Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

■ Abonyi krónikái Előzetes számvetés Akiknél nincs lemaradni Terv szerint alakul az év Bár több, mint egy hónap választ el az esztendő végétől, a termelőüzemekben megkez­dődött a számolgatás, az esé­lyek latolgatása: sikcrül-e az üzemi termelési és nyereség­­tervet teljesíteni? Az eltelt tíz hónap eredményei alapián a nagyobb üzemek általában op­timisták lehetnek, de vajon ugyanez vonatkozik-e a ki­csikre is? Efelől érdeklődtünk három abonyi munkahelyen? Kevesebb export A Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat abonyi konfekcióüzeme 110 millió fo­rintos éves termelési tervéből október végéig 101 millió fo­rintnyi értéket állított elő. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy év végéig jelentős túlteljesí­téssel számolhatnak. Igaz. en­nek az imponáló eredmény­nek lesz egy kis szépséghibája, ugyanis az eredeti elképzelés szerint a száztíz milliót érő áru felének tőkés exportra kel­lett volna kerülni. Nem ez történt. Az év első kilenc hó­napjában a nem rubelelszá­molású termelési érték mind­össze 25 millió lett. Tóth Fe­­rencné tájékoztatása szerint a korábbinál kevesebb megren­delést kaptak. Kétségtelen, szebb lett vol­na a menyasszony, ha minden az elképzeléseknek megfele­lően történik, de a mai kusza világgazdasági helyzetben alig­ha lehet teljes pontossággal exporttervet készíteni. Mint a várható végeredmény is mu­tatja, az üzem a kiszabott fel­adatot Híf/egében teljesíteni tudja, ami önmagában mégis dicséretes. Alacsony létszám Az Egyesült Ruházati Szö­vetkezet üzeme nem forintra számított, hanem darabterv szerint dolgozik. Mint Gulyás Istvánná szalagvezeto_.elmond­ta, esélyeik még annak ellené­re sem reménytelenek, hogy létszámhiányuk van — sok a távol levő kismama —, és a második műszak vál­tozatlanul foghíjas. Bizakodá­sukat a dolgozók igyekezetére alapozzák. A sűrű termékvál­tás már alig-alig jelent hát­rányt, illetve termeléscsökke­nést. Az alapműveleteket min­denki ismeri, így csaknem mindegy, hogy egyik héten a Volán számára kabátot, a kö­vetkező héten pedig a postai hírlapkézbesítőknek esőkö­penyt varrnak. A Kötőipar Szövetkezetnél készült női és férfipulóverek, kardigánok osztatlan sikert aratnak mind a • Szovjetunió­ban, mind itthon. Az itt gyár­tott ruhaneműk fele-fele arányban készülnek exportra, illetve hazai értékesítésre. Szar bó Dezső szavait idézve, ná­luk az idén nem fordult elő. hogy tétlenkedni kellett vol­na. A folyamatban levő re­konstrukció nem zavarja a ter­melést, inkább a zsúfoltság. Októberben olyan igyekezettel dolgoztak, hogv a szövetkezet vezetősége külön jutalomban részesítette őket. Hajrá náilüil — Lesz-e év végi hajrá? — kérdeztük az üzemvezetőt., — Nem. Mi egész évben tempósan haladtunk, így a ter­melés lényegében a tervezett­nek megfelelően alakult — hangzott a válasz. Ott. ahol még nem tekintet­ték át a várható tervteljesí­tést, célszerű lenne a három textilipari üzem példáját kö­vetni, hiszen az év végéig még sokat" lehet tenni. Sehol sem lehet közömbös, hogyan kez­dik majd az új gazdasági évet, amely nem ígérkezik köny­­nyebbnek az ideinél. Gy. F. Elvesztette tekintélyét Divatból kiment fűtőinyag Kályhában tíz éve tüzelik A hatvanas évek derekán elterjedt a lakóházak fűrész­porral és forgáccsal való fűté­se. Legalább annyira kedvel­ték az emberek, mint ma az olajkályhát. Ez a tüzelési mód sem járt sok piszokkal, hamu­val, egyszóval nem kellett so­kat bajlódni vele. Mégis mind a kályha, mind a fűrészpor és a forgács kiment a divatból. Az előbbit nem gyártották, az utóbbi elvesztette tekintélyét. Alomnak használják Hogy mi lett a fűrészporral, forgáccsal? Visszamenőleg ne­héz lenne utánajárni, de hogy manapság mi a sorsa, azt rész­ben sikerült felderíteni. Abonyban napjainkban nem túl sok, de nem is elenyésző e melléktermék mennyisége. A József Attila Tsz ez évtől fog­lalkozik fafeldolgozással, de a gazdaság hamarosan megta­lálta a hulladék hasznosításá­nak módját. Olyan kazánt szerkesztettek, amiben kivá­lóan elég, és ma már ezzel fű­tik a tsz-központ helyiségeit. A Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi telepének asztalosüzemében évente 1—2 vagonnyi fűrészpor és forgács termelődik. Lényegében itt sem vész el, hiszen a lakos­ság csaknem az egészet elviszi. De mire használják? Mint megtudtuk, többnyire disznó- és csirkeólakba alomnak. Ar­ról. hogy bárki is lakása fű­tésére alkalmazná, nincs tudo­másuk. Szerintük erre nincs is mód, mivel senki sem gyárt ilyen kályhákat éc üzletben sem kapható. Gönczöl László asztalos kis­iparossal műhelyében talál­koztunk. A tágas helyiséget kellemes mele " töltötte be, amit az első percekben termé­szetesnek vettünk. A fűtőbe-Az asztalos mestersége címe­rével, a gyaluval, amely bőven termeli a forgácsot. rendezés csak a fiatal mester­rel folytatott beszélgetés köz­ben vonta magára a figyelmet. Olcsón melegít — Nálam évente negyven köbméter fűrészpor és forgács kerül ki, a műhelyből, amit egy fedett fészer alatt gyűj­tök — mondta. — A mellék­termék-felét én használom fel, a másik felét tavasszal a szomszédok és rokonok elvi­szik a disznók és csirkék alá álomnál^. Nincs tudomásom róla, hogy bárki is tüzelésre használná, pedig kiváló fűtő­anyag. Kályhámban tíz éve ezekkel tüzelek, és olcsónak, kényelmesnek tartom. Reggel munkakezdéskor begyújtok, és délután két óráig nincs vele gondom. Akkor újra feltöl­töm. begyújtok és az estig elég. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 271. SZÁM 1982. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK A népfront szervezte Teremjen több zöldség gyümölcs — Megvettük a kis telket a városszélen. Környezete kel­lemes, szőlőskert itt, gyümöl­csös ott, tanya a távolban, villanyvezeték a közelben, ku­tat ásatunk. Pázsitfüvet ve­tünk, sátrazunk, lehet, később majd építünk egy szerszámos kamrát. De főképp pihenünk. Hétvégén? Kimegy az egész család, a természet lágy ölén akár bukfencet vethetünk jó kedvünkben — képzelte ma­ga elé a jövőt néhány éve kedves jó barátunk, szívében nagy örömmel, kezében a tu­lajdonjogot igazoló okmá­nyokkal. — Megy-e már a bukfenc? — kérdeztük huncutkodva egy idő múltán. Trabantjával a telekről jött éppen, a kocsi csomagtartóján kerti bemuta­tó: retek, saláta, zöldség lá­­dikákban. Pihenésre szánták — Rákaptunk a kertészke­désre — nevetett vissza. — A fene sem gondolta, hogy ennyi terem azon a homokon! Esszük, esszük, de egy részét viszem eladni. Cegléden ezt a sztorit több százan elmesélhetnék, hiszen majd’ minden hétvégi kis­kertben, amit pihenésre vá­sároltak, kertészkednek. A termésből rendszerint jut ajándékul sógor-koma-ro­­konságnak, szomszédoknak, van, aki a piacra viszi a több­letet, más meg boltokat keres fel vele. Bár a hétvégi telke­ket elsősorban pihenésre szán­ták, sok helyen a család anya­gi helyzetének jobbra fordu­lását eredményezte — igaz, nem kis munka árán, a ker­tészkedés. Mivel a kiskerti termesztésben mindig volt fantázia, ösztönzést sok hely­ről, felvásárlótól és feldolgozó iparágtól kaptak. Segítőtársul az áfész az elsők közt jelent­kezett. Most a Hazafias Népfront ceglédi városi bizottsága pró­bálkozik új menedzserként fellépve a kiskerteseknek se­gíteni. A napokban a Kos­suth Művelődési Központban megalakították a kertbarátok körét, amelynek célját Ko­vácsáé Szabó Veronika, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára ismertette. Kell a szakértelem Meghívót a tanácskozásra seregnyit küldtek és a hallga­tóság minden bizonnyal to­vább adja majd friss értesü­léseit szomszédnak, ismerős­nek, más, kiskerttel foglalko­zónak. Mint a városi titkár el­mondta, alaposan körülnéztek, hogyan lehetne minden moz­­galmasitás nélkül a kertbará­tokat arra ösztönözni, hogy szerezzenek új ismereteket, ezzel könnyítsék munkájukat — a népfront ehhez adna se­gítséget. Elsősorban a széles­körű szakmai ismeretterjesz­tést szorgalmazzák, gyakorla­ti segítséget adnak a kerttu­lajdonosoknak rendszeres szaktanácsadással. Segíteni szeretnének a tevékenységhez szükséges anyagok és eszkö­zök beszerzésénél, vagyis: szeretnék a város területén elősegíteni, hogy célratörőb­ben lendüljön fel a kertészke­dés és emellett a Cegléden adódó, kertészeti jellegű tár­sadalmi munkához több, hoz­záértő jelentkezőre számít­hassanak. A tanácskozás részvevői kö­zül többen szót kértek, vala­mennyien figyelemre méltó­nak, követendőnek találták a népfront kezdeményező szán­dékát. A tanácskozáson részt vett a Dél-Pest megyei A)esz osztályvezetője, Kollár József, is, aki ismertette, mi a kü­lönbség a kötelmeket tekintve a kertbarátkor és a szakcso­port között, főként mely gyümölcs- és zöldségfélének volna kereslete, mire tart igényt a piac, mire a konzerv­ipar és mi lenne nagyobb mennyiségben exportálható. Biztonság és fólia Elhangzott az is: valóban, Cegléd és környéke primőr­zöldség- és gyümölcs-ellátását csak „aszfaltról” tudják meg­oldani, mert az áru zöme a budapesti, Bosnyák téri nagypiacról felvásárolva jut el ide. Termeszteni, telepíte­ni olyan növényféleségeket kell, amelyek minden bizony­­nyál hosszú távon hoznál: hasznot. Említették: fel kelle­ne lendíteni a fóliás zöldség­­termesztést. Foglalkozni kell a témával, szervezni, alapot teremteni, biztonságot a fel­vásárláshoz is. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága szervezésében megalakult ezen a tanácsko­záson a kertbarátok köre. El­nökének T. Tóth Jánost, a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyáregységének igaz­gatóját választották, titká­ra Vanház Endre nyugdí­jas lett. Az elnökség öt sze­mélyből áll. A tervek szerint a következő hetek szervezés­sel telnek, bizonyára nem kell sok meggyőzés, hogy valakit beinvitáljanak a népfront mellett működő kertbarátkor tagjai sorába. Ki-ki megis­merheti az alapszabályokat és azokat a témaköröket, ame­lyekből előadások szervezését tervezték. Ezek főként gyü­mölcstelepítéssel, -neveléssel, növényvédelemmel, tudomá­nyos kutatások eredményei­nek ismertetésével foglalkoz­nak. Sor kerül majd eszme­cserére, ismeretszerző utazá­sokra, más baráti körök láto­gatására a népfront szervezé­sében. Termékbemutatót is terveznek. E. K. Dalolok tíz éve Ünnepel a kévus Tízéves a ceglédi Városi Pedagógus Énekkar. A kórus vezetősége decemberben egy ünnepi próbán emlékezik meg az eredményes évtizedről és az alapítókról. A kórus Kodály, Schumann, Bruckner műveivel szorgalma­san készül a tavaszi Vili. országos pedagógus kórus­fesztiválra, melyet az ország négy városában: Debrecenben Békéscsabán, Kaposvárott és Sopronban rendeznek. A ceg­lédiek Békéscsabán szerepel­nek március 25—26—27-ón. Mindszentien Grafikai kiállítás Csongrád megyében, a mindszenti művelődési ház­ban kiállítás nyílik november 21-én, vasárnap délután 15 órakor, a Cegléden élő Nagy László Lázár grafikus alkotá­saiból, a mindszenti áfész szakszervezeti bizottsága ren­dezésében. A kiállítást, ame­lyet a közönség december 14-ig láthat, dr. Losonczi Mik­lós művészettörténész nyitja meg. Vasárnapi vásár Országos állat- és kirakodó vásár lesz Cegléden, u Külső Körösi úti vásártéren novem­ber 21-én, vasárnap. Tiszta forrásból Dalra kélt a tisztes közönség Kodály-hangverseny, középiskolásoknak Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából két, igen jól sikerült, a Mester emlékéhez méltó hangversenyt rendezett a ceglédi Erkel Fe­renc Állami Zeneiskola, taná­rai és növendékei felléptével. Az egyik hangverseny a Dózsa György középiskolás kollé­giumban zajlott, a másikat a zeneiskola hangversenytermé­ben tartották, az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola és a gyors és gépíróiskola tanulóinak. Magas mérce Bajnoki pontok, bronzok Papp Ferenc felgyógyult, győzött A férfi teke NB II-ben a V. Ikarus biztos legyőzése után a Ceglédi KÖZGÉP SE csapata idegenben újabb sikert ért el (az idény során a másodikat!, így hat forduló után tíz pont­tal a bajnoki mezőny élén áll. Mögöttük az élmezőny rend­kívül szoros, hat együttesnek is nyolc pontja van. Ceglédi KÖZGÉP—V. Ikarus 7-1 (2721-2531) A hat játékos átlageredmé­nye meghaladja a 453 fát, ami az osztály mércéjével nézve kitűnő teljesítmény. Pontszerzők: Tornyost (467), Nyíri (464), Zsámbéki (463), Pintér (450), Rimóczi Z. (443). Ceglédi KÖZGÉP—Hőerőmű 5-3 (2407-2318) A kiegyensúlyozottabb egyé­ni teljesítményekkel a három­három egyéni győzelem mel­lett a Cegléd nagyon fontos bajnoki pontokat szerzett. Pontszerzők: Tornyosi (431). Rimóczi Z. (426), Zsámbéki (403). Birkózás A Pest megyei Birkózó Szö­vetség Monoron rendezte meg a megyei kötöttfogású bajnok­ságot, serdülő korú fiatalok részvételével. A Ceglédi VSE-t tizenkettőn képviselték, közü­lük hatan jutottak tovább a területi bajnokságra. Első he­lyezést hárman szereztek, töb­bek között Papp Ferenc, aki felgyógyulása után most lépett először szőnyegre. A hosszú kihagyás ellenére mind az öt ellenfelét magabiztos verseny­zéssel verte, eszerint sérülése teljesen meggyógyult, nem za­varta a birkózásban. Eredmények: 42 kg-ban 3. Farkas Mihály, 45 kg-ban 2. Sípos István, 49 kg-ban 3. Papp Attila, 57 kg-ban 1. Do­bozi Tibor, 72 kg-ban l. Papp Ferenc, nehézsúlyban 1. Kósik Tibor. Asztalitenisz Egy-egy ifjúsági, serdülő és újonc korú játékos alkotta