Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

1982. NOVEMBER Í8., CSÜTÖRTÖK ’kMíoo Városi, járási nckiildöffá A hatszázharmincból hárommal Olyan legyen a helyzet, hogy lehessen hivatása is A hatszázharminc küldött már ismét megszokott mindennapi munkáján dolgo­zik szerte az országban. Ki gyárban, gépek mellett, ki az íróasz­tal fölé görnyedve vagy pedagógusként ne­veli gyermekünket, esetleg mint háziasz­­szony teremti meg a család jó légkörét. A várost és a járást a legutóbbi sajtó­­konferencián hárman — Rudas Lászlóné, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budaka­lászi gyárának szövőnője, író Sándorné pe­dagógus, a budakeszi általános iskola igazgatóhelyettese és Kisfalusi Márta szentendrei lakos, keramikusművész — képviselték. Csendes beszélgetésre ültünk össze ve­lük, s csupán egy kérdésre — a konferen­cián hallottak alapján mit kíván tenni a saját területén? — vártuk a választ. Vissza a konyhába? Mindhárom küldött egybe­hangzóan jelezte: egyik leg­fontosabb feladatuknak tart­ják azt, hogy a konferencián hallottakat, s az általános megállapításokat, amelyek a járásra és a városra is vonat­koznak, minél szélesebb kör­ben ismertessék. Ugyanakkor egyöntetűen vallották, hogy az, ami a konferencián is éle­sen megfogalmazódott: sok család széthullása, szerintük is az egyik legsúlyosabb baj. Hasonló gondnak tartják a veszélyeztetett gyerekek szá­mának szaporodását és az al­koholizmus elterjedését. Ezek mindennapi gondok, sajnos a v;Wos és a járás sem mentes azoktól, de mit tehet három nő ilyen problémákkal szemben? Tehetnek-e egyál­talán valamit? — Sokat — így a válasz. — Többet kell majd a jövőben törődnük a családokkal, fi­gyelemmel kísérni útjukat, s ha szükségessé válik, akkor beavatkozunk. — Erre nekünk pedagógu­soknak — mondja író Sándor­né — van is bizonyos lehető­ségünk. A családlátogatás, például. — Sok férfi a bajok okát abban látja — mondja Kis­­falusi Márta —, hogy a nők dolgoznak. E nézet ellen is küzdeni kell, mert nem hi­szem, hogy az lenne a megol­dás, ha a nők visszamennének a konyhába. — Bizonyára ez a torz szemlélet egyik eredője annak — veszi át a szót Rudas Lász­lóné —, hogy sok baj van még a nők vezető munkakör­be állításával. Szerencsére a járás területén ez nincs így... Széthulló családok Aztán ismét vissza az alko­holizmushoz. Mind nagyobb mértékű elterjedése bizony súlyos gondja a társadalom­nak. Sóik bajnak az alapja, amitől az egészséges emberi közösség szeretné megóvni tagjait. — A múlt esztendőben — mondja Rudasné — huszon­hétezer válópert indítottak az országban, s tizenháromezer család bomlott fel. Ezek szét-, hullásának egyik perdöntő oka: az alkoholizmus. Meg kell mondanom őszintén, ne­kem nagyon nem tetszik az, hogy például Budakalászon hat élelmiszerüzlet van s ugyanakkor három italbolt és két borozó. Nem is szólva ar­ról, hogy ráadásul szeszes italt árusítanak az élelmiszerüzle­tek is. így persze nagyon ne­héz eredményesen küzdeni az alkoholizmus ellen. Ezt tar­tom az egyik legfontosabb feladatomnak: a munkahelye­men, a környezetemben, fel­hívni mindenki figyelmét er­re a társadalmat, családot romboló veszélyre. Vallomás az anyaságról Természetesen mégiscsak a nők helyzete a legfőbb téma. Hárman állítják, sokat segíte­né; ha jobb lenne az ellátás, 4'Ä; mind a varodban, mind, a: járás köz­ségeiben: Azt is megfogalmaz­ták, hogy egyikük sem helyes­li a nők három műszakban való foglalkoztatását, mert ak­kor mikor marad idejük anyá­nak lenni? Mert mégiscsak a legszebb, legszentebb hivatás ez. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott az is, hogy örülné­nek, ha a férfiak többet segí­­tenéneek a gyermeknevelés­ben és a háztartásban. A csa­lád nemcsak a jeleségé, ha­nem a férjé is. Fejleszteni kellene a nő­­gyógyászati lehetőségeket, va­lamint a gyermekrendeléseket is. Ezen a területen van még sok tennivaló. Mindhárman állították, s ezzel zárult be­szélgetésünk is, hogy jó volna kialakítani azt a családi hely­zetet, hogy lehessen a nőnek hivatása is. SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Kedvezett az időjárás Földbe került a mag Mindenhova eljutottak a gépek Régen volt már ilyen ked­vező az időjárás az őszi me­zőgazdasági munkák elvégzé­séhez, mint az idén. Ritkán esett az eső, s a víz nem tette járhatatlan sártengerré a szántóföldeket. A gépék min­den talpalatnyi helyre el tudtak jutni. Tanácstagok szóvá tették intézkedtek az illetékesek A legutóbbi tanácsülésen több tanácstag kapott választ a korábban benyújtott interpel­lációjára. Farkas Gyula, a Felszabadulás lakótelepi áfész­­bolthoz vezető járdaépítést sürgette, s arra is választ kért, hogy az üzlet és a vásárhelyi Kálmán tér közötti területet mikor rendezik. Kérdezte to­­vábbá azt is, hogy a tanácsta­gi alapból mikor épül meg az iskola melletti kispálya kerí­tése. A járdaépítést a pénzügyi­terv és munkaügyi osztály indokoltnak tartja, de a pénz­ügyi helyzet nem teszi lehe­tővé ebben az esztendőben. Erre a munkára jövőre kerül sor. A tereprendezéshez vi­szont a műszaki osztály bizto­sítja.a gépi erőt, valamint az anyagot, ha a lakosság társa­dalmi munkában elkészíti. A műszaki osztály a sportpálya kitűzéséhez bejárta a terüle­tet a tanácstagokkal. Megálla­podás született, miszerint nem az F épület mellett, ha­nem az iskola meglévő sport­pályájának bővítésével oldják meg a kispálya építését. Ez a munka már elkezdődött. A két pálya közötti területen pihenőhelyet alakítanak ki pa­dokkal. A tanácstagi alapból társadalmi munkával a sport­pálya kerítésének építése is megkezdődött. Ez magában foglalja mind a kispályát és a közbeeső pihenőhelyet is be­kerítik. Tatár János tanácstag kérte, hogy a bőrgyógyászati szak­­rendelés időszakát hosszabbít­sák meg. Az egészségügyi osztály in­tézkedésére a bőrgyógyászati szakrendelés — kedden — 12 órától 18 óráig tart. Más na­pokon a szakrendelés idejének megváltoztatására nincs lehe­tőség. Csúcs János tanácstag kifo­gásolta, hogy a Kálvária téri élelmiszerbolt tatarozása után sem nyitott ki, A termelés-ellátásfelügyeleti osztály tájékoztatta a tanács­tagot, hogy a kérdéses üzlet június 7-én tatarozás miatt valóban bezárt, majd a tata­rozás befejezése után, létszám­­hiány miatt nem nyitott ki. Az osztály intézkedésére a bolt most már újból megnyílt. Komán József a Jókai utca murvázott parkterületen levő kiálló és ezért balesetveszélyes cső eltávolítását kérte továb­bá a Sztaravoda-patak tisztítá­sát és az Eper utca kátyúzását. A műszaki osztály intézke­désére a balesetveszélyes csö­vet azóta már betemették, s megbízták a VGV-t, hogy tisztítsa ki a patakot. A ká­tyúzást is megrendelték a Pest megyei Üt- és Hídépítő Válla­latnál. Ez a munka is elké­szül még ebben az évben. ________________________ A járásban dolgpzó három szövetkezet, az Óbuda, a du­­nabogdányi Űttörő és a Kék Duna szakszövetkezet ki is használta a kedvező lehető­ségeket. Időben derekasan hozzáláttak a tennivalóknak, s már befejezték 1261 hektá­ron a talajelőkészítést, s őszi búzával 1110 hektárt, őszi ár­pával 139 hektárt és őszi ke­verékkel 12 hektárt vetettek be. Eddig 960 hektáron végez­ték el a mélyszántást, de mi­vel alaposan felkészültek, várható, hogy mire e sorok megjelennek, már végeztek a maradék 500 hektár őszi mélyszántásával is. PEVDI-gcEyós M éO Bel- és külföldi piacokon egyre népszerűbb a PEVDI- toll. Szentendrén nem győzik gyártani. A felvételünkön lát­ható svájci automata gép egy műszakban huszonháromezer golyóstoilbetét-csúcsot állít elő. Szabó Lászlóné ellenőrzi a gép munkáját. lékkai olcsóbban lehet vásá­rolni. Persze, minden pénte­ken más, más árucikket. Egy­szer üvegárut, máskor játéko­kat, aztán műszaki cikkeket. Schlégl Antal üzletigazgató bizakodó s elégedett. — A vásárlók már kezdik megszokni a PIK-pénteket, mindig zsúfolt az üzlet... Mindig pénteken Engedményes vasárnapok PIK-pénteken megszokott a zsúfolt üzlet — Ha péntek, akkor pik! Nem akartam hinni a fü­lemnek. Vajon mit takarhat ez a pár szó? Pikk a kártyá­ban van — gondoltam. — Te­hát nyilván egy szentendrei kártyabarlang nyomára buk­kantam ... Óvatosan követtem a két férfit. Azok gyanútlanul men­tek előttem a Dumtsa Jenő utcában: t . ü-— Mennyi pénz van nálad? — kérdezte az egyik. — Kétezer;»,,*,,.VÉ Óriási lesz — 'gondoltam’ iz­gatottan — leleplezem a vá­rosi bűn tanyát! Közben kiértünk a bevásár­lóközponthoz, a két férfi be­lépett a 125-ös Iparcikk Áru­házba. — Csak nem itt? — hüle­­deztem magamban ,.. De igen, itt! Ha péntek, ak­kor PIK! Vagyis október ele­je óta minden pénteken en­gedményes vásár. Ezeken a napokon általában 30 száza-Sport Testépítő kiiib A lakóhelyi sportegyesület megnyitotta a Felszabadulás lakótelepen, az F épületben a különféle sporteszközökkel jól felszerelt testépítő klubját, amely minden hétfőn és csütörtökön délután 17 órától 19-ig tart nyitva. Az egyesü­let Vezetősége minden sportol­ni szerető embert szívesen lát. A TÁRGYALÓTEREMBŐLTM Fekete jel a Duna fölött Az öregember az utóbbi eszten­dőkben mind többször álmo­dott. Az álmok nyomasztóak voltak, a távoli múltból a lel­kiismeret lopakodott vissza — kísérteni. Amikor a jótékony hajnal eljött, s végre felébredt, teste verí­tékben úszott... — Gyűlölöm a folyókat. Gyűlölöm! Pedig valamikor azokból éltem — mondta az öregember, s horpadt ar­cában mélyebbek lettek a ráncok ... Hűvös szikrázó augusztusi éjsza­ka volt. A levegőben már az ősz pin­cehidege. Indulni kellett volna, de valahogy nem akaródzott. Amit ed­dig hallottam, a pilismaróti domb­oldalra épült tornácán, az csak pro­lóg. A dráma mág várat magára. A faúsztatás kemény munka volt valamikor, ám mégis sokszor egy egész falu férfilakosságának adott munkát, kenyeret. Néha gyászt... A hajdani t.utajosok titokzatos vi­szonyban voltak a fákkal. Ahogy az öregember elmesélte, megértettem: a fának neme sőt karaktere is van. A tölgy a bükk — a férfi. A nyárfa — szerelmes asszony. A fenyő — tu­dós. Az akác pedig szívós parasztle­gény. — Ha nem voltunk vízen, közel ültünk a vízhez. Akkor még szeret­tem a folyókat. Ott, ahol Szentend­rén a Bükkös-patak hídja van, ott régen volt egy vendéglő. Azzal szem­ben az árnyas kerthelyiség. Ott sze­rettünk üldögélni a komámmal. — Még két krigl, Jósi — mondta, mert sváb ember volt... A koma az egyik legbátrabb, leg­jobb tutajos volt a Vágón és a Du­nán. Az öregemberből is ő nevelt tu­­ta.ióst. vízhez értő embert. Szentendrén akkor öt család élt á faúsztatásból. A férfiak vonattal utaztak föl a Vág-völgyön, s a folyó egyik csendes öblében már várta őket a rengeteg rönk. A szálfákból összeállított tutajt mindig erős köte­lekkel erősítették egymáshoz. Vas­­kapcsokat nem használtak, tönkre­tette volna a törzset. Még kalyiba is került a tutajra. Több napig úszott az - vízen, amíg megérkezett rendel­tetési helyére. A lazuló kötél — tuta­jozás közben — halálos veszede­lem ... úgy hajózni istenkísértés ... — A legjobb komám volt, ő vette észre még odafönn, talán Pöstyén magasságában, hogy a tutaj első kö­télzete meglazult. Mondta a komám: ő megerősíti. Derekára hevedert te­kert, a végét meg a kezembe nyom­ta. — Osztán el ne engedd, hal­lod-e ... Kimászott a tutaj elejére, mi meg biztattuk: húzd szorosra! Húzd! Ö meg húzta, ahogyan csak bírta Az egyik kötél a sok dörzsö­léstől már kicafrangosodott, nem vet­te észre, húzta. A kötél elszakadt. A férfi elvesztette egyensúlyát, s be­leesett a vízbe. A heveder kicsúszott a kezemből, hiába kaptam utána. A komám eltűnt, az ár a tutaj alá sodorta... Szokás volt Szentendre előtt elha­józva mindig egy fehér rongyot ki­tűzni a tutaj elejére, hogy aki látja, vigye el a hírt: minden baj nélkül hajóznak. Most fekete rongyot lo­bogtatott a szél.. Az öregember Mohácson — odáig úsztatták a fát — kiszállt a brancs­­ból, elköltözött Szentendréről is. Elüldözték a csontos arcok, melyek borostyánból faragott gyűlölettel me­redtek utána. . a pilisi hegyek csúcsára ráült a nap. Hajnalodott. Ébredezett a természet. A kis kert fáin feleselgettek egymásnak már a madarak is. örültek. Elmúlt a sötét.. Az öregember összetörtén ült a székén, Didergett, Pedig a nap már melegen sütött. Aztán megszólalt: — Azóta nincs nyugalmam. Pihe­nésre majd csak ott lelek ... — s ki­nyújtotta bal karját a hegy felé. A temető van ott. Szekrénybe zárt asszony Lcitner Károly, többszö­rösen büntetett előéletű szentendrei lakos, utoljára a múlt esztendő szeptem­berében szabadult. S nem a becsületes élet felé vezető ösvényt kereste, hanem ed­digi életéhez hasonlóan, is­mét a ferde útra lépett. Nem munkát, hanem al­kalmat keresett, hogy ott folytathassa, ahol börtön­büntetése előtt abbahagy­ta. Lettner Károly pénzszerzés céljából a Bükkös-patak partján megtámadta F,"M.-et. Ledner először tarkón ütötte áz idősebb nőt, majd fojtogat­ni kezdte, s pénzt követelt tő­le. F. M. a földre esett, Leit­­ner pedig átkutatta a zsebeit s a kézitáskáját. Miután pén-/’ nem talált, az asszonyt olt hagyta a parton, ő pedig ke­reket oldott. Pénzre másnap is szüksésp lett volna Leilner Károlvnak ezért egy este bekopogtnlof H. J.-né lakásába. Az idős asszony gyanútlanul ajtót nyi tott. Leilner az asszonyt a szoba egyik szekrényé be zár ta, majd hozzálátott a laké­­átkutatásához. Fáradozása:' hamarosan siker koronázta mert egy kartondobozban rá­bukkant a kilencvenéves nő spórolt pénzére, 12 100 forint­ra. Szerencsére a szomszédok szokatlan zajt észleltek H. J.­­né lakásából, ezért átmentek, ahol tetten érték Leitner Ká­rolyt, s átadták a helyszínre érkező rendőröknek, A Szentendrei Járásbíróság dr. Juhász Attila tanácsa a vádlottat bűnösnek találta egy rendbeli rablás bűntetté­ben és egy rendbeli rablás bűntettének kísérletében. A bíróság ezért a vádlottat hal­mazati büntetésül, mint több­szörös visszaesőt három év és hathónapi szabadságvesztés­főbüntetésre és négy évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra mint mellékbünte­tésre ítélte. Mind az ügyész, mind a vádlott az ítéletbe belenyu­godott, ezért az jogerőre emelkedett. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Erclősi Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents