Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
~K#nhm 1982. NOVEMBER 24., SZERDA ■ Jogi tanácsok» ....... mi.....................................................MII........... III.........— Kinek és mikor jár dupla munkabér? ® Módosult a lakás-használatbavételi díj összege, fizetési rendje W Mennyi díjazás jár, ha a folyamacos munkarendben dolgozók munkaszüneú napon dolgoznák? Több olvasónk' keresett fel, mert vitában vannak a munkahelyükön, hogy munkaszüneti napon jár-e dupla bér vagy nem. Ezzel kapcsolatban kérték véleményünket. A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a dolgozónak a jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokon nem kell dolgoznia, és az említett kiesett munkaidőre megilleti az átlagkeresete. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napokon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozik, az előbb említett aznapi átlagkeresetén — díjazáson — felül az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti, kivéve, ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult. Az egyik építőipari vállalatnál az előbb említettek helytelen értelmezése folytán vita kerekedett, és úgy tűnik, hogy már a vállalati munkaügyi döntőbizottság is foglalkozik az üggyel. Folytonós munkarendben dolgoznak a panaszosok, és a munkaszüneti ünnepnapon végzett munkájukért túlmunkadíjazást akart a munkáltató kifizetni. Megjegyezzük, hogy a folytonosan üzemelő vállalatnál az éves törvényes munkaidőbe beleértendők a munkaszüneti napok is. Az ilyen napokon folyó termelőmunka nem számít túlmunkának. Ha azonban a dolgozó a munkaszüneti napra előírt munkaidején felül dolgozik, részére a kollektív szerződés a munkanapokra előírtnál magasabb mértékű túlórapótlékot is meghatározhat. 9 Hogyan változik a lakáshasználatbavételi díj a módosított lakásrendelet szerint? A lakás-használatbavételi díjra vonatkozó, több mint 10 éves rendeleteket is módosították. Erről kérnek többen felvilágosítást tőlünk. Általában a lakás-használatbavételi díj alapösszegét kell fizetni akkor, ha a lakást tanácsi bérlakásra jogosult személy kapja vagy ilyen személy a lakást lemondás, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatása útján szerzi meg. ,A lakásra megállapítható laká.-haszná latba vételi« díj kétszeres összegét kell fizetni, ha a bérleti jogviszonyt tanácsi bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja, aki a bérlővel legalább egy éve, de öt évnél rövidebb ideig lakott együtt állandó jelleg el a tanácsi bérlakásban, továbbá, ha a lakást a lakásügyi hatóság egyéb!, ’nt tanácsi bérlakásra jogo~ult — visszamaradt — jóhiszemű jogcím nélküli személy részére utalja ki. Háromszoros használatbavételi díjat kell fizetni abban az esetben, ha a bérleti jogviszonyt tanácsi bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja, aki nem vagy egy I" TíZ NAP I Rendeletéiből t A pszichológusok nyilvántartásáról 3/1982. (XI. 9.) ÁBMH. szám alatt, a Magyar Közlöny 68. számában jelent meg rendelkezés. A közületi szervek gépjárműveiről az 59/1932. (XI. 16.) MT. számú rendelet intézkedik. A véarehaitási utasítást a 10/1982’. (XI. 16.) KPM. rendelet szabályozza. íMagyar Közlöny 69. szám.) A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28 T 972. (X. 3.) PM. szá mú rendelet módosításáról a 63/1982. (XI. 16.) PM. sz, rendelet utasít, (Magyar Közlöny 69. szám.) évnél rövidebb ideig lakott együtt állandó jelleggel a bérlővel a tanácsi bérlakásban, továbbá, ha a tanácsi bérla‘kást a lakásügyi hatóság a közponi feladatok megoldására szolgáló lakáskeretből az arra nem jogosult személy részére utalja ki. Az új jogszabályok lehetővé teszik azt is, hogy a fővárosban azok, akik kettőnél több szobás lakásukról — más állami lakás igénylése nélkül — véglegesen lemondanak, az átadott lakásért a használatbavételi díj négyszeresét kapják térítésként. Űj és kedvező rendelkezés az is, ha valaki lakásépítésre vagy lakásvásárlásra vállalkozik, s emiatt lemond tanácsi bérlakásáról, építés esetén lakbérfizetés ellenében, további 3 évig bent maradhat a bérlakásban, vásárlásnál pedig még egy évig. Változást jelent, hogy aki tanácsi bérlakást minőségi csere folytán szövetkezeti (az új rendelet szerint állami támogatásos tanácsi értékesítésül lakásra cseréli, a korábbi bérlakás használatbavételi díjának kétszeresét kapja, ha pedig állami támogatás nélküli tanácsi értékesítésű lakást kap, akkor a korábbi lakás használatbavételi díjának háromszorosát. Üj az is, hogy olyan esetben, amikor a jövedelmi, a vagyoni helyzete folytán a Kártérítés, rokkantsági járadék Egy vájár, húsz évvel ezelőtt, motorkerékpárjával az egyik termelőszövetkezet kivilágítatlan kocsijának ütközött. A karambol következtében a jármű tartályából a benzin kifolyt, meggyulladt és a szerencsétlen embert olyan súlyosan megsebesítette, hogy 67 százalékos rokkanttá vált. Az akkor megindult kártérítési perben a bíróság megállapította: a baleset következtében a vájárt is felelőss^-n terheli. ezért a téeszt csak 60 százalék kártérítés fizetésére kötelezte. A rokkant most a szövetkezet ellen járadéka fölemeléséért pert indított. Arra hivatkozott, ha nem éri baleset, mint vájár, havi kilencezer forintot keresne, ezért a tsz ennek megfelelő összeget tartozik neki fizetni. A szövetkezet kérte: a bíróság vegye figyelembe. hogy a rokkant — kárenyhítési kötelezettsége folytán — meglévő munkaerejével éjjeli őri vagy portási munkát vállalhatna, és ezzel havi 2000 forint keresethez juthatna. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának állásfoglalása értelmében, ha a balesetet szenvedett ember kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget és maradék munkaerejével nem jut keresethez, akkor a baleseti járadék kiszámításánál az így elérhető jövedelmet, mint tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Ebben az ügyben is a járadékot ennek megfelelően kell megállapítani. Az ajándék visszakövei ölhető Az egyik községben lakó idős házaspár pert indított kiskorú unokája és özveg\ menye ellen. Keresetükben előadták, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiúknak a községbérlő már tanácsi lakásra nem jogosult, és a bérlő meglevő tanácsi bérlakása helyett azonos szobaszámú, ele magasabb komfortfokozatú vagy minőségi csereként nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást kér, illetve kap, háromszoros mértékű használatbavételi díjat kell fizetnie. A jövőben mód lesz arra is, hogy azok, akik lakástulajdonnal rendelkeznek, s egyébként tanácsi bérlakás kiutalására nem ' jogosultak, de a család nagyságának növekedése miatt a tanácstól lakást igényelnek, tanácsi bérlakáshoz úgy juthatnak, hogy beköltözhető állapotban értékesíteni kell az IKV-nak a lakásúkat, házukat. Ilyen esetben a kiutalt bérlakásért, annak minőségétől, a településen belüli elhelyezkedésétől függően a tanácsnak a használatbavételi díj háromszorosától ötszöröséig terjedő összeget kell fizetni, de legalább az eladási árnak megfelelő összeget, ha az nem éri el a tanácsi lakásért kifizetendő összeget. Változatlanul érvényes az a rendelkezés, hogy ha a bérlők meglevő lakásukról másik állami lakás igénye nélkül lemondanak, akkor a lakrészre megállapítható használatbavételi díj háromszorosának megfelelő összegű térítést kapnak. Dr. M. J. ben, ajándékba, telket vásároltak, és azon saját pénzükből komfortos családi házat építettek. Mindezt azért tették, mert arra számítottak: ha megöregednék, gyermekük gondoskodni fog róluk. Fiuk azonban nemrég meghalt, a házat tízéves unokájuk örökölte, özvegy anyja haszonélvezeti jogával terhelten. Tekintve, hogy a gyermektől nem várható el, hogy róluk gondoskodjék, menyük pedig ellenségesen viselkedik velük szemben, az ajándékot visszakövetelik. A családi háború a járásbíróságon happy enddel végződött. Egyezséget kötöttek, amely szerint a ház tulajdonjoga fele-fele arányban a nagyszülőket és az unokát illeti. Az idős házaspárnak jutó felerészre vonatkozó haszonélvezeti jogról pedig menyük lemondott. Az egyezséget a járásbíróság jóváhagyta és a változás bejegyzésére az illetékes járási és városi földhivatalt megkereste. Törvényességi óvásra azonban a jogerős végzést a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította, A döntés indoklása szerint A statisztikai adatok szerint az elmúlt két évtizedben évente egyre több házasságot — 1980-ban például csaknem 28 000-et — bontottak fel. Közülük a gyermek nélküli válások száma alig növekedett, az egygyermekes válásoké majdnem a kétszeresére, a kétgyermekeseké csaknem háromszorosára növekedett, s az ennél több gyermekeseké is csaknem megkétszereződött. A társadalomnak nem mindegy. hogy a családok felbomlása után rendeződik-e a gyermek helyzete, biztosítottak-e nevelésének anyagi és egyéb feltételei. Mit jelént a gyermek számára a szülők válása, . hogyan indítható per a gyermek elhelyezése iránt, igaz-e, hogy a bíróságok mindig az anyá-Törvénycsségi óvás Egy éven belül Előfordul, hogy akár az alperes, akár a felperes sérelmesnek tartja a jogerős bírói döntést, abba nem nyugszik bele, s ezért törvényességi óvást kér az ügyben. Törvényességi óvás emelésére a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagy a legfőbb ügyésznek van joga. Az ügyfél, vagyis a felperes vagy alperes a törvényességi óvás iránti kérelmét a Legfelsőbb Bíróságnál vagy a megyei (fővárosi), illetve a Legfőbb Ügyészségnél nyújthatja be a bíróság elnökének vagy a legfőbb ügyésznek címezve. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész a kérelmet alaposnak találja, úgy a kifogásolt határozat ellen a Legfelsőbb Bíróságnál törvényességi óvást emel. A Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész nemcsak az ügyfelek kérelmére, hanem saját észlelései alapján is emelhet törvényességi óvást. A benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság bírálja el, állást foglalva abban a kérdésben, hogy az óvás megalapozott-e. Ennek során új tényeket nem vehet figyelembe, és bizonyítást sem folytat le. Kizárólag a jogerős határozattal lezárt peranyagot vizsgálja felül. A törvényességi óvás folytán hozott határozat a felekre csak abban az esetben terjed ki, ha az óvást a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtják be. Az egy éven túl előterjesztett kérelem alapján hozott határozatnak csupán elvi jelentősége van. . az ajándék vagy annak ellenértéké akkor is visszakövetelhető, ha olyan feltevés re- I menyében adták, amely ké- 1 sőbb meghiúsult, holott ené.1- kül nem ajándékoztak volna. Az örökössel szemben azonban, ilyen esetben is, csak akkor lehet igénnyel föllépni, ha az ajándékozás körülményei és az adományozó életviszonyai a társadalmi felfogás szerint ezt indokolják. Tehát a járásbíróságnak a tényállást alaposan fel kellett volna derítenie, hogy eldönthesse: az egyezség a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel-e. Ezenkívül a jogi képviselő nélkül megjelent unokát és anyját a szükséges tájékoztatással el kellett volna látnia. A járásbíróság azonban mindezeket elmulasztotta, tehát az egyezséget jóváhagyó végzés törvénytelen. Nemcsak arról van szó, hogy az özvegynek nem volt jogi képviselője, hanem a tízéves unoka a Polgári Törvénykönyv értelmében cselekvőképtelen, tehát még gyámhatósági jóváhagyással sem tehet olyan nyilatkozatot, amelyben jogokról, ellenérték nélkül, lemond. K. S. nak ítélik a gyermeket, mi történik, ha a gyermek az egyik szülőt választja, elhelyezhető-e a gyermek, harmadik személynél? Az ilyen és a hasonló kérdésekben ad eligazítást a Házi Jogtanácsadó legutóbbi száma a Legfelsőbb Bíróság irányelvei alapján. Hazánkban a középkorból valók az első egyesületi emlékek. Mi az egyesület, milyen célokra és hogyan alakulhatnak, kik lehetnek a tagjai, miként működnek, ki felügyel tevékenységükre? Mindezek szintén megtudhatók a lapból, amely részletesen ismerteti a korszak szerűsí tett állategészségügyi jogszabályokat, alapvető változásait, a lakossággal is kapcsolatos vonatkozásait. A Legfelsőbb Bíróság döntései Egyesületek a középkorban A válás és a gyerek sorsa Tallózás Üzemi lapokban olvastuk § Hogyan lehetne jobban, hatékonyabban, eredménye^ sebben dolgozni? E kérdés ilyen vagy olyan megfogal| mazásban, de szinte valamennyi Pest megyében, novem\ berben megjelent üzemi, szövetkezeti újságban szerepel. | Ezekből az írásokból válogattunk ez alkalommal, első^ sorban arra figyelve, hogy melyik munkahelyen jutot^ tak el csak a jobbító szándékig, a felismerésig, s hol tar$ tanak egy lépéssel már előbbre. DOLGOZÓK LAPJA Beszámoltunk róla, nagyszabású beruházás kezdődött a százhalombattai DKV-ban. Az új, francia közreműködéssel épülő katalitikus krakküzemben az eddigieknél értékesebb, piacképesebb termékeket állítanak majd elő. A kőolajipari vállalat dolgozóinak lapjában a francia cég két, a DKV-ban dolgozó munkatársát, Gérard Thierry ügyviteli igazgatót és Hans Plieger mérnököt kérdezték meg, milyennek látják francia szemmel a magyar partnert? Ez volt a válasz: „A bürokratikus huzavona éppen úgy nem használ a közös ügynek, mjnt a dokumentáció igen lassú kézbesítése, a nehézkes telefonösszeköttetés vagy az, hogy mindössze egy gépkocsi áll a Procofrance rendelkezésére... A takarékosság szándékából, de téves gazdasági megfontolások alapján nemegyszer olyan döntést hoznak, amely a legfontosabbat, magát a munkát hátráltatja. A dolgozók egy része péntek délután, a munkaidő alatt már a víkendre készülődik, vagy el is hagyja a munkahelyet. Ez még akkor sem korrekt dolog, ha máskor ezeket az órákat ledolgozzák.” Lehet, hogy a két franciának egyben, s- másban igaza van. Ugyanis hasonló tapasztalatokról számol be a BÜDAFLAX BULLETIN Ki tagadná, hogy a gazdasági szervezetek munkájának eredménye jelentős részben függ a termelésirányítóktól, az alacsonyabb, vagy magasabb beosztású vezetőktől. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat tájékoztatója többek között annak a felmérésnek az eredményeit és tanulságait adja közre, amelyet a vezetők körében végeztek. Így például a következőket írják: „A művezetők 25 százaléka öt évnél kevesebb ideje, közel 20 százaléka pedig 20 évnél több ideje volt a vállalatnál, amikor kinevezték. Vagyis, a művezető utánpótlás jelentős részét a vállalat egy igen régi, illetve egy fiatalabb rétegből nyeri. Figyelemre méltó, hogy a művezetők közel 30 százalékának nincsen szakképzettsége, további 11 százalékának pedig a tevékenységi területével szakmailag nem egyező szakképzettsége van. A vizsgált körbe tartozók durván 30 százalékának szakmunkásvégzettsége és ugyancsak körülbelül 30 százalékának szakközépiskolai végzettsége van ... A művezetők legnagyobb része átlagosan 18—20 évvel ezelőtt szerezte legmagasabb iskolai végzettségét.” A felmérés tapasztalatai önmagukért szólnak, különösebb kiegészítésre nem szorulnak. Azt erősítik, hogy még mindig nagvon sok a tennivaló (s nem csak az LSZV-ben). a vezetőképzés területén is. Az Ip.iri Miiszcrnyár Doli^ozóinok Lapja Az Ikladi Ipari Műszergyár dolgozóinak lapjában olvastuk, hogy a párt-végrehajtóbizottság megvitatta a vállalati szervezet korszerűsítéséről készített terveket. E szerint a mai követelményeknek csak úgy képesek eleget tenni, ha rugalmasabban reagálnak fl változó feltételekhez, termékeiket a piac igényei szerint fejlesztik, s nagyobb teret engednek a helyi vállalkozásoknak. Ennek érdekében korszerűsítik az ellenőrzési, elszámolási és információs rendszert, újabb fórumokat hoznak létre a munkások és vezetők párbeszédének elősegítésére, javítják a tervezést, az értékesítést és az innovációt. Amiről eddig szó volt, természetesen még az általánosságok körében mozog, az azonban tény, hogy a közeljövőben az IMI-ben vezérigazgatói, műszaki, vállalatgazdálkodási és koordinációs bizottságot alapítanak. Hogy az újdonsült bizottságok és tanácskozó testületek mennyiben segíthetik még korszerűbb, gazdaságosabb vállalattá tenni az IMI-t, arra ma még nem ismerjük a választ. Az azonban bizonyos, hogy az ilyen szervezeti intézkedések önmagukban aligha hoznak biztos gyógyírt gondjainkra. GAZDASÁGI ES TÁRSADALMI SZERVEZETEINEK A vállalat üzemi híradójában az eredményesebb gazdasági munka egy másik módszeréről, a termékszerkezet, s a meglévő termékek korszerűsítéséről olvastunk beszámolót. Az olvasók közül kevesen szakemberei a konzervipar korszerű eljárásainak, elegendő tehát annyit elmondani, hogy idén több új, a szigorú nyugat-európai egészségügyi előírásoknak megfelelő, esztétikus csomagolású konzervet sikerült belső, gyári fejlesztés eredményeként legyártani. Ezek közé tartozik a dobozos dunsztmeggy, a paprikakocka, az üveges paprikasaláta, melyeket most már többek között a svéd és a holland háziasszonyok is megvásárolhatnak. Az ónlemezimport csökkentése érdekében formpack töltőgépet vásároltak, s ehhez át kellett alakítani a gyártástechnológiát is, melyet saját szakembereik teljes sikerrel végeztek el. Látszólag nincs szerves kapcsolatban választott témánkkal a fóti Béke Tsz Híradójában közölt elnöki utasítás, amelyből most idézünk néhány részletet. „Az utóbbi időberf a termelőszövetkezet egyes telephelyei elhanyagoltak. Az ott dolgozók nem törődnek az üzem, udvarrész, istálló, magtár, raktár stb. tisztántartásával. A falak piszkosak, pókhálósak, a sarkokban, az utak mentén hosszú ideig elhordatlanul hever a szemét. Ez a hanyaság, — azonkívül, hogy rontja a telep, műhely képét — balesetveszélyes és egészségtelen.” S tegyük hozzá, egyéb kárral is jár. Az olyan porta, amelynek nem viselik gondját, gazdátlannak tűnik, s a tulajdonosi felelősség hiányáról árulkodik. Ha nem is számszerűsíthető a veszteség, de a rendetlenség nehezebbé, áttekinthetetlenebbé teszi a munkát is. Ezért helyeselhetjük a vezetőség határozatát, miszerint a munkahelyi vezetők és a munkahelyi kollektívák évi jutalmuk 50 százalékát nem kapják meg. ha az előbb említett hanyagságot nem számolják fel. Cs. A.