csapatok merték össze erejü­ket Budapesten a Mechlovits emlékversenyen. A fiatalok seregszemléjén a Ceglédi VSE két együttest indított el, s mindkettő bronzérmet szer­zett. A Harczi Zsolt, Orosz Ta­más, Halmai Attila összeállí­tású CVSE I. (a Bp. Postás II. és a Bp. Spartacus II. legyő­zése után a BVSC I-től szen­vedett vereséget. A CVSE II. — melyek Szily György, Nagy Miklós, Szily Zoltán és Vágó Zsolt voltak a tagjai — többek között kiver­te a Bp. Postás I. csapatát is, majd „kikapott a Bp. Sparta­cus I. legénységétől. Harczi és Szily Gy. egyik ellenfelétől sem szenvedett vereséget. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a döntőt a két ceglédi gárda vív­ja. A megyei felnőtt és ifjúsági csapatbajnokságban újabb győ­zelmeket arattak a vasutasok. Az ifjúságiak továbbra is pontveszteség nélkül fölénye­sen vezetnek, de a felnőtt együttes is eddig csak két pontot vesztett. Felnőttek: Ceglédi VSE II.—Nagytarcsa 19-1 A Türei—Nagy M. kettős az egyik párost elvesztette. Szily Gy., Szegedi, Nagy M. és Tü­rei ellen ez volt a hazaiak egyetlen sikere. Ceglédi VSE II.—Zsámbék 13-7 Győzött: Szily Gy. (4), Szap­panos (3), Nagy Miklós (3). Türei (2), és a Szily Gy.—Tü­rei páros (1). Ifjúságiak: Ceglédi VSE—Nagytarcsa 9-1. Ceglédi VSE—Zsámbék 10-0 U. L. Közös énekléssel kezdődött mind a két megemlékezés, a Kodálytól örökölt hagyományt felelevenítve — meglepetés is volt kicsit, mert a közönség előre nem készült rá. Ám él­mény volt hallgatni dr. Kiss Mihályné igazgatóhelyettes zongorakíséretével azokat a szép népdalokat, amelyeket Kodály 1906-ban dolgozott fel. Kodály Zoltán életét, munkás­ságát szintén az igazgatóhe­lyettes asszony ismertette a hallgatósággal, majd Béres Ká­roly zeneiskolai igazgató ösz­­szekötő szövegével — az alkotó művészet egy-egy érdekes moz­zanatát felidézve, amely zenei ismeretterjesztésnek is beil­lett — sikerült Kodály művé­szetét közelebb vinni a fia­talsághoz: A műsorban népdalfeldol­gozások hangzottak el, a töb­bi közt a Gyermektáncok, Bi­­ciniumok. Epigrammák, a Szé­kely nóta, az Adagio, és Illyés Gyula Kodályról szóló verse. A műveket igen magas szín­vonalon szólaltatták meg az előadók: Dávid Sándor, Som­lyói József és dr. Molnár At­­tiláné hegedűn, dr. Kiss Mi­hályné, Hacheleva Ludmilla, Bcres Károlyné és Hajnal Il­dikó zongorán. Zalavölgyi Ce­cília fuvolán. Káté András gordonon, Banai Istvánná vib­­rafonon. Magyar Emese dal­ban és szavalattal Bosznyai József. A jól sikerült hangversenyt követően az intézmények igaz­gatói. a növendékek kívánsá­gát is tolmácsolva kérték: le­gyenek hasonló jellegű hang­versenyek. kerüljön ily módon is még közelebb a zeneiskola a többi iskolához, segítsen a zenei általános műveltség és igény kiteljesítésében. A ze­neiskola igazgatósága a kéré­seknek szívesen tesz e'eget. B. K. Sakkcsemege Szimultán, nagymesterrel Cegléden, a Teleki utcai Vasutas klubkönyvtárban a CVSE, a sportfelügyelőség és a Dél-Pest megyei Áfész ren­dezésében igen érdekes sakk­mérkőzés lesz, november 21-én, vasárnap délelőtt 9 órai kez­dettel. Barcza Gedeon nem­zetközi sakknagymester lesz a nap vendége, Cegléd leg­jobb sakkozói — szám szerint harmincán — próbálnak sze­rencsét a kollektív, szimultán játékkal. issn oiS3—íffoc (Ceglédi Minapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents