Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

a HST «ICYf I Hj RL4Í.MCI (S VAC VÁROSI KÜLÖNKIADÁS* H A p^ST MEGYEI HÍRLAP «ÖQ0LIŐI lÁRÁSi ÉS CÜDOllÖ VÁROSI KULÖNH1AOÁSA H A PEST MEGYEI HÍ P LAP KÜLÖNKIADÁSA tás előtti dilemmák # i nem bánták meg >lt az ÉVIG előadójának lázs Béla oktatási veze­­— jó pedagógust dicsé­­zzászólása: .ti ^ % .ssé záró­­jti órá­­.aéttal te­­,c a rendez­.ettségivel Jól felkészült szakgárda képviselte a kiállító cégeket, akik elöljáróban vállalataik tevékenységét ismertetve vár­ták a kérdéseket-kéréseket, leendő tanulóik lehetőségeit illetően. Elsőként a Ganz Mű­szer Művektől Páll Gyqzü szólt. — Vecsés közeli a mi válla­latunk. Kispesten üzemel. Európa egyik1 legkorszerűbb gyára vagyunk. Helytállunk a világpiacon, exportunk a nyu­gati piacon is fémjelzi mun­kánkat Az ifjúságot annál is inkább nagy várakozással fo­gadjuk, mivel lassan kiszo­rulnak a hagyományos mű­szerek, áttérünk a digitális műszer gyártásra. A finomme­chanikai műszergyártmányo­kon belül számtalan szakágat, de azon túl, még az asztalos­szakmát is oktatjuk — mon­dotta. Majd az Orion cégtől Morvái György sorolta a há­rom fő profil mibenlétét. Ám az Orionról a HiFi-torony jut az ember eszébe, vagy a televízió, s itt meg kell állni. Tévéműszerészeket csak érettségivel képeznek, míg a többi elektrotechnikai, fi­nommechanikai gyártmányhoz — remélve, hogy a továbbta­nulás lehetőségével élve le­érettségizik a tanuló — a 8. általánossal is felvételt nyer­hetnek. Szakmunkásképzés és szakközépiskola is rendelke­zésére áll a tanulni vágyónak. Az ankét érdekes színfolt-Vecsésen öt éve tartjuk ■endszeresen kiállításain­­' Az ország legnagyobb íosgépgyára az ÉVIG. A gyobb munkáslétszámot _sés adja. De az elektromos par — divatszakma — túlje­lentkezés révén válogathat. Élnek is a lehetőséggel a vál­lalatok. Jó tanulmányi ered­mény kell. Sőt! A nyelvtudás is fontos, külföldi szerelő és egyéb kiküldetések szükséges­sé teszik, hogy a kérdést fel­tegyék: Hány nyelven beszél? Milyen nyelvet tanul? Ez a műveltség a jövőben már el­engedhetetlen. Az EVIG-ben a továbbtanulást minden esz­közzel támogatják, hisz az ÉVIG vezérkarának 60 száza­léka továbbtanuló munkásból lett vezető. Az MVG Vörös Csillag Gép­gyár tanműhelyének vezetője Steckl János 13 szakmát so­rolt fel a járműprogramot megvalósító üzemben. Vecsés község és Kispest közelségét értékelve hangsúlyozta még, hogy az üzem tőszomszédsá­gában levő tanintézetek kö­zelsége kedvezően befolyásol­ja a tanulóképzést az állandó kapcsolat révén. né ok látási előadó vázolta a szövőmunkásgárda — ma már nem nehéz — automata gép­irányító feladatait. Elsősor­ban selyem alapanyagot és csak kevés pamutot dolgoznak fal, ebből adódóan tiszta, por­mentes, szép a szövőnő mun­kája. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat nem állított ki, de pálya­­választási tanácsadó közre­adásával élelmiszer-eladó lá­nyok és fiúk jelentkezését várják a helyi tanboltokban. A 204-es szakmunkásképző monori ifjúsági boltjának leendő tanulói sem maradtak volna válaszadás nélkül az ankéton, ha a sok erőfeszítést méltányolva megjelennek, ám a két kézen meg lehetett szá­molni 350 gyerek szüleit. Közömbös szülők Állandó kapcsolat A kiállítók között ott volt még: a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Fémmunkás Vállalat. Lányok és fiúk szá­mára egyaránt az 52. számú Simon Ferenc Bőripari Szak­munkásképző és Szakközépis­kola, cipőgyártó, bőrdíszmű, szőri, lekikészítő, kesztyűs, szűcs, tímár szakmákra ösz­tönözve. A Fővárosi Ruhaipa­ri Vállalat a textíliák feldől- | gozását — magas kereseti le- ! hetőséget biztosítva — oktat­ja. A továbbtanulást lehetővé téve, ötnapos munkahetet, évenkénti természetbeni tex­tiljuttatást biztosítva várta a tanulókat. A csupa kedvező ajánlattevők egyike a Magyar Selyei/iszövő Vállalat. A Hungária Jaquard Szövőgyárból Pálmai Miklós-Akik viszont ott voltak, nem bánhatták meg. A jelen­levő vállalatok jól szemlélhe­tő, a gyártást részleteiben, de a végterméket is bemutatva mindent megtettek a rendező művelődési házzal egyetem­ben. Jelesre vizsgáztak Nem így az érdekelt szülőik Végül is maradt az iskola, a közös nevezőre vitt lehetőség: az is­kolák pecsétes írásban jelez­ve — előre kérhetik, hogy a kiállítók most már az üze­meikben fogadják szakvezetők­kel kísérve üzemlátogatásra a pályaválasztó tanulókat. Fekete Gizella Még nem késő A fenyőfákért aggódva Közelednek a karácsonyi ünnepek, ősi tradíció, hogy gyerekeinknek, no meg a fel­nőtteknek is szép fenyőfák­kal díszítjük lakásainkat. Ám nézzünk utána, mennyi pazar­lással jár néha az előre nem látás. Az elmúlt évekről szó­lók, főleg az elmúlt évről. Városunkban sóik standon, s egyéb helyeken voltak kazal­számra felha'mozva ez idő tájt a szép, sugáros fenyő fácskák, úgy hatvan centimé­tertől kezdve, egészen a két­­három méterig. Nos, vajon tudják-e azok, akik ezeket a fácskákat halál­ra ítélve kibaltázzák, no meg azok is, akik megveszik, hogy nekünk — magyaroknak — ez is hiánycikkünk? Nem állunk vele olyan jól, mint teszem föl például a szomszédos Ausztria, ahol a teljes terület 33 százalékát erdő borítja. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy most már nekünk ne legyenek kará­csonyfáink. Dehogyis arról. Csak legyenek, méghozzá mindenkinek. De nézzük csak a korábbi időszakokat: már régen elmúlott a karácsony, már ki is dobták a lakásokból őket, mint felesleges tárgyat, de még akkor- is, januárban is ott voltak a piacon fölhal­mozva az el nem adott fe­nyőgallyak ezerszámra, amit mindenki láthatott. Nagyjából számoltam meg. Több volt az kétszáznál. Ugyanúgy megtalálhatók vol­tak másutt, a többi standokon is. És ez csak itt, Vácott... Az egész országban vajon mennyi lehetett? Fel kell mérni az igényeket. Kincs ez, annyira az, hogy lé­­lektelenül nem pazarolhatjuk. A népgazdaság látja a kárát. Oravecz György Felkészül az utánpótlás 1970 óta képeznek szakmunkásokat az Egyesült Izzó váci gyárában, Virágh István szakoktató irányításával. Az idei év­től korszerű tanműhelyben folyik az oktatás. Évente mintegy 25 tanulót képeznek ki gépszerelő szakmában. Papp László (elvétele A rászorulók rendelkezésére állnak Az életmentő véradók Az önzetlen lelkiismeretesség elismerése A véradómozgalom aktivistái részére összevont ünnepséget rendeztek Vácott a párt- és tö­megszervezeti székház nagy­termében. Rendezői a Szőnyi Tibor Kórház Vértranszfúziós Állomása, a Magyar Vöröske­reszt váci járási-városi, Szent­endre járási-városi és Dunake­szi városi vezetői. Paulicsek Imréné, a városi Vöröskereszt-szervezet titkára köszöntötte a meghívottakat, közöttük Kosa Győzőnét, a Pest megyei Vöröskereszt-ve­zetőség főmunkatársát, Szalai Árpádot, az MSZMP járási bi­zottságának titkárát, dr. Hégel A nagykőrösi Ifjúság utcában Park, társadalmi munkával X, ^ O Jrn* .. r* í Bliil , ■ ■ : Az Ifjúság utcában társadalmi munkával rendezték a szö­vetkezeti ház elejét és parkot építenek. A munkát a városgaz­dálkodási vállalat dolgozóinak segítségével, a ház lakói végzik. Az irányítást az ott lakó Módra Balázs rendőr zászlós látja el. Ezzel is kulturáltabb lesz Nagykőrös képe. Varga Irén (elvétele SCBSZ-esek lakóterületen Hogy jól szaladjon a szekér Akik maguk magé tudják állítani a többieket Nincsenek könnyű helyzet­ben a lakóterületi KlSZ-szer­­vezetek: azok a bizottságok, amelyek járásunk községében hivatottak az ifjúsági mozga­lom irányítására. Régi gond: a fiatalok többsége eljáró: ta­nulni, dolgozni más községek­be, még inkább Gödöllőre, Bu­dapestre vagy más városokba utaznak. S nem túlzás: a kö­zösségi életben, a szervező munkában kitűnt aktivistákért szabályos versengés folyik. Az iskola, a munkahely, de a la­kóhely KISZ-szervezete is azt szeretné, ha a kiszemelt oda kémé felvételét r Érdekes program Mondhatjuk azt is: nem baj, hiszen ez a versengés ar­ra készteti a szervezeteket, hogy minél vonzóbbá tegyék a saját mozgalmi tevékenysé­güket. A szervezettség mai fo­lia pedig a többi között éppen azt tükrözi, mennyire sikerült elérni a célt. Ha végigtekin­tünk a községeken, ahogy azt legutóbb a KISZ járási bizott­sága is tette, változatos kép tárul elénk. Sajnos, ezúttal nem mond­hatjuk a szólással: a változa­tosság gyönyörködtet, hiszen éppen elszomorító, hogy az erőfeszítések ellenére jó né­hány helyen még mindig nem sikerült megerősíteni a lakóte­rületi KISZ-szervezeteket. Ilyen körülmények között különösen fontos az, hogy mi­nél szélesebb körben terjesz­­szék a jó tapasztalatokat. Pél­dául azokat, amelyek a leg­utóbbi időben az aszódi, a ve­resegyházi KISZ-es berkekben mutatkoztak. Aszódon az el­múlt egy esztendő alatt sokat fejlődött a lakóterületi ifjúsági mozgalom, amit a szervezett­ség növekedése is jelez: új alapszervezetek születtek, a régiekben is nőtt a létszám. Ha az örömteli változások feltételeit keressük az egyik legfontosabb tényező, hogy az itteni KISZ-vezetők felismer­ték: kinek-kinek testre sza­bott programot kell kínálni, ré­tegenként külön-külön is fog­lalkozni kell a tagsággal, ér­dekvédelmi, kulturális, politi­kai területen egyaránt. Színvonalas, mozgalmas, tar­talmas munka folyik Veres­egyházon, ahol a már évek óta tartó mozgalmi fellendülés egyik alappillére a tanácsi szervekkel, a népfronttal, a művelődési központtal s a helyi üzemekkel fennálló szo­ros kapcsolat Ami másutt ma még nehezen megy: sikerült bevonni a községi feladatokba a pedagógus KISZ-szervezetet Is. Laza együttműködés Veresegyház határain túl is híre van annak a mozgalom­nak, amely a társadalmi mun­kaakciókban bontakozott ki. A tanácsi és népfrontos előké­szítés után a fiatalok a legfon­tosabb községi fejlesztéseken dolgoznak, amit a tanács juta­lommal honorál: segít a KISZ- esek utazásainak,' kirándulá­sainak megszervezésében. Ez a Dolgozz velünk — utazz ve­lünk mozgalom méltó arra, hogy másutt is megvizsgálják, hogyan tudnák adaptálni. Arról persze szó sincs, hogy az említett két községben már a babérjaikon ülhetnek KISZ- vezetők és tagok. Mindkét he­lyen akad bőven teendő, ja­vítani való, csak éppen az ösz­­szehasonlításban járnak az élen. Másutt ugyanis több a gond. Például Valkón és Vácszent­lászlón, ahol a KISZ-bizottság három területi KlSZ-alapszer­­vezetet irányít. A testületi munka rendszerességén és színvonalán egyaránt javítani kell. Vagy Túrán, ahol éppen az együttműködés laza: a Gal­­gavidéke Áfésszel, a Magyar— Kubai Barátság Termelőszö­vetkezettel, a pedagógusokkal való kölcsönös kapcsolattartás elengedhetetlen. Többen kapaszkodnak Akad sajnos néhány fehér folt is. Galgamácsán hosszú évek óta nem sikerül kinevel­ni, kiválasztani azt a KISZ-ve­­zetőséget, amelynek tagjai kézbe tudnák venni az itt élő fiatalok mozgalmi életének irányítását. A KISZ-vezetés tulajdonképpen csak egy sze­mélyt jelent. A továbblépésre első lépcsőként éppen ez kí­nálkozik: megfelelő embereket, alkotóképes csapatot állítani az élre. Hiszen egy fecske nem csinálhat nyarat. Bagón tavaly került új tit­kár a testület élére, de néhány hónap után elköltözött a köz­ségből. Azóta sem sikerült a helyére új jelentkezőt találni, így az elmúlt időszakban szá­mottevő KISZ-es tevékenység nem is volt. Az előző és ez a példa Is mutatja: nagyon fontos, hogy a helyi pártszervezetek és az irányító KISZ-szervezetek megtalálják a mozgalomban oly fontos, rátermett fiatalo­kat, akik maguk mögé tudják állítani a többieket, akik len­dületet adnak a kátyúba ra­gadt szekérnek. Ha már fut, többen kapaszkodnak rá, s könnyebb állandósítani az üte­met. Gáti Zoltán Máriát, a járási hivatal elnök­­helyettesét és dr. Barta Györ­gyit, a városi tanács vb egész­ségügyi osztályának vezető fő­orvosát, s mindazokat, akik évek óta végzett önzetlen, lel­kiismeretes szervező, véradó­munkájuk alapján meghívást kaptak. Dr. Tóth Olga, a Vértransz­fúziós Állomás főorvosa mél­tatta a Magyar Vöröskereszt tevékenységét, sokrétű felada­tai közül kiemelte a véradó­­mozgalom jelentőségét — A területen éveken át el­ért kimagasló véradóeredmé­nyek a társadalmi és gazdasági vezetők önzetlen támogatását és az üzemek, fegyveres testü­letek, intézmények egy ember­ként való összefogását tükrö­zik. Elsősorban ennek a segí­teni akarásnak tudható be, hogy ez évi, kettőezernégyszáz liter vérvételi tervünket már teljesítettük, melyhez Vác vér­adói nyolcszáz literrel, a váci járás hétszáz literrel, Duna­keszi város és Szentendre já­rás-város négyszázötven-négy­százötven liter vérrel járultak hozzá. A heti két véradóna­pon túl ötvenöt alkalommal vettünk vért — mondotta. A tudomány fejlődése lehe­tővé tette, hogy a mindenna­pos vérigényen túl különböző vérkészítményekhez tartalék vért vegyünk és az ebből ké­szült tartós vérkészítmények állhatnak a rászorulók rendel­kezésére. Az emberiség boldogságra vágyik — mondta befejezésül az előadó —, de a szenvedés okát még nem tudja kiiktat­ni az életéből, ezért nem lehet kiiktatni a Vöröskereszt mun­káját sem. Az ünnepi köszöntőt köve­tően dr. Tóth Olga a negyven­­szeres véradó, Németh János­nak az Országos Vöröskereszt Kiváló Véradója kitüntetést adta át. Ezt követően a szerve­ző munkában és a véradásban jeleskedőkét jutalmaztak meg, majd baráti beszélgetéssel ért véget az ünnepség. Surányi János Házhoz hívják a Mikulást Cegléden, a hagyományhoz híven, a családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda ebben az évben is megszervez­te Télapó-szolgálatát. Azok a családok, amelyek házhoz hív­ják a Mikulást, december 3-ig jelentkezhetnek megrendelé­sükkel. A vállalatoknál gyer­mekműsorokat rendeznek, ugyancsak felkérés alapján. A városházán levő irodájukban beszélhetik meg a részleteket az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents