Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1983. NOVEMBER 37., SZOMBAT -PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A kulturális-művészeti életben Lehetőség és óhaj A jövő évi népgjzdasági terv összeállítása befejező fázisánál vart, elkészültek a tervjavaslatok, irányelvek. Ehhez a mun­kához támpontot nyújt az idei terv teljesítésének előzetes ér­tékelése. amely szerint gazdaságunk alapvetően sikeres évet zár, s annak ellenére, hogy gondjaink szaporodtak, a legfon­tosabb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. Ezt állapította meg Hoós János országos tervhivatali államtitkár a fővárosi, a megyei és a megyei-városi tanácselnökök tanácskozásán. A legfontosabb eredményeket abban jelölte meg, hogy fenntar­tottuk az ország fizetőképességét, javult a külgazdasági egyensúly, társadalmi szinten sikerült megőrizni az életszínvonalat, A lakossági áruellátás — főként az alapvető cikkekből — kiegyensúlyozott volt. A külkereskedelem aktívumát azonban nem elsősorban az export bő­vülése, illetve kedvezőbb árak elérése eredményezi, Iranern,inkább az import erőteljes mérséklése. A változó feltételekhez a gazdaságirányítás igyekezett alkalmaz­kodni, a legfontosabb célok megvalósítása érdekében gyakran kel­lett változtatni, módosítani az eredeti elképzeléseken. Idén a terme­lési • szerkezetváltásban is születtek eredmények, de termékeink, nemzetközi versenyképessége még nem kielégítő. A vállalatok nem tették meg mindent tartalékaik hasznosítására. Az előzetes számítá­sok szerint az ipari termelés nem nőtt a várt ütemben, az építőipar és a közlekedés teljesítménye a tervnek megfelelően csökkent, a me­zőgazdaság viszont igen eredményes évet zárhat. A jövő évi tervezésnél is abból indultak ki a szakemberek, hogy az alapvető feladat a fizetőképesség megőrzése és a külkereskedelmi aktívum további növelése. Jövőre sem tudjuk felgyorsítani a gazda­­sági növekedést, mert gyártmányaink egy részének korlátozott a bel­földi piaca, és az importot tovább mérsékeljük. Ilyen nehéz körülmények között is folytatódik a távlati terve­zés. A mostani, rövid távú döntéseket összhangba kívánják hozni a távlati elképzelésekkel. A tanácsi tervezésben az idei tapasztalatok általában kedvezők, a tanácsok bevételi tervei teljesülnek, finanszírozási nehézségű« nem volt. Jövőre a tanácsok gazdálkodásában is .sokféle nehezítő körülményre lehet számítani, a beruházásokra még kevesebb for­dítható. Ugyanakkor várhatóan előnyös lesz, hogy a célcsoportos be­ruházások kereteit a tanácsok önállóan átcsoportosíthatják. Drecin József művelődési, miniszterhelyettes beszámolójából a többi között kitűnt, hogy meg kell teremteni a kultúrpolitikai szem­pontból is kívánatos összhangot a gazdasági szabályozó rendszer le­hetőségei, illetve a kulturális-művészeti élet sajátosságai között. A társadalom egészének fejlődése, a mind több szabad idő, az új _ kulturális szokások a művészeti élet szabályozásában is változá­sokat, új működési és támogatási formákat mérlegelő gazdasági gya­korlatot igényelnek. Ezek irányelveinek kidolgozása meglehetősen hosszú idő óta tart már. Az előkészületek során megállapítható volt, hogy a kulturális és. művészeti intézmények, tevékenységek rendsze­re meglehetősen . túlszabályozott, bürokratikus. Sajnálatosan üi-aik'o­­dik az a szemlélet, mely minden művészi tevékenység teljés fináii- ' szírozását az államtól várja. A megváltozott'körülményekhez sikált mazkodó gyakorlat kialakulását mindezek mellett szinte gúzsba kö­ti, hogy senkinek sincs érdekeltsége új racionális döntések kialakítá­sában, újszerű kezdeményezésekben....................................