Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

Pályaválasztási szukát írógépeket szerelnek Pályaválasztási ankétot tar­tanak november 25-én, csütör­tökön Gyomron slx általános iskolák 7—8. osztályos tanulói­nak az úttörőház és a mű­velődési ház közös rendezésé­ben. Rákosmezeje Tsz Kiállítás és vásár A Rákosmezeje Tsz-ben az Oktatási és kulturális bizott­ság évről évre nagyobb gondot fordít a dolgozók művelődésé­nek, szórakoztatásának bizto­sítására. Rendszeresek a könyvvásárok, amelyeket az ünnepi könyvhetek alkalmá­ból tartanak meg a szövetke­zet központjában, illetve te­lephelyein. Ezúttal képzőművészeti és kerámiakiállítás szervezéséin fáradoznak, amelyre a jövő hó­napban kerül sor a rákoske­resztúri központi irodaház ta­nácskozótermében. Gy ömlőről Mozaik — A KIOSZ gyömrői alap­szervezetének titkára, Róna­széki Ferencné a közelmúlt­ban megkapta a Kiváló dol­gozó kitüntetést. Az IGV vasadi üzemében többféle írógépet is szerelnek. A pantos, figyelmes munkát hasznos célgépek is segítik. Tóth Jánosnc (jobb oldali ké­pünkön) félautomata pneuma­tikus szegecselőgépen az Olim­pia írógép keretét állítja össze. ★ Bokros János ponthegesztő­gép segítségével a HP—2-es gép takarólemezét alakítja. Az IGV vasadi üzemében készülő írógépek nemcsak ide­haza, hanem külföldön is ke­resettek. Hancsovszkl János felvételei Tanfolyamok, próbák A nap kulturális programja — November 29-én, 17 óra­kor tartja II. félévi taggyűlé­sét a KIOSZ gyömrői alap­szervezete, amelyre várják az iparosokat Ecserről, Maglód­ról, Gyömrőről, Mendéről, Sülysápról és Úriból egyaránt. A taggyűlésen ismertetik az újonnan megjelent rendelete­ket, s beszámoló hangzik el a második félévi munkáról. — December 13-án, a poli­tikai vitakör keretében kerül sor foglalkozásra a gyömrői KlOSZ-székházban. — December 17-én a nyug­díjas kisiparosok fenyőfa ün­nepségét ugyancsak a szék­házban tartják. Gyömrőn, 15.30 órától: a képzőművészeti gyermekklub foglalkozása, és az ifjúsági né­pi tánccsoport; 17-től: a fel­nőtt csoport és a citerazenekar próbája, 18-tól: a nők klub­jának; 18.30-tól: , az ifjúsági klub és a fotószakkör összejö­vetele. Az úttörőházban, 15-től: a bélyeg-; 16-tól a kézilabda­szakkör foglalkozása. Monoron, 17-től: asztalite­nisz-edzés a sportszékházban. Ismeretterjesztő előadás 15.30- tól az állami gazdaságban A szocialista országok és közös­ségük címmel. Pilisen, 13-tól: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: sza­bás-varrás tanfolyam haladók­nak, 17.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 18- tól: ifjúsági klubfoglalkozás, 19-től: ismeretterjesztő elő­adás, A KISZ nemzetközi te­vékenysége. Levelesládánkból Nincs és nem lehet magyarázat Az eltiltás és ami mögötte van Több éve olvasója vagyok a Pest megyei Hírlapnak. Egy kis kiegészítést szeretnék adni az „Eredményekről és gólok­ról — Pofon vágta a játékve­zetőt” című cikkhez, amely november 10-én jelent meg a Monori Hírlapban. Iváncsics esete valóban el­ítélendő, de az azt követő tö­megverekedést is piros pont­tal kellene büntetni... Szántai Pál, a mendei labdarúgócsapat edzője MEGJEGYZÉSÜNK: A moziban, 17-től és 19-től: Meztelenek és bolondok. Ve­­csésen, 16.30-tól és 19-től: a Korái együttes koncertje, 17-től: gépkocsivezetői tan­folyam és az A/48 galambász­­kör; 19-től: a honismereti kör összejövetele. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1982. NOVEMBER 19., PÉNTEK Az á^ampslgárok érdekéhen JéS éltek a több lehetőséggel A szakszervezeti munkában a mérce mindig maga a vizs­gált község: az adottságaik­hoz, lehetőségeikhez, korábbi eredményeikhez viszonyított fejlődés, előrelépés. Dr. Erdé­lyi Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezete monori járási bizottságának titkára szögez­te le a fentieket a testület leg­utóbbi — Gombára kihelyezett — ülésén. A színhely nem vé­letlenül volt e kisközség: a szakszervezeti bizottság fő na­pirendként az ottani bizalmi csoport munkáját tárgyalta. A tanácskozáson részt vett dr. Borsos Mária, a közalkalma­zottak szakszervezete megyei bizottságának szervező titkára is. Cserék után — A gombai szakszervezeti csoportnak jelenleg 19 tagja van — tájékoztatta a testüle­tet Szarvas Endréné bizalmi. — Évente négy alkalommal tartunk „hivatalos” ülést, de természetesen, ha igény van rá, soronkívül is azonnal meg­beszéljük az esetleges gondo­kat, tennivalókat. A csoporton belül működik a Fáy András „Barátság" nevű munkakollek­tíva, amely az idén megpá­lyázta a szocialista címet. Sokan úgy t rtják, s ez bi­zonyos formában a szakszer­vezeti bizottság ülésén is szó­ba került, hogy viszonylag kis­­létszámú közösségben — s fő­leg, ahol a többség nő —, lé­nyegesen nehezebb az össze­tartás, a jó munkahelyi lég­kör megteremtése és megtar­tása. Nos, ha a számokat néz­zük, a gombai szakszervezeti csoport épp ilyen összetételű. Esetükben mégsem érvényes a fenti következtetés. Ezt állít­ják ők maguk, s ezt állapí­totta meg a szakszervezeti bi­zottság is. A testület egyik tagja azon­ban azt is megkérdezte, va­jon mi az oka a gazdálkodási csoporton belüli és a műszaki előadói munkakörben tapasz­talható nagy fluktuációnak? A válasz kézenfekvő, és taná­csoknál sajnos, jellemző is. A gazdálkodási munkaterület el­nőiesedett, s természetes, hogy a fiatal asszony előbb-utóbb gyereket, gyerekeket szeretné­nek, gyesre mennek. A műsza­ki ügyintézés nagy felkészült­séget, komoly munkabírást fel­tételez, szinte a járás minden településén gond e munkakör betöltése. Az eddigi cserék Gombán mindig azt a célt szolgálták, hogy javuljon a ta­nácsi munka színvonala, s ezt kívánják az állampolgárok ér­dekei is. Az elmondottakban egyetér­tett a bizalmi és a jelenlévő helyi tanácsi vezetők is. Per­sze elmondta mindkét fél: an­nak ellenére, hogy jó az együttműködésük és kölcsönö­sen számíthatnak egymásra, akadnak vitáik is. — Ez a legkevésbé sem baj — sőt! —, mondta a járási szb-titkár. — Az őszinte* ter­mékeny Vita a szakszervezeti munka egyik legfontosabb ele­me. Szebb kép A kellemes munkahelyi lég­kör, a jó közösségi szellem meglétét egyébként a gom­baiaknak nem nagyon kellett bizonygatniuk a szakszervezeti bizottság tagjai előtt. Hiszen mindannyian jól tudják, ta­pasztalták, hogy a legkülönbö­zőbb járási programokon — kirándulásokon, vetélkedőkön, a szakszervezeti napokon —, mindig számíthatnak a kis csoport tagjaira. Sőt, ők még arra sem panaszkodnak, hogy munkaidő után nehéz lenne összehozni a közösség tagjait. Saját maguk is több kirándu­lást, gyárlátogatást, a vasadi tanács bizalmi csoportjával pe­dig tapasztalatcserét terveztek. — Dolgozóink a munkakö­rük betöltéséhez szükséges szakismerettel rendelkeznek. A hiányzó szakképesítést — tanfolyamokon szerzik meg —, mondta Szarvas Endréné. A leterheltség — a gyakori lét­számváltozás, betegségek miatt — igen nagy. A munkahelyi feltételekkel elégedettek a gombai dolgo­zók. Az irodai felszereltség jó, a világítás viszont egyik-má­sik helyiségben nem a leg­jobb. — Mikor javul? — kérdezték az szb-tagjai. A tanácselnök a vártnál is biztatóbb Ígérettel válaszolt: jövőre a tanács egész épületét tatarozzák, akkor mód lesz a világítás korszerűsítésére is. A közalkalmazottak szak­­szervezetének járási bizottsá­ga a kihelyezett üléseken ter­mészetesen nemcsak tájékozó­dik, hanem értékel is. — Gombán lényegesen pozi­tívabb, gazdagabb szakszerve­zeti munkáról kaptunk képet — mint évekkel ezelőtt —, mondta dr. Erdélyi Lajos. A közösség összeforrott, a veze­tés nemcsak megújult, meg is fiatalodott, s helybeliekről lé­vén szó, stabilnak ígérkezik. A jó munkahelyi légkör, a de­mokratikus irányítás több le­hetőséget teremtett az ered­ményesebb szakszervezeti munkához. A bizalmi csoport tagjai pedig éltek ezzel a lehe­tőséggel. A jövő tervei A testület ülésén a gombai bizalmi beszámolója után meg­hallgatták az idei sport- és testnevelési feladatok végre­hajtásáról, a jövő évi tervek­ről szóló tájékoztatót, majd segélykérelmekről, személyi ügyekről döntöttek. Y. J. Fogászati hónap Az arcunk egyik disz® is lehet „Hatalmas küzdelem jelle­mezte a Dánszentmiklós—Men­­de felnőtt bajnoki találkozót.” Ezzel én is egyetértek, de az ott nem lévő tudósító, ha rész­letesen írta volna az esemé­nyeket, már kitért volna az el­ső egyenlítő gól körülményei­re. Á labda a félpályán men­dei játékosoknál volt, amikor a cikkben „negatív hős”-ként tituált játékos, szövegelése miatt a 16-os vonalról adott közvetett szabadrúgást a bíró, amit a hazaiaknak harmad­szori kísérletre sikerült a há­lóba juttatni. A második egyenlítő góljuk valóban öngól volt, de nem bepöccintve, hanem a mente­ni igyekvő Iváncsics meg­csúszva a bal felső sarokba vágta. Elérkeztünk a 85. perchez, jobbról a balhátvédről lecsur­­gó labdára érkező Hamar La­jos (4 méteres körzetben nem tartózkodott játékos) lábfejé­re, onnan a szabályosan tar­tott kézre, onnan a labda nem oldalra, nem hátra, nem elő­re, nem felfelé, hanem visz­­sza a lábra, amelyikről fel­pattant. Tehát a labda irány­­változás nélkül került megját­­szásra, amit a szabálykönyv vétlen kezezésnek tart. Ezek után a hazaiak kihasz­nálták a 11-est és elszabadult a pokol. Megtörtént súlyosan elítélendő módon a pofon, mi­előtt a sípszó megszólalt vol­na. Legalább 50 néző beron­tott a pályára, a mendei játé­kosoknak estek a 16-os vona­lain belül. Szögletzászlóval, különböző tárgyakkal 5—8 per­cig tartott, míg a mendei játé­kosok különböző sérülésekkel az öltözőjükbe juthattak. A mérkőzésen valóban nem voltam jelen, hiszen vasárna­ponként az újságíró is csak egy találkozóra tud eljutni. La­punk sportrovatának terjedel­me nem teszi lehetővé, hogy minden találkozóról részletes beszámolót közöljünk. Nem is tudnánk, ugyanis a legtöbb eredményről csak a játékveze­tői jelentésekből értesülünk. A cikkben említett mérkő­zésről a játékvezető elmondá­sa alapján írtuk meg a rövid helyzetjelentést, ö a szövet­ségben leadott jelentésben is — az általunk megírt tényeket rögzítette. Ami Iváncsics György csele­kedetét illeti, arra nincs és nem is lehet semmiféle ma­gyarázat. A Járási Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága a hétfői szövetségi napon már döntést is hozott: a vétkes já­tékost a legszigorúbb bünte­téssel sújtotta, öt évig nem szerepelhet csapatában. S még valamit, a mendei labdarúgók az utóbbi években nemegyszer bántalmazták tett­legesen a játékvezetőt. Gon­doljunk csak Bretkára, Vojá­­csikra ... ök megúszták ki­sebb eltiltással, sőt a büntetés felét el is engedték nekik. Pedig, akik a sportpályán, a minimális sporíerkölcsöt, sőt, együttélési szabályt sem tart­ják be, a minimális elnézést sem érdemlik meg. Legyenek akár sportolók, akár szurko­lók. Mende állampolgárai nem érdemlik meg, hogy fegyelme­zetlen emberek rossz hírüket költsék. Gér József Ismét fogászati hónap van! önmagában ez semmit sem jelent, de haszna talán mégis lesz, ha beszélünk, hallunk róla... Felvilágosító, ismeretterjesz­tő filmek, cikkek jelennek meg ilyenkor, a járás iskolái­ban előadássorozatokat tarta­nak. A szakemberek remélik, sok embert sikerül majd meg­győzni a fogászati kezelések fontosságáról... Ezért közöl­jük mi is az egyik aktíva írá­sát. Nem érdekli őket? Egy egészségügyi szakkönyv szerint a fog „o táplálék egy darabjának leharapására, fel­­aprózására és megőrlésére szolgál. — A fogak az egyes hangok képzésében is fontos szerepet játszanak — és az arc egyik díszét alkotják”. Ennyi az idézet és itt mind­járt álljunk is meg. Azt, hogy rágni és enni kell fogainkkal, sokan tudják, de azt, hogy az arc „egyik dísze” kell hogy legyen — kevesen. Sajnos több ezer ember jár évekig foghíjasán, anélkül, hogy eszükbe jutna elvesztett fogaikat pótoltatni. Néha azon tűnődöm, honnan ez az önbi­zalom, hogyhogy nem zavar­ja őket?! De legalább a fiatal fiúkat, fiatal lányokat vajon miért nem érdekli egy ilyen „szépséghiba”? Ezért és éppen emiatt for­dul elő, hogy a fiatalok és középkorúak közül tömegesen hordanak már kivehető fog­sort, a későn észbekapók, Lé­sön érkezők számára ugyanis nincs más megoldás. Nemcsak akkor kell fogorvoshoz menni, ha már borzalmasan fáj az a fog. Nagyon kell vigyázni, az egyedül, pár nélkül maradt fogak a körkörös rongálástól kilazulnak, majd kihullanak — ugyanis a túlterheléstől meglazulnak, vagy elszakad­nak a gyökárhártya-rostjaik. A kihúzott fogakat rövid időn belül pótolni kell, mert az esztétikai okokon túl, a fix hídpótlás sínezi, rögzíti is a megmaradt fogakat. Hiányok esetén az improduktív rágás, az öntisztulás hiánya miatt megjelennek a fogkövek is. A fogkő pedig idővel visszaté­rő ínygyulladásokat okoz, mindig lejjebb,és lejjebb tolja az ínyt, a fog meglazul, nap­jai meg vannak számlálva... A nem tökéletes rágás miatt lassan elkezdődnek a gyomor­­panaszok, hiszen a rosszul megrágott táplálék megemész­tése nehezebb, így elkezdőd­nek az álmatlan éjszakák ... Hogy mi a teendő? Minden pici lyukat azonnal be kell tömetni. Minden rossz fogat időben kezeltetni kell, a kihúzatott fogat begyógyu­lás után pótoltatni kell, hiszen egy-két hiány esetén még fix pótlás, több, sok hiány esetén már csak kivehető fogpótlás készíthető. Naponta háromszor A fogaikat naponta három­szor, de aki teheti, minden étkezés után — mosni kell. A fogkefe rövid, kisfejű és ritka csomózású legyen, hogy mindenhová odaférjen. A szem­csés, esetleg a gyógyfogkré­­mek használata a javallt, de napközben, például munkahe­lyen a szájvízzel való szájöb­lítés is nagyon hatásos — megszünteti a kellemetlen szájszagot, például a cigaretta szagát. A kismamáknak ajánlatos sok fehérjét, vitamin- és mésztartalmú táplálékot fo­gyasztani, ezzel elősegíthetik, hogy gyermeküknek jó foga­zata képződhessen. Nagvon fontos a gyermekek szénhid­rátfogyasztásának ésszerű kor­látozása is, fontos a pici ba­bák etetés utáni szájöblítése és nélkülözhetetlen 3 éves kortól a gyermekek fogmosá­sának rendszeres bevezetése. Tanítani kell őket. Olyan ter­mészetessé kel! hogy váljon számukra, mint a mosdás, fürdés vagy a fésülködés. A szakemberek szerint a fogbetegségek egyik fő oka a táplálék előkészítésének mód­ja lehet. A passzírozás, főzés ugyanis csökkentette a rágás erőteljességét, így az állcsont, a fogazat visszafejlődött és nehezebben tud ellenállni a betegségeknek. Tény, hogy az újkortól, a kultúra kialakulá­sával párhuzamosan, ugrás­szerűen szaporodtak a fogbe­tegségek. A fejlett országok­ban például minden 100 em­berből kilencvennek van 1—2, de leggyakrabban több szúvas foga. Ajánlások A legújabb kutatások sze­rint nagyon fontos a fluor bevitele a szervezetbe 1—14 éves korig, amely a zománcré­­tegeí erősíti, edzi. Itt-ott kap­hatók már a fluort tartalmazó gyógyfogkrémek és szájvizek is, melyek a zománcrétegen ke­resztül is felszívódnak. A fent leírtak megfontolá­sa, betartása és a rágás a „fogkarbantartás” legfonto­sabb elemei. Nyugodtan ad­junk gyermekeink kezébe né­ha egy-egy nyers sárgarépát, káposztatorzsát, almát, diót, vagyis olyasmit, amit rágni kell. Ez erősíti a rágóizmokat, tisztítja a fogakat, sőt bizto­sítja a különböző vitaminok bevitelét a szervezetbe. Monostori Istvánná Köszönetemet felezem kf mind­azoknak, akik fértem Kövesligeti István elhunyta alkalmából a te­metésen való részvétükkel, ko­szorúk küldésével, együttérzésük­kel mély fájdalmam enyhítették. Kövesligeti Istvánná ás családja. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents