Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

HATÁROZAT A TOVÁBBI FELADATOKRÓL ELFOGADVA A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA 1982. NOVEMBER 25-1 ÜLÉSÉN Pest megye pártszervei és pártszervezetei az MSZMP XII. kongresszusán és a megyed pártértekezleten megha­tározott politikai irányvonal szellemében végzik munká­jukat. A társadalmi élet főbb területein érvényesül a párt politikája. A megye gazdasága alapvetően a VI. ötéves tervben megfogalmazott irányban fejlődik. A vállalatok, szövet­kezetek jelentős erőfeszítéseket tettek a nem rubelelszá­molású export fokozására, a kistételű exportlehetőségek feltárására, az importkiváltásra, a gazdálkodás stabilitá­sának megőrzésére, az energia-megtakarításra, a termelé­kenység javítására. Az ipar gazdálkodását összességében a feltételekhez való javuló alkalmazkodás, a teljesítmé­nyek növekedése jellemzi. A mezőgazdasági termelés to­vábbra is dinamikusan fejlődött, a termelési érték folyó áron évi 16 százalékkal nőtt. Tovább bővült és még sok­színűbbé vált a kiegészítő tevékenység. A nehezebb körülmények ellenére is sikerült a lakos­ság életkörülményeit javítani. Három év alatt a többi kö­zött 22 ezer lakás, 579 általános iskolai tanterem épült, 1000 bölcsődei, 5900 óvodai hely létesült. Befejeződött a kerepestarcsai kórház 370 ággyal történő bővítése, tovább korszerűsödött a szakorvosi rendelőintézeti hálózat. Fej­lődött a kereskedelmi ellátás, a közműhálózat. A közvélemény reálisabb helyzetismeretánek kialakí­tásához, a történelmi szemlélet erősítéséhez, a- cselekvés­re mozgósító, közösségi magatartás formálásához javuló színvonalon járult hozzá a tájékoztatás, az agitáció és propaganda. A pártértekezlet óta a káderképzés különbö­ző formáin 13 700-an, a párt- és tömegszervezetek tanfo­lyamain több mint 221 ezren tanultak. A közel hatezer propagandista döntő többsége színvonalasan végzi munká­ját. Az ideológiai munka részese annak, hogy a lakosság a politika fő kérdéseivel egyetért. Az alapvető egyetértés mellett azonban növekvő aggodalom, esetenként bizony­talanság és türelmetlenség is tapasztalható. A lakosság méltányolja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a különböző szintű párt- és állami szervek tesznek azért, hogy a kongresszus alapvető célkitűzései megvalósuljanak. A párt iránti bizalom továbbra is erős, az állampolgárok döntő többsége becsületesen él, dolgo­zni, tanul és vesz részt a gazdasági, társadalmi, politikai feladatok megoldásában. Az elért eredményekben jelentős szerepük van a párt­szervezeteknek, alapszervezeteknek, a közel ötvenezer kommunistának. Politikai munkájuk középpontjában a gazdaság fejlesztésének feladatai állnak. A gazdaságpoli­tikai munka döntően az üzemekre támaszkodik, tőlük igényli a kezdeményezést. A gazdasági folyamatok gyor­sítása érdekében jelentős politikai szervező munka folyt az állami irányítás, az érdekképviseleti szervek munkájá­nak javítása, a feladatok megyei összhangjának biztosítá­sa érdekében. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a tö­megkapcsolatok erősítésére, az ideológiai munka hatékony­ságának javítására, a megnövekedett követelményekhez igazodó kádermunkára. Erőteljes törekvések bontakoztak ki a pártszervek, alapszervezetek munkastílusának fejlesz­tésére, a mozgalmi jelleg erősítésére. Munkájuknak nagy szerepe van abban, hogy a párt-, a tanácsi szervek, a tár­sadalmi és a tömegszervezetek és a lakosság erőfeszíté­seinek, javuló együttműködésének eredményeként a nehe­zebb körülmények között is a kongresszuson meghatáro­zott irányban haladtunk. Az elmúlt időszak jellemzője az Is, hogy az elért ered­mények mellett jobban felszínre kerültek a megoldatlan problémák és a gazdasági, politikai, ideológiai munka gyengeségei. • Nem kielégítő az előrehaladás mértéke a gazdálko­dás hatékonyságának, versenyképességének javulásá­ban, a nem rubel elszámolású export mennyiségében, a műszaki megújulási készség ütemében és folyamatossá­gában. Továbbra is sok probléma van az építőipari mun­kák határidejével és minőségével. Nem kielégítő a me­zőgazdasági alaptevékenység jövedelmezősége. • A felgyorsult változásokkal, gazdaságpolitikai in­tézkedésekkel nem minden esetben tudott lépést tartani az ideológiai munka, a propaganda és az agitáció. • A művelődésügy, egészségügy és szociálpolitika, va­lamint a közlekedés területein az erőfeszítések elle­nére a megye sajátos helyzetéből adódóan fennmaradtak — különösen az agglomerációs településeken —, egyes te­rületeken és dolgokban nőnek a feszültségek, amelyekkel a következő években is számolnunk kell • A közvélemény érzékenyebb lett a tár -adaimi egyen­lőtlenségekre, a társadalomban kialakult feszültsé­gekre, hibákra. Erősödött a kritikus hangvétel, amely sürgeti a helyes politikai döntéseket követő konkrét in­tézkedéseket, azok következetes végrehajtását és a sze­mélyi felelősség fokozottabb érvényesítését. Feltűnőbbek és erősödő ellenérzést váltanak ki az anyagiasság, a mun­kafegyelem és munkaszervezés hiányosságai, a végzett munkával nem arányos jövedelmek, az önzés, korrupció, az ügyeskedés, a bürokrácia, a protekcionizmus és más negatív jelenségek. Növekedett az aggodalom, a bizonyta­lanság a nemzetközi helyzet, belső gazdasági nehézsé­geink, az életszínvonal várható alakulása, a helyes gazda­sági és politikai döntések végrehajtásának fogyatékosságai miatt. A fiataloknál, a kiskeresetű vagy nagycsaládosoknál, 9 a nyugdíjasoknál növekedtek a megélhetés gondjai és ez fokozódó feszültséget okoz. Az MSZMP XII. kongresszusán és a megyei pártér­tekezleten megjelölt célok ma is érvényesek. Továbbra is meghatározzák a párt-, az állami, társadalmi és tömeg­szervezetekben, gazdasági egységekben, intézményekben dolgozó kommunisták számára a fő tennivalókat. A meg­változott körülmények azonban igénylik a gyakorlat bi­zonyos fokú igazítását, vagyis gyorsabb, hatékonyabb rea­gálást. • > 1 A versenyképesség, a jövedelmezőség érdeké­ben, gyorsítani és folyamatossá kell tenni a megújulást a gépipari üzemekben (Csepel Autógyár, Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, Ipari Műszergyár, Me­chanikai Művek, Váci Izzó, Ganz Árammérőgyár stb.). A sokéves fejlesztő munka eredményeire támaszkodva, a vegyipari és könnyűipari üzemeknek is újabb pia­ci pozíciókat kell megszerezni (DKV, Forte, PE­­MÜ, Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, Váci Kötöttárugyár, Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat.) A szerkezetváltás meggyorsítása érdekében növelni kell az új iránti fogékonyságot, szélesíteni a nemzetközi kooperációkban való részvételt. A licenc és a know-how vásárlásoknál támogatjuk azokat a megoldásokat, ame­lyek honosítás mellett a továbbfejlesztést is célul tűzik. A termékek exportképességének javítását, a hazai el­látás színvonalát és az importcsökkenést koncentrált mű­szaki-technikai megújulással, jól szervezett munkával, a technológiai fegyelem szilárdításával kell biztosítani. Ezt a célt hatékonyabban szolgálja a külkereskedelmi munka, az önálló exportjog és a külkereskedelmi vállalatokkal való együttműködés. Ezért még erőteljesebben kell töre­kedni a monopolhelyzetek megszüntetésére. Az építőipari szervezetek munkáját úgy kell javítani, hogy a megyei fejlesztéseket és felújításokat határidőre és jó minőségben végezzék el. Eredményesebbé kell ten­ni a beruházásokban részt vevő szervezetek közötti együtt­működést az előkészítésben, a tervezésben és a kivitele­zésben. A mezőgazdasági termelésben is jobban ki kell hasz­nálni a gazdaságos exportlehetőségeket. A gabonatermesz­tés és a hústermelés további fokozása érdekében az élen­járó technológiai eljárásokat szélesebb körben szükséges elterjeszteni. A technológiai fegyelmet minden üzemben meg kell követelni. A növekvő gyümölcshozamok bizton­ságos tárolása és feldolgozása érdekében nem mondha­tunk le a tároló és feldolgozó kapacitások további bővíté­séről. A zöldségtermesztésben a nagy- és kisüzemek munkamegosztásának szélesítésével, a forgalmazás alapve­tő javításával biztosítsuk a lakosság mennyiségi és vá­lasztékigényének kielégítését, növeljük az exportot. Jelen­tősen segítik a fejlődést a gazdasági társulások. Ezért az eddigi tapasztalatokat hasznosítva további összefogá­sokra, társulásos fejlesztésekre van szükség. A szociális, kommunális fejlesztésre fordítható taná­csi és vállalati eszközök szűkülnek. A megyében hosszabb idő óta a kiemelt fejlesztés ellenére nem csökkennek a feszültségek az általános iskolai tanteremellátásban. A nagyarányú magánlakásépítés telekigényének kielégítése, a települések ivóvízellátása eddig is szüntelenül gondot jelentett Üj feszültségek is jelentkeznek a középfokú ok­tatás és az idős emberek szociális ellátása, gondozása te­rületén. A következő években demográfiai hullám eléri e kö­zépfokú oktatást és az iskolaépítésre nincs elegendő fede­zet. Ezért szükséges, hogy az általános iskolai fejleszté­sek mellett a középiskolai hálózat fejlesztésére megkü­lönböztetett politikai figyelem háruljon. Biztosítani kell, hogy az újat és a komplettet akaró szemlélet és gyakorlat meliett előtérbe kerüljenek az egysze ű, olcsó megoldá­sok, a helyi lehetőségek feltárása és megvalósítása. Az évtizedek óta tartósan kedvezőtlen pedagógus és közművelődési szakemberellátottság javítása érdekében el kell érni hogy az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsám­­bóki kihelyezett tagozata önálló intézménnyé váljon. A VI. ötéves terv teljesítésével egy időben a követke­ző tervciklusra való áttérés módozatait ki kell dolgozni. Az elkövetkezendő években az eszmei-politi­kai nevelő munka alapvető feladata és felelős­sége, hogy a társadalom minden rétegében növelje a párt tömegbefólyását, erősítse a párt iránti bizalmat a pártegységet, a nemzeti egységet, a szo­cializmusba vetett hitet. Az ideológiai és kulturális nevelő munka hatékonyab­ban szolgálja a párt gazdasági, társadalmi, politikai cél­kitűzéseinek megvalósítását, a megye előtt álló feladatok eredményes megoldását. Középpontjában továbbra is az emberek szocialista gondolkodásának formálása álljon. A szocialista erkölcsi értékek, a közösségi szellem és maga­tartás erősítése, a közérdekű munka megbecsülésének fo­kozása, a szocialista demokrácia, az állampolgári és a munkaiegyelem jobban jellemzője legyen közéletünknek. A fentiek megoldására mozgósító szemlélet kialakítására kell törekedni Megkülönböztetett figyelemmel kell lenni a differen­ciált rétegpolitikai munkára. A munkásság és a termelő­szövetkezeti parasztság mellett elemezni szükséges az ifjú­ság különböző rétegei körében az életmód, közgondolko­dás, közösségi magatartás helyzetét és meg kell határozni a politikai munka további feladatait. A megye felső- és középfokú oktatási intézményeiben a tanulók világnézeté­nek. történelmi szemléletének, közgondolkodásának for­málására a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani. A politikai munka eszközeivel az eddiginél is jobban biztosítsuk az értelmiség különböző rétegeinek szakmai és társadalmi cselekvési lehetőségeit. Az idős korúak számának nagyarányú emelkedése szükségessé teszi, hogy a politikai munkában megfelelő hangsúlyt kapjon a róluk való társadalmi gondoskodás. Az ideológiai munka irányításában a fő figyelmet to­vábbra is a tartalmi kérdésekre kell helyezni. A gazdasá­gi, társadalmi, politikai, ideológiai élet által felvetett új kérdésekre való gyorsabb reagálás érdekében rendsze­resebbé és színvonalasabbá kell tenni a megyei politikai vitafórum, az elméleti konferenciák, propagandistaszemi­náriumok és klubok munkáját. Az agitáció és a propaganda mindenekelőtt az alap­vető gazdaságpolitikai célkitűzéseket és azok társadalom­­politikai összefüggéseit magyarázza, tudatosítsa, _ mozgó­sítson azok végrehajtására. A fő hangsúlyt a minőségi té­nyezőkre kell helyezni, erősítve az elmélet és gyakorlat összhangját, fejlesztve a hallgatók vitakészségét. A párt vezető szerepe érvényesítésének alap­vető feltétele, hogy nap mint nap megújítsuk a párt egységét, összeforrottságát. Mindenütt olyan aktív politikai életet kell teremtenünk, amelyben minden párttag nyíltan kiáll a párt politikája mellett, és cselekvőén részt vesz annak végrehajtásában. A párt és a tömegek közötti kapcsolat további elmé­lyítése, a tömegszervezetek és állami szervek pártirányítá­sának fejlesztése érdekében a pártszervek és az alapszer­vezetek erősítsék közvetlenül kapcsolatukat a dolgozók­kal, a lakossággal. A kommunisták türelmes érvéléssel, egyéni meggyőzéssel, az alkotó, elvi vitákkal, a problé­mákra való gyors reagálásukkal, szavaik és tetteik egysé­gével erősítsék a párt és a tömegek kapcsolatát. Az új körülmények a pártmunka tartalmának, for­máinak megújulását igénylik. Szükséges, hogy a különbö­ző szintű pártszervek és alapszervezetek nagyobb önálló­sággal, kezdeményezéssel biztosítsák a politika alkotó al­kalmazását a helyi viszonyokra. A hangsúlyt a gazdasá­gi. politikai, ideológiai és kulturális döntések következe­­( tes végrehajtására helyezzék. Gondoskodjanak arról, hogy az eddiginél is több. jó felkészültségű kommunista tevékenykedjen a tömegszer­vezetekben. Biztosítsák folyamatos politikai képzésüket, rendszeresen értékeljék, ellenőrizzék és segítsék munkájú­­&3.t Az állami szervekben működő pártszervek és szerve­zetek a politikai munka eszközeivel biztosítsák az állam­igazgatási, a hatósági intézkedések megalapozottságát, azok következetes érvényesítését. Tegyenek az eddiginél hatásosabb kezdeményezéseket az állampolgárokat irritá­ló, az államigazgatási apparátust túlzottan terhelő vezetői és ügyintézői bürokrácia visszaszorítására. A megyében igény van az állampolgári fegyelem és rend megtartására. Ebből fakadóan intézkedést igényel a szabálysértések és bűnözés növekvő tendenciájának megállítása. A hivatásos szervek munkáját segítő társadalmi erők bázisát szélesí­teni kell, munkájuk kapjon nagyobb elismerést és nyilvá­nosságot. A pártszervek elsőrendű feladata a társadalmi szük­ségleteknek megfelelő színvonalas kádermunka végzése. A megyei pártbizottság, az alsóbb szintű pártszervek és az aiapszervezetek törekedtek, hogy következetesen érvé­nyesítsék a párt káderpolitikai elveit. Továbbra is gon­doskodjanak arról, hogy a párt-, állami, gazdasági és tár­sadalmi vezető posztokra olyan vezetők kerüljenek, akik megfelelnek a hármas követelményeknek. A felelősen kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, fegyelmet meg­követelő vezetők továbbra is kapják meg a megyei pb és alsóbb szintű pártszervek támogatását. A megyei párt-, állami, gazdasági szervek tekintsék a káderután­pótlás fontos forrásának és gyorsítsák, meg az arra alkal­mas fizikai munkások, nők és fiatalok funkcióba állítá­sát. A választott pártszervek folyamatosan fejlesztették, tökéletesítették munkastílusukat, munkamódszerüket. A fejlődés, a változó körülmények igénylik, hogy még gyor­sabban reagáljanak és az új feladatokhoz igazítsák mun­kájukat. Javítsák tovább a párthatározatok végrehajtá­sának ellenőrzését. Az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak ered­ményes végrehajtása érdekében az alábbiakat javasoljuk a Központi Bizottságnak: _ A politikai munka eszközeivel jobban biztosítsa a 9 központi állami irányítás következetességét és haté­konyságát, a különböző szintű irányító szervek közötti összhangot. — A bérszabályozás hiányosságainak megszüntetése ér­­w dekében gyorsítsa a hosszabb távra is megalapozott forma kialakítását, amely segíti a vállalaton belüli érde­keltségi rendszer továbbfejlesztését. — A pártélet politikai, mozgalmi jellegének erősítésé­­® vei összefüggésben vizsgálják meg, indokolt-e fenn­tartani az írásos jelentések, tájékoztatók és más írásos anyagok magas számát. Javasoljuk, hogy a párton belül egy kérdésben csak egy érvényben levő határozat legyen. A KB-titkárság engedélye alapján a budai járásban 9 négyhetenként tartott vb-'ülések kétéves kedvező ta­pasztalata alapján megfontolásra ajánljuk, hogy a városi, járási párt-végrehajtóbizottságok négyhetenként ülésez­zenek, így több idő jut arra, hogy érdemibb, elemzőbb anyagok kerüljenek testület elé, és csökkenteni lehet a? írásos munkát ;s. — Tekintettel arra. hogy 1985-ben lesz 40 éve. hogy a 9 párt legális működésében részt vesznek az 1945-ös párttagok, javasoljuk, hogy a Központi Bizottság diffe­renciáltan vizsgálja meg erkölcsi-anyagi helyzetüket, megbecsülésüket. A párttagság véleménye alapján jelezzük a Központi Bizottságnak, hogy: • A megyében a pártszervek sokat tesznek az eszmei­­ideológiai élet tisztaságának védelmében, de egyút­tal felvetik, következetesebb központi irányító munkára, az országos művészeti alkotóműhelyek esetében az ön­állóság mellett a felelősség fokozott érvényesítésére van szükség. • A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége hasznos a társadalomnak, emellett jól segíti « me­zőgazdasági alaptevékenység fejlődését. Gondot okoz, hogy sorozatban születnek a budapesti agglomerációban végzett melléküzemági tevékenységre olyan kormányzati intézkedések, amelyek folyamatosan többletterhet rónak a megye gazdaságaira. Ennek hatása kedvezőtlenül érinti a mezőgazdasági termelés növelését, az exportképesség javítását, növeli a vezetők bizonytalanságát. • A megyéből Budapestre bejáró dolgozók még min­dig vitatják az utazási költségek emelését. Nő az érdeklődés a helyi munkavállalási lehetőségek iránt. Ez feszültséget okozhat a megyén belüli ipari centrumok és a főváros munkaerő-ellátásában. • Megyénkben a közrend és közbiztonság alapvetően szilárd. A közvéleménvt azonban aggasztja a bűnö­zés növekedése, nagyobb szigort követel.

Next

/
Thumbnails
Contents