Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
6 IJűrlav 1982. NOVEMBER 10.. SZERDA Legfelsőbb Bíróság A tervezők felelőssége A tervező vállalatok felelősségéről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az Országos Takarékpénztár megrendelésére az egyik építőipari vállalat — tervező vállalat dokumentációja alapján — társasházat épített. Rövidesen több lakásban a tapéta penészes, foltos lett, a falfödém beázott. Ezek után az OTP mind az építő, mind a tervező vállalat ellen a hibák kijavításáért, illetve megszüntetéséért pert indított. Az ügyben az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság véleményt adott. Eszerint kivitelezési hiba nem történt. A penészedés oka az, hogy a tervező vállalat hőszigetelésre alkalmatlan anyag használatát írta elő. Ennek figyelembevételével az ügyben döntő Legfelsőbb • Bíróság az építőipari Vállalattal szemben a keresetet elutasította, míg a tervező vállalatot kötelezte, hogy a tetőszigetelési munkák kijavításához szükséges dokumentációt két hónapon belül adja át az OTP-nek, a hibákat pedig öt hónap alatt javíttassa ki. Az ítélet indoklása szerint a társasháznak a tervdokumentáció alapján kivitelezett tetőszerkezete rossz, holott a vonatkozó rendelet értelmében a tervnek a szabályoknak, hatósági előírásoknak meg kell felelnie. Ügy kell elkészíteni, hogy rendelkezzék a szakmai követelményekkel, továbbá műszakilag korszerű, gazdaságos. kivitelezhető legyen és az esztétikai igényeket is kielégítse. A hibás teljesítés alól a tervezőt nem mentesíti, hogy a hőszigetelésre — mint ebben az ügyben is — a tetőszerkezetben alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező szerkezetek és anyagok felhasználását írta elő, mert a szükséges hőtechnikai számításokat akkor is el kell végeznie. Amennyiben ezt megteszi, megállapíthatja, hogy a tervezni szándékolt anyag nem megfelelő. Tekintve, hogy a lakásokban talált hibákat csak a teljes értékű hő- és vízszigetelés együttés alkalmazásával lehet kiküszöbölni, ezeket a munkálatokat a tervező vállalatnak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. ■ JOGI TANÁCSOK ■ A tanácsi bérlakás kiutalásának mik a feltételei? • KI jogosult tanácsi bérlakásra? Több olvasónk tett fel olyan kérdést, hogy az új rendelet szerint, értékhatárhoz van-e kötve a tanácsi bérlakás kiutalására való igényjogosultság. Mivel ezen kívül számos több kérdést kaptunk hasonló témában, így összefoglaltan adjuk meg ebben olvasóinknak a választ. Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy jogosult, akinek nincs lakása, ideértve azt is, aki másnak a lakásában családtagként vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy is jogosult, akinek van ugyan lakása, de az a) meghaladja a lakásigényét; b) nem éri el a lakásigényét; c) az életkörülményeinek jelentős megváltozása következtében részére már nem felel meg (pl. áthelyezés folytán az új munkahelyéhez közelebb fekvő lakást kér). d) műszaki vagy egészségügyi szempontból, vagy a komfortfokozata szempontjából számára nem megfelelő. Tanácsi bérlakás bérlője az a)—d) pontban felsoroltak alapján tanácsi bérlakás kiutalására csak akkor jogosult, ha a korábbi tanácsi bérlakását a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja. Lakásigénylés alapján tanácsi bérlakást kaphat szociális jelleggel az, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán más lakásellátási formában nem tudja a lakásigényét kielégíteni, határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig elsősorban a fiatal házaspár a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetétől függetlenül, továbbá a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi feltételekkel az is, aki tanácsi bérlakásra szociális jelleggel nem 'jogosult. • Kaphat-e tanácsi bérlakást, aki lemondott a lakásbérleti jogviszonyáról? — kérdezi P. K-né gödöllői lakos. Kaphat, az alábbi feltételek mellett: Az ugyanis, aki tanácsi bérlakásának a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság vagy a tanácsi ingatlanközvetítő szert javára pénzbeli térítés ellenében a rendelet a 14.§. (1). és (2). bekezdésébe nem tartozó esetekben — ezt a cikk végén közöljük —, lemondott, illetőleg a szövetkezeti, a tanácsi értékesítésű, vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének állami támogatása keretében épített (vásárolt) lakását elidegenítette, ugyanabban a városban, (községben) a lemondástól, illetőleg az elidegenítéstől számított 5 éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult. És itt válaszolunk olvasónknak, mert azok körét, akik a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetük folytán, lakásigénylés alapján, tanácsi bérlakás kiutalására jogosultak, a helyi lakásviszonyok figyelembevételével — a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács állapítja meg. Ugyancsak a tanács állapítja meg a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzet alapján a fokozatos, illetőleg a lépcsőzetes lakáskiutalás és az igénylők sorolásának tényezőit (a család nagysága, a gyermekek, és az eltartottak A fogtechnikai termékek árairól és a fogtechnikai szolgáltatások díjairól a 11/1982. (X. 12.> Eü. M. ÁH. sz. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 62. száma.) A kisajátításról szóló, 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó 33/1976. (IX. 5.) Mt. számú rendelet módosításáról, az 54/1982. (X. 18.) Mt. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 63. száma.) száma, az egy főre jutó jövedelem, ingatlan és egyéb vagyon, stb.); a lakásigénylés benyújtására, a jogosult személyek körére, a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során irányadó szempontokat; a határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig történő lakáskiutalás esetén a további lakás megszerzésével kapcsolatos előtakarékosság szabályait (mértékét, • módját stb.); illetőleg ezek teljesítésével járó jogosultságot, valamint ilyen lakáskiutalás esetén o fiatal házaspárok első lakásigénye kielégítésének sorolási szempontjait. A tanács állapítja meg a tanácsi bérlakásokból, továbbá a tanácsi értékesítésű és a szervezett magánlakásépítés keretében épülő tanácsi vevőkijelölésű lakásokból a fiatal házaspárok, a fizikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók részére kiutalhandó, illetőleg a nem szociális tanácsi bérlakást igénylők részére kiutalható lakások arányát. Ugyancsak a tanács rendeleté állapítja meg azok körét, akik nem szociális tanácsi bérlakást, illetőleg a lépcsőzetes lakáskiutalás keretében, a meglevő lakásuk ellenében, további tanácsi bérlakást kaphatnak. A tanács az 1983. január 1. napját követő lakásigénylés benyújtása, illetőleg megújítása esetére, egyszeri igénylési letét fizetését is előírhatja. Dr. M. J. Az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. (VI. 19.) IM. számú rendelet módosításáról a 4/1982. (X. 18.) IM. rendelet rendelkezik. A kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 1/1970. (III. 20.) MM. számú rendelet módosításáról a 13/1982. (X. 18.) MM számú rendelet ad szabályozást. ■nwTí / ív 4P RÉM) ELE TEIBÓ LM Feleséggyilkosból gyermekgyilkos Fáklyaként lobogott a faház Október elsején a hajnali órákban lángok csaptak a magasba a törökbálinti Világos dűlőben. Egy lakássá átalakított faház lobogott fáklyaként, miközben a levegőt robbanás zaja is megrázta. Nem sokkal ezután egy tépett ruhájú férfi bicegett az országút felé, testén és arcán égési sérülésekkel. A lestopolt trabantos azonnal felvette, s Budapestre vitte a sebesültet, aki a Kosztolányi téren kiszállt, majd a hetes autóbuszra ülve a Május 1. utcáig utazott. Ott leült egy padra, teljesen tanácstalanul, míg a járókelők fel nem figyeltek rá. s be nem vitték a közeli SZTK-ba. Onnan már mentőautó repítette a Korányi kórházba az egyébként törött lábú férfit. Ez idő alatt a Világos dűlőben porig égett a faház, s a riasztott tűzoltók az üszkös romok között egy összeégett gyermek holttestére bukkantak. Megvadult, fenyegetőzött A borzalmas tragédiára a rendőrség azóta fényt derített. A történtekről, s azok előzményeiről dr. Darvas József rendőr alezredes, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője tájékoztatta a lapunkat: — Az 56 éves Toldi Lászlót emberölésért egyszer már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A feleségét ölte meg baltával: a büntető törvénykönyv szabályainak módosulása időközben azonban lehetővé tette számára, hogy 15 év múltán visszatérjen a törvénytisztelő emberek közé. Szabadulása után, 1975 januárjában az Építőipari Kivitelező Vállalatnál talált munkát, tisztességesen dolgozott, élettársat választott, s ebből a kapcsolatból született Erzsébet nevű kislányuk. — Ez év januárjáig különösebb probléma nem volt vele, igaz, az italt élettársával együtt, nem vetette meg. A mányi eszpresszóban az év elején egy este lerészegedett, garázdálkodni kezdett; a bicskei járásbíróság 6 hónapos szabadságvesztésre ítélte. Szeptember 28-án kellett volna bevonulnia a börtönbe, s ahogy közeledett ez az időpont, Toldi úgy lett egyre fékezhetetlenebb. Szó szerint megvadult: többször is bántalmazta a feleségét. majd fojtogatta. s azzal fenyegetőzött, megöli őt, a négyéves kislányukat és saját magával is végez. Élettársa szeptember utolsó napjaiban — állítása szerint — ezért nem mert hazamenni a Világos dűlőben levő faházba. Ellenben a gyereket meg akarta Tolditól szerezni, férfiismerőseivel szeptember 30-án két ízben is bezörgetett a házba, követelte a kislányt. Toldi azonban nem adta oda. Az asszony egyszer már állami goridozásra bízta gyermeküket, nem akarta a kislány sorsát ekképpen elrendezni. Toldi elmondása szerint szerette, főzött rá, együtt aludtak. Más sorsot szánt, de az borzalmas volt. Gyufa és kötél Toldi László és a kislány este nyugovóra tért. Éjfél után azonban a férfi felriadt, s mint vallotta: teljesen kilátástalannak érezte helyzetét. Már jelentkeznie kellett ‘Volna a börtönben, nemsokára keresni fogják, mi legyen a kislánnyal? Bármit csinál vele, de az anyjának oda nem adja. S ekkor felkelt az ágyból. Egy vödörbe petróleumot és benzint öntött... Azután szegeket vert a falba, arra ráakasztott egy kötelet. s kerített egy kisszéket... Ügy tervezte, hogy nyakában a hurokkal egy szál égő gyufát dob a maga elé készített benzines-petróleumos vödörbe. s a következő pillanatban kirúgja maga alól a széket. Talán így is cselekedett. De a levegő időközben megtelt benzingőzzel, s a gyilkosságra készülő férfi már csak egy hatalmas villanást észlelt... Kis idő elteltével magához tért. kint feküdt az udvaron a kutyaól előtt, bizonyára a robbanás vetette ki. A faház lángolt mögötte, megközelíthetetlen volt. De Toldinak ekkor eszébe sem jutott, hogy a szobában ott fekszik a kislánya. Semmi sem jutott eszébe. Csak a menekülés ösztöne hajtotta ki a távoli országútra, ahol egy trabantos — integetésére — megállt. Értéktelen élet?! A lobogó faházban még fölrobbant egy gázpalack is. s mire a környék lakói értesítették a tűzoltókat az épület teljesen leégett. A romok között a halott kislány látványa iszonyatos volt. A rendőrség igen hamar ráakadt a kórházban Toldi Lászlóra, aki semmit sem tagadva beismerte cselekedetét. De sem az első kihallgatáskor, sem később — mintha nem jutna el tudatáig tettének súlyossága — természetesnek találta, hogy mindennek így kelleti történnie. — Számára az emberéletnek, úgy tűnik, nincs különösebb értéke — összegezte a rendőr alezredes. — Meg van , yőződve róla. miután gyermekének ő adott életet, jogában állt életétől meg is fosztani. Az emberölésért már egyszer elítélt Toldi László ügyében a vizsgálat még tart. A Pest megyei Rendőrkapitányság a szakértői vélemények megérkezése után lezárja a nyomozást, s vádemelési javaslattal továbbítja az ügyet a Pest megyei Főügyészséghez. Tamási István Üzemi lapokban olvastuk \ Elég régen és elég sokat beszélünk energiaválságról, a ^ szigorú takarékosság szükségességéről.— lassan már el^ csépeltnek tűnhet a téma. De ahhoz még mindig nem ^ eleget, hogy mindenkiben tudatosodjon az energiatakaré^ kosság jelentősége. A benzinnel, az otthoni gázzal, a vil^ lannyal lassan-lassan megtanulunk ésszerűen gazdálkod- i ni, hiszen ezek pazarlását hamar megérezzük a zsebün- i kön. § A termelésben azonban a szükségesnél lassabban ter^ jed a takarékossági szemlélet. Igaz, egyre több vállalat$ nál, üzemben keresik a lehetőségét, hogyan használhat§ nának el kevesebb energiát gazdaságosabb, takarékosabb ^ megoldások, technológiák bevezetésével, vagy egyszerűen § több figyelemmel. Elmúlt már régen az az időszak is, i amikor a mezőgazdaság még a termésátlagok bűvöleté| ben élve nem törődött azzal, mibe kerül a termelés, az § állattartás. Ma már a gazdaságok is legfontosabb felada^ taik között tartják számon az energiatakarékosságot. ^ S hogy az energiagazdálkodás napirenden van, mind ^ az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben, arról meggyőződhetünk, ha belelapozunk néhány üzemi újságba. Az MGM üzemi lapja kétrészes cikksorozatban elemzi, mit követel meg az üzemek vezetőitől, dolgozóitól az energiatakarékos termelés. Az MGM-ben mindig is volt tudatos energiagazdálkodás — írja a cikk szerzője —, de a jelenlegi helyzetben még előbbre kell lépnünk a takarékosságban. Annak ellenére, hogy a csapágygyártás nem tartozik a legenergiaigényesebb termeléshez. Egy darab csapágy energiaköltsége 5,94 százalék. A gyár energiaszükségletének ötven százalékát kommunális célokra használják föl. Az energiamegtakarításnak két lehetősége kínálkozik: a szervezési, illetve racionális intézkedésekkel megvalósított takarékosság. Az első könynyebben és gyorsabban hozhat eredményeket, míg a másodikhoz már beruházásokra is szükség lehet. Szervezéssel érhető el például megtakarítás a kommunális fogyasztásban. Felül kell vizsgálni a fűtés és szellőzés normáit, csökkenteni lehet a melegvíz-fogyasztást is. A vállalat vezetői és dolgozói évek óta kiemelt feladatnak tekintik az anyaggal és energiával való ésszerű gazdálkodást — írja a lap. S éppen ezért a vállalat szakemberei egy tanácskozáson elemezték a további lehetőségeket, keresték a jobb megoldásokat. Mindenképpen időszerű az előrelépés, mert a vállalat energiára fordított költsége öt év alatt — változatlan mennyiség mellett — két és félszeresére nőtt. A takarékosság területei itt is kézenfekvőek, hiszen a közvetfen termelésre csak az energiának a húsz százalékát fordítják. PEST HEGYEI SZÖVETKEZETI ELET rm'viuTj taiitiMtn lüDi'iiiluattUii ■ n.itaaa HEH A lap beszámol a TESZÖV elnökségének üléséről, ahol a napirendek között szerepelt az energiagazdálkodás is. A beszámoló megállapította, hogy a megye szövetkezetei tavaly csökkenteni tudták az energiafelhasználást, anélkül, hogy ez a termelés rovására ment volna. A csökkentést nagymértékben lehetővé tette a tudomány eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazása, a technológiai fegyelem szigorítása, a jobb munkaszervezés. A megye mezőgazdasági üzemei élnek az energiaracionalizálási pályázatok kínálta lehetőségekkel. a nedveskukorica-tárolás, a biogáztermelés bevezetésével és a szalma, a fanyesedék, a földgáz fölhasználásával. A megye földgázvezetékhálózata lehetőséget ad az üzemeknek a folyékony energiahordozók helyettesítésére. A földgázra való átállás még gazdaságosabb lehet, ha több üzem közösen valósítja ezt meg. Az ipari tevékenység ma már szerves része a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának, az egyes részlegeknél azonban még mindig pazarlóan bánnak az energiával. Célszerű lenne prémiumfeltételként meghatározni az energiatakarékosságot. A szövetkezet legnagyobb energiafogyasztója a 6,5 hektáros üvegháztelep. Érthető tehát, hogy itt jelentkeznek elsősorban az energiatakarékossági feladatok. S éppen ezért a gazdaság egy-, hároméves kazánrekonstrukciós programot tervez. Jelentős megtakarítást eredményezett, hogy a kertészeti telepen elkészült az az 500 köbméteres fűtőolajtartály, amely lehetővé tette, hogy az árkedvezményes időszakban vásárolják meg az olajat. Ezzel 900 ezer forintot takarított meg a gazdaság. Az üvegházak átalakításával mintegy 28 százalékkal tudták növelni a termesztőterületet, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi energiával nagyobb értéket termelhetnek. De kialakítottak egy korszerű fűtésszabályozási rendszert is, az üvegtetőt rendkívül jó hőzigetelő tulajdonságú poly-arbonát lemezzel cserélték föl. Mindezektől az átalakításoktól mintegy 250 ezer forint megtakarítást vár a gazdaság. Az összes energiatakarékossági intézkedés és korszerűsítés együttes haszna várhatóan másfél millió forint lesz. A szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet vezetősége is foglalkozott a gazdaság energiagazdálkodásával. s megállapította, hogy az idei első fél évben felhasznált 12 millió 609 ezer forint értékű energia kevesebb, mint amennyi az előző év hasonló időszakában volt. Ugyanakkor fontosnak tartja a vezetőség, hogy a jövőben a gumiüzem szilárd energiahordozót használjon föl a szükséges gőz fejlesztésére. A százhalombattai DKV üzemi újságja egy újítást ismertet, melynek többek között energiamegtakarítás is az eredménye. Négy szakember a benzinfrakcionáló üzem technológiai átalakítását oldotta meg. — A benzinfrakcionáló üzem az elsődleges desztilláció során nyert könnyű- és nehézbenzinek keverékét dolgozta fel — mondja az egyik újító. Valent Sándor —, javaslatunk •nyomán lehetővé vált a kétféle benzin külön-külön történő kezelése és feldolgozása. így az üzem kapacitása másfélszeresére nőtt. 3600 tonna helyett naponta 5300 tonnát tudnak földolgozni. Ugyanakkor a fűtőanyag-felhasználás 15 százalékkal csökkent és javult a termék minősége is. Az újítás következtében a vállalat eredménye mintegy évi nyolcvanmillió forinttal növekszik. S így rövid idő alatt megtérül az átalakítás két és fél millió forintos költsége. M. N. P.
