Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

1982. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK xMalm Szövetkezet válaszúton Egy kihaló szakma feltámasztása Az elnöki Irodából nem a Dunára siklik a tekintet, hanem az őszi színekben pompázó visegrádi hegyoldalra. Megnyugtató látvány. Béke. Am ez csak a felszín. Alatta gondok, választási kényszer okozta feszültség. Hogyan tovább?... — Igen, ez itt a kérdés — bólint Fieszl Béla, a Visegrádi Faipari Szövetkezet elnöke. — Hogyan tovább?... Termékeik ismertek Az asztalosipari műhelyek­ben igazán szemrevaló bútorok készülnek, kolóniái stílusban. Bárszekrénycsalád, két-, há­rom- és négyajtós szekrények, íróasztalok, tálalók, komódok, vitrinek és könyvesszekrények. Elsőrendű kivitelben. Termé­keik ismertek Ausztriában, az NSZK-ban, Finnországban, Norvégiában. Egyszóval tőkés­piacra is dolgoznak. De med­dig?... Vajon érdemes-e, ki­fizetődő-e a szövetkezetnek a kisszériás tőkésrendelés? Igaz, úgy csinálják, hogy­ha mondjuk Ausztriából jön egy rendelés 10 da­rab négyajtós szekrényre, ak­kor abból többet gyártanak, hiszen a hazai piac minden mennyiségre vevő. S még egy: az ÁRTEX csak akkor fizet, ha a vagon keresztülgördült az országhatáron. Csakhogy egy vagonba nemcsak a viseg­rádiak pakolnak, hanem más vállalatok is. Ha azok késnek, nem indul a vagon. Egyszóval más hibájából lelassul a pénz forgási sebessége a szövetke­zetnél is. Hát akkor?... Ügy tűnik, valóban nem ér­demes az exporttal foglalkoz­ni, csakhogy jelen van a nép­gazdaság állandó valutaéhsége is. amit ki kell elégíteni. De hogyan? A jövő esztendőre például a tőkés megrendelők 15 százalékos árengedményt követelnek. Érdemes megadni? A döntés még nem született meg. Növekvő jövedelem lójuk van. Jövőre akarják be­indítani a tanműhelyt, ha lesz elegendő jelentkező. Megnyug­tató, hogy már heten ajánlkoz­tak. Vajon ez a kis szövetkezet segít feltámasztani ezt a kiala­kulóban levő szép szakmát? Esetleg innen kerülnek ki azok az aranykezű mesterek, akik szakértelemmel varázsol­ják majd újjá mind a közüle­­tek, mind a magánosok birto­kában levő kincset érő antik bútorokat? Bár így lenne. De ez még a jövő zenéje. Előbb a sürgető kérdésre kell választ adni. Hogyan tovább? — Valahogy úgy — mondja Fieszl Béla elnök —, hogy a szövetkezetnek is jó legyen, s eleget tegyünk a velünk szem­ben támasztott igényeknek is. Ezt a kettőt kell egyensúlyba hoznunk s tartanunk! Egy mázsa papír Figyelő szem, ügyes kéz kell csak hozzá, s az üzletek előtt 8 a raktárak táján összegyűjtött mázsányi papír hasznot hajtó hulladékká válik. Mezőgazdasági szakcsoportok Hézagpótló tevékenység Akkor tehát mit, hogyan, mi módon? Nos, épkézláb, életrevaló öt­letből nincs hiány. Íme az egyik, amely már nem is ötlet, meirt a megvalósulás stádiu­mában van. Fieszl Béla elnök nem is olyan régen még mű­emlékekkel foglalkozott, így érthető az elképzelés: régi an­tik bútorok restaurálása. Szük­ség van erre? De meg meny­nyire. A múzeumok raktárai zsú­foltak, értékes, felújításra vá­ró bútorokkal. Restaurálásuk eddig, kapacitás hiánya miatt, alig-alig haladt előre. A vi­segrádiak próbát tettek: elvál­lalták a Mátyás király Múzeum egyik 1843-ból való bieder­meier garnitúrájának felújítá­sát. Az eredmény? Már a Nemzeti és az Ipar­­művészeti múzeum is megke­reste a szövetkezetét, felderí­tendő: vállalkoznak-e még ha­sonló munkára? Mert ilyen bőven akad. Igen ám. csak ho­gyan?... Ismét munkaerő­hiány. Közismert, hogy a kör­nyező üzemekhez viszonyítva a szövetkezetben éveken ke­resztül alacsonyabb volt a ke­reseti lehetőség. Ez szerencsé­re ma már megszűnőben van. mert tettek egyet s mást a jö­vedelmek növelése érdekében. Száz rejtett fogás_______ A szövetkezet jelenleg 15 százalékos létszámhiánnyal küszködik. Ezt felszámolandó: újabb kísérletbe fogtak. A műbútorasztalosság ugyan­is olyan szakma, amit fiatal kortól az utolsó kalapácsütésig tanulni kell. Az utánpótlást te­hát a fiatalok körében kell ke­resni, s őket megtanítani a szakma száz rejtett fogására. A visegrádiak felvették a kapcsolatot a környező isko­lákkal s nem eredménytele­nül. Ma már négy ipari tanu­Mezőgázdaságd szakcsopor­tokra szükség van! Ezt ma már senki sem vitatja, hi­szen tevékenységük hézagpót­ló, ellátási gondjaink feloldá­sában nyújtanak hathatós se­gítséget. Ugyanakkor tagjaik — munkájuk fejében —, tisz­tes jövedelemhez juthatnak. A járásban — szeptember 30-án —, kilenc szakszövetke­zet működött 1287 taggal, vagyis a járási lakosság majd­nem 4 százaléka tagja vala­melyik szakcsoportnak. Ves­sünk most egy pillantást mun­kájukra, eredményeikre. Az egyik legfontosabb szakcso­port-tevékenység: a sertéshiz­lalás. A tagok 1977-ben 3555; 1978-ban 3863; 1979-ben 4534; 1980-ban 4665, a múlt eszten­dőben pedig 4291 darab ser­tést értékesítettek. Sajnos, ez a biztató fejlődés az idén vár­hatóan nem folytatódik. Az átvételi ár jövő év január 1-re tervezett emelése miatt sokan úgy gondolják, hogy csak az új esztendőben értékesítik majd a sertéseket, természe­tesen magasabb átvételi áron. A szarvasmarha-tenyésztés termelési adatai viszont ki­egyensúlyozott folyamatot mu­tatnak. 1978-ban 201; 1979-ben 304; 1980-ban 355 és tavaly 353 darabot értékesítettek a szakcsoprtok tagjai. A legfigyelemre méltóbb eredményt a baromfihizlalással foglalkozó Óbuda Termelőszö­vetkezet szakcsoportja érte el, mert 1977-ben 68 ezer; 1978- ban 120 ezer; 1979-ben 140 ezer; 1980-ban 230 ezer, s a múlt esztendőre már 514 ezer darab hízott baromfi volt a terv, amit a szakcsoport ed­dig minden esztendőben 10— 15 százalékkal túlteljesített. Ami jelenleg értékesítési gon­dokat okoz. A segítséget, az Óbuda Tsz-től várják, hogy ne lankadjon a tagság terme­lési kedve. SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁS! Hiányos címzések Az érem másik oldala § Az utóbbi esztendőkben ^ mind több szó érte a pos­­fcta házának elejét. Joggal? ^Jogtalanul? Ki tudja. Egy biztos, ha a szomszéd fa- Sluba címzett levelünk na­­^ nőkig teszi meg a néhány $ kilométeres távolságot, ha § kedvenc reggeli napilapunk ^ olykor-olykor csak délben ^érkezik meg, bizony, ahogy ^mondani szokták: felkap- Sjuk a vizet., S máris kész az sítélet: rossz a postai szol­­^ gál tatás! ^ Nem állítom, hogy nincs Rebben igazság, de ez csak ^ az érem egyik oldala. £s a > másik?... Kezdjük számszerű adatok felsorolásával. Szentendrén a posta mindenfajta napilapot visz ki a házakhoz a 28U2 elő­fizetőnek. A legtöbb előfizető­je, 1211, a Népszabadságnak van. Lapunkra a városban 766-an fizetnek elő. Továbbá a 42 fajta színes-képes heti- és havilapokra 6738-an várnak. A kézbesítendő levélmeny­­nyiség naponta 1780—2000 da­rab, s naponta 5—8 ezer pén­zesutalvány is gazdára talál. A múlt hónapban házhoz szállí­tottak a postások 1258 csoma­got s 1936 expresszlevelet. A tizennégy kézbesítő, mert ennyien vannak csak, reggel hatkor kezd. Feladatuk: az ér­kező postaanyagot általában 30 zsák, s 200 csomag kirakása, majd a sajtótermékek rende­zése. Reggel 6.30-kor indul az első forduló. S itt álljunk meg egy pillanatra. A várost a posta 14 körzétfé' osztotta fél, mindegyikre egy-egy kézbesítő jut. A belterület utcáinak hossza 110 kilométer. Aztán a postástáska.... ha tele van, 15 kilót is nyom. Kézbesítési segédeszköz ? Van. Az apostolok lova, kerék­pár és motorbicikli. S van latyakos, vizes, nyúlós ősz, s zimankós csontfagyasztó tél is. Nos, a 14 kézbesítő első mun­kája a napilapok, levelek kéz­besítése. Októberben 73 405 különféle sajtóterméket vittek szét a városban. Gondolom, az eddig leírtak, a felsoroltak már jeleznek valamit: a munkaerőhiányt! Mint a postán megtudtam, még három kézbesítőre lenne szükség. Egy kellene a koráb­ban meglévő, de kilépés miatt megszüntetett 15. körzet feltá­masztására, s kettő a szabad­ságon lévők, a betegek helyet­tesítésére. Aztán a hiányos, a hibás Zene, zene Megszállottak A Pomázon ma már sikeresen szereplő Week-end együttes hosszú, kanyargós utat tett meg, míg tagjai találkoztak egy­mással, s zenekarrá szerveződtek. Ketten közülük, Ilonka Imre szóló- és Demeter Zoltán basszusgitáros, régóta is­merték egymást; együtt jártak iskolába, a Bánki Donát Ipari Szakmunkásképző In­tézetbe, s mindketten az autószerelő szak­mát tanulták ki. Szántó Gábor énekes Szentendrén érettségizett, majd bevonult katonának. Bármilyen furcsa, de a kato­naság meghatározó volt jövőjén. Ott talál­kozott, s ismerkedett meg Demeter Zoltán­nal, aki szintén akkor töltötte szolgálati idejét. Mikor született meg a gondolat — ze­nélni, zenekart alakítani —; na már szin­te kideríthetetlen. Csak egy a biztos, mind a négyen, Farkas András dobost is bele­értve, szerették a zenét. Elég ez az indu­láshoz? Aligha. De esetünkben, úgy tűnik, mégis elegendő volt. Demeter Zoltán és Farkas András sze­rették a zenét. Hallgatták és verték ön­kéntelenül is a ritmust. Először a térdü­kön. majd az asztallapon, később már a különféle méretű és alakú lábosokon. „Ze­néjüket” felvették magnóra is, maid visz­­szajátszották. Ügy ítélték, elég jó. Talán ez lehetett az elhatározás pillanata: zenélni fogunk! Az elhatározást hamarosan konkrét lé­pések követték. Demeter Zoltán és Ilonka Imre mélyen belenyúltak a zsebükbe és vettek egy-egy gitárt. Persze a gitár bir­toklása még nem egyenlő a tudással. Mu­zsikálni még meg kell tanulni. Tanulni kezdtek hát. Az alapképzés két esztendeig tartott. Akkor érezhették úgy, már képesek arra, hogy megfelelő partne­rekkel zenekart alakítsanak. A vomázi Írószer Szövetkezet segített rajtuk: megengedte, hogy a kultúrteremben próbáljanak. Ekkor kezdődött el csak iga­zán a kemény munka. Megismerni egy­mást, egymás zenei elképzeléseit, majd ösz­­szekovácsolódni. s végül: rátalálni a saját stílusra. Ennek egyik alapja: a szöveg". A versek, amiket Demeter Zoltán és Szántó Gábor közösen írnak, nem öncé­lúak, mindegyiknek van mondanivalója. Első nyilvános fellépésük, ami egyben bemutatkozás is volt, a szövetkezet kultúr­termében történt. A pomázj művelődési ház pedig azonnal felfedezte a kínálkozó lehetőséget, s meghívta a zenekart. Ótt vé<”-e otthonra leltek. 1 dén szeptembertől már a Week-end J Klub is működik, ahol nemcsak ze­nélnek, próbálnak, hanem változatos klub­életet alakítottak ki. Hogyan zajlik le a próba? Mindenki hoz egy melódiaötletet, s azt közösen kidol­gozzák, úgy, hogy igyekeznek megtalálni a sajátos hangzást is. Persze még sok tanu­lás. kínlódás vár rájuk, de megszállottak, hiszen minden önerőből megy. s talán ez az az alap, amire építkezhetnek. címzések ugyancsak megnehe­zítik a kézbesítők munkáját. Külön címnyomozók igyekez­nek a felületesen megcímzett levelek tulajdonosát megtalál­ni. És végül ejtsünk néhány szót a keresetről is, hiszen az sem elhanyagolható. A kézbe­sítők fizetése 3500 forinttól (ez a kezdők bére) 5200 forintig (húszéves szolgálati idő után) terjed. A leírtakhoz, úgy vélem nem kell különösebb kom­mentárt fűzni, legfeljebb csak annyit: ez az érem másik ol­dala. Káhel-bdhel Űj kábelt fektetnek a szentendrei Városgazdálkodási Vállalat dolgozói. A munkála­tok jelenleg az Engels úton tartanak. Mozaikok Kereskedelem, építkezés Budakalászon a kereskedel­mi ellátás kiegyensúlyozott, de a hétvégeken akac’.fzik a friss kenyér szállítása. Duna­­bogdányban a kisállattenyész­tők nagy gonddal küszköd­nek: nem lehet sertéstápot kapni. A község lakói ugyan­akkor kifogásolják a kenyér minőségét is, s elégedetlenek a szállítási időpontokkal. Vé­leményünk szerint a kereske­delemnek jobban oda kellene figyelnie a vásárlók igényeire. A kenyér minősége már­­már örökzöld téma. Ilyen pa­naszok érkeznek Pilisszentke­­resztről és Szigetmonostorról is. Tahitótfalun az Áfész a Bé­ke úti élelmiszerbolt helyén műszaki, vegyi, üveg- és por­celánboltot nyitott. Ugyanott bezárták a Béke úti italboltot; mert üzemelése ellen a KÖ­JÁL egészségügyi és higiéniai kifogásokat emelt. Pomázon befejezték a gyer­mekorvosi rendelő építésének első ütemét; elkészültek a bontási és a szigetelési mun­kákkal. Sajnos, a néyy tante­rem építésénél gondok kelet­keztek, mert a PEFÉM — ko­rábbi nyilatkozata ellenére — kapacitáshiányra hivatkozva lemondta a szakipari munkák elvégzését. Ezért most a ta­nács kisiparosokkal akarja be­fejeztetni a munkát. Régiből újat varázsolnak Nem közömbös a népgazdaságnak, meg a magánembernek sem, hogy lefutott, de még használható gumiköpenyét el kell dobnia, mert javítással nem foglalkozik senki. Az Óbuda Tsz szentendrei gumifutózó üzeme ezt a hiányt pótolja. Nemcsak magánosoknak, hanem teherautók és munkagépek jó vászna­­zásű, de lefutott felületű gumiabroncsait is javítja. Képünkön: a tsz gumifatózó üzeme munka közben. A tárgyalóteremből! A vitát a pofonok követték Ismét az alkohol az oka egy kapcsolat széthullásá­nak. Egy ember, aki az al­koholfogyasztás miatt már többször törvénybeütköző íj dolgot cselekedett, s kapott ^ különféle büntetéseket, ^ nem okult, hanem ismét a § pohár mélyére nézett. Pe­­^dig, mint ahogy a sértett felmondta, az elkövető nem ^ garázda természetű, csak %ha iszik. Ozsval Károly budakalászi lakos az egyik este italos ál­lapotban tért haza munkahe­lyéről, s rövidesen szóváltás­ba keveredett élettársával. Ezt vita, majd tettlegesség kö­vette. Ozsval Károly, magáról megfeledkezve, úgy ütötte kétszer arcul élettársát, hogy az asszony nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenve­dett. A Szentendrei Járásbíróság bűnösnek találta Ozsval Ká­roly vádlottat súlyos testi sértés bűntettében, s ezért nyolchónapi, börtön fokozat­ban végrehajtandó szabadság­vesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Az oldalt irta: Karácsonyi István Fotó: Erdős) Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents