Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 273. (274.) szám

ŐRÖS! ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1982. NOVEMBER 21., VASÁRNAP A kooperáció mindkét félnek előnyös A szövetkezetek összefogása A jelenlegi gazdasági körül­ményeink mindinkább megkí­vánják a vállalatoktól, szövet­kezetektől, hogy a kooperációs tevékenységüket továbbfej­lesszék. Ugyanis a versenyké­pességük növelése érdekében ez elengedhetetlenül fontos. A gazdálkodásban a munkameg­osztás mind nagyobb szerep­hez jut. Végeredményben ezek az együttműködések növelik a gazdálkodó egységek erejét, alkalmazkodó képességét. A minap erről a témáról be­szélgettünk a nagykőrösi Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben Barta István elnökkel és Pintér György kooperációvezetővei. — A szövetkezetben jelen­tős azoknak a termékeknek a száma, melyeket együttműkö­­ködés formájában állítunk elő — mondották. Példánk okáért megemlíthetjük, a hidroszta­tikus sterilezőgép gyártását és forgalmazását, mely együtt­működésben több nagyvállalat és szövetkezet vesz részt aszerint, hogy gazdasági szem­pontból számukra milyen munka a legmegfelelőbb. A szövetkezet termelésében ez a termékcsoprt évente 30-40 millió forintot jelent. A szövetkezet eredményes kapcsolatot tart fent a TRA­­KlS-szal. Az évi 6-8 millió forintot megállapodás mind­két félnek előnyös. A gépgyár­tó szövetkezetben teljes egé­szében lekötik azt a kapaci­tást, melyet saját termékkel nem tudnak kitölteni. Viszont a TRAKIS is jól jár, mert vá­roson belül van a kooperáló partnerei ilv módon jelentős szállítási költséget takaríthat meg. A személyes kapcsolatok is pozitívan befolyásolják az együttműködést. A szövetkezet olyan esetek­ben, amikor tömegesen kell valamit előállítani, vagy a gyártáshoz szükséges műszaki feltételek hiányoznak, koope­ráló partnert keres. A szövet­kezetben elég szűkös például a forgácsoló kapacitás. Egyéb­ként, az igény évenként vál­tozhat. Az idén új megoldás volt, hogy az egyszerűbb acélszer­­kezeteket, melyekből felépítik a gépek vázát, több céggel gyártatták le, mert a saját la­katosaik alig győzték a mun­kát. Felvették a kapcsolatot a lajosmizsei Gépjavító és Vas­ipari Közös Vállalattal, a ceg­lédi Vasipari és Elektromos Szövetkezettel, a Ceglédi Álla­mi Tangazdasággal, a hetény­­egyházai Egyetértés Szakszö­vetkezettel. A kapcsolat jó­részt olyan volt, hogy a gép­gyártó biztosította a munká­hoz szükséges anyagot, meg­oldotta az oda-vissza szállítást, forgácsolt, préselt alkatrésze­ket, sőt részoen szerelt eleme­ket is biztosított a munkához, mint például hajtóművet, szerzett serlegláncot. Természetesen ezek a ko­operációs kapcsolatok nem mindig problémamentesek. Elő­fordult, hogy a gépgyártó szö­vetkezet eltért a határidőtől. Viszont ennél súlyosabb hi­bát követtek el a szövetkezet partnerei azáltal, hogy mun­kájuk nem volt mindig kifo­gástalan, sőt esetenként a nagy kőrös ieknek még 1-2 napot a javításra Kellett szánni. A minőségi átvételt többször is meg kellett ismé­telni. Aztán gond volt az is, hogy a mezőgazdasági elszá­molás szerint a költségek in­dokolatlanul magasak. A nagy rezsidíjak ugyanakkor nem járnak együtt a mennyiségi és minőségi munkával. — A jövőre nézve milyenek a kooperációs lehetőségek? — A szövetkezet a jelenlegi kapcsolatokat jövőre is meg kívánja tartani. Természete­sen a tapasztalatok birtoká­ban előfordulhat, hogy egy­­egy partnertől meg kell válni, éppen a már említett okuk miatt. A jobban, megbízha­tóbban dolgozó partnerek ke­rülnek előtérbe. — A szövetkezetben kis­vállalkozás keretében gép­gyártási szakcsoportok jöttek létre. — Valóban, s mi ezektől igen sokat várunk. Elsősorban olyan munkákban számítunk rájuk, melyeket kooperáció­ban nem tudunk megoldani és igényesebb munkát kíván­nak. A szakcsoportok október­ben kezdték meg működésü­ket és jelentős mértékben be­kapcsolódtak a munkába. A szakcsoportok létrehozása jó­nak és hasznosnak bizonyult már idáig is, s bízunk abban, hogy ez a jövőben még inkább növekedni fog. K. K. Gyógyító hatású fürdővíz Nagykőrösön 7124 lakást tar­tanak nyilván. Bár az utóbbi évtizedekben sok fürdőszoba épült a lakásokban, a lakóte­lepi házakat és az újabb épü­leteket kivéve, az otthonok­ban csak kis százalékban van a mai kornak megfelelő tisz­tálkodást biztosító fürdőszoba. Ezért kíváncsiak voltunk, hogy a lakosság milyen mértékben veszi igénybe a Városgazdál­kodási Vállalat kezelésében, a Lőrinc pap utcában működő 25 éves városi fürdőházat? A napokban ellátogattam a városi fürdőbe, melyet a fel­szabadulás után, az egykori csendőrlaktanya épületében létesített a város, és amelyet a strandfürdővel egyetemben Bodó Gábor fürdőigazgató ve­zet. Éppen akkor jött ki a für­dőépületből egy régi ismerő­söm, a 75 éves Oláh Imre, és szíves szóval köszöntöttük egy­mást. , — Tetszik tudni — mondot­ta — ezután idejárok fürdeni. Pedig a gyerekek csináltattak fürdőszobát. De ez a termál­­kútból jövő víz olyan jó. A szappan is jobban habzik ben­ne. És mintha jobban frissíte­ne ... Azután bementem a fürdő­be. Szinte meglepődtem a szép tiszta előterem nagy csendes­ségétől. A kádfürdőrészen né­­hányan fürödtek, a közös für­dőmedencében senki sem volt. A közelgő délidőnek tulajdoní­tottam a nagy ürességet. — Milyen a fürdő látoga­tottsága? — kérdeztem Bodó Gábortól. — Sajnos csökkent — mon­dotta. — Vendégeink 60 szá­zaléka idős ember, akik állan­dóan fogynak. Meg sok háznál van már fürdőszooa, és a fia­taloknak több vállalatnál meg­van a tisztálkodási lehetősége. Úgyhogy hetenként átlagosan 180 fürdővendégünk van. A fürdő felszerelése tiszta, kulturált, kényelmes. Kilenc kádas fürdőszoba van, kettő két fürdőkáddal a házaspárok részére, és a közös medence kilenc köbméteres. A fürdés után, kényelmes sezlonokon pihenhetnek a fürdővendégek. A kiszolgálást két figyelmes kabinosasszony, Boros József­­né és Marticsek Sándorné lát­ja el. A kádas fürdőszobákat a nők és a férfiak egyaránt igénybe vehetik minden hét­köznap. A közös medencét a nők szerdán és pénteken, a férfiak kedden, csütörtökön és szombaton használják. Ez a fürdő nagyobb népsze­rűséget érdemelne, de sokan a városban nem is ismerik. Egészségi szempontból is jelen­tős. Vizét a strandfürdő terü­letén fúrt termálkútból kapja, mely többféle gyógyító erejű vegyianyagot tartalmaz. Az öt­venes években dr. Nagy Béla, akkori városi orvos, gyógy­víznek akarta palackoztatni, és most is vannak, akik gyógyító ivókúrára használják. Kopa László Kisegífő gazdaságok Kedvezmények az adózásban A városi tanács végrehajtó bizottsága az október 28-i ülé­sén úgy határozott, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési feltételeinek megis­mertetését szolgáló tájékozta­tó munkát feltétlenül javítani kell. A határozat magától ér­tetődően a tanácsi apparátus­ra vonatkozik, ám a segítség mindenkor kapóra jöhet. Erre gondolva beszélgettünk a minap a háztáji és kisegítő gazdaságok adórendszerének alapelemeiről Hegedűs Ferenc­­né csoportvezetővel a városi tanács pénzügyi, terv- _ és munkaügyi osztályán. Az előbb mondottakon kívül azért is, mert városunkban, több kü­lönböző tanácskozáson szó esett arról, hogy az adóztatás mai rendje fékezi a termelést. — Aki ilyesmit mondott, az teljesen félreértette a jogsza­bályokat. Az adópolitikának ugyanis az a célja, hogy segít­se a termelés. Legegyszerűb­ben azzal, hogy meglehetősen alacsony adótételeket állapít meg. S most pontosan erről van szó — magyarázza a cso­portvezető. Kinek kell fizetni? — A kisebb gazdaság adó­mentes is... — Ha valakinek 200 négy­szögölnél Kisebb területű gyü­mölcsöse, szoioje vagy zoiosé­­gesKertje van, akkor vaiooan memesui a naztaji es kisegítő gazdaság utáni adófizetés alól. Ha nem szőlője, gyümölcsöse, kertje, hanem szántója van, akkor ugyancsak nem kell adót fizetnie, ha a szántó területe nem haladja meg a 400 négy­szögölt. Persze ha valakinek a kertjén kívül más földje is van, például háztáji földje is, s a művelése alatt álló földte­rület nagysága meghaladja az előbb említett határértékeket, akkor már adóznia kell. Nem a többletföld, hanem az egész terület után. — A panaszkodók leginkább nem a földterület, hanem a jövedelem utáni adót teszik szóvá. — Ha a háztáji és kisegítő gazdaság árbevétele nem ha­ladja meg egy esztendő alatt a 150 ezer forintot, akkor a jövedelem után nem kell adózni. Ha tehát az árui el­adásából több mint 150 ezer forintra tesz szert a termelő, akkor adóztatunk, de az adó kiszámításánál figyelembe vesszük a termelés költségeit is. Másként fogalmazva: a kiadások és a bevételek kü­lönbsége, hogy úgy mondjam, a haszon lesz az amit meg­adóztatunk. — Gyakori eset, hogy ilyen, jövedelem utáni adót kell ki­vetniük? — Egyáltalán nem. Nehéz ekkora árbevételre szert ten­ni, s ha igen, akkor sem nagy az adó, hiszen az ilyen nagy árbevételhez rendkívül sok kiadás társul, s ezt figyelem­be vesszük. Egyébként ta­vasszal határjáráson ellenőriz, tűk, hogy ki mekkora fóliate­lepet létesített, s már ekkor nagyjából tudjuk, hogy ki az, Sajtraktári ellenőrzés IACI JELENTES A hét végén jó közepes heti­piac volt. Nagy volt a barom­fifelhozatal. A kocsipiacon csak szálas tűzifát árultak, 100 forintos má7.sánkénti áron. Ke­resték a csöves kukoricát. A szemeHerménypiacon az ár*k nem változtak. A búza, árpa és morzsolt kukorica li­terjét 4,50 forintért mérték. A napraforgómag és a madárele­­ség 10—12 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az étkezési szőlő 18—20, az alma 7—10, a körte 10—12, a burgonya 5. a karfiol 30, a kelkápaszta 7, a fehérkáposzta 6. a savanyú káooszta 16, a vöröshagyma 8—12, a fokhagy­ma 65—70, a petrezselyemgyö­kér 12—16, a sárgarépa 6—8, az uborka 26, a zöldpaprika 10—25, a szárazbab 25—30, a köleskása 40, a sütőtök szelet­­je 8—10 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 170—250, a lúd 4—500, a kacsa 130—240, a vágócsir­ke 85—160, a gyöngytyúk 130— 150, a tyúktojás 2,80 forint volt. A halászati szövetkezet árudájába most sem hoztak halat, a csirke kilóját 44—49 forintért árulták. Tiszfújífás A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság városi szervezete november 22-én, hétfőn délután 3 órakor tiszt­újító közgyűlést tart az MTESZ városi székházában, a Kossuth Lajos utca 18 szám alatt. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemében tőkés megrendelésre készítik az ízletes Hajdú sajtot. A napon­ta gyártott 21 mázsa csemege ellenőrzése felelősségteljes mun­kát ad Flcischmann Jánosné főművezetőnek. Hancsovszki János {elvétele akit várhatóan meg kell majd adóztatni. — Persze éppen a fóliára kedvezmény is van.., — Akkor, ha a fóliás terme­lő szerződést köt az áfész­­szel. A leszerződött terület adómentes. A jövedelemnél pedig az említett 150 ezer fo­rint elérése a feltétele az adó­kivetésnek. Magatói értetődik, hogy a terület adómentessé­gével kapcsolatban a szer­ződés teljesítését igazolni kell. Ez a kedvezmény persze nem­csak a fóliás kertészkedésre érvényes, hanem általában is. Legjobb elolvasni — Egyáltalán fel lehet so­rolni egyetlen újságcikkben az adókedvezmények teljes körét? — Tessék, itt van a Pénz­ügyi Közlöny 1981. május 29- én megjelent száma. Ebben olvasható a 36/1976. (X. 17.) MT számú és a 38/1976. (X. 31.) PM számú rendeletek egy­séges szerkezetbe foglalt szö­vege. Ezt kellene lemásolni, de azt hiszem, túlságosan hosszú — vélekedik Hegedűs Ferencné. — Másolás helyett inkább ajánljuk a rendelet elolvasá­sát az érdekelteknek. — Valóban az elolvasás a jobb megoldás, de a jogszabá­lyok bonyolult szövege miatt még azt is javaslom, hogy akinek problémája van, az jöjjön be ide a tanácsra, s megbeszéljük a dolgot. Egyéb­ként leggyakrabban gyümöl­csösök és szőlők telepítésével kapcsolatban szoktunk néhány évre szóló kedvezményt adni. — Vagy például életkor miatt. A 65 évesnél idősebb férfiak és a 60 évesnél idősebb nők, ha egyébként háztáji és kise­gítő gazdaságuk után adófize­tésre kötelezettek, akkor 50 százalékos kedvezményt kap­nak. Előfordul, hogy ültetvé­nyekben esett elemi kár után is adunk kedvezményt. Vagy például felére csökkentjük a lóadóját annak, akinek az ál­landó lakása külterületen van és legalább 6 ezer négyzetmé­teren gazdálkodik. Itt nincs panasz — Az adófizetők itt a hiva­talban is szoktak panaszkod­ni? — őszintén szólva nagyon csodálkoztam, mikor ez a té­ma szóba került, mert itt még nem hallottam panaszokról. Mindenesetre nekem az a gyanúm, hogy az emberek nem a háztáji és kisegítő gazdaság területe után fizetendő adót sokallják, hanem inkább a községfejlesztési hozzájáru­lást, vagy a kettőt együtt. Ez a kofa 250 forint évenként és gyakorlatilag csak egészen ki­vételes esetben lehet az ösz­­szegét mérsékelni. Ennél az adónemnél tehát nincsenek kedvezmények. Nem valószínű azonban, hogy ez az összeg, vagy akármelyik adó összege gátolhatná a termelés intenzív fejlesztését. — Kétségkívül, ennek kevés a valószínűsége. F. P. Torony mosás A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat értesíti a fogyasztókat, hogy november 22-en hétfőn este 7 órától mossák, illetve fertőtlenítik a viztornyot. November 2ö-án és 24-én, tehát kedden és szer­dán pedig a vízvezeték-háló­zatot mossák es ieáctleriPk. Emiatt ezeken a naookon viz­­nyomáscsökkenéssel, illetve részleges vízhiánnyal kell számolni. A csapokból loiyó víz erősen klóros és ugyanak­kor sárgás színű lesz, ám en­nek a víznek a fogyasztása az egészségre nem ártalmas. A vállalat kéri a fogyasztó­kat, hogy ezekre a napokra tartalékoljanak megfelelő vízmennyiséget. Sporthírek Kosárlabda-viadalok Ismét zsúfolt volt kosárlab­­dásaink legutóbbi hétvégi programja. Az NB Il-es nők a Petófi-sportcsarnokban, me­gyei csapataink és a minik a gimnáziumi labdajáték-terem­­nen, a gimnazista fiúk a Toldi­­sportcsarnokban szerepeltek. Az NB Il-es női bajnokság­ban: Kandó Főiskola (Bp.)— Nk. Pedagógus 124-47 (65-21). Nk.: Matuskáné (7), Kiss (20), Németh (6), Fischer (4), Bartha (8); csere: Boros, Dombi K. (2). A közép-csoport múlt évi má­sodik helyezettje sokkal kép­zettebb játékosokból állt, mint a helyiek csapata. A végig nagy fölényben levő vendé­gek főleg dobásaiknál voltak sokkal biztosabbak. A körösiek igyekeztek, de sokszor hibáztak. A megyei felnőtt férfi baj­nokságban: Nk. Pedagógus— Gödöllői EAC I. 79-51 (44-23). Nk.: Pomázi (25), Mocsai (13), dr. Gáspár (4), Józan (9), La­katos (3); csere: dr. Ábrahám (6), Danóczi (2), D. Kovács (17), Juhász, Csikós P. Az ele­jén kapkodtak a csapatok, 6 perc (8:7) után felélénkült a játék, s szünetig a biztosan irányító hazaiak megérdemel­ten szereztek vezetést. A II. félidőben a sok évig NB II-ben szereplő, de megfiatalított ven­dégcsapat ellen jó, időnként tetszetős játékkal a jó kondí­cióban levő körösiek folytatták remek őszi szereplésüket és to­vábbra is vezetnek. A kosárlabda Országos Ser­dülő Kuoa-viadal egyik terü­leti. döntőjét két nap a Toldi­­"oortcsarnokban rendezték, 4-4 fiú és leány csapattal. A körösi fiúk (Ábrahám Tibor 41. N. Szücq Dániel 48, Molnár Béla 20. Horváth Tamás 16, Szilá­gyi Csaba 66, Nemes György 7. Sebestvén Zsolt 4, Valkai Viktor. Matnska Zoltán, Vad­­nav Óvnia. Barta István. Mol­nár János) talákozóik többségén ieen jól játszot­tak és sorrendben a 4 helyen vég­zett Egri TANEP-et 74-40 (41-20)-ra legyőzték, a győztes és továbbjutó Központi Sport­iskolától (Bp). 100-35 (62-20)­­ra vesztettek, a 3. Kiskunfél­egyházi Lenin Tsz SK-t 92-69 (42-44) arányban legyőzték. A Nk. Gimnáziumi fiúk a máso­dik helyen végeztek. A leány mérkőzések vég­eredménye: 1. MTK-VM (Bp.) 6; 2. Kecskeméti SC 5; 3. Du­nai Kőolaj (Százhalombatta) 4; 4. Eger SE 3 ponttal. A megyei bajnokságban; serdülő és diák leányok: Nk. Gimnázium—Váci Egészség­ügyi DSK 20-18 (14-16). Főleg a védekezés dominált. Leg­jobb dobók: Lengyel Gy. (12) és Kristóf (4). A Monori Kos­suth isk.—Nk. Gimnázium ser­dülő fiú mérkőzést az OS K- programmal való ütközés miatt későbbre ha­lasztották. Mini fiú barátságos nemzet­közi mérkőzésen: Berndorf i isk.—Nk. Kossuth isk. 37-25. A Kecskeméten vendégeskedő, Nagykőrösre látogató, NSZK- beliekkel szemben jól tartot­ták magukat a helyiek. Ld.: Rácz (9) és Barcsai (8). S. Z. Mozi ősszel a tengernél. Színes, szinkronizált szovjet film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás: 3, 5 és 7 órakor. Á stúdiómoziban A kismalac meg a farkasok. Magyar mesefilm-sorozat, fél 4-kor. A kék lagúna. Színes ame­rikai filmdráma. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Fél 8- kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Nyom nélkül. Színes magyar bűnügyi film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban A pogány Madonna. Színes magvar bűnügyi filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. iSSN 01S3—2768 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents