Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 273. (274.) szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 873. szAm Ara: 1.40 forint1982 NOVEMBER 21., VASÁRNAP Ipari Űzetnek Gödöllőn Export a határokon belül Mint azt a közelmúltban végzett felmérések bizonyít­ják, a gödöllői ipari üzemek teljesítménye az elmúlt esz­tendeihez képest jelentősen javult, örvendetes, hogy az önállóvá vált Ganz Árammé­rőgyár s a szintén jelentős üzemnek számító Humán Ol­tóanyagtermelő Vállalat 15- 20 százalékkal növelte telje­sítményét, s már az is bizo­nyosnak látszik, hogy az év végére még jobb lesz az ered­mény. Túlteljesítette tervét a Közép-magyarországi Közmű­éi Mélyépítő Vállalat s több más kisüzem is. A helybeli ipari szövetkezetek néhány százalékkal elmaradtak ugyan tervüktől, de — a szolgáltatá­sok állami támogatása meg­szűnt — így ez az eredmény sem mondható rossznak. Kitettek magukért a gödöl­lői üzemek az exportban is. A KKMV például oly módon, hogy a budapesti Vörös Csil­lag Szálló bővítési munkála­tainál egy tőkés cég alvállal­kozóként tett szert ötvenmil­lió forintos bevételre, s ezen belül kétmillió négyszázöt­venezer dán koronára. A Ganz Árammérőgyár miköz­ben pontosan teljesítette a KGST-országoikkal szemben vállalt kötelezettségeit, 5 szá­zalékkal a tervezettől is töb­bet szállított a kemény Valu­tával fizető piacokra. A többlettermelés a sikeres piaci értékesítés eredménye­ként több vállalat, közöttük a SZABADNAPON Általában magánügye az embernek, hogy mit csinál a szabadnap­ján. Mondom, általában, mert amit tegnap — sza­bad szombaton —, a megye több mint egy tucat üze­mében, szövetkezetében, légalább annyi intézményé­ben műveltek, az a szó leg­szorosabb értelmében köz­ügy. Ellenszolgáltatás nél­kül tették a dolgukat, azért, hogy a pénz ott szaporod­jon, ahol nagyon kell: az összefoglaló néven kommu­nálisnak emlegetett beruhá­zások körül. Mondhatnánk: önfeláldozó cselekedet volt ez ismét attól a többszáz munkástól, alkalmazottól, diáktól, aki részt vett a kommunista műszakokban. Ám ez így nem volna tel­jes mértékben igaz. Az tény, hogy önként töl­tötték munkában a hét ha­todik napját, vagy annak egy részét. Az is tény, hogy amit csináltak, azzal a kö­zös vagyont gyarapították. Anélkül azonban, hogy ér­demüket egy jottányival is csökkenteni akarnám, meg­próbálom ki’sé közelebbről körbejárni a dolgokat. Hivatkozom először is Marxra, aki olyasformán fogalmazott, hogy az egyén nem áldozza fel saját ma­gái a közösség szent oltá­rán, hanem önmaga és má­sok gyarapodását együttesen képzeli el, miközben má­soknak ad, önmaga is gaz­dagodni kíván. Nagy igaz­ság ez ma is. Miért? Ami­kor a váciak serényen dol­goznak azért, hogy a Föld­vári téri lakótelephez közel, a nagy területen fekvő liget ismét a pihenést szolgálja, amikor azon fáradoznak, hogy egyre több facsemete eresszen gyökeret, hogy a Duna partján majd egyszer sportpályákkal tarkított szabadidő-központ legyen, nem önmaguk gyarapodá­sáért is teszik? Amikor Gyömrőn az Arany János utcai óvodát építették a szocialista bri­gádok tagjai, maguknak is hasznot hajtottak, hiszen mint szülők, többségük a saját gyermeke elhelyezésé­ről is gondoskodott. A 0Ö- döllői gyermekfogászat ese­­tébm elmondhatjuk ugyan­ezt, s minden egyéb olyan létesítményünkkel kapcso­latban. amely a kommunis­ta szombatok révén lett ké­szen hamarabb, olcsóbban. Gondoljunk csak a kere­­pestarcsai kórházra. Nem kívánom, hogy így legyen, de megtörténhet: azt az ácsot, kőművest, villanysze­relőt. asztalost, s más mes­tert is gyógyíthatják kór­termeiben, aki szabad ide­jében, saját keze munkájá­val építette. Kölcsönösségről van szó tehát. Olyan kapcsolatról, amely nem a hajdani rossz­ízű hocl-nesze, hanem az egyén és a társadalom, a közösség között kötődött, a legnemesebb céllal. Nem szoktunk beszélni erről a kölcsönösségről, mert nem is olyan régen még az ön­zés vádja ért volna ben­nünket, ha kimondjuk- Ma /azonban nyugodtan hivat­kozhatunk rá, hiszen önös érdekekkel senki sem vá­dolhatja azokat a tömege­ket, amelyek a társadalmi összefogásban annyiszor bi­zonyították az ellenkezőjét Régebben is rájöhettünk volna, hogy az egyéni érde­keltség megteremtése a tár­sadalom gazdagításának ér­dekében mennyire fontos feltétel. Felismerték azon­ban érdekeiket szerencsére mindazok, akik részt vettek az utóbbi csaknem tíz esz­tendőben olyan nagy mun­kákban, amiért azonnali, pénzben kifizetett ellenszol­gáltatást nem kaptak. S ki­alakították a megyében már oly széles bázisra támaszko­dó hagyományt. Akkor hát minden áldo­zatvállalás a kölcsönösség elve alapján gazdagít egyént és társadalmat? Saj­nos, nem. Még mindig meg­történik, hogy korábbi hi­bás intézkedések miatt kér- • nek fölösleges áldozatokat az emberektől. Amikor a munka szervezetlensége folytán elmaradnak a kivi­telezők az adott építési ha­táridőtől, a fennakadásért felelős néhányak hirdetnek meg — csak általuk úgy nevezett —, kommunista műszakot, amelyben azok­nak megy füstbe minden szabad idős tervük, akik dolgoztak volna hét közben is szívesen, ha megteremtik számukra a zavartalan munka feltételeit. Máshol is van erre példa, nem kizá­rólag az építőiparban. Ez az áldozatvállalás csak ar­ra ad módot, hogy az ille­tékesek megússzák az el­marasztalást. A pártszerve­zetek feladata többek kö;t, hogy fényt derítsenek az ilyen felemás, károsan ha­tó Jelenségekre. Tagnap — úgy hiszem —, mindenki elége­detten ment haza a szabadnapján vállalt mun­kából. Az egyéni gyarapo­dás reménye — már tudjuk —, óriási energiákat képes belőlünk felszabadítani. Ugyanez történt tegnap, kölcsönös alapon. B. I. Laboratóriumi Törzsállatte­nyésztő, a KKMV, a Ganz Árammérő és a Humán egy­aránt nagyobb nyereségre tesz szert a tavalyinál, de a re­cesszió, a kiélezett piaci ár­helyzet miatt hasznuk még­sem arányos a többletmunká­val. Ennek ellenére az idei évet a gödöllői üzemek több­sége sikeres esztendőként könyvelheti el — tájékoztatott Ács János, a gödöllői városi pártbizottság titkára. Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 1 oldal Kőkeményen Célszerű használni az eszünket Történet szelíd őzekről 6. oldal: Postabontás 7. oldal: A legsúlyosabb vétség 8. oldal: Iparművészek árusítanak Gyalogosokat gázoltak Rádon kötik a szétárt A kosdi Lenin Termelőszövetkezet rádi könyvkötészeté­ben az idén 5 millió 500 ezer forintért készítenek különböző könyvkötészeti termékeket. Most dolgoznak a 40 ezres pél­dányszámú helyesírási kéziszótár kötésén. Barcza Zsolt felvétele Hétfőn Lázár György Törökországba utazik Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke Bülend Ulusu­­nak, a Török Köztársaság mi­­niszterelnöl.-nek meghívására november 22—24. között hi­vatalos látogatást tesz Török­országban. Milliók a kis kosárban Sok kicsi ezúttal is sokra megy Sztgetszentmlklóson hagyományai vannak a kosárfonásnak. Harminc évvel ezelőtt — I95é. ben — háromszáz fővel alakult meg a községben a kosárfonó szövetkezet. Nagy dolog volt ez akkor a szegény faluban, sok ember jutott kereseti lehetőséghez Kezdetben gazdasági kosara­kat készítettek, majd a hatvanas évek fő terméke a fonott bútor lett. A hetvenes évek elején azonban megtört a fejlődés lendülete, sokan iparengedélyt váltottak, s maszekként folytatták a mesterséget. Az akkor kialakult 40-50 fős létszám máig nem változott. .A szövetkezet vezetői azon­ban megtalálták a fejlődés útját. Létszámukat gyarapíta­ni nem tudjá mivel a kör­nyéken nagy a munkaerő­­hiány. Bedolgozót viszont szinte korlátlanul lehet talál­ni. Sok nyugdíjas, háztartás­Gazdasági társulás Gyorsan épülő tárolók Gazdasági társulás alakult — mint megírtuk — a nagy légterű ipari és mezőgazdasá­gi csarnokok, raktárak, gép­­tárolók, illetve sporthelyisé­gek gyors felépítésére. Az al­kalmazott eljárás alapja a Lenfonó és Szövőipari Vállalat gyártmányfejlesztési tevékeny­sége során született tabi sátor, amely íves-rácsos acél tartókon, drótkötél merevítéssel nyug­vó PVC-kenésű. tűzálló mű­anyagszövetből készül, A tár­sulás tagjai: az építéshez szük­séges terveket kidolgozó, s a talajmechanikai vizsgál ttokat végző Dél-dunántúli Tervező Vállalat, az a'apozúst és a váz­szerkezetet készítő, a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat, továbbá a Lenfonó- es Szövőipari Vállalat különleges színes fedőponyvát gyártó tebi üzeme. A sátrat a helyszínen a táblák szerelik fel. Alapozás­sal együtt egy hónap alatt megépíthető a huszonnégy és fél méter széles, tetszés sze­rinti hosszúságú csarnok. A gazdasági társulás akár négy­ezer négyzetméter alapterüle­tű csarnok kivitelezésére is vállalkozik. Az újfajta, gazda­ságos termék iránt máris nagy az érdeklődés: még az idén ötöt adnak át, s a következő évre eddig harmincat rendeltek. beli vállal szívesen munkát a szövetkezetnél. Ma a dolgozók 82 százaléka bedolgozó. Igaz, többségük nem kosarat fon, hanem textilvarrással foglal­kozik. A szövetkezet ágyn - műket, kórházi ruhákat, -kö­penyeket készít. Bevételüknek zömét ezek a termékek adják. S mivel ez a munka köny­­nyebb, kifizetődőbb a kosár­fonás, erre bedolgozót is k nnyebb találni. Mégsem mellékes azonban a szövetkezet gazdálkodásá­ban a kosárfonás. Annál in­kább nem az, mert manapság megélénkült a kereslet ezek iránt a termékek iránt. Nyu­gaton egymást érik a fonott bútorokat, dísztárgyakat áru­sító üzletek. S ahogy az len­ni szokot, nálunk is terjed az új divat. A szigetszentmiklósi szövetkezet saját profilt alakí­tott ki. Kizárólag apróbb tár­gyakat, virágtartókat, aján­dékkosarakat, üvegtartókat készít, ös.zesen harmincféle terméket kínál. Igaz, az ezekből származó termelési érték mindössze négymillió foririt — az egész termelés meghaladja az évi 22 millió forintot —, s ebből egy­millió a tőkés export értéke. Nem óriási összeg,- de ha meggondoljuk, hogy olcsó, 50—60 forintos árukról van szó, akkor nem is kevés. Többet is eladhatnának fo­nott áruikból, ha győznék gyártani. Az említett munka­erőhiány azonban korlátokat szab a termelésnek. Szerelők Budaörsről A víztorony hajóra száll A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat nem az utóbbi évek gazdasági kényszere nyomán ébredt arra, hogy a világpia­con csak világszínvonalú tér­Gép takarítja be a kelbimbót A csepeli kertészeti mgtsz megkezdte a kelbimbó gépi betakarítását. Jelenleg 70 hek­tárról gyűjti a korszerű holland gép a termést. Képünkön: munkában a gépek. Körkép a mezőgazdasági nagyberuházásokról Start előtt a vecsési kombinát s Pest megye mezőgazdasági S termelőszövetkezetei a korábbi S évekhez viszonyítva alaposab­­^ ban mérlegelték beruházásaik ^ pénzügyi lehetőségeit. Ebben ^ nyilvánvalóan az is szerepel látszott, hogy jelentősen csők­­* kent a hitel. A megyében 5 kiemelt fon­tosságú nagyberuházás kez­dődött meg, folytatódott, illet ve fejeződött be az idén. A tervezettnek megfelelő ütem ben halad az alberiirsai 8000 tonna áru befogadására képe^ mirelitüzem építése. A vállal kozásban il tsz, két állami gazdaság, egy áfész és a Nagy­kőrösi Konzervgyár érdekelt 1982-ben 100 millió forint ér tékű beruházás valósul meg a létesítmény, amelyet 1984- ben akarnak átadni rendelte­tésének, kereken 660 millió forintba kerül majd. Hamarosan üzemel a vecsé­si Ferihegy zöldségfeldolgozó -tároló, valamint a 300 vago nos hűtőház. A kapott tájé­koztató szerint a zöldségfel­dolgozó rész teljes egészében elkészül az idén, viszont egyes -.iegészítő beruházások, a szo­ciális épület, szennyvízleveze tő - például áthúzódnak a kö­vetkező esztendőre, A zöldség kombinát költségei az alapító ikirat szerint meghaladják <=. IC millió forintot. A hernádi Március 15. Tsz­ben 1977-ben kezdődött meg az a hatalmas munka, mely­nek célja a baromfitenyésztés -hizlalás, -feldolgozás átfogó vertikumának megteremtése volt. A nagyüzem a Magyar Nemzeti Banktól a beruházás finanszírozására 290 millió fo­rint exportárualapot növelő hitelt vett fel. az összes költ­ségek pedig meghaladták az 511 millió forintot. Az építés az idén befejeződött. A ter­melőszövetkezet nemcsak mo tern keltetőüzemmel, de saját takarmánykeverővel is rendel­kezik, a hízott baromfit ugyancsak . tsz vágóhídján dolgozzák fel. mékekkel lehet sikeresen ver­senyezni. Miközben belföldön ipari víznűvek, szennyvíztisz­tító berendezések sokaságát és acélszerkezetű víztornyok szá­zait helyezte üzembe, lerakta alapjait annak az újító, kor­szerűsítő tevékenységnek, amelynek gyümölcseit most szüretelik. A Lájosmizsén gyártott víz­tornyok sokasága biztosítja ma már a korszerű vízellátást a Szovjetunió sok távoli vidé­kén, Csehszlovákiában és a? NDK számos mezőgazdasági településén, s az itt készült víz­tornyok ezüstgömbjeinek szá­zain csillan meg a napfény Vietnamban, Algírban és Lí­biában is. A külföldi megrendelők ér­deklődését fokozza a VÍZÉP termékei iránt, hogy a komp­lett vízgépészeti berendezése­ket kulcsra kész állapotban adják át, mert a vállalat Bu­daörsön működő szerelőegy­sége a földkerekség bármely részén elvállalja a berendezé­sek teljes kivitelét, helyi szak­emberek kiképzését — a teljes generálkivitelezést. A napokban új piacra in­dult a csepeli szabadkikötő­ből a lajosmizsei gyáregység­ben készített víztorony. Ez az első szállítmány abból a 23 darabos megrendelésből, amelynek szerelését Egyiptom­ban, az Asszuáni kormányzó­ságban kezdik meg a jövő év elején a magyar szakemberek. ■ KöTTletB Horváth István belügymi­niszter Tornas Borge Martinez, a Sandinista Nemzeti Felsza­­baditási Front országos veze­tősége politikai bizottságának tagja, belügyminiszter meghí­vására szombaton belügyi kíil­­iöttség élén hivatalos baráti tagatásra Nicaraguába uta-Z( tt.

Next

/
Thumbnails
Contents