Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Városvédők beszélgetése Miért nem látják unokáink címmel tartanak beszélgetést Ráday Mihállyal, a televízió ismert városvédő műsorának vezetőjével, a gödöllői művelődési házban ma kedden este 6 órai kezdettel. IX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1982. NOVEMBER 23.. KEDD Vállalkozó kerestetik Gyorsan megtérülő befektetés A múzeumi kiadóst nem szabad abbahagyni Munkahelyi, de egyéni gondok sokasága közben is előfordult már, hogy amikor úgy látszott, nincs kiút, akkor jutott az ember eszébe a mentőötlet, amelynek alkalmazása szinte egyik percről a másikra meghozta a megoldást. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója is hasonlóképpen lehetett, amíg megfogalmazta a múzeumi kiadványok megjelentésével kapcsolatos új elképzeléseit. Közismert, milyen ütemben emelkedtek a papírárak, hogyan nőttek a nyomdaköltségek. A kedvezőtlen árváltozások már-már veszélyeztetik a múzeum által nagy hozzáértéssel és lelkiismeretes munkával megjelentetett Múzeumi füzetek következő köteteinek kiadását. Szűkösen elég Asztalos István látja a veszélyt, ezért töpreng, gondolkodik és tervezi az elkövetkezendő évek munkáját úgy, hogy semmiről sem akar lemondani, ami hasznos és sikeres volt, mert mint mondja: nem szabad visszalépni, a pillanatnyi nehézségeknek engedve nem szabad meghátrálni, hanem tartani kell az egyszer elért szintet. A járás gazdasági szervei sokat tettek. Anyagi támogatást adott a járási közművelődési bizottság, nyomdát az Ipari Műszergyár, segített a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, de ami tegnap szűkösen elég volt, az holnapra esetleg már a legszükségesebbeket sem fedezi. Az igazgató a tények megállapításánál nem állt meg, hanem megfogalmazta a megoldás egyik lehetőségét. De ennek a tervnek a sikeres megvalósításához új segítőkész társak, jó szándékú partnerek kellenek. így beszélt Asztalos István az elképzelésről. Motívumkatalágus — Petrás Anna népművész két év keserves munkájával nyomdakész állapotba szerkesztette a Galga menti hímzések című kiadványt, amelynek az ad különleges értéket, hogy anyaga kapcsolódik mindennapjaink lakberendezéséhez, a mai divathoz. Blúzra függönyre, szoknyára, asztalterítőre, mindennapi használati tárgyaink elkészítéséhez ad kész és értékes, hagyományokhoz hű anyagot. A hímzéstervek sokasága minden igényt kielégít, s ezek a minták egy áttetsző papír segítségével másolhatók, sokszorosíthatók. Nem kell kisiparoshoz menni a mintákat előnyomatni, nem kell dukkolófát kölcsön kérni, mert a könyv, mint egy kész motívumkatalógus, mindenre ad segítséget, megoldást. Az igazgatóval lapozzuk az albumhoz hasonló kéziratot. A hozzá nem értő szem is azonnal látja, mit segítene ez a kiadvány a giccs elleni harcban, hogyan lenne képes visszavezetni a Galga menti asszonyakát, lányokat a tiszta' forráshoz, az őseik által meg teremetett évszázados értékekhez. És itt jön a gond. A. kiadvány kétezer példányban való megjelentetése mintegy százötvenezer forintba kerülne, ám ez az összeg nem áll a múzeum rendelkezésére. Jövőre újabb — Arra gondoltam — mondja Asztalos István —, hogy ha akadna egy vállalkozó szellemű mecénás — akár közület, akár magános —, jó befektetést jelenthetne számára, ha az album kiadásának költségeit vállalná. Könyvkereskedőik állítják, hogy a kiadóknak a szakácskönyvek és a népművészeti kiadványok hozzák a nyereséget. Ha a Galga menti hímzésmintáikat az említett példányszámb^n megjelentetnék, és 90 forintért piacra dobnák, aránylag rövid idő alatt harmincezer forintos haszonra tehetne szert a vállalkozó. Ennyi az ötlet, s ha első hallásra nem tűnik kivitelezhetetlennek, különösen ésszerű lesz, ha azok, akik segítő szándékkal is gondolkodnak rajta. — Ha ez sikerülne — mondja további terveit az igazgató —, hasonlóan lehetne kiadni a Galga menti daloskönyvet, amelynek kézirata a jövő őszre elkészül. A zenetudományilag is ellenőrzött népdalkincs nemcsak a népdalköröknek, kórusoknak nyújtana segítséget, de eredményesen használhatnák az általános iskolák énekóráin, vagy éppen az úttörőcsapatok foglalkozásain, az ifjúsági klubok