Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

ülést tartott a Minisztertanács Határozott a vállalati irányítás és q munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének tennivalóiról • 9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az MSZMP XII. kongresszusa óta két és íél év telt el és ugyanénnyi idő van hátra a párt' következő kongresszusáig. A félidő mér­legét az ország valamennyi megyei pártbi­zottsága e napokban vonja meg. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt a szék­házában tartott pártbizottsági ülésén tárgyalta meg, hogyan hajtották végre a megye kom. munistái a kongresszus határozatait, megtet­­tek-e mindent azért, hogy felelősséggel telje, sítsék feladataikat, hozzájáruljanak a népgaz­daság fejlődéséhez, formálják, alakítsák Pest megye életét, biztosítsák a lakosság nyugodt hangulatát. A pártbizottság ülésén megjelent és felszó­lalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Pest megye országgyű­lési képviselője. Megjelent Horváth József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Cse­pel Autógyár munkása. Részt vett a pártbi­zottság munkájában Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora. A • párt-végrehajtóbizottság beszámolóját Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette a testület elé. A tanács­kozáson dr. Arató András, a megyei pártbi­zottság titkára elnökölt. Ma: 12 «Idal J PEST MEGYEI A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Miniszterta­nács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Törökországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette. A Minisztertanács ha­tározatot hozott az állami vállalati irá­nyítási és szervezeti rend­szer fejlesztésére, amelynek célja, hogy növekedjék a vállalatok rugalmassága, belső egységeinek önálló­sága, érdekeltsége,- s széle­sedjék az irányításban és a vezetésben a kollektivitás, a demokratizmus. Ezt a tö­rekvést segíti a vállalati felügyelő bizottságok tevé­kenységének fejlesztése, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének bővítése, a vál­lalati magasabb vezető ál­lású dolgozók kiválasztási és kinevezési gyakorlatá­nak, továbbá a vállalati belső mechanizmus korsze­rűsítése. Az új feladatkörrel fel­ruházott felügyelő bizottsá­gokat a felügyeleti szervek szervezik, részben a már működőkből, részben újak létrehozásával. A korábban létesített és nem átszerve­zett felügyelő bizottságok megbízásuk visszavonásáig vagy lejáratáig folytatják tevékenységüket. Igazgató tanácsokat ed­dig csak a trösztöknél szerveztek. Igazgató tanács megnevezéssel vállalatok­nál is létrehoztak eseten­ként testületet az igazgató mellett, ezek a szervek azonban az igazgató ta­nácsadó testületéként mű­ködtek. Ezentúl a felügye­leti szerv jelöli ki azokat a i trösztöket és vállalatokat, ahol döntési jogú igazgató tanácsokat kell szervezni. Meghatározzák összetételü­ket, továbbá azokat a kér­déseket, amelyben a döntés joga az igazgató tanácsot il­leti meg. Ilyenek lehetnek például a vállalat hosszú és középtávú terve, a gaz­dasági és műszaki fejlesz­tés irányai, jelentősebb fejlesztések, a vállalaton belüli irányítási, érdekelt­ségi rendszer meghatározá­A Minisztertanács határoza­tot hozott a vállalati irányítás rendszerének továbbfejleszté­séről, Ennek keretében sor ke­rül a vállalati felügyelő bi­zottságok feladatkörének bő­vítésére, az igazgató tanácsok sa és működtetése. Vagyis az új szabályozás — az ed­digi tapasztalatokra tá­maszkodva — oly módon szélesíti az igazgató taná­csok jogkörét, hogy a vál­lalati úgynevezett straté­giai kérdések eldöntését rájuk bízza. Ily módon a vállalat hosz­­szabb távú fejlődését meg­határozó kérdésekben a döntés intézményesen kol­lektív alapokra helyeződik. Ez biztosítja a sokoldalú ' mérlegelést és a vezetés egységét a végrehajtásban. A vállalat vezetéséért ter­mészetesen továbbra is az igazgató felelős. M ind szélesebb kör­ben kell a vállalati vezetőket pályázat útján kiválasztani, és a ki­nevezések is mindinkább határozott időre kell, hogy szóljanak. A vezető állású dolgozók részére a kineve­zéskor konkrét követelmé­nyeket kell előírni, figye­lemmel a vállalat helyzeté­re és feladataira. Az igaz­gatóhelyettesek felett a munkáltatói jogokat a jö­vőben nem a miniszté­rium, hanem a vállalat igazgatója gyakorolja. A vezetők kiválasztásakor a kinevezéskor érvényesül­nie kell a munkahelyi de­mokratikus fórumok véle­ményének is. A Minisztertanács a vál­lalatok vezetőinek feladat­ként szabja meg, hogy fej­lesszék a trösztökön, válla­latokon belüli szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszert. Ezzel el kell ér­ni azt, hogy az elkülönült szervezeti egységek érzé­keljék a piaci hatásokat, érdekeltek legyenek a gaz­dálkodás eredményességé­ben és megfelelő hatáskö­rökkel rendelkezzenek. Eh­hez az irányító szervektől is megfelelő segítséget kell kapni ok. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága ülésén Cservenka Ferencné a pártbizottság beszámolóját Ismerteti. A képen, balról jobbra: Balogh László, Barinkal Oszkárné, Gáspár Sándor, dr. Arató András és * szónok mellett dr. Mondok Pál. A vitában tizenöten vettek részt, (a : felszó­lalás sorrendjében): dr. Mondok Pál, a Pest­­megyei Tanács elnöke. Tóth Imréné, a váci Izzó személyzeti vezetője, Németh Ferenc, a Mechanikai Művek munkása, Tóth István, a Dunamenti Hőerőmű vezérigazgatója, Nagy Istvánná, a Nagykőrösi Konzervgyár munká­sa, Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazga­tója, dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója, Födi Sándorné, a Ganz Áram­­mérőgyár dolgozója, Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára, Bai György, a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat munkása, Jónás Zoltán, a ráckevei já­rás pártbizottságának első titkára, Gőg Má-, tyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igaz­gatója, Császár Ferenc, a Pest megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Balogh László, a megyei pártbizottság titkára és Gáspár Sán­dor. A pártbizottság tagjai a vita után egyhan­gúlag elfogadták mind az írásos, mind a szó­beli élőterjesztést és határozatba foglalták a következő időszak feladatait. Ezt követően személyi kérdésekről tárgyalt. (A pártbizottság üléséről szóló ismertetőn­ket lapunk 7—12. oldalán közöljük.) KGST-tanácskozás Szabványok és a minőség Jerevánban, a KGST szab­ványügyi együttműködési ál­landó bizottsága minőségügyi szekciójának ülésén tervezetet dolgoztak k’i a KGST-országok minőségtanúsításának kölcsö­nös elismerésére. Ez azt je­lenti, hogy a KGST-szabvá­­nyok szerint készük élelmi­szereket, fogyasztási és -ipar­cikkeket ezentúl csak az elő­állító ország minőségellenőrző intézetei vizsgálják meg, s az ott kiállított tanúsítványt va­lamennyi szocialista országban érvényesnek tekintik. A minő­ségi tanúsítás kölcsönös elis­merése elősegíti, hogy a szo­cialista országok egymásnak szállított új termékei gyor­sabban jussanak a fogyasztók, hoz, s elejét veszi kereskede­lemjogi vitáknak is. Jelentős kapacitás szabadul fel a KGST-országok minőségellen­őrző intézeteiben, mert az ex­porttermékeket kettő helyett ezentúl csak egy intézetben kell megvizsgálni. Koron Mihály Békés negyében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára két­napos látogatást tett Békés me­gyében. A vendéget szerdán Békéscsabán fogadták. Csütörtökön Szeghalomra utazott, ahol a járás, valamint a nagyközség vezetői adtak át­tekintést a terület és a nagy­község helyzetéről. Ezt köve­tően Korom Mihály felkereste a Petőfi utcai óvodát, majd a helyi sárréti mezőgazdasági termelőszövetkezetbe látoga­tott. A program a Csepel Autó­gyár szeghalmi gyárában folytatódott. Novák Béla. a Csepel Autógyár vezérigazgató­ja kalauzolta a vendégeket az évente 360 millió forint terme­lési értéltet produkáló 4300 Ikarus-autóbuszalvázat elő­állító üzemben. Korom Mihály békés megyei látogatását a helyi Sárréti Tej közös vállalatnál fejezte be. Megyehatárokon túl Is... Nem ragaszkodtak a régihez Vasgerendák hegesztése Az országban csak Tápiószelén, a Kohó- és Gyárépítő Vál­lalatnál készítenek a svéd gyártmányú I-gerendahegesztő automatán 280 millimétertől 2 .ezer milliméterig vasgerendá­kat építkezésekhez. Erdőst Agnes felvétele A megváltozott gazdasági helyzetet tapasztalván, balga­ság lenne a korábbi, mostanig r megszokott módszerekhez ra­gaszkodni. Ezt vallják a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vál­lalatnál is. Természetesen az sem közömbös, miért. Néhány hónappal ezelőtt még arról panaszkodott az „utasok” fő­mérnöke, hogy sok a szabad kapacitásuk, és aggodalmas­kodott, tudnak-e elegendő munkát adni embereknek, ki­használhatják-e kellőképp nagy értékű berendezéseiket. Mára viszont fordult a koc­ka. Várhatóan 10 millió fo­rinttal túl is teljesíthetik az év elején ■ kalkulált tervüket és mostani ismereteik szerint, 305 millió forint árbevétellel zárhatják az 1982-es esztendőt, mondta Varga János igazga­tó. Nem lévén elegendő igény szűkebb pátriánkban, szétnéz­tek a megyehatárokon túl. Si­kerrel. Ugyanis Fejér megyé­ben négy-öt, Szolnok megyé­ben pedig mintegy 18 millió forint értékű munkára szerez­tek megbízatást. Ugyanakkor, a főváros is szívesen vette a vállalat ajánlatait; több, gaz­daságos megrendelést írhattak alá budapesti cégekkel. ' Ilyen egyszerű volt tehát kilábalni a gondokból? Tilta­kozik az igazgató, hogy mind­ez csak a látszat. Egy adattal is igazolja azonnal: rengeteg Hazánkba érkezik Hans Dietrich Genscher Púja Frigyes külügyminiszter meghívására november 26-án hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Hans-Dietrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere. helyen dolgoztak-dolgoznak brigádjaik, 310—320 munka­­területre vonultak föl az év során. Jó eszköznek tűnt a válla­lat talponmaradásához-to­­vábberősödéséhez a profil bő­vítés is. Ugyanis a hajdani út­építők gázvezetékeket fektet­nek. hidakat vernek két part közé és ha kellett, még csa­tornázásra is vállalkoztak. Tették ezt úgy, hogy közben nem mentesültek a gazdasági nehézségek hatásai alól. Vég­rehajthatták a tervezett négy­­százalékos bérfejlesztést, de ilyen mértékű jövedelemnöve­kedés nem jelentett visszahú­zóerőt — a munkásaiknak. Egyúttal az utazási költségek emelkedését is megérezték. A távol levő településekről be­járók közül többen megvál­tak a vállalattól. Szerencsére, bár még nem dolgozták ki pontosan, miként alakult a termelékenységi mutató, úgy vélik, a vártnál jobb mérték­ben. utca kapcsolódhat be nemso­kára a megye közlekedési vér­keringésébe. D. Gy. Tennivalójuk van még bősé­gesen az utolsó hetekben is. Év végéig több mint 20 millió forint értékű munka vár rá­juk. Például a napokban fe­jeződik be Szobon egy jelen­tős szakasz csatornázása és az út helyreállítása; Visegrádon a Fő utcát újítják föl hama­rosan; Nagykőrösön a Rákóczi úton már csak a járdaépítés és az új ABC parkolójLa van hátra; Gödön pedig a Honvéd Ma: l olilal: A kisfiú még oltotta a tüzet Az aktié fedőneve: „X"... 3. oldal: Hogy jól szaladjon a szekér 5—6. oldal: Rádió-, tv- műsor a jövő hétre jogkörének növelésére, vala­mint a vállalati vezetők meg­határozott körében a kineve­zési gyakorlat módosítására. A rendelkezések 1983. január 1-én lépnek hatályba. A kormány és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöksége közös határozatban jelölte ki a munkahelyi de­mokrácia gyakorlatának to­vábbfejlesztését szolgáló ten­nivalókat. . A Minisztertanács az Orszá­gos Közművelődési Tanács tá­jékoztatója alapján áttekin­tette a fővárosi lakótelepeken végzett közművelődési tevé­kenységet és jóváhagyta a fej­lesztési feladatokat. A kormány jelentést hallga­tott meg a diákok szünidei és szorgalmi időben való foglal­koztatásáról. Értékelve a munka hasznosságát, felhívta a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok vezetőit, hogy a ta­pasztalatok alapján tegyék meg a szükségessé vált intéz­kedéseket. XXYI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Ára: 1.40 forint 1982. NOVEMBER 26., PÉNTEK 0 M AZ MSZMP PEST MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK ÖLESE KRITIKUSAN, ÖNKRITIKUSAN, DE LELKESEN, MOZGÓSlTÖAN GÁSPÁR SÁNDOR ELISMERTE A MEGYE EREDMÉNYEIT { ÖNÁLLÓSÁG, ÉRDEKELTSÉG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents