Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

1982. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK xMriao R Városi-járási ünnepség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan­­ötödik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Szentendre városi-járási Bizottsága, holnap, november 5-én, ünnepélyes keretek között megemléke­zést rendez a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban. Az ünnepség előtt, 15 órakor, a városi temetőben megkoszorúzzák r. szovjet hősi emlékművet, így tiszte­legve a hazánk szabadságáért életüket áldozott szovjet harcosok előtt. A PMKK színháztermében pedig 16 óra­kor dr. Ullmann József mond majd ünnepi beszedet. Elsőként es megyéken Lépcsőzetesen jutnak lakáshoz Október 26-án, kedden, a megyében elsőként vitatta meg a városi tanácsülés a lakások elosztásáról, a lakás­igények társadalmi elbírálásáról készített tanácsi rende­let tervezetét. Miután ez a kérdés a lakosság széles kö­rét érinti, fontos társadalmi és politikai téma, már ko­rábban úgy döntöttek a város vezetői: széles nyilvá­nosságot teremtenek ahhoz, hogy még a tervkészítés idején párbeszéd jöjjön létre a lakosság és a tervezet ké­szítői között. A fórumokon összegyűjtött véleményekkel együtt került a tervezet a végrehajtó bizottság, majd a tanácsülés elé. nácsi bérlakás kiutalására akkor lehet jogosult, ha maga, házastársa, élettársa és a ve­lük költöző családtagja 50 ezer forint értékűnél nagyobb ingatlan és egyéb ingó va­gyonnal nem rendelkezik, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 3 ezer fo­rintot nem haladja meg. Közlekedési park Játékos növelés A Felszabadulás lakótele­pen, a Házi Árpád úti óvodá­ban, a Járási Közlekedésbiz­tonsági Tanács vállalásában elkezdték az óvoda játszóte­rületén a biztonságos közleke­dés tanítását elősegítő KRESZ- oktató park építését. Elké­szülte után a helyes közleke­dési magatartásra már gye­rekkorban elkezdődhet a ne­velés. SZENTENDREI » PEST KEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Nonstop-ügyelet Ha majd lehull a hé Bizonyítványt csak tavasszal kaphatnak r; A gépeket gondosan átvizsgáljak, kijavítják, a hóekét a helyére szere­lik. A Városgazdálkodási Vállalat gépparkja felkészülten várja a telet. Odakint a nap még küldi bágyadt sugarait a földre; ide­bent, a Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági részle­génél már a zord tél uralko­dik. Igaz, Hőgl Károly, a rész­leg vezetője még ingujjban van, de amit mond, az már a közelítő tél jeges fuvallatát jelzi. — Október t lején az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, ösz­­szeállítottuk a téli időszakra való készülődésünket szabá­lyozó intézkedési tervet, amely magában foglalja a kiemelt útvonalak listáját, vagyis azo­­két, amelyek a forgalom szem­pontjából fontosak, szabályoz­za az állandó, tehát az éjjel-nappali nonstop ügyeleti rendszert, valamint előírja a gépek téli felkészítését is ... Nos, az intézkedési terv előírásai már megvalósultak. Az udvaron ott magasodik az 550 köbméter só, fűrészpor és homok keverékéből rakott hegy; a gépeket elküldték a műszaki vizsgára, s mindenki pontosan ismeri már felada­tát, vagyis, hogy mi lesz a teendője, ha lehullik a hó ... Ügy