Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1982. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Délelőtt, délután Iskdaotthon, biztató próba A kísérletezéshez idő kell. Érvényes ez azokra az új módszerekre, elképzelésekre is, amelyekkel a pedagógiában próbálkoznak. Ámbár az utób­bi időben laikus és szakértő vádak szerint az iskolákban talán túl sok is volt a jóból: egyik reform még ki sem fut­hatta magát, máris jött a kö­vetkező. Ezt pedig nem kísér­letezésnek, hanem kapkodás­nak nevezik. Öt csoportban Szerencsére az utóbbihoz semmi köze annak a már má­sodik éve folyó iskolaotthonos rendszerű oktatásnak, amiről a Karikás Frigyes Általános Is­kolában tájékoztatott Litausz­­ki János igazgató. A kísérlet nem egyedülálló, már a vá­rosban sem, hiszen az idén szeptembertől a Petőfiben is próbálkoznak. Számos tapasztalat gyűlt össze idehaza és külföldön, ezek azonban nem általánosít­hatók egyértelműen. Annál is kevésbé, mert ahogy az igaz­gató elmondta, mindenütt a helyi sajátosságokhoz alkal­mazzák az egyébként feltétle­nül tetszetős, sokat ígérő elve­ket. A karikásbeli kísérletről elöljáróban annyit, hogy ed­dig kedvezőek a tapasztalatok. Az idén már öt csoport kezd­te a tanévet ebben a formá­ban: három első, egy máso­dik és egy harmadik osztály. Az minden további kísérlete­zés nélkül is világos, hogy leg­feljebb az alsó tagozatban ér­demes iskolaotthont alkalmaz­ni, hiszen meglehetősen kötött, jóformán egész napos rendszer, s ezt a felsőbb tagozatokban már nehéz lenne megkedvel­teim. A lényege éppen ez: amit korábban, s a többi osz­tályban ma is délelőtt végez­nek el, azt az iskolaotthonos rendszerben széthúzzák. Hogy érthetőbb legyen, vegyünk egy lehetséges napirendet. A kisdiákok reggel nyolckor kezdenek, leckeírással, tanu­lással. Fél tíztől órarend sze­rinti foglalkozások következ­nek, a két tantárgycsoport — anyanyelvi vagy közismereti — valamelyik órájából, majd pi­henés, játék oldja a feszessé­get. Az ebéd után a fekhe­lyekkel berendezett hálóte­remben alvás következik, leg­alábbis az elsősöknek, így te­remtve meg az óvoda és az is­kola közötti békésebb átmene­tet. Ámbár az igazsághoz hoz­zátartozik, elég nehezen alsza­nak el a nebulók. A pedagógus erre azt mondja: nem baj, hi­szen ha csak fekszik, az is elég a regenerálódáshoz. Csak hét végén A pihenő után ismét órák következnek, lecketanulással, szünetekkel, játékkal megsza­kítva. Egy-egy osztállyal a tantárgycsoportok szerint két nevelő foglalkozik, ők hetente váltják egymást, délelőtt és délután. Az egyik nagy előny pedig éppen ez: nemcsak az órán, hanem az órára való fel­készülésen is ugyanaz a peda­gógus irányítja a diákokat. így hatásosabb az egyéni tanulás A szülők éppen ezt szokták meg nehezen, hiszen az iskola­otthonos gyerekek csak a hét végére viszik haza a nehéz is­kolatáskát. Mindez nem jelenti azt, mondta az igazgató, hogy az iskola átvállal mindent, s ki­rekeszti a szülőket az oktatás­ból Továbbra is szükség van közreműködésükre, az otthoni gyakoroltalásra, A kisdiákok szempontjából azért előnyös ez a módszer, mert kevésbé terhelő Délután ötig vannak ugyan az iskolá­ban, de a napközisek sem mennek el sokkal előbb, s az iskolaotthonban egészségesebb időbeosztásban, jobban elosz­­lik a terhelés. A délelőtti és a délutáni órák egyforma érté­kűek, míg egyébként a dél­előtti feszes órarendben az utolsó foglalkozásokra már fá­radtak a legkisebbek is. Költségesebb forma Több a pedagógusnak is; kéz­ben tudja tartani tanítványait, irányíthatja a felkészülést. A jó eredmény pedig a különbö­ző felmérések szerint is meg­mutatkozik. Most már a szülők vélemé­nye is ez: a gyerekek dicse­kednek otthon az iskolai tel­jesítményükkel, nem kell őket erőltetni a tanulásra, nagyobb kedvvel dolgoznak. S túlnyo­mó többségüknek elég az is­kolai tanulás, csak néhányuk igényel otthoni rásegítést, ami a konkrét feladatokat illeti. Mindemellett nem rpóndha­tó véglegesnek a Karikaslőán sem az iskolaotthon rendsze­re. Jövőre például minden bi­zonnyal rugalmasabb lesz a hazajárás, hiszen több szülő öt óra előtt már haza tudná vin­ni gyerekét, s nem kellene új­ra eljönni az iskolába. S egyébként is finomításokon, még jobb eljárásokon törik a fejüket a pedagógusok. Azzal együtt, hogy tudnunk kell: ez az oktatási forma költ­ségesebb, mint a szokásos; több terem kell, s járulékos eszközök, felszerelések is. Ezért még teljes siker esetén sem terjeszthető ki a legszé­lesebb körben, másrészt való­színűleg mindig lesznek olyan osztályok, amikbe csak dél­előtt járnak a gyerekek, hi­szen szüleik délután szabadok. A kísérlet mindenesetre to­vább folytatódik. G. Z. Tégely — hidegen alakítva Jóval egyszerűbben és gyorsabban készülnek egy újítás révén a borostégelyek, amelyeket az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezetben gyártanak. A több ezres sorozatokat eddig me­legre hevítés után kézzel kalapálták ki. Az újítás lehetővé te­szi, hogy présgépen hidegen alakítsák ki a megfelelő formát. Képünkön: Széki Zoltán az új módszerrel kényelmesen végzi el a korábban nehéz műveletet. Átszervezés Megszűnt a gondnokság Műszaki csoportot hoznak létre Legutóbbi ülésén a városi tanács, a központi rendeletek és irányelvek szellemében, döntött az egészségügyi gond­nokság megszüntetéséről, il­letve gazdasági, műszaki ellá­tó szervezet létrehozásáról. Az egészségügyi gondnokság a városi bölcsődék, a Köjál, az anya- és gyermekvédelemmel kapcsolatos pénzügyi és gaz­dálkodási feladatokat látta el. E teendők január 1-től az egyesített egészségügyi intéz­mények hatáskörébe tartoz­nak. Az óvodák, általános isko­lák és napközi otthonok, va­lamint a kisegítő, a zeneisko­la, a központi műhely, a bog­­lárlellei úttörőtábor gazdasá­gi ügyei, ugyancsak január 1- től, a gazdasági műszaki ellá­tó szervezethez tartoznak. A könyvelési mellett műszaki csoportot hoznak létre, amely ezekben az intézményekben elvégzi a kisebb javítási fel­adatokat. Dány Eper és csiga A dányi Magvető Termelő­­szövetkezet kókai tésztaüze­mében ebben az évben tizen­hét és fél millió forint érté­kű tésztát állítanak elő a VOSZK és a FŰSZERT meg­rendelésére. A cérnametéltet folyamatosan gyártják, mű­szakonként hét-nyolc mázsát, de emellett a kereslethez iga­zodó megrendelés szerint eperlevelet és csigatésztát is készítenek, az utóbbiból na­ponta ötven-hatvan kilogram­mot. Hatévesnél nagyobb gyere­keknek ajánlják azt az új műanyagból készült társasjáté­kot, amelyből eddig négyezer darabot készítettek és szállí­tottak a kereskedelemnek a péceli TRI-TON Háziipari Szö­vetkezetben. Képünkön: az utolsó művelet, Veress Zoltán­ná csomagolja a játékot. Hancsovszki János felvételei Járási labdarúgó-bajnokság Kikaptak a péceli fiúk Az esős idő a járási labda­rúgó-bajnokság legutóbbi for­dulójának valamennyi mérkő­zésére rányomta bélyegét. Történtek azonban olyan ese­mények, amelyeket semmikép­pen sem írhatunk a rossz idő számlájára. Ismét félbesza­kadt egy mérkőzés, mégpedig a Domony—Zsámbok találko­zó, amelyet a játékvezető a 72. percben lefújt, mégpedig azért, mert megsértették. Az egyetemisták legyőzték a pé­­celieket, de azok jobb gólkü­lönbségük révén továbbra is a táblázat élén állnak. A szövetségi nap a félbesza­kadt mérkőzés miatt elég han­gos volt ezen a héten. Nehéz dolga volt a fegyelmi bizott­ságnak, amely órákig tár­gyalt a Domony—Zsámbok mérkőzésen történtekről. A bíró a játékvezetői jegyző­könyv mellé külön jelentést csatolt, amelyben részlete­sen leírta a történteket. Az üggyel kapcsolatosan ismét felhívták a játékvezetők fi­gyelmét, hogy nekik nemcsak joguk, de kötelességük is meg­győződni arról, teljes-e a ren­dezői gárda és jelen van-e a főrendező. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a játékveze­tőn kívül a partjelzők is minden esetben írják alá a jegyzőkönyvet, hiszen a bírói hármas együtt felel a mérkő­zésért. (A fegyelmi döntésre visszatérünk.) A forduló rövid krónikája: Domony—Zsámbok 0-2 (0-1) Vezette: Búzás (Köti), A harmadik játékvezető, Bodor betegsége miatt nem érkezett meg. A mérkőzés egy ideig simának ígérkezett, a vendégek az első félidőben megszerezték a vezetést, majd a második félidőben növelték előnyüket. A 27. percben a domonyi Bankó felbukott és reklamált, amiért sárga lapot mutatott fel a bíró. Mivel to­vább elégedetlenkedett, előke­rült a piros kártya is. Ekkor az egyik játékos szemen köpte a bírót, aki emiatt lefújta a mérkőzést. HMSE—Túra í-2 (0-0) Vezette: Tóth J. (Répási, Maszlag). Közepes színvonalú mérkő­zés, a Honvédnak is voltak helyzetei, a szerencse azonban a vendégeket pártolta. GEAC—Pécel 2-0 (1-0) Vezette: Bállá (Födi, Tömö­ri). Végig szakadó esőben zajlott le a nagyiramú mérkőzés, amelyen megszakadt a péce­­liek veretlenségi . sorozata. A végig jobban játszó egyete­misták megérdemelték a két pontot. |tt is történt egy saj­nálatos eset, a péceli Tóth Zoltán szenvedett sérülést. Erdőkertes—Valkó 1-0 (0-0) Vezette: Sallai (B. Tóth). A nagyiramú mérkőzésen, amelyet a bírók kitűnően ve­zettek, a mezőny legjobbjá­nak a valkóiak kapusa, ifjabb Nagy Dániel bizonyult. Leg­alább nyolc esetben hárított biztos gólnak látszó helyzet­ben. Kitűnő teljesítményével megakadályozta csapata na­gyobb arányú vereségét. Isaszeg—Kerepestarcsa 1-1 (0-1) Vezette: Vayner (Turóczi, Tróják). A kerepestarcsaiak igen sok helyzetet hagytak kihasználat­lanul, s ez megbosszulta ma-EZENNEL ünnepélyesen visszavonok mindent, amit a HÉV-szerelvények fűtetlensé­­géről írtam a minap. Az igaz­sághoz tartozik, hogy amikor cikkünk megjelent, reggel már jó meleg vagonokban telt az út az Örs vezér térről egé­szen Gödöllőig. Délután meg vissza. S már jő néhány nap­ja így van: kellemes az uta­zás. Reméljük, hogy így lesz ez egész télen, függetlenül at­tól. hogy csak tíz fok van, vagy éppen nulla. A dicséret mellett azonban nem hallgathatom el, hogy a cikk megjelenése után kap­tunk néhány telefont. Olva­sóink is a hidegre panaszkod­tak. részint akkor még a ko­csikéra, részint viszont arra, hogy az Örs vezér téren még mindig nincs egy zug. ahová a hideg elől elhúzódhatnának az utasok. Egyik telefonálónk szemléle­tesen bizonyította, hogy miről van szó Esete nyilván nem egyedi. G is, miként sokan leg­utóbb éppen színházból jövet, késő este lekéste a HÉV-et. De általánosítsunk. Ilyenkor a következő jó, ha fél­óra múlva érkezik vagy inkább negyven perc el­teltével. Ennyi időt pedig nem éppen örömteli dolog a végál­lomáson várakozni, Különösen télen, különösen fagyban, szél­ben S itt nagyon erős szelek fújnak. Olvasónk hozzátette azt is: Apró-cseprő(?) közügyek Mintha az egész arra men­ne ki, hogy a kedves apukák lehetőleg minél kevesebbet él­jenek az új lehetőséggel. A magam részéről megértettem a burkolt célzást NEMRÉGIBEN arról az örömteli tényről tudósítottunk, hogy a GSC és az Erkel Fe­renc általános iskola közös erővel tartja rendben a Sza­badság téri sportudvart, amit iskolai és tömegsportcélra egyaránt használnak. Most új­rafestették, kijavították a ke­rítését. Azt, amely korábban annyit szenvedett már. Az is­kola igazgatója, a sportkör el­nöke is arra panaszkodott, hogy rendre kitörik a kerítés­rácsokat, szabad utat engedve a kóbor labdáknak, s bosszú­ságot okozva a közösségnek. Erről évekkel ezelőtt már la­punkban is volt szó. A legutóbbi felújítást köve­tő egy-két hét elteltével meg­ismétlődni látszik a dolog. Amikor a panaszkodó sportkö­ri elnöknek szóba hoztuk: hát­ha az erős labdák az okozói a kárnak, lemondóan legyintett: ott is törik a vasrácsot, ahol a labda se jár. Annál inkább azok, akik restek megkerülni a pályát, s így rövidítik le az utat. A kis lustaságok hama rosan lebuknak, a tervek sze­rint ugyanis labdafogó hálót szerelnek a kapuk mögé. Ern többé senki sem hivatkozhat majd. Gáti Zoltán évek óta vajúdik ez a dolog, s úgy tudja, sokan szóvá tet­ték már. Ha jobban belegon­dolunk, valóban érthetetlen. Hiszen még a legkisebb állo­máson, sőt a feltételes tölgyesi megállóban is akad egy ol­­dalt-felül fedett várakozóhely. Igaz, tető éppenséggel az Örs vezér téren is akad. de ha fúj a szél. mitsem ér: behord­ja az esőt. a havat és sokad­szor mondjuk: hideg. . Pedig igazán nem lenne nagy beruházás. A tető elején vagy a végén néhány oldalfallal megoldható lenne a melegedő. És akkor lehet, hogy maradék nélkül dicsérhetnénk a jó. öreg helyiérdekűt. NEM KITALÁLÁS: e sorok írójával történt meg az eset. Hogy éppenséggel úgy adó­dott: beteg bölcsődés gyerme­két reggel nem vették be a többiek közé. mondván a kö­tőhártya-gyulladás fertőz. a kisgyermeknek otthon a helye. Az ám. de kivel, ha egyszer édesanyja több naoos kiszállá­son van. s reggel nyolckor a legjobb szándékkal sem hívha­tó haza több száz kilométer­nyi távolságból, Az orvosnő javasolta áthida­ló megoldások, úgy is mint nagyszülő barát, szintén nem jöhetett szóba Maradt az egyetlen s mineműségében új megoldás: a mama helyett a papát vették kénytelenségből betegállományba. A részletek talán nem is fontosak, csak annyi: a gyermek hároméves koráig, betegsége esetén éven­te hatvan napnyi betegállo­mány áll az édesanya rendel­kezésére. amit ilyen rendkívüli esetben az édesapa is kivehet. Ami viszont lényeges: a do­log annyira új, hogy szabályzá­sa körül sok még a tisztázás lan körülmény. Az apuka ez esetben például kérelemmel kellett, hogy forduljon saját vállalatához, hogy ezúttal ő lehessen betegszabadságon. Ehhez az anyuka mnukahelyé­­ről kellett egy hosszadalmas kimutatást, valamint külön igazolást csatolni. Aztán az egész paksamétát úgy ahogy volt, visszaküldték az anyuká­nak. Az ügyintéző, a bonyolult, s még be sem járatott szabá­lyoknak ismerője ugyan, de még nem értője. S ezt nem is lehet rossz néven venni, in­kább őt is sajnálni lehet, töb­bi társával együtt széles e ha­zában. A végére maradt még egy csavar, ami a társadalom­­biztosításban járatos szakem­berek számára is talány. A sok-sok papírmunka, igazolás, küldözgetés után a papa táp­pénzét végül a mama munka­helyén számolják el! gát. Szünet után alaposan fel­javultak a hazaiak és megér­demelten tartották otthon az egyik pontot. Galgahévíz—Mogyoród 1-3 (0-0) Vezette: Uzsák (Máthé, Zse­bt). Sportszerű mérkőzés, az erősen tartalékos galgahéví­­ziek ellen a szünet után mu­tatott jobb játékukkal bizto­san győztek a vendégek. A já­tékvezetői hármas jól látta el feladatát. Galgamácsa—Hévízgyörk; 0- 8 (0-5) Vezette: Merkel (Németh). Sportszerű találkozó, a gyengébb erőt képviselő gal­­gamácsaiaknak nem volt ne­héz nyolc gólt rúgni. Itt is jól működtek a játékvezetők. Ifjúságiak: Domony—Zsám­bok 4-0, Erdőkertes—Valkó 1- 3, Isaszeg—Kerepestarcsa 0-4, Galgahévíz—Mogyoród 2- 4, Galgamácsa—Hévízgyörk 0-9. Serdülők: Iklad—Veresegy­ház 0-0, Vácszentlászló—Kere­pestarcsa 0-14, Bag—Isaszeg 8-0, Aszód—Gödöllő 0-7, Pécel —Kartal 5-2. A bajnokság állása: 1. Pécel 11 8 2 1 35- 8 18 2. GEAC 11 8 2 1 27- 6 18 3. Kerepestarcsa 11 7 2 2 29- 6 16 4. Mogyoród 11 I -5. Zsámbok 11 7 — 6. Túra* 11 6 3 7. Isaszeg 11 4 4 8. Erdőkertes 10 4 3 9. Hévízgyörk 11 4 2 10. Domony 11 4 — 11. HMSE 11 1 2 12. Valkó 11 1 2 13. Galgahévíz 11 2 — 14. Galgamácsa 10 1 — 3 20-16 16 4 18-13 14 2 26-12 13 3 17-14 12 3 22-15 11 5 20-17 10 7 14-19 8 8 11-26 4 8 8-28 4 9 13-43 4 9 7-44 2 * = két büntetőpont levonva. Csiba József A nap programja November 18-án. Gödöllő, művelődési köz­pont:­Rendhagyó órák és napkö­zis foglalkozások: Fogd a ke­zem! Ki a barátod? — film­vetítés osztályfőnöki órához a Petőfi Sándor Általános Is­kolának, délelőtt 11 órakor. Fórum — A város és a já­rás művelődésének ügyéről, az intézmények vezetőinek rész­vételével, a terület közműve­lődésének céljairól, a munka­helyek és az intézmények kap­csolatáról, 13.30 órakor. A Gödöllői Stúdió No 2 fo­tókiállítás, megtekinthető 10 —20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, meg­tekinthető 14-től 18 óráig. Aszód •• Összejövetel Nemcsak a napirenden sze­replő kérdéseket vitatják meg ma a Pest megyei középisko­lák igazgatói munkaközössé­gének tagjai és az intézmé­nyek gazdasági vezetői Aszó­don, a Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában ‘ártandó összejövetelükön, ha­nem megismerkednek a fej­lődő, gyarapodó intézménnyel is. Végigjárják a híres iskola termeit, ellátogatnak a kollé­giumba is. ,SSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Térsrasfáfék

Next

/
Thumbnails
Contents