-............. . -Egondqk feloldása érdekében a kulturális kormányzat által ki­dolgozott irányelvek szerint mind nagyobb döntési szabadsá­got kell adni a jövőben a kulturális, művészeti területen dol­gozóknak; szükséges erőteljesen decentralizálni e testület in­tézményrendszerét; va-lamehnyi itt dolgozót anyagilag, erköl­csileg érdekeltebbé kell tenni új, gazdaságosabb működés kialakítá­sában. Ezek megvalósítása annál is sürgetőbb, mert a kulturális célok­ra fordítható állami dotáció a belátható jövőben nem emelkedik. Magyarán: az adott intézménynek, szervezetnek úgy kell működnie, hogy az állam támogatásának növekedése nélkül gazdálkoája ki pél­dául az emelkedő költségekből eredő többletkiadásokat vagy a jöve­delmek növelését. A művelődési kormányzat éppen az önállóság érdekében nem kíván aprólékos működési szabályozókat kialakítani egy-egy kultu­rális intézmény gazdálkodásának javítása érdekében. Azoknak keret­­szabályok szerint, külön-külön, a helyi adottságok figyelembevételé­vel és a területi tanácsok minden eddiginél nagyobb felelősségével kell meghatározniuk: hogyan.tehetik eredményesebbé gazdálkodásu­kat. Az azonban az általános szempont, hogy ezek az új formák, a törekvés a jövedelmezőségre semmiképpen sem mehet kialakult kul­turális vívmányaink, szocialista művelődésünk rovására. Isz-törtcnclcra - jegyzctlapokon A semmiből csinált milliáidok Az országos hírű termelőszövetkezet folyosóinak falán tiszteletet parancsoló oklevelek, a zárszámadásokról készült színes fotók, egy-egy elnökségben köz­ismert személyiségek. Az újságíró, aki nem először jár az ócsai Vörös Októ­ber Tsz-ben, riport útja végeztével a tapasztalatokat összegezni érkezett az el­nökhöz. Sietős emberek adják egymáísnák a kilincset a titkárságon, á meg­beszélt időpontig még jócskán van időm jegyzeteimet átfutni. Ez ál! az első oldalon: A Vörös Október Tsz 1948. szeptember 15-én alakult 37 taggal, 360 katasz­teri hold saját és 230 hold tartalék földdel, összesen 600 holdon. Gazdálkodá­sukat 1963-ig ismétlődő mérleghiányok, pénzügyi nehézségek jellemezték. Szin­te évente jöttek-mentek az elnökök, mígnem 1963-ban a mélypontra jutottak, csaknem 3 millió forintos veszteséggel zártak. Ezt követően került a sokak által ismert nagyfontosságú, 3004-Cfc rendelet alapján, Dóra Béla agrármérnök a gazdaságba, s lett a szövetkezet elnöke. E kritikus év elején 1964-ben még sorra léptek ki a tagok, a gondok a derékhad bizalmát is megrendítették. Ti­zenkettőn maradtak és szavaztak bizalmat az új vezetőségnek, továbbra is reménykedve a jövőben. Ma 5 és fél ezer tagja, 400 alkalmazottja van a nagyüzemnek, tavalyi ter­melési értékük meghaladta az 1 milliárd 760 millió forintot, 8200 tonna húst termelnék, illetve termeltetnek meg a klstenyészíőkkel. A számok imponálók. Mégis az jut eszembe, vajon hány ember ideg­­rendszere kopott meg közben, mi tör­ténhetett azokkal, akik végleg ku­darcot vallottak? Szinte a máig hal-, látszanak a régmúltból a novemberi esőverte határ sóhajai, a tehetetlen­ség szitkai. Abból az időből, amikor az alapító tagok egyike Bernje Lé­­nárd elnökösködött. küszködött. osz­tályos társaival. Ö többek között e sorokat vetette az 50-es, évek elején papírra: Elfelejtett borona Sok a gond az emberekkel, akik nemrég még cselédként szolgáltak a grófok birtokán, s eleddig mindent utasításra csináltak. Ha vetni men­nek. . elfelejtik feltenni a boronát.' Ilyenkor öt kilométerekről is vissza­jönnek, ha egyáltalán megtérnek, mert azt is megteszik, hogy kifogják a lovakat és elmennek mulatni... A tagok lopják a takarmányt, hi­­zómarhákkal próbálkozunk, de nem sok eredménnyel. Milyen egyszerű lenne — ötlik tel .bennem — a .mai, fényéé..erpdjioé­­‘nyéktől írni. Hogy k^zdet^en^ait-ao ■Tüssf. s' azóta róinden aórai-fóndilVc i 'Hogy is '•‘maadta Szamosi Ferenc erdőmérnök, amikor egy. már a szö­vetkezetben bevált módszer elter­jesztésének lehetőségéről cseréltünk véleményt?. — Megpróbáltam mindent, hogy az igazamat bizonyítsam, de mit le­het akkor tenni, ha ezekről az érvek­ről az illetékesek tudomást sem akarnak szerezni ? -- fogalmazta meg a kérdést keserűen beszélgetésünk­kor. Az ügy felkeltette kíváncsisá­gomat, s kértem, beszéljen a dolog­ról. Ütköző érdekek százalékát értékesítettük tőkés pia­con. Ám ez még csak a kezdet le­hetne, nem kellene itt megállnunk. Talán kevesen' tudják, a kivágott fák 20 százaléka, amit szaknyelven vá­gásiéri gallynak neveznek, veszen­dőbe megy, pedig az olajtüzelésű ka­zánok' fűtésére is felhasználhatnánk. Csupán a gazdasági társaságnak 8 ezer hektárnyi erdeje Dél-Pest me­gye mezőgazdasági nagyüzemeinek felét elláthatná olcsó tüzelővel. — És miért nem teszik ezt? — Mert ehhez nemcsak az ócsai tsz-nek lenne szüksége speciális ége­tőkályhákra, hanem másoknak is. — Mit javasol? — A leggyorsabb megoldás a finn berendezések lic^ncének megvásár­lása. A baj csak az, hogy amikor ezeket az energiakímélő eljárásokat elemezték, valahogy kimaradt közü-. lük a miénk — mondja szinte in­dulat nélkül Szamosi Ferenc. Szavai­ból n^m panaszkodást, inkább a na­gyobb közösség érdekének szolgálni akarását olvasom ki. Gyanítom, ezút­tal egyes, kevéssé invenciózus . fej­lesztő mérnökök csoportérdekének ta­lálta magát szemben. Így. folytatja: oOrm jat- t* Jtafnaríjpeg; yt„ország' megérné nerank ez -' té — summázza véleményét SzámoáV Ferenc, s a mondat hangsúlyából nem a legyőzettéfés csendül, ki, ín- • kább a harcmodor megváltoztatásá­nak szándéka. Nehéz felelősség ha jövedelmét kiegészítendő,. a-szó. vetkezet által életre hívott kisvál­lalkozások egyikében is tevékenyke­dik. Aki nem hiszi el. bátran kér­dezze meg erről Nagy József cso­portvezetőt és munkatársait, akik — ötezer forint letéti díj ellenében — az országban elsőként kapcsolódlak be tsz-kisvállalkozásba. A kérdések­ből és Nagy József válászaiból hadd adjunk közre néhányat. — Mennyit dolgoznak a rendé) munkaidőn felül? ' — Havonta 90 órát. j — És az órabér? * — Hetven forint felett Is kereshet az ember. ’ •, — Ez soknak tűnik. ‘ , - ‘ . X — Mégsem jelentkeztek az első időben,, csak a legjobban képzett szakemberek, — Vajon miért nem? A — Sokan féltek a kockázattól, ma: gukban sem bíztak eléggé. Meg az­tán nem mindenki szereti a műszak utáni órákat, a hét végét vagy éppen a szabadságát is idebent tölteni. * y — A rossz nyelvek szerint előfor­dulhat, hogy a rendes munkaidőben pihenik ki magukat a szakcsoport tagjai. — Ebből egy szó sem igaz. A kis­vállalkozásban való részvételnek szi­gorú feltételei vannak, elsősorban is a terv teljesítése, tisztességes munka főidőben. Nekünk az a tapasztala­tunk — a lógósoktól régen megvág tunk1. . { ‘ -.fa---------------:--------------------------------­Ennyi az égési ■ A jegyzetem következő oldalán á - Tímár Gyufa közgazdasági einökhe­­. lyettesse! folytatott beszélgetés mon­­fftftaK-olyashatók. Témánk: az er$­IgfMr'sv&tse a gyanít, a Vöj-ös. Okj­*júbér Tsz-nek á gyengén gazdálkodj tíz-ekét mentő.akciójától van szólj. — Nem valamiféle karitatív, jóóéj kouykodó cselekedet ez. Már az in­duláskor sem ezek voltak a szem­pontjaink é$ most. amikor már.bar érett e vállalkozás gyümölcse, külö­nösen szemforgatásnak tűnne effélé­ket állítani. A tíz alacsony haté­konyságú Pest és -Nógrád megyei szövetkezet .megsegítése révén. SQ millió forint bruttó nyereséghez ju­tottunk. Más kérdés, hogy az akció megindítása* óta ezek a korábban .nagy anyagi gondokkal küszködő üzemek is ugyanilyen összegű fej­lesztési alapot képezhettek a nyere­ségből. Ennyi az egész. Ennyi, csakhogy ezt az egészet va­lakinek kí kellett találnia és az öt­letet útjára indítania. Ez már csak úgy mellékesen jutott eszembe, rpi­­után jegyzettömbömét becsuktam, és Dóra Béla tsz-elnök szobájába lép­tem. Szó esik itt a jelenről és a -ne­hezedő jövőbeli- feltételekről. — A tsz-ek erdőgazdálkodása még 3 évvel ezelő.tt sem dicsekedhetett sok jóval. A Vörös Október azóta megalakított — több szövetkezet. részvételével — egy gazdasági társa­ságot. Tavaly már 8 millió • forint volt a nyereségünk, termékünk 60 A falu szélén iMf-" : ügocsa Antal festménye Hányán lehetnek a hozzá hasonló nehéz emberek az ócsai tsz-ben, mor­fondíroztam azon a délelőtíön., ami­kor már vagy fel tucatot ismertem meg közülük, a gazdaságban rögtön­zött kerekasztal-beszélgetésen. — Még nem számoltam, és azt is jobb, ha ön dönti el, én közéjük szá­mítok-e. — tréfálkozott Siposs Zol­tán, akiről kiderült, a legrégibbek közül való — 1964 óta dolgozik — a Vörös Október Tsz-ben. Egy ideje osztályvezetői beosztásban. —> Csak ennyire jutott, a ranglét­rán? — évődöm vele. — Igen. Az 1977-es egyesülés utáni nehéz időkre majdnem ráment az egészségem — komorodik el. Akko­riban hatszáz ember sorsát, a szán­tóföldi növénytermesztést, kertésze­tet. és a gépesítést bízták rám. Fe­gyelmezetlenséget. szervezetlen mun­kát örököltünk, egy rossz gyakorlat­tal kellett szembeszállnunk. Aképpen persze, hogy az emberi konfliktusok­kal utólag nem lehet magyarázni a rossz eredményeket. Három évig bír­tam. aztán kineveztek egy világszer­te jegyzett holland vetőmagtermelő és -értékesítő cég. a Slujs és Groot B. V. magyarországi1 együttműködő partnere, az ócsá; tsz osztályvezető­jének. — Biztosan sokan irigylik a gya­kori külföldi utakért. — Hazudnék, ha azt .mondanám, nincs hozzá kedvem, de ami az uta­zásokat íjleti azt hiszem sqkan té­vedésben vannak. A cég ezeken a ki­rándulásokon keményen megdolgoz­tatja a partnerváUalatok embereit is. A' négynapos kinntartózkodasbó! há­rom a földekre korlátozódik, függet­lenül attól esik-e. fúj-e a szél. Itt vagyok itthon — Optimista vagyok, beruházá­sainkat 1985-ig mi is visszafogjuk, ’.pénzünket gépekre, a munkakörüf­­.mények javitásáia fordítjuk, illetve . valutát hozó vállalkozásokba fektet­jük.. Á 8Ó-as évek második felére könnyebb lesz. ugyanis, akkorra ki­fizetjük hiteleink súlyosabbik részét. — Mostanáig csak a gazdaságról, a munkáról esett szó. Van-e kedvtelé­se, hobbija? , — Semmi különös. Naponta 12—14 órát dolgozom. Odahaza a hétvége­ken sokat olvasok. -Szinte mindent ami a szakmában a .versenyben ma­radásho* szükséges - .......... " • * Késő délután-.van, V tsz központ­jából buszozom a nagyváros •irányá­­bá. Tydom. a Vörös .Október Ts* mindennapjait egy szorgos kollektí­va -formálja. Ki tudja, miárt. most. mégis az egykori alapító. Bende Eo: rá.rj'd szavain elmélkedem, akit Dóra Béla felöl is kérdeztem. ; — Igazságos vezető. Törődik ai emberekkel. A s.miniből csinált mrh liárdokat. v ai.no Béla ' Eltűntek a lógósok Sósat dolgozni persze itthon is le­het, ha valaki a Vörös Október Tsz tagja, s különösen abban az esetben.

Next

/
Thumbnails
Contents