összejövetelein. Kevesebbe kerül — Ennek megjelentetéséhez kevesebb segítség kellene, hiszen nincs színes képanyaga, külső formája sem albumméretű, s éppen ezért rotaprint eljárással is elkészíthető lenne. Mutatja Asztalos István A szántói széles utca című kiadványt, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeum jelentetett meg, és amelyet á BAZ Moziüzemi Vállalat sokszorosító üzemében készítettek. — Egy ilyen mecénásra lenne szükségünk — mondja az igazgató bizakodva —, s talán a két említett munkát egy vállalkozó is kiadha'ná. Fercsik Mihály Hírek Pecelről A nagyközségi tanács öt dolgozója örvendhetett a legutóbbi hetekben gyermekáldásnak. Az öt kis úiszülöttnek ünnepélyes névadót tartottak a tanácson. Kibővített baráti összejövetelt tartott a szakigazgatási szerv összefogás munkakollektívája. Az összejövetelre meghívták azokat, akik a felszabadulást követő időszakban a közigazgatásban és a tarácsnál dolgoztak, és ma már nyugdíjasok, valamint az első tanácstörvény alapján megválasztott és ma is aktív tanácstagokat, illetve az ugyancsak a tanácson működő Egyetértés munkakollektíva tagjait. Az egybegyűltek nagy érdeklődéssel hallgatták Horváth Ferenc nyugdíjas tanácselnök előadását, visszaemlékezését a régi közigazgatási munkáról. Taggyűlést tart a KIOSZ péceli helyi csoportja novembér 23-án, kedden 17 órai kezdettel a Rákos utca 33-ban. Ma este Illyés Kinga előadóestje A kiadptt programtól eltérően, ma kedden este hét órától tartják meg a gödöllői járási-városi művelődési központban Illyés Kinga irodalmi előadóestjét. Fagyöngy címmel romániai magyar költők verseit, csángó és széki balladákat, népdalokat hallhatnak az érdeklődők. A nap kulturális programja November 23-án. Gödöllő, művelődési központ: Miért nem látják unokáink? Beszélgetés Ráday Mihály operatőrrel, 18 órakor. Illyés Kinga előadóestje, 19 óra. Cigány néprajzi kiállítás. Megtekinthető 15—20 óráig. A Gödöllői Stúdió No2 című fotókiállítás, megtekinthető 1" -20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. illés István út Az utolsó fehér folt Megtörtént a gödöllői Mátyás király, Arany János, Babati és Illés István utcai Volán-járatok útvonalával és megálló-helyeivel kapcsolatos bejárás. Ebben a városrészben nagy építkezések voltak, s így érthető, ha ' a szaporodó számú lakosság mindinkább igényli a tömegközlekedés bővítését. Sajnos a bejárás után még nem adhatunk hírt arról, hogy a közeljövőben teljesülne az itt élők óhaja. Mint a szemlén részt vevő hivatalos emberektől megtudtuk, a járatok megindulásáig még eltelik egy kis idő. Azt valamennyien elismerték, hogy az igény teljes mértékben indokolt, de a zökkenőmentes közlekedéshez még több gondot meg kell oldani. Az agyagbányán átvezető út és az Arany János utca érintett szakasza megfelel a követelményeknek, a Babati és az Illés István út azonban még nem. A babati részen a mostani út vonalvezetését ki kell egyenlíteni, s nem megfelelő a magassági szint sem. Gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetéséről, valamint gyalogjárda építéséről. A megállóhelyeken ki kell alakítani a le- és felszálláshoz nélkülözhetetlen peronokat a megfelelő világítással. Arról is szó volt , a bejáráson, hogy a megállóhelyek kijelölésébe bevonják az errefelé lakókat. Így akarják elérni, hogy a lehető legtöbb igény és vélemény egyeztetése után a lehető legjobb helyeken álljanak meg a buszok. A lakosság bevonása más tekintetben is szükségesnek látszik. Mindenekelőtt a járda építésében, de más munkákban is hasznos volna a társadalmi összefogás, s így minden bizonnyal megrövidülne • várakozási idő. A Volán képviselője 1« hangsúlyozta, hogy jogosnak tartják a lakosság igényét, de hogy azt kielégíthessék, fejlesztésre van szükségük, hiszen a jelenlegi autóbuszpark, különösen csúcsidőben, anynyira le van terhelve, hogy újabb járatokra nem is gondolhatnak. A város eme területének lakóival együtt reméljük, hogy mind az útépítéssel, mind a járműpark bővítésével kapcsolatos feladatokat sikerül megoldani és lehetővé válik Gödöllő utolsó fehér foltjának eltüntetése, a keleti rész bekapcsolása a korszerű tömegközlekedésbe. Csiba József Moventber 29-ig Ealyáiratksálhfós A szocialista országok folyóirataiból rendeznek kiállítást a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A bemutatót ma, kedden M órakor Petrasovits Imre egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes, Selmeci Alajos, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója nyitja meg a földszinti tanácsteremben. A kiállítás november 29-ig lesz nyitva, hétköznar délelőtt 10- től délután fél hatig látogatható. Agrártudományi Egyetem Kötbér a sportcsarnok miatt Város a városban. Minden hátsó gondolat, az egyetem és Gödöllő vélt vagy valós különállására való célzás nélkül állíthatjuk ezt a vasúton túli, hatalmas területen fekvő egyetemi városrészről. Hiszen épületek, lakások, sportpályák, utak tömegéről van szó, amelyek gondozása, karbantartása, bővítése megannyi munkát ad az egyetem illetékeseinek. Márpedig az Agrártudományi Egyetem évről évre gyarapszik, belsőleg, külsőleg. Újabb határidő Mindez közvetlenül érinti a hallgatókat, az oktatói kart, az intézmény valamennyi dolgozóját. A szokásos és a na-A Rákosvölgye vállalta Az építés végre folytatódik Régen volt már április: akkor, méghozzá az elején jelent meg cikkünk, Ki építi tovább az iskolát? címmel. Tudniillik Pécelen, a vasúton túli területen, ahol már 1979-ben hozzákezdtek a tizenkét tantermes, tornatermes, kpnyhás és napközis épületegyüttes alapozásához. legnagyobb megrökönyödésére, a hercehurca miatt már alaposan megkésett iskolaépítést nem voltak hajlandók folytatni. Tetemes kár PETÉV után csönd Az iskola sürgető gond Pécelen. hiszen a nagyközségben több mint ezerötszáz diák jár jelenleg az évek során toldozott. foldozott, bővítgetett tanintézménybe. De a szűkösségen csak egy új s hozzá korszerű épület enyhíthet, különösen, ha figyelembe vesszük a demográfiai előjelzéseket. Vagyis azt, hogy az elkövetkező években tovább emelkedik a kisdiákok létszáma. Tehát még áprilisnál tartunk, amikor a község vezetői hosszas egyeztetés, alkudozás után sem tudták, hogy a hirtelen félbehagyott építkezésnek ki lesz a folytatója. Hogy felelevenítsük a történteket: a korábbi generálkivitelezőt, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot, rossz gazdálkodása miatt az év elején felszámolták. A megszűnt cég munkáit a félig-meddig jogutód gödi Dunamenti Termelőszövetkezet örökölte, de a péceliek A PETÉV annak idején megcsinálta az Uni váz-épületszerkezetet, igaz, kisebb szépséghibákkal. Például úgy hagytál^ ott a területet, hogy a szerkezetből hiányzott még két sarok- és néhány tetőelem. No és a teljesítésre sem fordítottak sok gondot. Ennek eredménye az a kár. amely majd’ egy év alatt, s főként még tavaly télen érte a félkész iskolát. A kár értékét szakértők sok millió forintra becsülik. S áprilistól szeptemberig nem történt jóformán semmi. Meddő egyezkedések, idegőrlő alkudozások közben csak egy dolog volt biztos, hogy az eredeti elkészülés határideje, 1983 szeptembere nem talál majd kész iskolát a vasúton túl. A fordulatra, amint azt Kovács Ilona, a péceli nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának titkára elmondta, szeptemberig kellett várni. A hosszas tanácskozások, érdekegyeztetések után ekkor dőlt el, hogy az iskolaépítést a Rákosvölgye Termelőszövetkezet folytatja, vállalva a generálkivitelező szerepét. Az építési terület átadásaátvétele szeptember végén megtörtént, így már nincs akadálya annak, hogy a további károsodást és csúszást megállítva ismét dolgozzanak a péceliek számára oly fontos létesítményen. A községi tanácson e rövid idő tapasztalatait összegezve bíznak a közeli s részint péceli érdekeltségű közös gazdaság építőiben, megbízható, korrekt partnereknek látszanak. S bár csodát ők sem ígértek: a jegyzőkönyv tanúsága szerint csak 1984. augusztus 20-ra ígérik az átadást, azt is hozzáfűzték — szóban —. hogy igyekezni fognak, s remélik, hogy sikerül valamenyhyit lefaragni a késésből, s jóvátenni mások hibáját. Két év múlva Hiszen a történtek ismeretében nem elegendő az egykori PETÉV felelősségét emlegetni; a vállalat megszüntetését s folyó ügyeinek rendezését hivatott szervek sem álltak feladatuk magaslatán. A kár pedig tetemes. A péceliek most már előre tekintenek, nagyon bíznak a Rákosvölgyében s abban. hogy legkésőbb két év múlva, 84-ben beköltözhetnek az akkor már ötödik esztendeje elkezdett iskolába. G. Z. | gyobb munkálatok gazdája egyaránt az egyetem gazdasági főigazgatósága, élén Tóth Árpáddal. Tőle kértünk tájékoztatást, mivel is foglalkoznak, melyek a jelenlegi nagyobb vállalkozásaik, mik a tervek és a tartozások? Röviden nehezen összefoglalható a terület — kaptuk a választ —, hiszen a tantermek, az előadók vagy a kollégiumi szobák rendszeres karbantartása, a felszerelések pótlása, felújítása éppenúgy a főigazgatóság hatáskörébe tartozik, mint mondjuk az intézmény bölcsődéjének, óvodájának ügyes-bajos dolgai, az egyetemi lakótelep lakásainak korszerűsítése és az új lakások építése vagy az egyetem környékének rendbentartása, a sportpályák gondozása és a beruházások gondja. Az utóbbiak közül a legnagyobb jelenleg a sportcsarnok, amelynek generálkivitelezője, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. A műszaki átadásnak már szeptember 30-án meg kellett volna történnie, de még az újabb határidőre, november 15-re sem készültek el. További módosításra lehetőség nincs, a késedelem miatt a vállalatot kötbérezni fogják. Barbár módon Az ^pülő vadbiológiai állomáson a Tangazdaság brigádjai dolgoznak. A második bitemben elkészültek az alapok, a munkát várhatóan jövőre fejezik be. A kémiai, a talajtani-, és a vízgazdálkodási tanszék közös kutatásaihoz három és fél millió forintért építenek, a tóalmási termelőszövetkezet közreműködésével tenyészedényházat és lizimétertelepet. A furcsa elnevezésű létesítményeknél a laikusok számára is érthetőbb az, amit a jövőre avatnak maid: Amerigo Tot domborművét az aulában helyezik el. Ennek munkái is tervszerűen folynak. Az egyetemi lakótelepen jó ütemben halad a lakóházak belső korszerűsítése, de nagyobb az igény mint a lehetőség. S bár az erre fordítható összeget a felével megnövelték. néhány lakásra csak jövőre kerülhet, sor. Különféle akadályok miatt a gázprogram sem haladt a tervek szerint, de talán decemberben már gázzal fűthetnek a lakótelepen is. A Fácán soron megkezdődtek az új lakótelep első két épületének munkálatai, az itteni házak alapozását, s a további munkákat a vácszentlászlói Zöldmez: Termelőszövetkezet vállalta, sajnos az eredetinél csak lassabb tempóban. S ha már a fűtésnél tartunk: évek óta folyik az egyetem fűtésrendszerének korszerűsítése. Tavaly két kazánt cseréltek ki. s újítottak másfél kilométernyi távvezetéket, az idén ismét két kazáncserén jutottak túl. Most már a belső hőközpontok folyamatos javítása következik, ami nehéz és elhúzódó munkának ígérkezik. Hiszen a rendszer tizenöt évvel ezelőtt készült. Ha viszont megújul, a pakura és gázfűtéa jelentős energia és így természetesen költségcsökkenést eredményez majd. Hogy nem mindegy, arra elég egy adat: jelenleg évente mintegy harmincmillió forintba kerül íz egyetem energiaellátása. Tiszta a környék Ami az egyetem környékét illeti: még a nyáron rendbehozták a barbár módon összetört külső lámpatesteket, s már most igyekeznek, ahol lehet, eltüntetni a sportcsarnok építésének nyomait. Megkönnyíti a környék tisztán tartását, hogy a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat az egyetemi városrészben is megszervezte az intézményes szemétszállítást. A nyáron bővítették az ónodót is: nagyobb lett a nagycsoportosok foglalkoztatója és egy új szociális helyiséget is kialakítottak. Az pedig még tavaszi eredmény, hogy az üdülési szezonra megfelelően rendbehozták a csopaki üdülőt. Balatoni enyvesen ennél is jobb körülményeket teremtettek. Utoljára hagytuk, s nem is részletezzük mindazt, amit a tanév előkészületei közben végeztek az egyetem karbantartói, hiszen ezt is többnyire még a nyáron kellett befejezni. másrészt kevés lenne rá a helyünk. Hiszen itt sokféle, apróbb-nagvobb munkáról van szó. Ami viszont ma is érdekes- az oktatástechnikai programban a központi vezérlőtermet készítik, s télen is folytatódik a földműveléstani- és a növénvtermesztéstani tanszék hallgatói laboratóriumának felújítása. G. Z. ISSN 0133-1957 (GöUöUöt JBri. .
