulturális, művészeti területen dolgozóknak; szükséges erőteljesen decentralizálni e testület intézményrendszerét; va-lamehnyi itt dolgozót anyagilag, erkölcsileg érdekeltebbé kell tenni új, gazdaságosabb működés kialakításában.

Ezek megvalósítása annál is sürgetőbb, mert a kulturális célokra fordítható állami dotáció a belátható jövőben nem emelkedik. Magyarán: az adott intézménynek, szervezetnek úgy kell működnie, hogy az állam támogatásának növekedése nélkül gazdálkoája ki például az emelkedő költségekből eredő többletkiadásokat vagy a jövedelmek növelését.

A művelődési kormányzat éppen az önállóság érdekében nem kíván aprólékos működési szabályozókat kialakítani egy-egy kulturális intézmény gazdálkodásának javítása érdekében. Azoknak keretszabályok szerint, külön-külön, a helyi adottságok figyelembevételével és a területi tanácsok minden eddiginél nagyobb felelősségével kell meghatározniuk: hogyan.tehetik eredményesebbé gazdálkodásukat. Az azonban az általános szempont, hogy ezek az új formák, a törekvés a jövedelmezőségre semmiképpen sem mehet kialakult kulturális vívmányaink, szocialista művelődésünk rovására.

Isz-törtcnclcra - jegyzctlapokon

A semmiből csinált milliáidok

Az országos hírű termelőszövetkezet folyosóinak falán tiszteletet parancsoló oklevelek, a zárszámadásokról készült színes fotók, egy-egy elnökségben közismert személyiségek. Az újságíró, aki nem először jár az ócsai Vörös Október Tsz-ben, riport útja végeztével a tapasztalatokat összegezni érkezett az elnökhöz. Sietős emberek adják egymáísnák a kilincset a titkárságon, á megbeszélt időpontig még jócskán van időm jegyzeteimet átfutni. Ez ál! az első oldalon:

A Vörös Október Tsz 1948. szeptember 15-én alakult 37 taggal, 360 kataszteri hold saját és 230 hold tartalék földdel, összesen 600 holdon. Gazdálkodásukat 1963-ig ismétlődő mérleghiányok, pénzügyi nehézségek jellemezték. Szinte évente jöttek-mentek az elnökök, mígnem 1963-ban a mélypontra jutottak, csaknem 3 millió forintos veszteséggel zártak. Ezt követően került a sokak által ismert nagyfontosságú, 3004-Cfc rendelet alapján, Dóra Béla agrármérnök a gazdaságba, s lett a szövetkezet elnöke. E kritikus év elején 1964-ben még sorra léptek ki a tagok, a gondok a derékhad bizalmát is megrendítették. Tizenkettőn maradtak és szavaztak bizalmat az új vezetőségnek, továbbra is reménykedve a jövőben.

Ma 5 és fél ezer tagja, 400 alkalmazottja van a nagyüzemnek, tavalyi termelési értékük meghaladta az 1 milliárd 760 millió forintot, 8200 tonna húst termelnék, illetve termeltetnek meg a klstenyészíőkkel.

A számok imponálók. Mégis az jut eszembe, vajon hány ember idegrendszere kopott meg közben, mi történhetett azokkal, akik végleg kudarcot vallottak? Szinte a máig hal-, látszanak a régmúltból a novemberi esőverte határ sóhajai, a tehetetlenség szitkai. Abból az időből, amikor az alapító tagok egyike Bernje Lénárd elnökösködött. küszködött. osztályos társaival. Ö többek között e sorokat vetette az 50-es, évek elején papírra:

Elfelejtett borona

Sok a gond az emberekkel, akik nemrég még cselédként szolgáltak a grófok birtokán, s eleddig mindent utasításra csináltak. Ha vetni mennek. . elfelejtik feltenni a boronát.' Ilyenkor öt kilométerekről is visszajönnek, ha egyáltalán megtérnek, mert azt is megteszik, hogy kifogják a lovakat és elmennek mulatni...

A tagok lopják a takarmányt, hizómarhákkal próbálkozunk, de nem sok eredménnyel.

Milyen egyszerű lenne — ötlik tel .bennem — a .mai, fényéé..erpdjioé‘nyéktől írni. Hogy k^zdet^en^ait-ao ■Tüssf. s' azóta róinden aórai-fóndilVc i

'Hogy is '•‘maadta Szamosi Ferenc erdőmérnök, amikor egy. már a szövetkezetben bevált módszer elterjesztésének lehetőségéről cseréltünk véleményt?.

— Megpróbáltam mindent, hogy az igazamat bizonyítsam, de mit lehet akkor tenni, ha ezekről az érvekről az illetékesek tudomást sem akarnak szerezni ? -- fogalmazta meg a kérdést keserűen beszélgetésünkkor. Az ügy felkeltette kíváncsiságomat, s kértem, beszéljen a dologról.

Ütköző érdekek

százalékát értékesítettük tőkés piacon. Ám ez még csak a kezdet lehetne, nem kellene itt megállnunk. Talán kevesen' tudják, a kivágott fák 20 százaléka, amit szaknyelven vágásiéri gallynak neveznek, veszendőbe megy, pedig az olajtüzelésű kazánok' fűtésére is felhasználhatnánk. Csupán a gazdasági társaságnak 8 ezer hektárnyi erdeje Dél-Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeinek felét elláthatná olcsó tüzelővel.

— És miért nem teszik ezt?

— Mert ehhez nemcsak az ócsai tsz-nek lenne szüksége speciális égetőkályhákra, hanem másoknak is.

— Mit javasol?

— A leggyorsabb megoldás a finn berendezések lic^ncének megvásárlása. A baj csak az, hogy amikor ezeket az energiakímélő eljárásokat elemezték, valahogy kimaradt közü-. lük a miénk — mondja szinte indulat nélkül Szamosi Ferenc. Szavaiból n^m panaszkodást, inkább a nagyobb közösség érdekének szolgálni akarását olvasom ki. Gyanítom, ezúttal egyes, kevéssé invenciózus . fejlesztő mérnökök csoportérdekének találta magát szemben. Így. folytatja:

oOrm jat- t*

Jtafnaríjpeg; yt„ország' megérné nerank ez -' té — summázza véleményét SzámoáV Ferenc, s a mondat hangsúlyából nem a legyőzettéfés csendül, ki, ín- • kább a harcmodor megváltoztatásának szándéka.

Nehéz felelősség

ha jövedelmét kiegészítendő,. a-szó. vetkezet által életre hívott kisvállalkozások egyikében is tevékenykedik. Aki nem hiszi el. bátran kérdezze meg erről Nagy József csoportvezetőt és munkatársait, akik — ötezer forint letéti díj ellenében — az országban elsőként kapcsolódlak be tsz-kisvállalkozásba. A kérdésekből és Nagy József válászaiból hadd adjunk közre néhányat.

— Mennyit dolgoznak a rendé)

munkaidőn felül? '

— Havonta 90 órát. j

— És az órabér? *

— Hetven forint felett Is kereshet

az ember. ’ •,

— Ez soknak tűnik.

‘ , - ‘ . X

— Mégsem jelentkeztek az első időben,, csak a legjobban képzett szakemberek,

— Vajon miért nem? A

— Sokan féltek a kockázattól, ma: gukban sem bíztak eléggé. Meg aztán nem mindenki szereti a műszak utáni órákat, a hét végét vagy éppen

a szabadságát is idebent tölteni. * y

— A rossz nyelvek szerint előfordulhat, hogy a rendes munkaidőben pihenik ki magukat a szakcsoport tagjai.

— Ebből egy szó sem igaz. A kisvállalkozásban való részvételnek szigorú feltételei vannak, elsősorban is a terv teljesítése, tisztességes munka főidőben. Nekünk az a tapasztalatunk — a lógósoktól régen megvág tunk1.

. { ‘ -.fa---------------:--------------------------------Ennyi az égési

■ A jegyzetem következő oldalán á - Tímár Gyufa közgazdasági einökhe. lyettesse! folytatott beszélgetés monfftftaK-olyashatók. Témánk: az er$IgfMr'sv&tse a gyanít, a Vöj-ös. Okj*júbér Tsz-nek á gyengén gazdálkodj tíz-ekét mentő.akciójától van szólj.

— Nem valamiféle karitatív, jóóéj kouykodó cselekedet ez. Már az induláskor sem ezek voltak a szempontjaink é$ most. amikor már.bar érett e vállalkozás gyümölcse, különösen szemforgatásnak tűnne efféléket állítani. A tíz alacsony hatékonyságú Pest és -Nógrád megyei szövetkezet .megsegítése révén. SQ millió forint bruttó nyereséghez jutottunk. Más kérdés, hogy az akció megindítása* óta ezek a korábban .nagy anyagi gondokkal küszködő üzemek is ugyanilyen összegű fejlesztési alapot képezhettek a nyereségből. Ennyi az egész.

Ennyi, csakhogy ezt az egészet valakinek kí kellett találnia és az ötletet útjára indítania. Ez már csak úgy mellékesen jutott eszembe, rpiután jegyzettömbömét becsuktam, és Dóra Béla tsz-elnök szobájába léptem. Szó esik itt a jelenről és a -nehezedő jövőbeli- feltételekről.

— A tsz-ek erdőgazdálkodása még 3 évvel ezelő.tt sem dicsekedhetett sok jóval. A Vörös Október azóta megalakított — több szövetkezet. részvételével — egy gazdasági társaságot. Tavaly már 8 millió • forint volt a nyereségünk, termékünk 60

A falu szélén

iMf-"

:

ügocsa Antal festménye

Hányán lehetnek a hozzá hasonló nehéz emberek az ócsai tsz-ben, morfondíroztam azon a délelőtíön., amikor már vagy fel tucatot ismertem meg közülük, a gazdaságban rögtönzött kerekasztal-beszélgetésen.

— Még nem számoltam, és azt is jobb, ha ön dönti el, én közéjük számítok-e. — tréfálkozott Siposs Zoltán, akiről kiderült, a legrégibbek közül való — 1964 óta dolgozik — a Vörös Október Tsz-ben. Egy ideje osztályvezetői beosztásban.

—> Csak ennyire jutott, a ranglétrán? — évődöm vele.

— Igen. Az 1977-es egyesülés utáni nehéz időkre majdnem ráment az egészségem — komorodik el. Akkoriban hatszáz ember sorsát, a szántóföldi növénytermesztést, kertészetet. és a gépesítést bízták rám. Fegyelmezetlenséget. szervezetlen munkát örököltünk, egy rossz gyakorlattal kellett szembeszállnunk. Aképpen persze, hogy az emberi konfliktusokkal utólag nem lehet magyarázni a rossz eredményeket. Három évig bírtam. aztán kineveztek egy világszerte jegyzett holland vetőmagtermelő és -értékesítő cég. a Slujs és Groot B. V. magyarországi1 együttműködő partnere, az ócsá; tsz osztályvezetőjének.

— Biztosan sokan irigylik a gyakori külföldi utakért.

— Hazudnék, ha azt .mondanám, nincs hozzá kedvem, de ami az utazásokat íjleti azt hiszem sqkan tévedésben vannak. A cég ezeken a kirándulásokon keményen megdolgoztatja a partnerváUalatok embereit is. A' négynapos kinntartózkodasbó! három a földekre korlátozódik, függetlenül attól esik-e. fúj-e a szél.

Itt vagyok itthon

— Optimista vagyok, beruházásainkat 1985-ig mi is visszafogjuk, ’.pénzünket gépekre, a munkakörüf.mények javitásáia fordítjuk, illetve . valutát hozó vállalkozásokba fektetjük.. Á 8Ó-as évek második felére könnyebb lesz. ugyanis, akkorra kifizetjük hiteleink súlyosabbik részét.

— Mostanáig csak a gazdaságról, a munkáról esett szó. Van-e kedvtelése, hobbija? ,

— Semmi különös. Naponta 12—14 órát dolgozom. Odahaza a hétvégeken sokat olvasok. -Szinte mindent ami a szakmában a .versenyben maradásho* szükséges - ..........

" • *

Késő délután-.van, V tsz központjából buszozom a nagyváros •irányábá. Tydom. a Vörös .Október Ts* mindennapjait egy szorgos kollektíva -formálja. Ki tudja, miárt. most. mégis az egykori alapító. Bende Eo: rá.rj'd szavain elmélkedem, akit Dóra Béla felöl is kérdeztem. ;

— Igazságos vezető. Törődik ai

emberekkel. A s.miniből csinált mrh liárdokat.

v ai.no Béla '

Eltűntek a lógósok

Sósat dolgozni persze itthon is lehet, ha valaki a Vörös Október Tsz tagja, s különösen abban az esetben.