Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI XXVI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Árai 1,40 forint 1932. NOVEMBER 24., SZERDA Elespirendeti a jövő évi terv és költségvetés Ülésezik a Legfelsőbb Tanács A török államfő fogadta miniszterelnökünket Lázár György Isztambulban PEST ME VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYÖKEREK Tetemesen nagyobb a veszélyeztetett gyermekek száma Ráckevén, mint a járás legtöbb településén, s ennek mélyre nyúló gyökerei vannak a helyi migrációban — az oda- és az elköltözésekben — éppúgy, mint annak a vándorlási iránynak a megfordulásában, amelynek hegye korábban a fővárost célozta, néhány esztendeje azonban az agglomerációs övezet jelentősebb településeit éri el. A szülői munkaközösség néhány nagyon lelkes tagjával beszélgetve hallom, munkájuk dandárját mostanában a veszélyeztetett gyermekek családjainak felkeresése adja, s valójában az a gondjuk, mennyiben eredményesek ezek a beszélgetések, már ahol sor kerülhet’rájuk, hiszen megtörténik, az ajtón, az ablakon kikiabálva küldik el őket... Vállalják mégis a nem túl hálás feladatot, ahogyan vállalta a pszichológus is a veszélyeztett gyermekekkel történő foglalkozást, mert igaz a mondás: nem szabad egyetlen emberpalántáról sem lemondani, hiszen legkevésbé ő tehet sanyarú helyzetéről, társaival szembeni sokszoros hátrányairól. Nem tehetnek a gyermekek erről, de persze helyzetük, jelenlétük mikéntje, hiányzásaik, otthonról hozott mentalitásuk sok-sok zavart okoz egy-egy osztályközösségben, ahol a pedagógusoknak egyszerre kell érvényt szereznie az okos tapintatnak és a fegyelemnek, az új tantervnek és annak, hogy a fiúk és leányok bizonyos csoportjai otthonról hozott erős pszichés gátlásokkal küzdenek, gyakran nem tudnak folyamatosan olvasni felső tagozatos korukban sem, beszédkészségük, szókincsük szegényes. Tetézi a gondokat némely tárgyi feltétel kedvezőtlen változása — így például az újhegyi iskolában kényszerűen felújított osztatlan tanítási rend —, azaz nincsenek könnyű helyzetben sem a nevelők, som azok a szülők, akik már fölismerték az iskola és a család közötti kapcsolatok jelentőségét a gyermek egyénis -gének formálásában. Furcsán hangzik, de sajnos igaz, könnyű helyzetben azok a szülők vannak — és ezt a munkaközösségi tagok keserűen állapították meg —, akik kizárólag a -sadalomra tolják át a gyermek gondozásának, nevelésének feladatcsoportját, akik semmit sem törődnek az iskolával, a fiú, a leány iskolai helyzetével, előmenetelével, i íagatartásával, akik ódahaza szinte szántszándékkal fordítják szembe csemetéjüket az iskolában látottakkal, hallottakkal. Nagyot tévednénk, ha azt hinnénk, a veszélyeztetett gyermekek szegény családokból, azaz anyagi gondokkal önhibájukon kívül szembekerülő kis közösségekből kerülnek ki. Az érintett szülők egy tekintélyes csoportja tisztes jövedelmet élvez, csak éppen ennek a jövedelemnek a java italra cserélődik át, miközben az állami pénz — mindannyiunk forintja — próbál segíteni a gyermeken, ruhát, tanszert teremtve számára... A szülők ezt természetesnek veszik, sőt, megtörténik, egyenesen megkövetelik, mondván, senkinek semmi köze ahhoz, amit keresnek, mire adják ki ők, ez a magánügyük. Ez a magánügyérv az, ami miatt általánossá tágítható a ráckevei példa, hiszen tapasztaljuk, egyre gyakrabban hangzik el a gyermekneveléssel kapcsolatban a legkülönbözőbb helyeken a megyében, divat lett a személyes szabadságjc-oknak ez a félreértelmezése, a szabadosságra állítva így ki menlevelet, a felelőtlen életvitelre tákolva össze magyarázatot. Kellemetlen igazságként kell szembenéznünk a család szerepének, felelősségének hibás felfogásával a társadalom bizonyos rétegeiben. Aminek gyökerei ott vannak, hogy az állami segítség fontosságát, szükséges fokozását a gyermeknevelésben hoszszú időn át úgy hangsúlyoztuk, hogy közben elsikkadt a szülők, a család, a szűk környezet dolga, kötelme, felelőssége. Aligha véletlen ezért, növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma, közöttük is elsősorban azoké, akik nem anyagi okok miatt veszélyeztetettek fejlődésükben...! A családok nagy része természetesen zokszó nélkül vállalja a gyermek nevelésének erkölcsi, anyagi feladatait, terheit, ám a folyamatosan jelen levő ellenpéldák, a gyakran kihívó felelőtlenség érthetően és indokoltan sérti, bántja a többséget, főként, ha azt is végiggondolja, hogy az ő zsebére nem mindig arra érdemeseket támogatnak, segítenek. A támogatás, a segítés persze a gyermeknek szól, ám társulnia kell — és most már erre erős a közvélekedés — a szülők meggyőzésével, ha másként nem megy, kényszerítésével. Kényszerítésével arra, hogy amit módjukban áll megtenni, azt ne várják el, ne várhassák el a társadalomtól. Mészáros Ottó ■ Közé l e Lázár György miniszterelnök találkozott Kenan Evren tábornokkal, a Török Köztársaság elnökével Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta Lázár Györgyöt. A Minisztertanács elnöke tolmácsolta Losoncéi Pál üdvözletét, s személyesen is átadta az Elnöki Tanács elnökének jókívánságait Kenan Evrennek köztársasági elnökké választása alkalmából. A megbeszélésen, amelyen jelen volt Bülent Ülüsü török miniszterelnök, továbbá az ankarai magyar és a budapesti török nagykövet is — kölcsönös megelégedéssel állapították meg, hogy a hétfői kormányfői tárgyalások szerint sikerül továbbhaladni a kapcsolatok és elsősorban a gazdasági kontaktusok bővítése útján. A tegnap reggeli programban szerepelt a magyar—török idegenforgalmi egyezmény aláírása is, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról tavaly Budapesten aláírt egyezmény ratifikációs okmányainak kicserélése. A megállapodás előmozdítja a két ország között az utóbbi években kibontakozott turisztikai kapcsolatok bővítését, újabb kölcsönösen előnyös formák kialakítását. Délben Lázár György szállásán fogadta Nuh Kusculut, a Török Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének alelnökét és Nurettin Kocakot, az Építőipari Vállalkozók Szövetségének elnökét. A két ország kamaráinak együttműködése az utóbbi években már eredményesen kibontakozott. Több megállapodásuk segítette a kereskedelmi és az egyéb gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Ugyanez a beszélgetés folytatódott sokkal szélesebb körben este Isztambulban, aho(Folytatás a 2. oldalon.) $ Moszkvában tegnap reggel megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka. Az ülésszak előzetesen meghatározott napirendjén az 1983. évi terv és költségvetés szerepel. A két tervezetet előzetesen megtárgyalták a szovjet parlament illetékes bizottságai. Hétfőn a tervjavaslatot megvitatta és előterjesztésre javasolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága is. Ugyancsak az ülésszak napirendjén szerepel a Szovjetunió államhatárairól szóló törvényjavaslat. A tanács ülésszakát eredetileg egy héttel korábbra hívták össze, de Leonyid Brezsnyev halála miatt elhalasztották. A tegnapi megnyitó ülésen ott voltak az SZKP KB és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. A Legfelsőbb Tanács két házának tegnap délelőtti együttes ülésén a küldöttek egyperces néma felállással adóztak Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elhunyt elnöke emlékének. Azt követően elfogadták az ülésszak napirendjét, majd megválasztották az elnökség új tagjait. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja lett Jurij Andropov. Ugyancsak az elnökség tagjává választották Sztyepan Salajevet, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét és Nyikolaj Bászov akadémikust. Felmentették az elnökség tagsága alól Alekszej Sibajevet. Ezután Nyikolaj Bajbakov miniszterelnökhelyettes, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke terjesztette elő az 1983. évi népgazdasági és szociális tervet. 1982-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 460 milliárd rubel lesz, 2 százalékkal több, mint az előző évben. Ennek az összegnek mintegy 80 százaléka a fogyasztási alapban kerül felhasználásra. Az idén azok az ágazatok nőttek gyorsabb ütemben, amelyeknek fejlődésétől nagymértékben függ a műszaki előrehaladás és a gazdaság egésze teljesítőképességének növekedése. Ilyen ágazat a gépgyártás, a vegyipar, az olajvegyipar, a gázipar. Az ipari termelés növekedésének csaknem háromnegyede a termelékenység emelkedésének javára írható. A szovjet mezőgazdaság 1982-ben a számítások szerint 124 milliárd rubel értékű terméket állít elő — 3 százalékkal többet, mint az előző évben. Az SZKP XXVI. fcongreszszusának határozataival összhangban ebben az évben is jelentős, a lakosság életkörülményeit javító intézkedéseket hajtottak végre a Szovjetunióban. Növekedett a szénbányászatban és a bánya-építőiparban dolgozó munkások és alkalmazottak alapfizetése és munkaköri pótléka. Több nép-Javult a szociális ellátottság lobban kötődnek a munkahelyhez összetákolt, ideiglenes épületekben dolgoztak és a szociális ellátottság elemi feltételeit is alig-alig tudták csak megteremteni számukra. Mindez azonban már a múlté, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat nagykátai gyárának dolgozói napjainkban kulturált, valóban kifogástalan munkakörülmények között termelhetnek. Egyúttal természetesen korszerű fürdőket, öltözőket, étkezési helyiséget is létesítettek számúkra. Miután a vállalat legtöbb munkását foglalkoztató üzem a nagykátai, az ottani korábbi rossz helyzet megváltozása — az egész kollektívára kedvező hatású, állapította meg Strasser Mihály gazdasági igazgatóhelyettes. Miért? Több okból is. Részint azért, mert így lehetővé vált nem csupán az emberek megtartása, hanem év elejétől szeptember végéig 17 százalékkal nőtt is a létszám. Ezt pedig azért értékeli fontosnak a vállalatvezetés, mert így jövőre, szükség esetén, onnan csoportosíthatnak át brigádokat — az építés-szerelés területére. Hasonlóra már idén is volt példa: az emberek szívesen mentek, segítettek. évente 4 és fél, 5 millió forint költséggel számoltak. Máris tudják: idén több lesz a kiadás, s ezt nem nevezik veszteségnek. Inkább eszköznek — az emberek megtartásához, még szorosabb kötődésükhöz, ragaszkodásukhoz. Érdekességként említi Strasser Mihály, hogy maguk a dolgozók is sokat tettek környezetük szépítéséért. Például az építésszerelés szocialista brigádjai maguk is részt vettek a lakókonténerek, a lakókocsik rendbehozásában, felújításában. Nemcsak a közvetlen termelésben részt vevők munkakörülményeinek javítását tűzték célul. Juttatnak pénzt a műszakiaknak és az alkalmazottaknak is: nemrégiben korszerűsítették a központ teljes villamos hálózatát, most pedig folyamatosan festik az irodákat. Mert ahhoz, hogy év végéig elérjék a tervezett 177 és fél millió forint árbevételt, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat minden egves dolgozójától lelkes és tisztességes munkát vár a vállalatvezetés. Ehhez pedig megfelelő légkört kellett, kell teremteni. D. Gy. gazdasági ágazatban bevezették a dolgozók korpótlékát. A könnyű- és a halászati ipar dolgozói számúra új jövedelemkiegészítő pótlékot állapítottak meg. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként 1982-ben a munkások és alkalmazottak munkabére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok keresete pedig 4,0 százalékkal emelkedik. 1982-ben mintegy 10 millió szovjet ember jut új lakáshoz, illetve javíthatja lakáskörülményeit. Az 1983. évi népgazdasági terv — mint Nyikolaj Bajbakov megállapította — nagyobb növekedési ütemet irányoz elő, mint a jelenlegi ötéves terv első két évének tervei. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1933-ban 3,3 százalékkal, azaz 15 milliárd rubellel nő, szemben az idén várható 9 milliárd rubeles növekedéssel. A nemzeti jövedelem csaknem teljes gyarapodását a fogyasztási alapokban használják fel a jövő évben. A szovjet ipar termelése 3,2 százalékkal emelkedik. Három százalékkal kívánják növelni az egy lakosra jutó reáljövedelmet. 1981—82-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem évi átlagos növekedési üteme 1,8 százalék volt. Az ötéves tervben erre az évre előirányzottnál nagyobb összterületű, összesen 106,6 millió négyzetméternyi lakást építenek fel. A Szovjetunió a jövő évben is tovább bővíti külgazdasági kapcsolatait. A szocialista országokkal folytatott kereske: delmének értéke 7,7 százalékkal növekszik s a szocialista országok részaránya a Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalmában csaknem 58 százalék lesz. A Szovjetunió 1983. évi állami költségvetésének tervezetét a Legfelsőbb Tanács ülésszakának tegnapi ülésén Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette a küldöttek elé. A tervezetet a jövő pénzügyi (Folytatás a 2. oldalon) Péter János, az országgyűlés alelnöke kedden fogadta a hazánkban tartózkodó szír békemozgalmi küldöttséget, amelyet Abdel Gani Kannut, az Arab Szocialista Párt főtitkára, a Szíriái Nemzeti Haladó Front és a szír béketanács végrehajtó bizottságának tagja vezet. A gazdasági helyzet változása és a szabályozók módosítása a korábbinál figyelmesebb gazdálkodásra, < költségek csökkentésére késztette természetesen az építőipar egységeit is. Nincs ez másként a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál sem. Ennek ellenére mégsem takarékoskodnak viszont a szociális ellátottságra szánt pénzzel, a VI. ötéves tervidőszak esztendeire Talajerőpótlás A gödi Dunamcnti Termelőszövetkezetben az idén már másodszor trágyázzák a szövetkezet földjeit. Felvételünk egy Göd melletti 40 hektáros területen készült, ahol a T—150-es szovjet gyártmányú erőgép vontatja a trágyaszóró berendezést. Barcza Zsolt felvétele Ma: 3. oldal: Cigányokról — előítélet nélkül Segítj’ük az alkotó fiatalokat 4. oldal: Remekműveken alapul a folytatás Munkáskórusok a pódiumon 6. oldal: Jogi összefoglaló Tallózás üzemi lapokban 7. oldal: Lesz-e őszi ismétlés? 8. oldal: Kamionnak ütközött