tűnik, hogy, a műszaki­lag kifogástalan az eddig öt egységből álló géppark, most, miután egy újabbal, az IFA szóró-hóeké3 kocsival .. i gyarapodott, jobban ellátja majd feladatát az idei télen. Szükség is lesz a hatásosan dolgozó gépekre, hiszen csak azok tudják gyor­san és csúszásmentesen elta­karítani a havat az útvona­lakról, ahol autóbusz is jár. Megszervezték már azoknak a helyeknek a takarítását is, ahol a gépek helyhiány miatt nem működhetnek. Pálijául a belvárosban is, ahol az elmúlt esztendők gyakor'ata szerint a kézi úttisztító brigádok, s a már bevált forróvíz szórása teszik majd járhatóvá az út­felületet. Az utóbbiról érde­mes még egy-két szót ejteni. — A forróvizes hótakarítást — mondja a részlegvezető —, tavaly télen kezdtük el. Ez abból áll, hogy Leányfaluról gépkocsik hozzák a meleg vi­zet, s ha a hőmérséklet 0 fok vagy mínusz kettő, akkor a hó vagy a jég feloldására ele­gendő, s kitűnő a forró víz. Idén újabb kísérletet kez­dünk: bevezetjük a salakos szó­rást. Egyrészt takarékoskodni sze­retnénk, hiszen a só jelentős kiadást okoz a vállalatnak, másrészt szeretnénk megkí­mélni a gépkocsik alvázát a sólétől, amely köztudottan káros hatású ... Az első benyomás szerint alaposan felkészültek a tél fo­gadására, de a bizonyítványt csak tavasszal kaphatja majd meg a köztisztasági részleg. Az anyag készítői messze­menően figyelembe vették a város sajátságos helyzetét, valamint azt is, amit dr. Köllner Ferenc, a Pest megyei Tanács igazgatási osztályveze­tője fogalmazott meg, neveze­tesen azt, hogy az állami se­gítségnyújtás módja változik, s ezáltal nő az esélyegyenlő­ség, arányosabbá válnak az állam és a lakosság pénzügyi terhei, valamint erősödik a társadalmi igazságosság elve. Szobabérlők háza A tanácsi rendelet egyik ér­dekes része úgy intézkedik, hogy a Pannónia telepen rö­vid időn belül fel kell építeni a szobabérlők házát, 18 lakás­sal. Itt majd olyan fiatal há­zasok kapnak ideiglenes la­káslehetőséget, akik már bizo­nyos előtakarékossággal gyűj­tött összeggel rendelkeznek, s a későbbieKben lakást kíván­nak venni. Beköltözéskor a tanács közölni fogja velük, hogy mikorra készül el az ó új lakásuk, mennyi pénzt kell addig gyűjteniük. A lakás elké­szülte után pedig, ha a köve­telményeknek eleget tettek — azonnal költözhetnek. Az ál­taluk kiürített ideiglenes la­kásba azután, hasonló felté­telek mellett, máris beköltöz­het a következő lakásra váró fiatal pár. Ezzel a módszerrel kíván­ják megvalósítani a lépcsőze­tes lakáshoz jutás lehetőségét. A tanácsrendelet-tervezetnek ez a része osztatlan egyetér­tést váltott ki a tanácstagok között. Háromszoros díj Nemkülönben jó visszhang­ra lelt az a rész is, amely ki­mondja, hogy nem csupán az új, hanem a megüresedő la­kásokra is alkalmazni kell a lakáselosztási szabályokat, valamint az is, hogy a nem szociális tanácsi lakások bér­beadását tíz százalékra csök­kentik, s a jövőben csupán azok kaphatnak ilyen lakást, akik minőségi cserét kérnek, és akiknek a lakáshoz jutta­tása a városi lakosság alap­vető ellátásának biztosításá­hoz fontos népgazdasági, ter­melési érdekből szükséges és lakásigényüket más módon nem lehet megoldani. Egy tanácstag megkérdezte azt is, hogy miért fognak majd ezek a szakemberek há­romszor lakás-használatbavé­teli díjat fizetni. A válasz sze­rint azért, mert az ily módon lakáshoz jutót nem lehet egy kalap alá venni a jóval hát­rányosabb szociális helyzetű állampolgárokkal. Kevés a telek A szélesebb értelemben vett lakásgazdálkodás miatt tartalmazza a tervezet az ál­lami telkek tartós használatba adására vonatkozó rendelke­zést. Itt is az az alapvető cél­kitűzés, hogy a telkek jutta­tásával elsősorban a jogosan lakást igénylők problémáját segítsék megoldani. A műsza­ki osztály vezetőjének vála­szából azonban sajnos kide­rült, hogy meglehetősen kevés ilyen telek van a városban, azzal a kevéssel viszont na­gyon célszerűen fognak gaz­dálkodni. A legnagyobb vita akörül folyt: milyen vagyoni határo­kat állapítsanak meg a lakás­­kiutalásoknál, s mennyi lehet a lakásigénylők egy főre jutó maximális családi jövedelme az egyes kategóriákban? A tanácsülés, több felszólaló ta­nácstag javaslata alapján, a tervezetben meghatározott összegeket fogadja el. Ezek szerint tanácsi bérla­kás kiutalására akkor jogo­sult, ha maga, házastársa, élettársa és velük költöző csa­ládtagja 50 ezer forint érté­kűnél nagyobb ingatlannal és egyéb vagyonnal nem rendel­kezik, és a család egy főre ju­tó átlagos havi jövedelme a 2 ezer forintot nem haladja meg. A tanácsi értékesítésü lakásnál a vagyoni mutató 100 ezer forint, s az átlagjövede­lem 3 ezer forintnál nem na­gyobb. És végül a tanácsi bér­lakás bérlője minőségi csere­ként nagyobb szobaszámú ta-Pusztulásra ítélt falu Tfisoroszi a sziget legészakibb faluja. Utána: már csak árterület van. Tahi felől jövet a gidres-gödrös út gyakran kö­zelíti a partot. Vénséges vén fák kapasz­kodnak gyökereikkel a nedves talajba. Ör­ködnek. Vigyázzák a sziget békéjét. A má­sik oldalon komor a kép: a DCM három kéménye ontja a füstöt. A község tiszta, rendezett. Az utcákon mégis alig-alig járnak. Többnyire öregek. A faluban ma mintegy 800, zömében hat­van év fölötti idős ember él. Hiányzik a fiatalság. Menekülnek a faluból. Ugyan miért? Ki, vagy mi űzi el innen őket? A rossz közlekedés? Az is! A kevés munka­lehetőség? Igen. Az is! És még valami: a Fővárosi Vízművek kúttelepítése. Szükség volt erre? Bizonyára. A főváros vízellátá­sának fontossága nem vitatható, ám egy község, mégiscsak magas ár érte. De men­jünk sorjában. A Fővárosi Vízművek kútrendszert épí­tett ide, s az elkészült kutakból megkezd­te a víz szivattyúzását. A falu alól így las­san eltűnt a talajvíz, az ásott kutak ki­apadtak, a házi hidroforberendezések föl­mondták a szolgálatot. Érthető, hiszen a lényegesen mélyebb csáposkútrendszer a kevésbé mély ásott kutak környékéről tel­jesen elszívta a vizet. A falu víz nélkül maradt! A Fővárosi Vízművek érezte, hogy va­lami kárpótlást kell nyújtania Kisoroszi lakosságának, ezért elvállalta a község ve­zetékes vízellátásának — közkutas rend­szerű — biztosítását, de nem engedélyez­te a házi bekötéseket. És ez a következő­ket eredményezte: aki eddig otthon a sa­ját csapjából eresztette a vizet, most rá­kényszerül — miután a csapból már nem folyt a nedű — vödörrel vagy más edény­nyel elvándorolni a közkúthoz, s ott be­szerezni, onnan hazacipelni vízszükségle­tét. A falu lakóinak zöme pedig — mint említettük — hatvan év fölötti idős ember! A másik következmény az lett, hogy a nem kis költséggel megépített fürdőszobák használhatatlanná váltak. A Vízművek a házi bekötéseket megta­gadta — mondván —: o házi derítők a ta­lajvizet szennyezik, s a leszívás miatt a szennyezett talajvíz a kutak felé szivárog. (A sorok írója, miután nem szakember, nem tud vitatkozni ezzel a tétellel, de egy­ben biztos: a jelenlegi helyzet nem igaz­ságos!) Ottjártamkor láttam az öregeket vöd­röket cipelni, láttam a szépen épített, ám mégis használhatatlan fürdőszobákat, s szót ejtettem egy-két fiatallal. — Innen menekülni kell — mondta az egyik. — A községi tanács tehetetlen — állítot­ta a másik. — Így, itt nem lehet tovább élni!... — Pócsmegyeren, Szigetmonostoron, Ta­hiban találtak megoldást, csak nálunk rém? — kérdezgetik komoran az öregek, akik még visszaemlékeznek fiatalkorukra és az akkor még virágzó itteni életre. T/róleményem szerint, az egyik fiatal ' mondta ki az igazságot: Kisorosziban ilyen körülmények között valóban nehéz az élet. Tenni kell valamit, sürgősen! Nyolcszáz ember küldi az S. O. S. jeleket. Várják a segítséget. Azt beszélik... Csapnivalóan rossz—Jó dobás, caplatás — Három járat Körforgalom? — Hiányzik az út — Hol a tavalyi hó? £ Azt beszélik a Felszaba­­í du.ás lakótelepen, de Kis­­f or őszi községben is, hogy $ rossz az autobusz-közleke­­£ dés. A bátrabbak meg így £ fogalmaznak: csapnivalóan í rossz! f A lakótelepen élők azt panaszolják, hogy az autó­­^ busz csak a telep széléig, a $ Házi Árpád utcáig közle­­kedik, ott megfordul, s í megy vissza. Ezért azok­­$ nak, akik a lakótelep felső % végén vagy a másik olda- Ián laknak, jó dobást kell £ caplatniuk, míg elérik a 4 buszmegállót. ? A kisorosziak meg azt $ kifogásolják, hogy falujuk­­% ba mindössze három járat % érkezik, illetve indul on­­í nan. A panaszokkal felkerestük az illetékeseket, Havass Imre megbízott tanácselnök-helyet­test, Demény Árpádnét, a VOLÁN 20-as számú Vállala­ta szentendrei önálló főnök­ségének vezetőjét, Szücsné Gyepes Erika forgalmi veze­tőt, és Erdősy Jánost, a fő­nökség most nyugdíjba vonu­ló forgalmi vezetőjét. Először a lakótelepi pana­szokból: az ott lakók azt állít­ják, hogy a busznak, a László telep sarkánál, a Rajk László utcai parkolóban volna lehe­tősége a fordulásra ... Szücsné Gyepes Erika: — A KPM-rendelet értel­mében a csuklós autóbusznak tilos tolatással megfordulnia, mivel az balesetveszélyes! A nem csuklós autóbusz pedig csak irányító segítségével for­dulhat meg tolatással. Miután az ott járó autóbuszok kalauz nélküliek, nincs aki a tolatá­son fordulónál segíthetne. Ismét a telepiek: — Miért nem jár a busz körforgalomban? Demény Árpádné: — Feladatunk, de érdekünk is, hogy ahol arra igény van, s a műszaki lehetőségek adot­tak, ott buszjáratokat indít­sunk. A Felszabadulás lakó­telepen megvan az igény, ám a műszaki adottság — vagyis az út — hiányzik. Havass Imre: — A városi tanácsnak van egy terve, mely szerint a nem végig kiépített Pogány Kál­mán utat összekötnék a Lu­kács fivérek útjával, s akkor megvalósulhatna az autóbusz­körforgalom. Csakhogy a mintegy 300 méter hiányzó út­szakasz megépítése az 1980-as árvetések alapján 3 és fél mil­lió forintba került voLna, a csapadékvíz-elvezetéssel és a közvilágítással együtt. De hol a tavalyi hó? Azóta az aszfalt ára a duplájára emelke­dett ... Ennek ellenére, a na­gyon szűkös pénzeszközök fel­­használásával , nekilátunk az útépítésnek, s ha tovább nem is, de az „A” jelű épületig el­jutunk majd, s ott kialakítjuk az előírásoknak megfelelő for­dulási lehetőséget. Ezek szerint a lakótelepiek panasza ismert, megoldásán már fáradoznak. És Kisoroszi? Azt állítják az ott lakók, hogy ők teljesen kiesnek a forga­lomból. A menetrend tanúsá­ga szerint az első járat Szent­endréről, a HÉV-állomástól 6.30-kor indul Kisorosziba. A második 11.40-kor, s a harma­dik 16.05-kor. Az első busz bejárja a szigetet, s 8.45-re érkezik vissza. A második ugyancsak érinti a szigeti köz­ségeket, s 14.45-re van a vég­állomáson. A harmadik csak Kisorosziig közlekedik, s 17.30- ra ,ér vissza a JíÉV-álJopás­­hoz. Ügy tűnik, tényleg nin­csenek elkényeztetve a kisoro­sziak .,. Erdősy János: — Valóban volt még egy já­rat, amely 20.05-kor indult innen a faluba, de ezt meg­szüntettük, mert nem volt for­galmi személyzet. A járat ve­zetőjének ugyanis kint kellett volna aludnia a területen. De kérném figyelembe venni még azt is, hogy a főnökségnek 39 autóbusza van, s azok egy esztendő alatt 2 millió 800 ezer kilométert futnak. Vagyis egy busz évente 70 ezer kilo­métert tesz meg. Megértjük a kisorosziakat, de számukra ott van a rév is. Ha átkelnek a Kisdunán. a 11-es főúton már sűrűbb az autóbuszjárat. Per­sze jégzajlás vagy nagy köd esetén, ha a kishajózás szüne­tel, sűrített járatokkal segí­tünk a szigetieknek... f Hát ennyi. Ügy tűnik, a $ lakótelepiek panaszát $ előbb-utóbb orvosolni fog­­£ ják, Kisoroszi községét t~ < nem. Marad a rév. Csak $ egyet nem tudunk: vajon $ ami bejön a réven, meg- 4 marad-e a vámon? 1A TÁRGYALÓTEREMBŐL Erőszakos B. L. szigetmonostori lakos kerékpárjával távozott mun­kahelyéről, s a Papszigettől kezdve nem a 11-es főúton, hanem az azzal párhuzamosan haladó parti földúton kereke­zett. Ugyanebben az időben ér­kezett meg Budapestről Zs. E. tanárnő is, aki egy nyaraló fe­lé igyekezve, szintén a parti földútra tért. Itt találkozott B L.-lel, aki a helyzetet ki­használva — teljesen néptelen volt az út —, azonnal erősza­koskodni kezdett Zs. E.-vel. A sértett, miután nem tudott tá­madójától megszabadulni, se­gítségér* kiáltott. Az erősza­koskodó férfi ekkor elengedte, de közben a sértett kézitáská­jából kivette személyi iratait, valamint a 3500 forintot tar­talmazó tárcáját, majd disz­kóit a helyszínről. Szerencsére, a megtámadott nő segélyt kérő kiáltásait két fosztogató férfi meghallotta, akik tüstént a menekülő B. L. után vetet­ték magukat. Sikerült utolér­niük, majd a helyszínre érke­ző rendőrjárőrnek átadniuk. A szentendrei járásbíróság dr. Juhász Attila tanácsa B. L. vádlottat bűnösnek találta egy rendbeli szemérem elleni erő­szak és egy rendbeli kifosztás bűntettében. Ezért a bíróság B. L.-t halmazati büntetésül egy év hat hónapi szabadság­­vesztésre, mint főbüntetésre és két évre a közügyek gyakor­lásától való eltiltásra, mint mellékbüntetésre — ítélte. Az ítélet ellen mind a vád­lott, mind védője fellebbezett. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents